Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-14 / 290 szám

XMt. december 14. 9 Vasárnap Önállóság, nagyobb felelősség A textilfeldolgozó ktsz közgyűlése egyhangúan elfogadta az új alapszabályt A Békéscsaba és Vidéke Tex­tilfeldolgozó Ktsz a december 12-én megtartott közgyűlésén el­fogadták a szövetkezet új alap­szabályát, amely — a városi ta­nács vb jóváhagyása után — 1970. január 1-től lép érvénybe. A tégi és az új alapszabály kö­zötti eltérés lényege: míg az élőbbit kötelező minta alapján készítették, az utóbbit a szövet­kezet a törvények és rendelke­zések figyelembevétele mellett úgy dolgozta ki, hogy az a ter­melés érdekeinek legjobban meg­feleljen. Ebben kifejezésre jut a szövetkezet önállósága, ami na­gyobb felelősséget ró a vezetők­re és a dolgozókra egyaránt. Milyen fontosabb változások vannak a régi és az új alapsza­bály között? Többek között az, hogy a KISZÖV eddig felügyeleti szerv volt, a következőkben pe­dig érdekképviseleti feladatokat lát majd eL A szövetkezet ilyen vonatkozásban továbbra is fenn­tartja a kapcsolatot a KISZÖV- vel. A törvények és az alapsza­bály keretei közötti működés el­lenőrzését a jövőben a városi ta­nács vb gyakorolja. Üj az is, hogy a nyugdíjba me­nők fenntarthatják tagsági vi­szonyukat. Így tanácskozási jog­gal részt vehetnek a közgyűlé­seken és élvezhetik az üdülési, kulturális, valamint egyéb szo­ciális kedvezményeket. A jövő­ben az ellenőrző bizottság szé­lesebb feladatkört gyakorol, a mérleg felülvizsgálata is rá tarto­zik majd. Érdemes megemlíteni, hogy amíg a régi alapszabály felsorolta a nyereségrészesedés felosztásának módját, a követ­kezőkben a szövetkezet részese­dési szabályzatot készít az új irányelvek figyelembevételével. Üj szerv is alakul majd, még­pedig a szövetkezeti munkaügyi bizottság, amely hasonló a vál­lalati munkaügyi döntőbizottság­hoz. A szövetkezet és a tagok közötti munkaügyi vitában dönt. Egyébként a ktsz új elnevezése Békéscsaba és Vidéke Textilfel­dolgozó Szövetkezet A nagy gonddal készült alap­szabályt végső megfogalmazás­ban Tóth Gyula elnök olvasta fel a közgyűlés előtt. A hozzá­szólók az új alapszabállyal való egyetértésüket fejezték ki. Or- mándi Pálné többek között ki­jelentette: Ha elfogadjuk, min­denki tartsa magára nézve kö­telezőnek a betartását. Nemcsak jogaink, hanem kötelességeink is vannak. Az alapszabályt a közgyűlés végül is egyhangú szavazattal el­fogadta, majd Tóth Gyula tájé­koztatta a megjelenteket a szö­vetkezet további feladatairól. El­mondta. hogy 1970-ben még gyorsabb fejlesztésre kerül sor. A megrendelés kötött- és kon- fekciós áruból igen nagy, teljesí­teni csak szorgalmas munkával lehet. Üjabb exportlehetőség nyílt az NSZK-ba és Libanonba. Felszólalt Pribelszki Pálné, a városi tanács vb ipari előadója is, aki eredményes munkát kí­vánt a szövetkezetnek. Dr. Gáli Aladár jogtanácsos a műszaki fejlesztésre a termelékenység növelésére hívta fel a figyelmet. Misur János, a városi pártbizott­ság üdvözletét tolmácsolta és ugyancsak további sikereket kí­vánt a szövetkezet dolgozóinak. P. B. Műstoppoló üzem Dévaványán A Gyomai Háziipari Szövetke­zet dévaványai részlegében