Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-30 / 301 szám
íz Hiúsági sportolók erkölcsi nevelésének kérdései o Az internacionalista szellem elmélyítése, túl más nemzetek sporteredményeinek értékelésén, feltétlen megköveteli a különböző nemzetek sportolóinak baráti kapcsolatát. Minden verseny alapvető eleme az legyen, hogy vetélkednek és ellenfelek állnak szemben egymással, nem pedig ellenségek. Az eredményre törekvés természetes jelenség, de ne legyen ez „mindenáron”. Használják fel képességüket, felkészülésük minden momentumát, játssza, nak szellemesen, versenyezzenek taktikusan, fizikai és szellemi felkészülésük maximumát adják a versenyen, de mindig sportszerű, tiszta eszközökkel. így nemcsak az ellenfelek becsülik, de megbecsülést szereznek maguknak, az egyesületük és nemzetük sportjának is. i Az InfernacionaHsfa szellem kialakítása nagyon fontos nemzeti színeinket képviselő élsportolóinknak. ök hazánk sportkövetei és küldetésük nemzeti sportunkat és e nemzeti sporton túl hazánkat hivatott képviselni. Hogy e küldtetéshez méltók legyenek, nem elég csak az eredményesség, a fizikai felkészülés. A verseny sok esetben erkölcsi pluszt követel: akaraterőt, küzde. ni tudást a hazáért, színeinkért. Győzni csak az tud, aki rendelkezik megfelelő erkölcsi felkészüléssel, akiben kialakult a szocialista hazafiság eszménye. A hazafiság internacionalista oldalának elmélyítésére jó a fiatal sportolók levelezése más nemzetek sportolóival. Baráti kapcsolat kialakítása az egyesületek között. Jó lehetőség a már kialakult testvérvárosi kapcsolatokra építeni és ezen keresztül a városok 1 egyesületei is építsék ki a baráti j kontaktust. Legyen szervezője en- | nek az adott terület KISZ-szorve- j zete. így a kapcsolat politikai j tartalommal is telítődik. Tapasztalat, hogy a KISZ szervező ere- j je. aktivitása a legjobb mozgató j erő, széles kapcsolatai biztosíték lehet a fiatal sportolók aktivitásé- | nak, ami a nevelési hatást fokoz- i za, mert a kiépült kapcsolat nem- j csak formai lesz. hanem megfelelő tartalommal rendelkezik. Nem lenne jó csak egyéni kapcsolatokra törekedni. A közösség minden erkölcsi tulajdonság kialakításánál a legjobb segítség, a legnagyobb erő. Ezen erkölcsi tulajdonságai jegyek, ismérvek kialakítása, annak meggyőződéssé formálása alapja világnézetük megszilárdításának. Elősegíti a dialektikus és materialista világnézetű fiatalság kialakítását, a sport sajátos eszközeivel. Hisz az elmondottak úgy válnak ismeretükké, szilárd készséggé, hogy e folyamat kialakítása során meggyőződéssé szilárdul. Világnézeti alappá válik azért is, mert nem csupán értelmi belátás, de kialakulnak határozott érzelmi motivációk is. Hatásos összhangot kell teremteni a világnézetformáló nevelés objektív és'szubjektív feltételei között. Objektív lehetőségek: a sportköri, szakosztályi foglalkozás tartalmából adódik, amikoris a feldolgozásnál a legfontosabb a tudatosság, az anyag tudatosítása. Az ember egységes egész lév.