Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-30 / 301 szám

A sportegyesflleti közgyűlésekről jelentjük; Bemutatjuk az MHSZ klubjait A nagy múltú Orosházi Kinizsi visszaesését nem anyagi problémák okozták *i Az Orosházi Kinizsi sport­köri vezetőség- választó kül- döttközgyűlé. són részt vett Szokolai Sán­dor, a városi TS elnöike, dr. Szép Ferenc, a BOV gyáregységének igazgatója. Zinborán Gábor, a vállalat párt-, Farkas András pe­dig a KISZ-szervezet részéről. A sportkör munkájának érté­kelését Gulyás Sz. János terjesz­tette elő. A 20 éves múlttal ren­delkező sportkör két utolsó esz­tendeje nehéz és küzdelmes volt 1968 áprilisától ez év februárjáig elnöke sem volt az egyesületnek. A városi TS egy hónappal ezelőtt tárgyalta a Kinizsi miunkáját és megállapította: „az asztalitenisz és a sakk szakosztály elismerést érde­mel, viszont a vezetés demok­ratizmusának megsértése és a nevelési elvek és eszközök következetlen alkalmazása miatt elmarasztalta az egye­sület vezetőségét, valamint a természetjáró és labdarúgó szakosztályok vezetőinek munkáját.” E7 a visszaesés nem anyagi gon­dok miatt jött létre, hiszen a költségvetés (271 ezer forint) szerves része —'a bevételi terv — teljesítve lett. A létesítmény fej­lesztési tervet ütemszerűen végez­ték. Ezután Gulyás Sz. János rész­letesen beszélt az egyes szakosztá­lyok munkájáról. Az asztaliteni­szezők a tavalyi megyei bajnokság megnyerésével az NB III-ba ke­rültek, ahol remek hajrával a 7. helven végeztek. A legeredménye­sebb versenyző Bondánffy Csaba, Tokodi Béla és Kakukk Sándor • 00 voltak. Jó úton halad az utánpót­lásnevelés is. Nem mondható ugyanez él a sakkozókról, akiknél — bér jelen­tős szerepet játszanak a megyei bajnokságban — elsősorban a teremhiány miatt nincs mód tö­megesítésre, illetve fiatal tehetsé­gek bevonására. A természetjáró szakosztály jellegét jövőre meg­változtatják, illetve módosítják: vízi túrázással bővítik program­jukat. A régi tagság száma elérte a 360-at is, mégis az idén a 11 tervezett túrából — jelentkezés hiánya miatt — csak hetet teljesí­tettek. A legnagyobb gond a labdarú­gó szakosztálynál jelentkezik. — A befelé fordulás, amellyel a Ki­nizsit vádolják, nem fedi a való­ságot. mert a vállalatok nem se­gítettek a játékosok elhelyezkedé­sében. Nagy részük a baromfifel­dolgozó vállalatnál dolgozik — mondotta Gulyás Sz. János. A ta­valyi kilencedik hely után az idei 14. a kiesést jelentette. Az elnök külön elemezte a ki­esés okait — A vezetés nem volt követke­zetes a nevelési eszközök alkal­mazásában, azonkívül sérülések sorozata is sújtotta a csapatot. A jövőben át kell szervezni a szak­osztályt — mondotta az elnök. Az utánpótlást ezentúl a gimnázium­ra és a technikumra építik. A beszámolót követően a szám- vizsgáló bizottság elnöke az 1968-as esztendő (?!) gazdasági munkáját elemezte. A hozzászó­lások a labdarúgók rossz szerep­lésével, a minőségi sport háttérbe szorulásával foglalkoztak. Két jel­lemző szám Csonka Béla, a labda­rúgók edzőjének hozzászólásából. „A Kinizsi 16 mérkőzésen nem rúgott gólt. és a bajnokság során Megkezdődött a felkészülés a Bcs. Előre labdarúgóinál Zelenyánszki János, a Bcs. Előre labdarú­gó szakosztá­lyának intézője. (Sági István rajza) A karácsonyi ünnepeket kö­vető első na­pon véget ért a Bcs. Előre NB I/B-s labdarú­góinak „sza­badsága”. Dél­után