Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-03 / 280 szám
1999. december 3. 4 Sterda Tíz tonnán felüli speciál-gépkocsik készülnek Győrben KMi Elkészültek a prototípusok a Győri Vagongyárban a Rába-Mann Diesel-molorral felszerelt speciál-gépkocsikból. A különböző külföldi bemutatókon igen nagy sikert arattak a kamion, nyergesvontató és tartálykocsik. A prototípusok elfogadása után jövőre megkezdődik a kisszéria gyártása e különleges gépjárművekből. Képünkön: a nagyteherbírású gépkocsikon könnyen hozzáférhető a motor, egy ember segítségével felhajtható az egész kabin. íWWVWWVWWWVWVWVWVWrt ASAflAS/WW ‘ Levelek, személyes bejelentő* oek érkeztek az utóbbi hetekben címünkre, mégpedig azonos témával, s olvasóink szinte egyöntetűen kijelentik: „nem a magam többek között elmondták, hogy az anyaghiány miatt sokszor a raktár környékén nagy a tülekedés, veszekedés, ha új szállítmány érkezik. problémája miatt írok. hanem ] azért, mert sokan vannak hasonló helyzetben, és hogy a jövőben másokkal ne történjen meg ugyanez.” Levélíróink békéscsabaiak. s a lakásszövetkezet munkáját kifogásolják. De elmondták azt is. hogy az anyagbeszerzésről sokszor a lakók kénytelenek gondoskodni, mert a szövetkezet nem tudja beszerezni. Sajátos „társadalmi munka” Aki kapja marja? „Augusztus első napjaiban került sor lépcsőházunkban, a Ku- lich Gyula Lakótelep II/B-ben a gáz bevezetésére — írja Antal László. — A munkák megkezdése előtt a lakásszövetkezet gondnokságától érdeklődtek, hogy kívánjuk-e a gázt bevezetni. Kö- 'zöltük, hogy a . szomszédokkal folytatott beszélgetésekből megtudtuk, hogy a III. és a IV. emeleti lakótársak nem kívánják bevezetni a gázt. Ezért mi sem vállalkozunk erre, mivel a fürdőszoba gázboylerrel való felszerelése lenne a legfontosabb, és az nem megoldható a kémény miatt. Ekkor azt a választ kaptuk, hogy ez nem akadály. A szerelés meg is kezdődött, de rengeteg problémával. Anyaghiány, lelkiismeretlen munka jellemezte az egészet. Mindezt tűrtük, mert az eredményekben vártuk a bosszúság kárpótlását. Végre megvolt a vezeték, sor került a bekötésre is, és akkor jött a meglepetés. A hősugárzót és a fürdőszobai boy- lert nem kötötték be, mert a IV. emeleti lakótársnál az átkötés a mai napig sincs meg. így több mint két hónapja nem tudjuk használni a boylert, csak nézni a szép szerelvényeket.” Povázsai Gábor és Boross László személyesen jöttek el s A bejelentések nyomán felkerestük a lakásszövetkezetet és Frisnicz István ügyvezetőtől kértünk tájékoztatást. Sok jót itt sem tudtak mondani. Tény az, hogy egyes esetekben valóban lehetetlen helyzet alakult ki. A szövetkezet felhívása nyomán sokan jelentették be gázigényüket, s befizették a költségek 25 százalékát, ami 4—4500 forint. A munka szervezése azonban nem ment simán, bár mint mondotta: határidőt senkinek sem ígértek és nem is kötelezhették magukat erre, mivel tudták, hogy lesznek elcsúszások. Mint ahogy lettek is...! Legnagyobb gondjuk az anyag- beszerzés. S ebben segítettek az igénylők is azzal, hogy közbejártak egyes vállalatoknál szerelvényekért. Ez részben érthető, hiszen elsősorban nekik volt az érdekük, hogy a gázszerelés ne húzódjon el több hétig, esetleg hónapokig. De kifogásoltuk is beszélgetésünk során, mert kissé furcsának találtuk az ilyen megoldást. — Nem helyes, ezt magunk is tudjuk, de a szükség ezt hozta — volt