de­cember 3-án kezdődött meg a termelés. A Miagyar Gyapjúfonó és Szövőgyár megrendelésére — a gyár két szakemberének irá­nyításával — 34 asszony és lány gyapjúszövet-műstoppolást végez. A dolgozók 3 hónapra, a begya­korlás idejére 750 forint munka­bért kapnak, azután a szövetkezet teljesítménybért fizet. A gyár le­hetőségét biztosít arra. hogy, aki vállalja, Budapesten 2 hetes tan­folyamon vegyen részt. A rész­leg létszámát még az idén 50-re egészítik ki. Hét nap — hétezer hold hétmillió forint „A termelőszövetkezetek, de kü­lönösen a békési tsz-ek milliós kárkifizetései igazolják az önbiztosí­tás lehetetlenségét, hiszen évtize­des díjkifizetésüket meghaladja az ez évben kifizetett kárösszeg.** „Három tsz kivételével a többiek ebben az évben már az új össze­vont vagyonbiztosítást kötötték meg, amelyben jóval nagyobb koc­kázatot vállalunk...*' Az idézetek az Állami Biztosító Békési Járási Fiókjának jelenté­séből valók, s a mellékelt táblá­zatot böngészve megtaláljuk a járás legnagyobb kárkifizetésé­nek összegét is. Eddig ez évben 3 millió 408 ezer forintot ka­pott a békési Egyetértés Terme­lőszövetkezet a biztosítótól. — Mikor 1969-re megkötöttük a legújabb típusú biztosítást, melyben a belvízkár térítése is szerepel, nem is gondoltuk, hogy Miért néhány fogyasztó személyén múlik a szocialista cim odaítélése? Évek óta neveznek be a Béké­si Fogyasztási Szövetkezet ét­termének és bisztrójának szaká­csai, felszolgálói a szocialista cí­mért folyó versenybe. A három brigád közül azonban még egy­nek sem sikerült eddig a kitün­tető címet elnyerni, s leginkább rajtuk kívülálló okok miatt. Dijak és a panaszkönyv Az étterem szakácsai az idei megyei szövetkezeti vendéglátó­ipari versenyen egy első és egy harmadik díjat, a felszolgálók két második díjat, a zenészek és a cukrászok egy-egy első díjat nyertek el. Ám a vendégek jóval többen vannak, mint ők. Külön­böző az ízlésük, és enyhén szól-, va a természetük is. Az étterem­ben naponta 800 előfizetéses ebéi det, s havonta 41 ezer forintér­tékű étlap szerinti ételt fogyasz­tanak el. Csaknem ennyi érté­kű hideg és meleg ételt készí­tenek a község különböző pont­ján levő falatozókba és büfékbe. A vendégek nem nagyon mél­tányolják a szocialista címre va­ló törekvésüket, azt sem, hogy szakmai hozzáértésük és nevelési készségük miatt, a MÉSZÖV ha­vonta két napra ideirányít a me­gyéből 12 felszolgáló- és j2 sza­kácstanulót gyakorlati és elmé­leti foglalkozásra. Néhány ven­dég ellentétes elképzelése a ki­szolgálásról és a főzésről év köz­ben a panaszkönyvbe kerül, s ezzel meginog a szocialista cím elérésének sikere. Még inkább az által, ha néhány vendég saját­jának érzi azokat az étkészlete­ket, amelyekkel az ebédjét, va­csoráját fogyasztja, és ezért ha­zaviszi, vagy ha összetör egy- egy poharat, tányért, hamutar­tót. Mindez együtt elégnek lát­szik ahhoz, hogy a versenyt ér­tékelő szövetkezeti bizottság ne ítélje oda a szocialista címet egyiknek se a három brigád kö­zük Csökkent munkaképességűek foglalkoztatása Szarvason Tavaly 14 vállalat, telephely és intézmény alakította meg Szar­vason a csökkent munkaképessé­gűekkel foglalkozó