két óra­kor találkoztak I - a sportkör klub­jában a szak- I osztály vezetői, meghívott ven­dégek. Ott volt Ravasz Pál sportköri el­nök, dr. Avár Zoltán, Zele­nyánszki János, Such Sándor, Pillér Sándor edző és 19 já­tékos. Ott voltak az „új fiúk” is. Tóth Isaba és Tolnai Zsolt, akik a ’énzügyőr SE-ből jöttek, Imri stván, a Szolnoki MTE-ből, a ka­rmai szolgálatból leszerelt Pálo­si, Kovács és a Tótkomlósi Spar- acusból igazolt Karasz. Pillér ándor edző üdvözölte és bemu- atta az új játékosokat, majd be- elentette, hogy ki távozott az gyesülettől. A jövőben Sülé, Csu- ik, Szahai, Kovács L. a VTSK- an, Kolarovszki az Agyagiparban, lertók a Szarvasi Spartacusban zerepeiL Ezután ismertette az ■gyüttes felkészülési programját, nely szerint január 3-ig minden- lapos itthoni edzéssel kezdődik neg az előalapozás, mélyben leg- íagyobb részt erőfejlesztő gyakor- atok és sok-sok futás szerepel. A csapat 18-as kerettel január i-án Harkányba utazik és ott foly­atja a felkészülést. Az edző vá­ratta a játékosok előtt álló felada­tokat, szólt a magyar labdarúgás jelenlegi helyzetéről és reményét fejezte ki, hogy az együttes az el­múlt két év hagyományainak megfelelően szerepel 1970-ben is. A szakosztály-értekezletet kö­vette az első edzés, melyen Imri kivételével ■— aki a napokban kapcsolódik be a munkába — mindenki részt vett. A 22-es ke­ret tagjai a következők: Tóth, Kvasz, Tolnai, Láza, Szűcs, Amb­rus, Lengyel, Dobó, Moós, Né­meth, Schneider, Tóth G., Imri, Papp Gi. Dupsi, Papp L., Palotai, Kairasz, Kovács, Frankó, Alberti, Lukoviczki. Pillér edző vezetésével vala­mennyi játékos vidáman, jó kedv­vel futott ki az öltözőből. Megkezdődött a felkészülés. F. I. 28Tan jutottak szóhoz. Dr. Szép Ferenc hangsúlyozta azt a tényt, hogy a Kinizsi elsősorbam a barom­fifeldolgozó vállalat sportköre^ A játékosok és vezetők köl­csönösen rontották el egy­mást. Nemcsak a rossz sze­replés alakította ki a jelenle­gi _ Kinizsi-ellenes közvéle­ményt, hanem néhány lelki­ismeretlen sportoló tevékeny­sége is — mondotta. A hozzászólások után Szokolai Sándor, dr. Fövenyi Mihálynak, Pintér Attilának és Varga Lajos­nak kiváló sportmunkájukért em­lékplakettet adományozott. A sportkör új vezetőségébe a következőket választották meg: dr. Szép Ferenc, Gulyás Sz. Já­nos, Ulbert István, Mészáros *Ist­ván, Sós Ferenc, Kutasi Mátyás, Szendi H. Katalin, Soproni István, Mező Gyula. Számvizsgáló bizott­ság: Kecskeméti József, Gőrbics Mihályné, Varga Lajos. A lelkesedés reményekre jogosít Szarvason az úttörőház nagy­termében került sor a Szarvasi ÁG MEDOSZ küldöttközgyűlésre. Dudás Mihály, a gazdaság szb-tit- kárának megnyitója után Gedó János sportköri elnök beszámoló­jában egészséges kritikával meg­alapozott, távlati fejlesztési terv körvonalainak ábrázolásával, mélyrehatóbban vizsgálta az egyesület helyzetét, szakosztá­lyainak munkáját. A kétéves múltra visszate­kintő kajak-kenu szakosztály Sándor Tamás vezetésével az úttöröház vízi szakkörét vette át és néhány versenyen igen szépen szerepeltekJövőre1 a hajóállomány bővítésére mintegy 40 ezer forint támo­gatást nyújt a gazdaság. A labdarúgók szerepléséről nem sok elismerő jelzőt lehet mondani — állapította meg az el­nök. Tavasszal évről évre bajnok­esélyesként indul a csapat, majd a második fordulóban többnyire csak vergődik a gárda. Remény­keltő, hogy az