én, a rá gyakorolt fizikai hatás kiterjed szellemi szférákra is. így a testedzés elősegíti nemcsak a fizikum, de a pszichikum fejlődését is. Vagy például biológiai törvényszerűségek felismertetése, felismerése, a szervezett környezet kölcsönhatása, a sport társadalmi összefüggései, dialektikus gondolkodás kialakítása stb. Szubjektív lehetőség: az edző, a környezeti személyek, felnőttek világnézete, felkészültsége, példamutatása. így tevődik át az erkölcsi nevelés világnézetté, illetve világnézeti alappá. így formálja az egyén személyiségét, mely, ha következetesen végezzük. kialakítja a dialektikus materialista világnézetet, illetve annak azt a részét, amelynek elengedhetetlen feltétele .az erkölcsi tulajdonság elmélyítése, megszilárdítása. így része lesz a sportolók nevelése az MSZMP IX. kongresszusán hozott határozat végrehajtásának, annak realizálását segíti elő. amely többek között kimondja: ..Fejlődésünk jelenlegi szakaszában alapvető feladatunk népünk szocialista erkölcsi és világnézeti egységének megteremtése.” (Idézet az MSZMP IX. kongresz- szusának határozatából). (Tenkei Antal testnevelő tanár, a Gyulai VTS elnöke fenti pályaművévei — melyet lapunk, ban négy folytatásban közöltünk — elnyerte a-, MTS Budapesti Tanácsa és a KISZ Budapesti Bizottsárta által a Tanács- köztársaság 50 éves tiszteletére kiírt pályázat második díját.) Sonja A sport hírnevet, fényt, dicsőséget adhat, de a könyörtelen idő mindezt nagyon elhomályosíthatja. Talán azért bánt, kissé fukarul sajtóink is Sonja Henievel, amikor a minap minden idők legnagyobb jégcsillagának halálhírét közölte. Pedig többet érdemelt volna. A harmincas évek világhírű jégtündére 15 éves korában nyert először világbajnokságot és ezt még kilencszer megismételte. Három olimpián diadalmaskodott, utoljára Berlinben 1936-ban. Ezután visszavonult az aktív sportolástól, a hollywoodi filmvilág hódította el. s több jégrevű primadonnájaként itt is világsikert aratott, közben óriási vagyonra tett szert. 1953-ban búcsút intett a rival- dafényne'k, s életét a műgyűjtésnek szentelte. Most, halálakor több millió dollár értékű kép- gyűjteményét _az Oslói Szépművészeti Múzeumra hagyta, ötvenhét évet élt. Komi bácsi Az alábbi kis anekdota Komjá- di Béláról szól, akinek szakvezetése alatt a ' magyar vízilabda- sport első aranylapjai íródtak, s főleg azokhoz szól, akiknek gondjaira sportolók vannak bízva. 1930-ban Nürnbergiben történt, egy vízilabda-tornán. A magyar válogatott, amely veretlenül állt a torna első helyén, utolsó, döntő mérkőzését, az ugyancsak félelmetes hírű német csapat ellen vívta. A mérkőzés előtti estén Kom- jádi taktikai értekezletet tartott játékosainak. A játékosok figyelmesen, de egyre idegesebben hallgatták a mester szavait. Nagyon izgatottak voltak. Komi bácsi többször is aludni küldte őket, de a játékosok egyre csak a másnapi mérkőzés esélyeit latolgatták. Hogy lehetne megnyugtatni a csapatot? — e7 járt egyre az eszében.. Észrevétlenül odaintette magához a csapat masszőrjét. Valamit súsott a fülébe. A masszőr elsietett. Né’nánv perc múlva csengett a telefon. Komi bácsi vette fel a kagylót. — Micsoda? — csattant fel a hangja. — A németek fáradtak és I nem akarnak kiállni? El akarjá- I tok ecv nappal halasztani a i meccset? Szó sem lehet róla, haza-1 Mérlegen: A megyei asztalitenisz-csapatbajnokság o AZ 1969. ÉVI BAJNOKSÁG VÉGEREDMÉNYE FÉRFIAK 1. Gyulai MEDOSZ 2. Eleki TSZSK I. 3. Rcs. Tipográfia 4. Békési Vörös M. 5. Szarvasi HISZ I. 6. Eleki TSZSK II. Orosh. Kinizsi II. 8. Szarvasi HISZ H. 14 13 1 — 27 14 12 1 1 25 14 10 — 4 20 14 6 1 7 13 14 5 1 8 11 14 3 2 9 