vállalati bi­zottságot. Első feladatuk, az al­kalmas munkahelyek feltárása és jegyzékbe foglalása volt. A bi­zottságok munkájának köszönhe­tő, hogy a város területén egyet­len csökkent munkaképességű személyt sem küldtek el állásá­ból, és áthelyezésre sem került sor. Hiányosság viszont, hogy a vállalatok túlnyomórészt csak a kisegítő munkaköröket — portás. kapus, őr — jelölik ki és jóval ke­vesebbet a termelésből. Legnagyobb számban — 700 — a vegyes-háziipari szövetkezet fog­lalkoztat csökkent munkaképessé­gű dolgozókat. Az év folyamán 1 millió 200 ezer forintot kaptak fejlesztésre, melynek hasznosítá­sa után a szövetkezet 110 hasonló jellegű munkakört fog betölteni 1970. december 31-ig. Ez ideig már 40 csökkent munkaképessé­gűt alkalmaztak és a felvétel to­vábbra is folyamatosan, tart. A bisztróban dolgozó Hámán Kató női brigádtól egy ízben azért tagadták meg a cím oda­ítélését, mert nem teljesítette az évi italforgalom-tervet. Pedig ez a brigád, helyesebben a vezetője, Márkus Jánosné javasolta a vál­tozatos halételek rendszeresítését. Ennek következtében például az idén, a harmadik negyedévben 191 százalékra teljesítették az ételforgalmi tervüket Annak el­lenére, hogy a község központ­jában más alkalmas hely hiá­nyában a bisztró tölti be a váró­terem szerepét. Annyira, hogy sokan a maguk hozta ételeket fogyasztják ott és esetleg egy- egy pohár szódavíz vagy málna mellett várják ki a busz indu­lásának idejét. Nyilvánvaló, hogy a szocialista címért küzdő bri­gád 14 tagja közül senki sem szólíthatja fel őket, hogy fo­gyasszanak szeszes italt is, mert a harmadik negyedévi italfor­galmi tervüket is csak 99 száza­lékra teljesítették. Ami nem lenne kötelező Ha ez így alakul év végéig — már pedig az ünnepek és a disz­nóvágások idején sokan a bolt­ból vásárolt palackozott italt fo­gyasztják —, akkor megint nem nyernek szocialista címet a bisztró dolgozói. Pedig egész év­ben sok társadalmi munkát tel­jesítenek. Rendszerint ők végzik a bisztróban a nagvtakarítást, a különböző rendezvényeken díj­talanul szolgálnak fel. Otthon mossák, vasalják a bisztró füg­gönyeit. Emellett egy alig érté­kelhető társadalmi kötelezettsé­get is teljesítenek: immár öt éve kedveskednek minden hónapban egy kis süteménnyel, zsebpénz­zel, érdeklődő meleg szóval a helyi szociális otthonban egy idős asszonynak. Az is számottevő, hogy az utóbbi nyolc év alatt a Márkus-brigád egyetlen tagja sem kapott fegyelmi büntetést. Dicséretet annál többet a szor­galmukért, a kollektív szelle­mért, azért, mert türelmesen ve­zetik be a kiszolgálás rejtelmei­be az új dolgozókat. A szakácsok Petőfi és az étter­mi felszolgálók Ságvári-brigád- járól is a legnagyobb elismerés­sel nyilatkozott Képíró elvtárs, az étterem vezetője és Batiz elv­társ, a szakszervezeti bizottság tagja. Ám az ő elismerő vélemé­nyüket is csökkentik az egyes panaszkönyvi beírások, az eltu­lajdonított vagy összetört érté­kek következtében fellépő esipp- csupp leltárhiányok. Ezek miatt meddőnek bizonyult mindhárom brigád eddigi erőfeszítése. Veze- I tők szavaiból szinte az érződött I ki, hogy az idén amolyan utolsó nekirugaszkodással