Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-25 / 299 szám

1M9. december 25. 4 Csütörtök Munkamegosztás, módszerek a pártoktatásban KORUNKBAN — a két világ- rendszer társadalmi, gazdasági, politikai .struktúrákat mozgató gazdasági versenye mellett — o meggyőzés művészetében való versengés egyre növekvő szerepé­nek vagyunk tanúi. Az imperia­lizmus átfogó politikai és ideoló­giai fellazító tevékenységre ren­dezkedett be. Fegyvertárából nem' hiányzik egyetlen manipulációs esziköz sem. A hamisítás, a fére- vezetés szolgálatában áll az egész burzsoá uralmi rendszer és politi­kai gépezete, az álobjektív tö­megtájékoztatási eszközök soka­sága, a társadalomtudományok többsége — köztük olyan divatos tudományok, mint a szociológia, a pszichológia. Nekünk alkal­mazkodnunk kelt a 1 nemzetközi méretekben folyó osztályharc rea­litásaihoz. mely az ideológia, a propaganda, a közvéleményformá­lás területén soha nem folyt olyan szélességben és mélységben, mint naT>iainl{ban. PÁRTUNK oolitikája meghatá­rozza a politikai munka tartal­mát, propagandánk világnézeti és politikai komponenseit. De nem ad. mert funkciójánál fogva nem adhat választ arra a kérdésre: hogy’ tegyük elevenebbé, színe­sebbé, meggyőzőbbé propagan­dánkat. Nyilvánvaló, hogy szaba­dulnunk kell a szürkeségtől, a meggyőző erő nélküli rutinmun­kától. De hogyan? Ezekre a kér­désekre nekünk pronagandisták- nak kell válaszolni. A rvrooagan- da célig világos: Szocialista meg­győződést és szemléletmódot kell kialakítani úgy. hogy a szerzett tömni, politikai, világnézeti isme­retek cselekvésre, szocialista épí- tőmvnkára késztessenek. A Megyei Pártbizottság munka- programja világos és gyakorlatias feladatokat fogalmaz meg: Erő­sítsük a propaganda politizáló jel­legét. társadalmilag fontos, széles tömegekhez szóló kérdések köré csoportosítsuk tartalmi munkán­kat. Az országos ügyek mellett a helyi politikai; társadalmi, gaz­dasági problémákat is érdemben dolgozzuk fel. A Megyei Előadói Iroda és annak szekciói érdemei, a propagandamunka hatékonysá­gát közvetlen növelő feladatokat kaptak. A békési járási végrehajtó bi­zottság felmérte az elmúlt évék előrehaladásának legfontosabb állomásait .és megállapította: a pártoktatás hatóköre dinamikusan terjedt, az oktatási rendszer meg­szilárdult. kialakult a munkameg­osztás a párt- és a tömegszerve- zetek. tömegmozgalmak között. A jelenlegi helyzetben a pártszervek különböző szintiéi közötti munka- megosztást kell szorgalmazni és szükséges alaovetően iavftani égés- nárt ok tatásunk hatékonysá­gát. Ténykérdés, hogy a propa­gandamunka eszköz-, idő. és In- tel léptnél is igénvessége nő. s emé1- lett ehhez a tevékenység! formá­hoz a marxizmus elméleti ismere­tein álló szilárd meggvőződésre, politikánk meggyőződése« támo­gatására van szükség. A fenti szüksáeszprőség a pártoktatást icámdtó. el>enőr7Ő rendszere mó- őosPá-sára kényszert tett bennün­ket Semmi olyasmivel nem pró­bálkoztunk. ami a szenzáció ere­iével hathat, esi inán a tervszerti- <;<Sg tudatosság, önállóság általá­nos elveit gyakorlatiassá tettük. ,-uSMoként alkalmazzuk. A nártok- .3tá<d rendszer szervezeti keretei­nek móöosftája nem Időszerű a c7oryp-|-ti keretekben reilő lehe­tőségek teltes kihasználásától még messze vn evünk. Jelenlegi leefentosahb feladatunknak azt tartiuk hogy a pártalanszerveze- felk községi csű egyezetéséeék ön- állAcágáit. tudatosságát, tervsze- rfíséffát kibontakoztassuk. Hisz- Kzük. hoev a helves, arányos, ér­demi immkarnegosztás arányos érdemi felelősséget hordoz magá­ban. Kidolgoztuk a nártoktatás .