8 14 4 — 10 8 14--------14 — •*4r Véget értek a férfi és női megyei asztaliteniszcsapatbajnokság küzdelmei. Nehéz, küzdelmes évet zártak az asztalivasszal úgy volt, hogy még ebben az évben nem is került sor erre a küzdelemsorozatra. Miután az újonnan felállított NB III-ban helyet kapott a Bcs. Konzerv és az Oh. Kinizsi férficsapata, az erőviszonyok jelentősen megváltoztak. Férfiaknál az Eleki TSZSK és a Gyulai MEDOSZ tört előre. Mindkettőjük teljesítménye jóval fölé emelkedett többi riválisának. A tavaszi döntetlen után ősszel az egymás elleni találkozón dőlt el a bajnokság — megérdemelten a gyulaiak javára. Az egész évi lelkiismeretes munka kitűnő szakmai felkészítés, nagyszerűen egybehangolt közösségi szellem, szoros együtthatóivá váltak a Gyulai MEDOSZ sikerének. A gyulaiak férfi- és női együttese is megnyerte a bajnokságot, méghozzá veretlenül. Az érdem elsősorban a játékosoké, de emellett a vezetők is nagy erőfeszítést tettek a sikerért Skultéti András, Tarkó Ferenc és dr. Tóth Pál hozzáértése, szervezői készsége és páratlan sportszeretete egyaránt közrejátszott a két bajnokságban. (A MEDOSZ férfi-, női csapata azóta már túl van az osztályozón is, amelyről lapunkban a későbbiek folyamán beszámolunk.) A férfiak: Dubányi János, Jankó János, Szemanik Mátyás, Jfajdú István, Balogh József, Apró Attila és Szász János összeállításban játszottak. Legeredményesebb közülük Jankó János volt, örvendetes azonban a két fiatal tehetség Balogh József és Szász János előretörése is. A veterán Dubányi János csak a kulcsfontosságú találkozökon szerepel, igen eredményesen. Az Eleki TSZSK a hajrában maradt alul és végül a második lett Marsa Lajos és Békési Endre „vezényelték”. A többiek Ament Gábor, Morár Demeter, Rotyis György és Soós János alkotta csapat mindössze egy vereséget szenvedett. Áment Gábort lehet leginkább kiemelni, de a fiatalok közül Rotyis és Soós is nagyszerűen helytállt a felnőttek között. Az örök harmadik. Talán így jellemezhető a Kner Nyomda csapata. Ez évben nem hoztak új neveket, a régiek viszont csupa szív hozzáállásukkal, fegyelmezett magatartásukkal feltétlenül kieérdemelték a megye legsportszerűbb csapata címet. Dobókői György irányítása mellett Háromszéki, Südy, Búzás és Kit- zing felállításban találkoztak ellenfeleikkel. A békésiek csapatában jórészt ifjúsági játékosok szerepeltek. Tavasszal vereséget szenvedtek a szarvasiaktól, ősszel viszont visszavágtak és ezzel az értékes negyedik helyet szerezték meg. A csapatból — melynek tagjai: Bezzegh Károly, Laczó György, Hajnali Sándor, Krizsán István és Körösi Vilmos voltak a tagjai — különösen az utóbbi emelkedett ki. A szarvasiak hullámzó teljesítményt nyújtottak ebben az évben. Váratlan kisiklásuk volt például az elekiek II. csapata elleni vereségük, majd az utolsó fordulóban alul maradtak a Békési VN-mel szemben is. így Sportmozaik utazunk! S ezzel dühösen lecsapta a kagylót. Menjetek lefeküdni — fordult a meglepődött játékosokhoz —, akik azt hitték, a szövetség egyik tagja volt a .telefonáló —, majd holnap visszatérünk a dologra. Másnap reggel a kipihent játékosoknak mosolyogva jelentette be, hogy délután játszanak. 