próbálkoznak és aztán... Méltányolni kellene... Kár volna abbahagyni a bri­gádok tagjait kedvező irányba formáló versengést, a betegek lá­togatását, egymás helyettesítését, a helyiségek időnkénti meszelé­sét, takarítását, az idős néni pat- ronálását és sok minden mást, ami szinte vérükké vált az utób­bi években. Véleményünk szerint méltányolni kellene, hogy hány­féle ízlésű, természetű vendég fogyaszt havi 290—300 ezer fo­rint értékűt az étteremben, s ugyanennyit vagy többet a biszt­róban. Aszerint kellene odaítélni a szocialista címet, hogjl mit, ho­gyan teljesítettek vállalásaikból és nem aszerint elmarasztalni őket, hogy milyen véleményt al­kotnak egyes meg nem értő, vagy éppen harácsoló vendégek. Képíró István, az étterem és a bisztró vezetője már előre tart a brigádok esetleges feloszlásától, mert szerinte ez megrendítené azt a nagyszerű kollektív szel­lemet, amely eddig a nehézségek leküzdésében, egymás állandó segítségében testesült meg. Kukk Imre milyen nagy szükségünk lesz rá A jég viszont sűrűn megkeres bennünket, különösen egy ezer­holdas területen Tarhosnál, a féltői határban. így inkább csak ettől tartottunk — mondja Ba­logh László országgyűlési kép­viselő, az Egyetértés tszrelnöke. — A számok azt mutatják, hogy ilyen mértékű belvíz- és jégkár még nem fordult elő a tsz-ben, tehát számítani sem le­hetett rá. Mégis az új, nagyobb kockázatot vállaló biztosítási rendszerbe kapcsolódtak be. Mi­ért? — Az elemi csapásoknak leg­jobban a mezőgazdaság van ki­téve, a tagok egész évi szorgal­mas munkáját teheti tönkre egy- egy területen. Az volt a vélemé­nyünk, hogy ha más vonalon a legújabb, legkorszerűbb módsze­rek a leghasznosabbak, munkánk biztosítására is azt kell igénybe vennünk. Csak nekünk használ, mert előre soha sem lehet tudni, mi történik. Az idén kétezemyolcszázhat- vanhárom katasztrális holdon verte el a termést a jég, és 895 holdjukat öntötte el a belvíz oly­annyira, hogy csak csónakon közlekedhettek, és halászni le­hetett a földeken. A belvízkár után 834 ezer forintot kaptak, melyet az új biztosítási rendszer tett lehetővé. — Nem tartotta a tagság fö­lösleges tehernek a 25 százalék­kal magasabb díjfizetést? — Hát éppen nem örültek ne­ki. Persze, most már igen jó véleményük van a biztosításról, amihez az is hozzájárul, hogy a háztáji földeket is érte jégve­rés. Nyolcvanhét hold után 102 tag kapott 92 ezer forint kár­térítést. Ennél ugyan több ház­táji kukoricát vert el a jég, de azok nem voltak biztosítva. — Mit jelent a szövetkezet gazdasági életében a korszerű biztosítás? — Sokat Azt, hogy a tervezet­tet tudjuk a tagságnak kifizet­ni, ami 48 forint munkaegysé­genként. Ha a régi biztosítás mellett maradunk, ez az összeg 7 forinttal lett volna kevesebb. Ebben az évben hét jégverési nap sújtotta a békési járást. A termelőszövetkezeteknek 7203 ka­tasztrális holdon tette tönkre a termést az elemi csapás. Az Ál­lami Biztosító Békési Járási Fiókja 7 millió 241 ezer forintot fizetett ki a jégkárért a tsz-ek- nek. Az összes mezőgazdasági kárkifizetésük több 14 millió fo­rint volt. Vass Márta ÉPÜL A CSUTKAVAB, (Fotó: Márton László)

Next

/
Thumbnails
Contents