utánpótlásgárda igen jó játékerőt képvisel. Juhász Sándor, az állami gazda­ság párttitkára arról a gaz­daságon belüli aktív érdeklődés­ről szólt, amely az egyesület mun­kája iránt megnyilvánult. Az utóbbi napok, hetek arra enged­nek következtetni, hogy a ME­DOSZ sportegyesülete alapvető változásokon esik át 1970-ben. A pillanatnyi lelkesedés, kétségtelen, nagy reményekre jogosít, és re­mélhetőleg nem marad szalma- láng! Az átszervezett elnökség kibő­vítette, felfrissítette a szakosztá­lyokat. A labdarúgók élére Pataki György és Lelkes György került. m Modellezők Szép látvány volt, amikor ta­vaszi napsütésben modellezők versenyeznek, bemutatókon mé­rik össze tudásukat, ügyességü­ket. A kívülállók is elismeréssel nézik, ha a magasban messzire siklanak a kicsiny repülőgépek, kecsesen úsznak a vízben a ha­jók, hangosan köröznek az apró autók vagy az ég felé törnek a kis rakéták. Kevesen tudják, mi­lyen sok munka, nagy hozzáértés kell ahhoz, hogy egy-egy modell elkészüljön. A gyerekek már az általános is­kola negyedik osztályában meg­ismerkedhetnek a modellezés alapjaival. Megyénkben mintegy hatvan iskolában működnek alap­fokú modellező-szakkörök. Itt a hozzáértő pedagógusok vezetésé­vel a tanulók megbarátkoznak a famegmunkáló eszközökkel, gya­korolják a papírvágást, ragasztást, megismerik a repülés alapvető tudnivalóit. A foglalkozásokon minden pajtás önállóan két gépet is épít. Ha az úttörőcsapatok há­ziversenyeket rendeznek a leg­ifjabb modellezők részére, akkor a tornatermekben „Sirályok” és „Vércsék” úsznak a levegőben, a kis építőmesterek pedig boldogan látják, hogy a sok munka nem volt hiábavaló. Megyénkben több mint ezer ta­nuló ismerkedik alapfokon a mo­dellezéssel Az iskolák vezetői és az úttörőszervezet nagy segítsé­get nyújtanak ezeknek a szakkö­röknek. Különösen a békési járás­ban példamutató az együttműkö­dés az MHSZ és az úttörőcsapatok között. Azokban az iskolákban, ahol van megfelelő műhely, ott az MHSZ segítséget nyújt a középfo­kú modellező szakkörök munká­jához. Itt már három éven át mind bonyolultabb feladatokat ol­danak meg a pajtások. Az első évben 54 órán át dolgoznak azért, hogy mindenki elkészítsen egy „Gólya” és egy „Pajtás” típusú siklómodellt. A második évben már A-l mintájú vitorlázó ver­seny gépekeit építenek az ügyes kezek. Az iskolák legjobbjai a já­rási és a megyei úttörőolimpián mérik össze tudásukat Ebben a kategóriában az elmúlt évben a szarvasi sízlovák nyelvű általános iskola tanulói voltak a legered­ményesebbek. Cséke György, Pré- belszki András és Bliznák György — Juhász János nevelő tanítvá­nyai — a pécsi országos döntőn is szépen szerepeltek. A hároméves munka csúcspont­ja, amikor a harmadik évben a gyerekeik elkészíthetik a „Csimbi” típusú robbanómotoros modellt. Mindig nagy az izgalom, amikor először felzúgnak a másfél köb­centis motorok és a szakkörökben épített modell saját erejéből a magasba emelkedik. Azok a gye­rekek, akik három éven át szor­galmasan részt vettek a foglalko­zásokon és önállóan robbanómo­toros gépet építenek, bizonyára a fizikaórán sem jönek zavarba, ha felelésre kerül a sor. Az oros­házi III. sz. általános iskolában Sitkéi József pedagógus már évek óta nagyon jó mechanikus gárdát nevel. Tanítványai közül legutóbb Bartuc Pista és Klimai Jancsi az oiszágos bajnokságon is tovább öregbítették az iskolai