Frisnicz elvtárs válasza. Az érkező szállítmányokkal kapcsolatban maga is elmondta, hogy tudomásuk van a tumultusokról, mert amikor híre megy, hogy szerelvények érkeznek, vannak lakók, akik képesek már éjfélkor odaállni a raktár elé. Előfordult olyan is. hogy az ügyesebbek, a szemfülesebbek jutottak konvektorhoz vagy más berendezéshez. így aztán éppen annak nem jutott, akinél a szerelés félbemaradt. Aki fizet, annak van követelése is Ilyen előzmények után beszélgettünk Bakos Jánossal, a lakás- szövetkezet igazgatóságának elnökével, aki a következőket mondta: — Mindenekelőtt arról kell említést tenni, hogy a szövetkezeti lakásokban a gázfűtésre való áttérés összetettebb feladat, mint az állami lakásokban. Éppen a levélírók által említett okok miatt komoly, előzetes szervezés szükséges. Nehézséggel járt a kivitelező-kapacitás biztosítása is, a DÉGÁZ nagy leterhelése miatt. Ezért vállaltuk, hogy szükség szerint mellékfoglalkozású szerelőkkel, továbbá kisiparosok bevonásával igyekszünk biztosítani a munkát. Sajnos, a munkák időtartama eltérő, s valóban volt ahol egy hétig, de volt ahol három hónapig is tartott. Nyilvánvaló, hogy jogos türelmetlenség tapasztalható azoknál, ahol késett a szerelés befejezése. Sajnos, ennek okát a tagok nagy része csupán a szervezetlenségre vezette vissza, pedig a legtöbbször anyaghiány miatt történt. Valóságos országjárást kell rendezni, hogy előteremtsük, amire szükség van. A munkát sokszor hátráltatja, hogy az egymás ,felett lakó szomszédok nem tudnak előre megegyezni, nem akarják átengedni a fővezetéket vagy az is, hogy a kölcsön-igényléseket egyesek késedelmesen készítik el. A levelekhez és a válaszokhoz nem kell különösebb kommentár, de egyet azért meg kell jegyeznünk, mint ahogy egyik olvasónk is írta: Ha a megrendelő —• ez esetben a szövetkezeti lakás tulajdonosa — a részletek kifizetése melett újabb 10—12 ezer forintos terhet vállalt magára, joggal elvárja, hogy a pénzéért időben és jó minőségű munkát kapjon, s hogy mielőbb élvezhesse is a befizetett összeg gyümölcsét. Kasnyik Judit Szakemberek tanulmányúton G Kevés a szakember Jól indult ez a látogatás. Űt- ban a szövetség minden komforttal berendezett tágas és ízléses modem székháza felé, a város közepén gyönyörű szökő- kúton akad meg a látogatók szeme. A szökökútról rövidesen megtudtuk, hogy magyar mérnök tervezte és építette. így jó adag nemzeti bizalommal felvértezve kezdtük meg az ismerkedést Svédország mező- gazdaságának sajátosságaival. Az ország rendkívül fejlett iparral rendelkezik. Természeti kincsei közül az erdők, a vasérc és a rendkívül olcsó vízi energia a legjelentősebb. Az 1964-ből keltezett statisztikai adatok szerint az évi termelés fából 48 millió köbméter, vasércből 26,5 millió tonna, a villamos energia pedig 45,2 millió kWó volt, mely utóbbinak 90— 95 százaléka az úgyszólván teljesen ingyenes vízi energiából származik. A lakosság nagy része az iparban, kereskedelemben és a szolgáltatási ágazatokban dolgozik. Mezőgazdasággal mindössze a 8 millió körüli összlakosság 5—6 százaléka foglalkozik. A kereskedelmi áron szállított nemzeti bruttó jövedelemben a mezőgaz. dasági tevékenység a foglalkoztatottság arányának megfelelően van képviselve. A jelentős és termékeny mezőgazdasági területek Svédország déli részén fekszenek. Főbb termékeik; a takarmánynövények, a burgonya