|.jntn'tt5cának plarvsémplát. melv- rdk fő ébrei a következők; A W- rési rih általános nólitikat irányí­tást és ellenőrzést gyakorol a pártokt-eé«? etrécze felett. A VB TÁGJÁT a imőerkérvzAs- feé: illetve kádertovábbképzés­ben közvetlen munkát vállalnak, pl. elméleti konferenciát vezetnek. A függetlenített apparátus ellen­őrzést gyakoro; a községi vezető­ségek, oktatási bizottságok koor­dinációs munkája felett. A Járási Prop. és Műv. Osztály a vezető­propagandisták előkészítését, se­gédanyagokkal való ellátását és az előkészítő konferenciák meg­szervezését, a propagandisták to­vábbképzését vállalja. A 12 tagú Járási Oktatási Bizottság tanács­adó és ellenőrző testület, mely el­sősorban a propagandisták mun­káját menet közben segíti. Láto­gatásai, ellenőrzései során „szak­mai” tanácsokat ad. értékeli a propagandisták munkáját és a minden propagandistánál megta­lálható foglalkozási naplóba ta­pasztalatait. tanácsait bejegyzi. A ^ foglalkozásról tartalmilag és módszertanilag elemző jelentést í küld. A községi pártvezetőség alá 1 rendelt községi oktatási bizottság ! elsősorban operatív bizottság, mely oktatási tervet, ellenőrzési tervet készít, közreműködik az alapszervezetekben működő párt- oktatás zökkenőmentes lebonyolí­tásában. gondoskodik a beteg vagy mással elfoglalt propagan­disták pótlásáról. Segít a KISZ- neik. HNF-nek, szakszervezetnek az ellenőrző munkában. Javasol­hatja az alapszervezetnek a pro­pagandista visszahívását olyan esetekben, mikor részéről igény­telenséget közömbösséget. felké­születlenséget sorozatosan tapasz­tal. Havonta beszámol a helyi nártvezetőségnek. a Járási 'Prop. és Műv. Osztálynak az oktatás ál­talános helyzetéről. Az alapszer­vezetek közvetlen kontaktusba kerülnek a propagandistával, mi- vet az ellenőrzések tapasztalatai­ról be kell «•’ömölniük a pártve­zetőségnek. Az alapszervezet a közsAc; i-vt-tatási bizottságokon ke­resztül állandó és közvetlen kap­csolatot terem? decentralizált és Vookc'-t információhoz juttatja a t-a-cAei pártvezetést Az ismertetett ellenőrzési és irányítási séma azonban nem minden. A propagandamunkában a kulcsember a propagandista. A propagandistákkal való hatéko­nyabb foglalkozást sürgeti az a tény is, hogy többségüknek peda­gógiai. didaktikai, pszichológiai ismereteik nincsenek. Nem hagy­ható figyelmen kívül az sem, hogy a propagandista olyan párt­munkát végez, mely állandó vi­talitást, felkészültséget és sok időt igényel. A megnövekedett és igé­nyesebb feladatok ellátása pedig nagy energiát követel. Éppen ezért az előkészítő konferenciavezető felkészítését és felkészülését alap­vetően megváltoztattuk. Az előké­szítés célja: Alkalmassá tenni a propagandistát a csoportos fog­lalkozásokon folyó ismereinyújtó, agitatív, meggyőző nevelőmunká­ra. Ezért a politikai tartalmú ki­emeléseken túl a foglalkozások célját, az alkalmazható módszere­ket, a különböző eszközök, segéd­anyagok felhasználásának módját beszéljük meg. Megjelöljük a várható és elvárandó hatékonysá­gi fokot, a rövidebb távú politikai célt és a hosszabb távú nevelési célt. Érzelmileg inspriTáljuk a propagandistákat képességeik tel­jes kibontakoztatására. Szándé­kunk, hogy az anvaghoz kapcsoló­dó járási vb és községi vezetősé­gek hvároza taihoz szervezetten juttatjuk hozzá propagandistáin­kat. Alkalmanként az előkészítő konferenciavezetők a fenti elvek szerint foglalkozási sémát dolgoz­nak ki, melyet elsősorban a pél­daadás szándéka sugall. Ilyen anyagokat készítettünk „A szo­cialista integráció elvi és gyakor­lati kérdései” és „Hazánk negyed- százados fejlődése” témakörökből. Az utóbbi témából egy bemutató foglalkozást is rendeztünk. A té­ma politikai tartalma, átfogó jel­lege különösen alkalmas volt ar­ra, hogy ötvözzük az értelmi és érzelmi hatások kiváltásának kü­lönböző logikai és emocionális eszközeit. Célunk volt olyan esz­közök és módszerek bemutatása, melyek együttesen vagy külön­külön alkalmazhatók minden fog­lalkozáson, melyek egyértelműen növelik az élő beszéd bizonyító erejét, érvelnek és gondolkodtat­nak. érzelmi hatást váltanak ki és lelkesítenek, érdekeltté tesznek és tettre késztetnek. Egyszóval, nevelnek. Célunk volt igényt te­remteni. bebizonyítani, hogy le­het és érdemes hatásosabban dől gozni. A hatás bennünket is meg­lepett. Az a feszült figyelem és érdeklődés, a fiatalabb generá­ció őszinte meglepetése 25 éves szocialista múltunk sokféle gond­jai és megtett utunk történelmi nagyságán — kérdéseik és vissza­érni éke zések áradatát indította el. A hallgatók átélték 25 éves múl­tunkat, történelmünk sorsforduló­ját. S ez nem lebecsülendő hatás. A marxizmus; nemcsak érteni és I tudni keli — a marxizmus igaz- | ságait át kell élni. amely a tett- rekészség, a társadalmi indítékú cselekvés alapia. Az igénybe vett eszközök nem különösek — a fil­mek. zenei félvételek, irodalmi összeállítások, grafikonok, kép­anyagok. szemelvények, interjúk stb. De elgondolkoztatott bennün­ket. hogy milyen hatásos és kö­zösségformáló lehetne az oktatás, ha a hallgatókat is sikerülne meg­nyerni. bevonni az előkészítés te- vékenységi formáiba. ÖSSZESSÉGÉBEN a vázolt irá­nyítási elv és módszerek alapjai­ban demokratizálhatják a külön­böző szintű pártszervek tenniva­lóit, feloldják a hallgatók és elő­adók kötött viszonyát, fegyelmet és igényességet alakítanak, közös­séget teremthetnek. Nem hisszük, hogy a pártóktatás hatékonyságá­nak ily’ módon való megközelíté­se csodaszer és eredménytelensé­get eredményre, hatástalanságot hatásosságra változtat. Az önálló­ság. a tervszerűség, a tudatosság nem keletkező, hanem érlelődő fejlődő elve munkánknak. A párt- propaganda társadalmunk min­den fontos területén jelen van. Formái lényegében kialakultak — korszerűsíteni és lépéseinket a pártélet. a társadalmi, gazdasági és közélet sokrétűségéhez, dina­mikus fejlődéséhez hozzáigazíta­ni alapvető kötelességünk. Szönyi Ernő, a békési járási pártbizottság prop. és műv. osztály vezetője Anya- és csecsemő védelem a mezőkovácsházi járásban A járás egész területén áltálé- A csecsemőgondozást is együt­nos terhesgondozás folyik, melyet szakorvosi tanácsadás és ellenőr­zés egészít ki. Az általános ta­nácsadáson 1967-ben 3694, tavaly már 4107 terhes anya jelent meg. A szaktanácsadást ugyanebben az időszakban 2715, illetve 2731 eset­ben keresték fel. A védőnők pedig rendszeres családlátogatással ál­landó kapcsolatot tartanak a csa­lád és az orvos között A koraszülések száma az utóbbi három évben elég magas volt, 0,5 —0,8 százalék között mozgott. Oka feltehetően az, hogy a köny- nyebb munkát nem tudták a többnyire termelőszövetkezetben dolgozó anyáknak biztosítani. tesen végzi az orvos és a védőnő. Kéthónapos korig 10 naponként, | egyéves korig havonta tesz láto- 1 gatást a védőnő, s közben az anyát is ellátja a táplálásra, gon- | dozásra vonatkozó tanácsokkal. A gyermekek korszerű táplálását ezenkívül a családok kulturáltsá­gának emelkedése is segíti. A gyermekgondozási szabadsíig I és segély hatása a járásban is I érezhető, szívesen veszik azt i igénybe, több a szülések száma. | és egyre többen vállalnak két- három gyermeket is. 1967-ben 760, tavaly 813, az idén novemb- - j 1-ig 739 élve születés volt. Betanítottmunkás-tanfolyamok a szeghalmi járásban A szeghalmi járás termelőszö­vetkezeteiben megnőtt a tanulási kedv. Ezt tanúsítja az is többek között, hogy az egykori egyénileg gazdálkodók csoportosan jelent­keznék a termelés új eljárásainak megismerésére. A nagy érdeklődésre való tekin­tettel három helyen: a vésztői Aranykalász Tsz-ben, a körös- nagyharsányi Egyetértés Tsz-ben és a dévaványai Lenin Tsz-ben szerveztek úgynevezett 300 órás növénytermesztési betanított munkásképző tanfolyamot. A környék termelőszövetkezetei kö­zül, többek között a Nagyhar- sány környékén a biharugrai Fel­szabadult Föld és a zsadányi Ma­gyar—Lengyel Barátság Tsz Is csatlakozott a továbbképzés szer­vezéséhez. Dévaványán a Lenin és az Aranykalász Tsz közös ren­dezésében tartják a tanfolyamot. Szakmunkásképző előkészítő tanfolyamokat indítanak Okány- ban, a vésztől Kossuth és Arany­kalász Tsz-ben, valamint Szeg­halmon és Körösladányban. Kö­vest Károly, a járási tanács vb mezőgazdasági és élelmezési osz­I tályának propagandistája azt is elmondotta a tanfolyamok szer­vezésével kapcsolatban, hogy Dé­vaványán még egy állategészség­ügyi betanított munkásképző tan­folyam is szállást kapott. Háromszázezer karácsonyi pulyka exportra Élő, előhűtött, fagyasztott, bronz-, hibrid pulyka, kinek-kinek kívánsága szerint szállította a ha­gyományos karácsonyi pulykát a Békéscsabai Barnevál. A 89 va­gon exportpulykából 15 vagon élő ] pulykát kértek a külföldi megren- ! delők. A svájci, ausztriai cégek ! c^ak előhűtött bronzfajtájú puly- ! kát vettek át. A két német állam­ban és Csehszlovákiában az új ki­tenyésztett Délibáb- és Mecsek- fajtájú hibrid pulykát jobban sze- j rétik. A százezer darab bronz- ; pulyka nagy részét két termelő- j szövetkezet, a zsadányi Dózsa és a Magyar—Lengyel Barátság Tsz szállította a Békéscsabai Barne- válnak. Varéra Dezső: Utolsó karácsony A remény, hogy ezt a kará­csonyt végre már szabadon fog­juk ünnepelni, 1944. november 7-én szertefoszlott. Nem véletle. nül ekkor, a szocialista forrada­lom évfordulóján vagoníroztak be minket Hitler magyar fasisz­tái. Talán ezzel akarták emlé­kezetessé tenni számunkra a nemzetközi ünnepet? Nem. Az ok az volt, hogy Budapest kör­nyékén megszólaltak a szovjet katyusák s elkezdték verni az ütemet a n yi 1 as- M a gy arország őrült vitustáncára. Szálasi ter­rorlegényei vagonokba zsúfolták a politikai foglyokat s mivel a fasiszta hadigépezet nemcsak a fronton falta az embervért, ha­nem a hátországban is, a biro­dalomba küldték őket rabszolga- munkára. Mi a komáromi Csil­lag-börtönből, mások a Margit- körútról, Szegedről, Sopronkő. hidáról — ezzel a szállítmány­nyal hatezerötszázan — indul, tunk Dachauba, Hitler hírhedt koncentrációs táborába. Német, cseh, lengyel, ukrán, görög, al­bán, francia, belga és holland elvtársak voltak a rabtársaink, ők adtak tájékoztatást a láger­körülményekről és biztatást a továbbiakra: tartsatok ki, nem tarthat már sokáig, halálán van a fasizmus. Napi tizenöt deka fűrészporos­kenyéren, egy szelet wurston, egy liter híg, zsírnélküli levesen kitartani azonban szörnyű ne­héz volt. Elsősorban azért, mert ezt sem adták ingyen. Erős fizi­kumú embert is megerőltető ne­héz munkát végeztetett velünk a náci Németország, s mert jó­val több selejtet gyártottunk a megengedettnél, kegyetlen volt a bánásmód. Ezt szó szerint kell érteni. Kápóink — felügyelőink — kezében kutyakorbács suho­gott állandóan, s mint régen a gályarabokat, űzteik, hajtottak bennünket. A magyarok egy csoportja — százhúszan — Augsburgba ke­rültünk s a várostól mintegy nyolc kilométernyire, egy erdő­től körülvett repülőgépgyárba jártunk dolgozni, gyalog, napon­ta 12 órás műszakokra. Három hét alatt nyolcvanan marad­tunk. Legtöbben az úton hul­lottak el. A napi nyolc kilomé­teres gyaloglás a sokszor bokáig érő hóban, a csontig hatoló hi­degben, «felemás fabakancsban, amelyet spárgával erősítettünk a bokánkhoz,'' könyörtelenül szedte áldozatait. Az SS-őrség oszlopunk oldalán halálra rug­dosta a sorból kiesetteket s az utánunk kordéval baktató Todt- kommandó szedte fel az útról a halottakat. Az agyonbombázott gyárban egy idősebb bajor mes­terember volt munkánk irányí­tója. Félve az állandóan körü­löttünk szaglászó őröktől, dugott zsebünkbe néha egy-egy sült" krumplit vagy két-három napos újságot, melyben a „tervszerű elszakadás” sikeres manőverei, rői írtak Göbbels tolibérencei. Beszélnie nem volt szabad ve­lünk, hát csak mosolygott ránk. Akkor is, amikor a kezünk alól kikerült selejtet átvette és ak­kor is, amikor ezért sokunkat megkorbácsolt a kápó. Mindig értettük, hogy mit jelent a mo­solya, A napokat már régen nem számoltuk. Testünk a tetvek marásától. a furunkulusok bur­jánzásától beteg, elcsigázott lett. de tudatunkat éltette a remény, hogy egyszer megszűnik ez a gyötrő hajnali hajsza, ez a ha­lálmenetelés, amikor senki sem tudja, eléri-e az út végét. Es egyik hajnalban nem szólt a kolomp négy órakor. Máskor mindig ilyenkor volt ébresztő. Fél órát adtak (reggeli kiosztás­sal együtt) a felsorakozásra és másfél órát, míg gyalog megtet­tük az utat a gyárig. Hatkor kezdődött a műszak. Akik ösz­tönösen felébredtek hajnalban, rosszat sejtve puhatolóztak a szomszéd blokkoknál: Mi az? Mi történt? Krematóriumba visznek bennünket? De ók sem tudtak semmit. Aztán jött egy kápó és kijelentette: ma senki sem dolgozik, ma karácsony van. Mindenki menjen vissza a helyére, ágyellenőrzés lesz. Pihenni! Egy napig nem dol­gozni ott, ahol nincs vasárnap, ahol a beteg izomrostokból is lőport igyekszik kisajtolni a. vandalizmus! Szinte elképzel­hetetlennek hatott. De pihenni mégsem hagytak bennünket

Next

/
Thumbnails
Contents