4:l-re győztek. Zsuzsi Téliesre fordult a7 idő, a szabadtéri sportokat a téli sportágak helyettesítik, s az önkéntelenül azt juttatja eszünkbe, hogy ezekben a sportágakban a „téli álom” következik magyar szempontból. S ez a hang nem gunyoros, inkább szomorú. Szomorú, mert sí- zőink, jégkorongozóink évek (vagy évtizedek!) óta csak kóstolgatják a nemzetközi versenyeket. Tanulni megyünk ki — halljuk sokszor a rossz szereplést előre érző vezgtők szájából. De milyen tanulás az, amelynek eredményét még nemigen láttuk? A sokat hangoztatott hó-jég, a fedett pálya hiánya — mely valóban fennáll — nem lehet örök hivatkozási jelszó vagy mentegetőzés! alap. Ez alól csak a műkorcsolyázók kivételek, helyesebben csak Almás- sy' Zsuzsi, aki nőd műkorcsolyázásban évek óta szép, s a jövőre nézve nagyon biztató eredményeket ér eL Igaz, a műkorcsolyázás egyetlen „ásza” nemzetközi viszonylatban „A Zsuzsi”' aki szereplésével a magyar nőd műkorcsolya-sport nagy hagyományának késed folytatója. Mert hogy is nézett W az 1900-as évek műkorcsolya világ- bajnokságának eredményhirdetése a női műkorcsolyázásban: 1908. Troppan, 1. Kronberger Lili, 1909. Budapest, 1. Kronberger Lili. 1910. Berlin, 1. Kronberger Lili. 1911. Becs, 1. Kronberger Lili. 1912. Davos. 1. Mérai—Horváth Ooika. 1913. Stockholm, 1. Méray-Horváth Ooika. 1914. St. Moriz, 1. Méray-Horváth Opika. Hát igen, ilyen is volt. Apropó, volt. Az idén, novemberben ünnepli megalakulásának 109. évfordulóját a magyar jégsport — 1869- ben alakult meg a Budapesti Korcsolyázó Egylet. Tové.bbj sok sikert! G. A. visszaestek az ötödik helyre. Scheiben Antal lelkes szervező munkáját követendő példaként kell említeni. A csapatnak Polgár, Siisánszkl, Vincze, Farkas és Klimaj voltak tagjai a már említett Scheiberten kívül. Az Eleki TSZSK II. csapatát feltétlenül érdemes volt létrehozni. Rotyis volt közülük az, aki egyre jobb és jobb eredményekkel hívta fel magára a figyelmet. Rajta kívül Soós, Bor- gye, Pigler, Borzi és Szelényi játszott az együttesben. Az orosházi fiatalok és serdülők, akik az NB III-as csapat tartalékaként vettek részt a bajnokságban, az utánpótlás nevelésére helyezték a hangsúlyt. Kakukk Sándor fejlődése töretlen. Serdülő létére már szóhoz ; jutott az NB III-ban is. Mellette Szabó, Balogh, Szűcs és Balló jeleskedett A Szarvasi HISZ n. együttesének nevezése a fiatalok nevelését, játéklehetőség teremtését célozta. Ez többé-kevésbé sikerült is. Erre a fejlődésre a csapatban Rákos Péter, Rákos Tamás, Marustyák, Klimaj, Mezei és Albert kapott lehetőséget. Legközelebb a női CSB mezőnyének értékelésével foglalkozunk. A Tótkomlós! Spartacus úszói A Tótkomlóst Spartacus azzal a céllal vette át a TSZSK-tól az úszó szakosztályt, hogy pezsgő „vizes-életet* teremtsen Komlóson. Az igen szorgalmas fiúk-lányok több figyelemre méltó eredményt értek el annak ellenére, hogy edzésmunkájukat az uszoda vízellátása, valamint az, hogy a strandszezon előtt és után csak „száraz edzést* tudnak tartani — nagyon hátráltatja. Ennek ellenére elhatározták, hogy a későbbi vízilabda-csapat kialakítása érdekében a srácok elkezdik a sportág technikai elemeinek tanulását » az úszóedzések mellett. Képünkön a szakosztály tagjai. Álló sor balról jobbra: Zsingor István, Franciszti Emilia, Kiss Ildikó, Kasza Erzsébet, Lehoczki Anna, Dafkó Ágnes. Ülnek: Szokolai Sándor, Koppány Tamás, Kalmár Zsolt, Bagi János edző, Ifj. Bagi János, Lehoczki János, Ondrejó Pál.