és a cukorrépa. A svéd mezőgazdaság igen nagy mértékben gépesített és egyes kultúráknál a hektáronkénti hozam világszínvonalú. Svédország éghajlata nem kedvez túlzottan a mezőgazdaságnak, a szép növénytermelési eredményeket a nagy adagú műtrágyahasználat és az okszerű, jó talaj művelés magyarázza. A mezőgazdaság legfontosabb üzemága az állattenyésztés, azon belül pedig a szarvasmarha-tenyésztés. Az 1967. évi adatok szerint a 4.9 milliárd korona értékű mezőgazdasági terméktömegből 1,7 milliárd értéket a tejtermelés reprezentál. Amellett, hogy Svédországban nagyon sok a természetes rét es legelő, ami meglehetősen olcsóvá teszi a szarvasmarhatartást, a tejtermelést az állam különböző kedvezményekkel segíti. A tejtermelés mellett nagyon jelentős a hústermelés is. Ugyancsak 1967. évi adatok szerint az előállított marha- és sertéshús értéke valamivel több mint 2 milliárd korona. A mezőgazdasági üzemekhez általában jelentős erdőterületek is kapcsolódnak, ami viszonylag egyenletes foglalkoztatottságot tud biztosítani. A munkaerő igen drága Svédországban, ezért a farmerek olyan termelési megoldásokat keresnek és követnek, ahol minimális a7. élőmunka-felhasználás. Ez a jelenség sokszor Olyan gépi befektetésekre készteti őket, amely jelentős összegeket köt le anélkül, hogy azt egyenletesen és jól ki lehetne használni az adott üzemek nagysága mellett. A svéd mezőgazdaság elaprózott családi birtokokból áll. 1961. év adatai szerint a földterület 11,8 százaléka, az 1966. évi adatok szerint pedig 12,4 százalék volt csak 100 hektár fölötti üzem. Ugyanakkor azonban az 5 hektár alatti gazdaságok száma a jelzett két év között, tehát 5 év időtartam alatt 16 és fél ezerrel, az 5 és 10 hektár közötti parasztgazdaságok száma pedig 18 ezerrel csökkent. Még a 10 és 2ö hektár közötti gazdaságok száma is csökkent a jelzett időben, kb. 8 ezerrel. A 20 és 30 hektár közöttieknél változás nem volt, azon fölül azonban jelentősen megnövekedett a gazdaságok száma. Elindult tehát egy folyamat, amelyet a kormány az úgynevezett racionalizálási program keretében támogat. A támogatás nagyobb területű mezőgazdasági üzemek kialakítását tűzte ki célul és erre a célra bőven áldoz pénzt és hitelt az erősebb és vállalkozó szellemű farmereknek. Hatalmas ereje a svéd mező- gazdaságnak a mintaszerűen szervezett szövetkezeti hálózat. Ez az együttműködés nemcsak az értékesítési gondokon segít és nemcsak a legkedvezőbb piacokon történő értékesítést teszi lehetővé, hanem az ipari anyagok és gépek beszerzésének intézése és védelme mellett kézben tartja a tejfeldolgozást, és a vágóhidakat is E mellett információkat ad. tanácsadói feladatot is teljesít, kézben tartja a szakmai továbbképzést, sőt bankokkal is rendelkezik, és természetesen export—import, ügyeket is intéz. A beszerzési és értékesítési témákon túlmenően véleményünk szerint a szakmai továbbképzés terén tölt be legfontosabb feladatot a farmerszövetség, mert a szakemberképzés területén olyan kicsi számokat hallottunk, hogy elhinni sem akartuk. Éven. te csak 50 agrármérnököt és mintegy 100 technikust képeznek lel. akik zömükben nem a termelésben, hanem különféle szövetkezeti központokban és iskolákban helyezkednek el. Molnár Józsei (Folytatjuk) Gépkocsitulajdonosok, figyelem! Gépkocsijavitás OTP- hitellevélre csak 1970. április 1-ig A FIT, tutÓHzvrtiz Békéscsaba 142074