szakkör jó hírnevét. A repülőgép építésén kívül na­gyon népszerű a diákok közt a rakétamodellezés. Erre szintén az általános iskolai szakkörökben van lehetőség, ahol húszórás munkával „Pionir III.” nevű ra­kétatestet készítenek a gyerekek. Nehéz volna leírni azt az izgal­mat, amit akkor éreznek a gyere­kek, ha a Mlövő állványra kerül a kész rakéta, elektromos vezér­léssel begyújtják a szilárd üzem­anyagos hajtóművet és a kis ra­kétatest elrugaszkodik a földtől. Kétszázötven méter magasra is felszállnak ezek a modellek, majd önműködő ejtőernyővel ereszked­nek vissza az ifjú tulajdonosok­hoz. A rakétások is részt vesznek aa úttörőolimpián. A legutóbbi me­gyei döntőn szoros verseny ala­kult ki a nagybánhegyesd Keszeli Edit és a Kondorosról jött Szen- tecki Pál között Végül a kondo­rosa pajtás lett a győztes, ő kép­viselte megyénket a pécsi úttörő­olimpián. Az iskolai szakkörök természe­tüknél fogva az utánpótlást neve­lik, a minőségi munka alapját pe­dig az MHSZ modellező-klubok képezik. Az itt dolgozó tagok zömmel az MTS által leigazolt versenysportolók, akik a saját ké­szítésű modelljeikkel különböző bajnokságokban, kupaküzdelmek­ben vesznek részt. A klubokat többnyire valamely intézmény patronálja. A békéscsabai model­lezőket például a Hajtómű és Fel­vonógyár segíti szerszámokkal, anyagi eszközökkel. Ez megyénk legeredményesebben dolgozó mo­dellező klubja. 38 leigazolt spor­tolójuk nevét országszerte sokfelé ismerik. Legutóbb például Szege­den felavattak egy új körrepülő és autós pályát, ahol a békéscsa­bai versenyzők minden kategóriá­ban az első díjat szerezték meg. A megyeszékhelyen dolgozik Kvasz Pál, aki autómodelljével a másfél köbcentiméteres kategó­riában Tiszántúl bajnoka. Ifj. Ár. va János és Szeles Károly is többszörös megyei bajnok. A klub egyik legrégebbi tagja, a rendkí­vül lelkesen dolgozó Kulik József saját készítésű, rádiótávirányítás- sal működő gépekkel foglalkozik. Különös légköre van egy-egy modellező versenynek. A sporto­lók általában féltve őrzik saját titkaikat, szinte „el kell lopni” a technikai újdonságokat. Termé­szetesen a jó egyéni elképzelések, a szakmai tudás itt is mindennél többet ér. Az aprólékos munká­val elkészült modellel is sokat kell még gyakorolni, amíg az nyilvánosán bemutatkozhat. Me­gyén belül a versenyeket a klu­bok rendezik. A szabadon repülő versenyeket általában Békéscsa­bán, a körrepülő- és autós-model, lezők bajnokságát a gyulai pályán rendezik. A hajómodellezők leg­többször a békési tó partján ta­lálkoznak egymással. Hajómodelleket a békésin kí­vül főképp Mezőhegyesen készí­tenek. A mezőhegy esi modellező klubot Molnár Géza, az állami gazdaság agrármérnöke vezeti, aki több mint három évtizede ak­tív modellező, ö nemcsak a klub műhelyében hasznosítja ,gazdag tapasztalatait, hanem lakását is valóságos modell-archivummá alakította át. Legkedvesebb mun­kái közé tartozik egy flotillave- zető rombolóhajó kicsinyített má­sa, amellyel már Budapesten, a Városligeti tavon is több nem­zetközi versenyt nyert. A magyar modellezők világvi­szonylatban az elsők közt szere­pelnek, ezért az MHSZ-re nagy feladat hárul, hogy a modellező­klubok sikeresen dolgozzanak. Az eredményekben nincs hiány: me­gyénkben is nagyon sokan szen­vedélyese szeretik ezt a szép sportot. Andódy Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents