Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-03 / 280 szám

1989. december 3. 5 Surd* Megállapodás született a Békéscsabai Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző-iskola építéséről Az elmúlt hét második felében a megyei pártbizottság és a me­gyei tanács illetékesei, valamint Pápai Béla, a Munkaügyi Minisz­térium Szakoktatási Főosztályá­nak vezetője megbeszéléseket folytattak a megye szakmunkás- képzéséről. A tárgyalások célja az volt, hogy a Munkaügyi Miniszté­rium elgondolásait a szakmunkás- képzés tárgyi feltételeinek megte­remtéséről egyeztessék. A megbeszélések, valamint a helyszínbejárások eredményeként elvi megállapodás született a mi­nisztérium és a megye vezetői kö­zött egy hat tantermes kereskedel­mi és vendéglátóipari szakmun­kásképző-iskola építéséről. Tóth Pál, a békéscsabai szakmunkás­képző-intézet igazgatója ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az új iskola Békéscsabán épülne, hoz­závetőlegesen 4—5 millió forintos költséggel. A főosztályvezető azt is megígérte, hogy a Puskin té­ren most épülő szakmunkásképző­intézet tornaitermét is felépítik. Mindent egybevetve, az építés költségeit körülbelül kétharmad- részben a Munkaügyi Miniszté­rium fedezi, egyharmad részét a megyei tanács adja, s biztosítja az iskolaépítéséhez a területet. Szent- Johanna próbái a színházban Januárban mutatja be a Békés megyei Jókai Színház B. Shaw Szent Johanna című drámáját. A próbákat már megkezdték, és azon részt vesz a színház két vendég- művésze, a Címszereplő Szekeres Ilona, valamint Horváth Sándor Jászai-díjas. A többi szerepet Szoboezlay Sándor Jászai-díjas, Körösztös István, Tolnai Miklós, Gonda György. Kovács Lajos, Si­mon Géza alakítja. A bemutató 1970. január 9-én 'esz. a darabot Máté Lajos ren­dezi. A Rigolettó Békéscsabán Hétfőn este a Jókai Színház publikumának szép művészi él­ményben volt része. Mondhat­nánk: ritka művészi élményben. Hisz a helyi közönség operaigénye enyhén szólva, kielégítetlen. A tv- ben bemutatott egy-egy opera nem pótolja a közvetlen élményt, a színházi előadást művész-néző eggyé válását az előadás során. Mert most ez történt. A felcsen­dülő, majd egyre jobban zerigő- terjedő Verdi-muzsika elbűvölte a zenerajongókat. Ki ne szeretné Verdit, az ni asz operát? Az olasz dallam osságot, a vérből-tragíkus- csalfa játékot? A második képben úgy érezzük: igen. ezért jöttünk be a szinhéz­Javult a zobáki gázrobbanás sérültjeinek állapota A komlói Zobák-aknán hétfőn bekövetkezett nagy erejű gázki­törés és sújtólégrobbanás tizen - rom sérültjét ápolják Pécsett és Komlón. Állapotukról kedd reg­gel a következő orvosi jelentést adták ki: a pécsi honvéd kór­házban ápolt nyolc égési sérült közül Orsós János állapota a leg­súlyosabb. Nagy István, Szilvási Dezső és Szűcs Menyhért, akik ugyancsak súlyos állapotban ke­rültek a kórházba, túl vannak az életveszélyen Négy bányász, aki szintén égési sérülést szenve­dett. jól van, s kedden már fel­kelt. A komlói kórházban szén- monoxid-mérgezéssel ápolt öt bá­nyász állapota ugyancsak javult kedd reggelig. A zobáki bányában rendkívül nehéz körülmények között, meg­feszített erővel dolgoznak a mű­szaki helyreállításon, a 78i mé­ter mélységben rekedt bányász eléréséért. A legsürgősebb teen­dő most a megsérült légcsatoma kijavítása, a szellőztetés helyre- állítása. a robbanás következté­ben tönkrement légajtók rendbe hozása, a lerakodott, lisztfinom- ségú, s éppen ezért robbanás- veszélyes szénpor eltakarítása. Egyidejűleg átvizsgálják a villa­mos szerelvényeket, kábeleket. Állandóan mérik a bányatérség levegőjét, metántartalmát, hogy amint a biztonsági feltételek en­gedik, a villamos berendezések ismét működhessenek. Csak ezek után következhet a tulajdonkép­peni mentés, annak a mintegy másfélezer csille szénnek, kőnek az eltávolítása, amely elzárja a mentőket a szerencsétlenség szín­helyén szorult négy bányásztól. (MTI) Magyar—szovjet csal ód tumor a rádióban „És ti hogyan éltek?*’ címmel a december 7-én. vasárnap dél­előtt szovjet—magyar családmű­sort sugároz a Kossuth-adó. Szél Júlia, és Csák Elemér felkeresett egy szovjet, illetve egy magyar családot, és az ő mindennapi éle­tüket mutatja be a hallgatóknak. Nyikoláj Kúrák, a szovjet és Trimmer Ferenc, a magyar csa­ládfő egyaránt mérnök. Beszélge­tésükből kirajzolódnak gondjaik, örömeik, megismerik a hallgatók a két család életének hasonlósá­gait és különbségeit. (MTI) — Uram, nem éri meg, hogy az ember lovat tartson. Hogy miért? Magas az adó. Egy ló után 800 forint, kettő után 2 ezer és minden to­vábbi után 3 ezer forint éven­te. Ki bírja ezt? A panaszkodó magas, széles vállú ember, bőrkabátban. A békéscsabai állatvásör-téren beszélgetünk. — Mennyit hozott most a vá­sárba? — Kettőt. Be hát — legyint —, kinek kell ilyenkor a ló? Nézze meg. van vagy ötven itt, aztán az adatforgalmi jó ha tí­zet megvesz közülük Esik a havas eső. A vásártér közepén a fogatok között sár­gán füstölgő tűz ég, amelynek nagyobb a füstje, mint a láng­ja. Körülötte emberek állnak összehúzódva, fázósan toporog­nak. Lejjebb, a szabad területen néhány fogat vágtázik a mögé­je kötött lovakkal. A vevő még nem érkezett meg. Az emberek türelmetlenül telcintgetnek a város felé. Nyerítenek a lovak s néha kirúgnak. — Hóha, te' Gyuri bácsi, menjen már. csapjon közéjük! Novák Mihály, a békéscsabai Május 1 Termelőszövetkezet brigádvezetője 12 lovat hozott eladásra. — Mi a véleménye, elkelnek? — érdeklődöm. — Hát? Ha most nem men­nek el, majd elmennek vasár­nap. Árverést hirdetünk, aztán majd meglátjuk. — Miért adja el a tsz ezeket a lovakat? — Létszámfölöttiek lettek — mosolyog a brigád vezető —. de van még ezenkívül vagv 12 Ír otthon. Nem jött még a vevő? — néz a mázsaház felé. — Itt vagyok én vevőnek, uram — lép közelebb egy ma­gas, fekete férfi. Láthatóan ismerik egymást. LÓVÁSÁRBAN de azért vizsgálódva csap össze a két szempár. Komoly a ve­vőszándék vagy csak puhato- lódzás? — Hát válasszon közülük — int fejével a kocsik felé a bri­gádvezető. — Ugyan már. drágán adja maga. — Nézzen csak körül, aztán majd beszélgetünk — biztatja a másik, de már látszik rajta, hogv nem tartja komolynak a vevőt. — Komolyan venni akar? — kérdezem a fekete embert. — Venni kéne uram, de hát ez az ember nagyon tartja a ló árát. Ismerjük, úgy is hívjuk magunk között, hogy „drága ember”. — Maga mit hozott? — for­dulok a fiatal Nagy Kálmán­hoz — Azt az egyet, ott a cséza előtt. Jó kis ló az. Vegye meg uram. — Aztán mit csináljak vele a harmadik emeleten? — Jó az. ha van. — Nem madár az te, hogy Kalitkában elférjen — nevetnek körülöttünk a férfiak. Panyi István komoly szőke ember. Egy lovat hozott ő is. Kevés bizalma van a vásárhoz, pedig szeretne túladni az álla­ton Amikor az okát kérdem, fanyalogva válaszol. — Puha talajon nem húz az árva. Eleget kínlódtam már ve­le. A havas eső vigasztalanul esik és csípősen fúj északról a szél. amikor az állatforgalmi és húsipari vállalat szakemberei és a Filaxia felvásárlója meg­érkezik. A vásártér megbolydul. Az eladásra szánt lovakat gaz­iáik kötőféken fogva vezetik a mázsahózhoz Méregetik szem­mel a vevőt, sze­retnék kitalálni a gondolatait, Va­jon hány lovat vesz és milyen célra? Tumultus keletkezik kö­rülötte. Minden eladó szeretné megmutatni az áruját. Odor Fe­renc. a megyei állatforgalml vállalat járási felvásárlója te­remt rendet. — Ne hozzák nyakunkra a lo­vakat emberek. Valakit még megrúgnak. Kössék szépen sor­ba a korláthoz. Amíg nincsenek megkötve, egyet sem veszünk. A határozott fellépésnek megvan a hatása. A vevő az emberek - gyűrűjében szemügy­re veszi a jószágokat. Az eladó dicséri, a vevő szakértelemmel vizsgálja az árut. — Uram, ezt a lovat hizlalja meg. Jó lesz vágónak. Én nem tudom megvenni. — Jó ló ez. — Csakhogy nekem néni ez kell! Jó kondíciójú, tiszta és száraz lábú. — Ezt vegye meg uram — szól közbe a barna férfi, akire sor kerül. — Príma kis állat ez. — Mióta van magánál? — kérdezi a vevő. — Ö, már régen. Mutassa a papírját. ba. A kinti rohanás, hangzavar, a mindenüvé elkísérő beat-zene- bona után egy kis felüdülés, meg­könnyebbülés, megtisztulás a já­tékból, zenéből kisugárzó harmó­nia láttán, hallatán. Milyen bájo­san csevegnek a szerelmesek, a szegény, de szép lárfy és a magát éhenkórász diáknak kiadó nemes­úr — milyen ellenállhatatlanul udvarol az ifjú, ml miért hagytuk el ezt a kellemet? —- milyen más a valóság, nem érzelgünk ennyit, az értelem és a való anyag uralkodik, szemben e történet ér­zelmi viharaival te az eszmei tisz­taság keresésével. Az elbűvölt néző csak kellet­lenül tér vissza a földre. A herceg minden nőnek ugyanígy esküszik örök hűséget, mézes szavainak egy Csapásra elvész a hitele. És a tör­ténet megy tovább a tragikus vég­kifejletig. Rigolettó. a sánta-púpos bohóc bukása valóban katartikus, valóban drámai. Az opera, a csodálatos Véreb - dal méltó előadókra talált a Sze­gedi Nemzeti Színház társulatá­nak művészeiben. A herceg sze­repét játszó, éneklő Réti Csaba, az esendő Rigóiét tót megformáló Gyimesi Kálmán, te ..az egésznek az oka” Gilda ((Berdál Valéria) — társaikkal egyetemben — nagy ünneplésre késztette a közönséget. Vastapasai köszöntük meg e szép estet. S. M. Nemzetközi f Irt rajzi lexikont adott ki a Kossuth Kiadó A Kossuth Könyvkiadó úttö­rő munkára vállalkozott, ami­kor „Ki kicsoda?” címmel meg­jelentette az első magyar nem­zetközi életrajzi lexikont. A ki- Előkerül a járiatlevél, amely- j adás érdekessége, hogy a lexi- böl aztán kitűnik, hogy még kon mintegy 7 ezer politikus és n,e71 le.í* kéthónapos tar- j gazíjasági vezető, közéleti sze­van az állat. A ló ugyan meg- i mélyíseg, író és újságíró, tu­felelne vételre, de a járiatlevél i dós, művész rövid életrajzát keltezése a mérvadó. Továbblép talmazza. A 7 ezer bemutatott a csoport. Nagy Ágoston lova személyiség közül 1300 ma- 12 forintos kilogrammonkénti ' gyár. áron, legmagasabb minősítéssel j A kötet elsősorban azoknak kel eí. Aztán még nyolc. Akinek sikerült dörzsöli a vásár, elégedetten j nyújt jó segítséget, akik inten­zíven érdeklődnek a nemzetközi _______ fázós kezét, akinek n em keit el & leva, az felszer- élet eseményei iránt, állandó új­számozza és már megy is haza ságolvasók, rádióhallgatók vágj’ a jó meleg lakásba vagy bese- tv-nézők gít az áldomásivásba azoknak, i ‘ . akiknek szerencséjük volt. A lexikon terjesztését mar Botyánszki János megkezdte a Kossuth Könyvki- ' adó, a jelek szerint az érdek­lődés olyan nagy. hogy az első kiadás rövid időn belül el­fogy. (Fotó: üeincny) Ivóvíz 450 ezer falusi lakosnak Az ország több mint 400 vízi- és vizműtársuiata az előzetes ada­tok szerint az idén egymilllárd forint értékű munkával segítette a haza! vízgazdálkodás fejleszté­sét. Többek között új törpe vízmű­vek építésével ebben az évben csaknem 200 ezer falusi lakost jut­tattak vízveaetékes ivóvízhez. Az idén újabb jelentős munkával, a szennyvízcsatorna-művek építésé­vel bővítették tevékenységük kö­rét. Békésen, Körmenden, Püspök­ladányban. Sárváron és Szentgott- hárdon többéves szennyvíz- csatornázási programot kezdtek. A társulatok a jövő évi tervben 660 millió íorinlot irányoztak elő víz- te szennyvíz-művek építésé­re és újabb 250 ezer falusi lakos vízellátását oldják meg 1970- ben.

Next

/
Thumbnails
Contents