Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-14 / 290 szám
XMt. december 14. 9 Vasárnap Önállóság, nagyobb felelősség A textilfeldolgozó ktsz közgyűlése egyhangúan elfogadta az új alapszabályt A Békéscsaba és Vidéke Textilfeldolgozó Ktsz a december 12-én megtartott közgyűlésén elfogadták a szövetkezet új alapszabályát, amely — a városi tanács vb jóváhagyása után — 1970. január 1-től lép érvénybe. A tégi és az új alapszabály közötti eltérés lényege: míg az élőbbit kötelező minta alapján készítették, az utóbbit a szövetkezet a törvények és rendelkezések figyelembevétele mellett úgy dolgozta ki, hogy az a termelés érdekeinek legjobban megfeleljen. Ebben kifejezésre jut a szövetkezet önállósága, ami nagyobb felelősséget ró a vezetőkre és a dolgozókra egyaránt. Milyen fontosabb változások vannak a régi és az új alapszabály között? Többek között az, hogy a KISZÖV eddig felügyeleti szerv volt, a következőkben pedig érdekképviseleti feladatokat lát majd eL A szövetkezet ilyen vonatkozásban továbbra is fenntartja a kapcsolatot a KISZÖV- vel. A törvények és az alapszabály keretei közötti működés ellenőrzését a jövőben a városi tanács vb gyakorolja. Üj az is, hogy a nyugdíjba menők fenntarthatják tagsági viszonyukat. Így tanácskozási joggal részt vehetnek a közgyűléseken és élvezhetik az üdülési, kulturális, valamint egyéb szociális kedvezményeket. A jövőben az ellenőrző bizottság szélesebb feladatkört gyakorol, a mérleg felülvizsgálata is rá tartozik majd. Érdemes megemlíteni, hogy amíg a régi alapszabály felsorolta a nyereségrészesedés felosztásának módját, a következőkben a szövetkezet részesedési szabályzatot készít az új irányelvek figyelembevételével. Üj szerv is alakul majd, mégpedig a szövetkezeti munkaügyi bizottság, amely hasonló a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. A szövetkezet és a tagok közötti munkaügyi vitában dönt. Egyébként a ktsz új elnevezése Békéscsaba és Vidéke Textilfeldolgozó Szövetkezet A nagy gonddal készült alapszabályt végső megfogalmazásban Tóth Gyula elnök olvasta fel a közgyűlés előtt. A hozzászólók az új alapszabállyal való egyetértésüket fejezték ki. Or- mándi Pálné többek között kijelentette: Ha elfogadjuk, mindenki tartsa magára nézve kötelezőnek a betartását. Nemcsak jogaink, hanem kötelességeink is vannak. Az alapszabályt a közgyűlés végül is egyhangú szavazattal elfogadta, majd Tóth Gyula tájékoztatta a megjelenteket a szövetkezet további feladatairól. Elmondta. hogy 1970-ben még gyorsabb fejlesztésre kerül sor. A megrendelés kötött- és kon- fekciós áruból igen nagy, teljesíteni csak szorgalmas munkával lehet. Üjabb exportlehetőség nyílt az NSZK-ba és Libanonba. Felszólalt Pribelszki Pálné, a városi tanács vb ipari előadója is, aki eredményes munkát kívánt a szövetkezetnek. Dr. Gáli Aladár jogtanácsos a műszaki fejlesztésre a termelékenység növelésére hívta fel a figyelmet. Misur János, a városi pártbizottság üdvözletét tolmácsolta és ugyancsak további sikereket kívánt a szövetkezet dolgozóinak. P. B. Műstoppoló üzem Dévaványán A Gyomai Háziipari Szövetkezet dévaványai részlegében december 3-án kezdődött meg a termelés. A Miagyar Gyapjúfonó és Szövőgyár megrendelésére — a gyár két szakemberének irányításával — 34 asszony és lány gyapjúszövet-műstoppolást végez. A dolgozók 3 hónapra, a begyakorlás idejére 750 forint munkabért kapnak, azután a szövetkezet teljesítménybért fizet. A gyár lehetőségét biztosít arra. hogy, aki vállalja, Budapesten 2 hetes tanfolyamon vegyen részt. A részleg létszámát még az idén 50-re egészítik ki. Hét nap — hétezer hold hétmillió forint „A termelőszövetkezetek, de különösen a békési tsz-ek milliós kárkifizetései igazolják az önbiztosítás lehetetlenségét, hiszen évtizedes díjkifizetésüket meghaladja az ez évben kifizetett kárösszeg.** „Három tsz kivételével a többiek ebben az évben már az új összevont vagyonbiztosítást kötötték meg, amelyben jóval nagyobb kockázatot vállalunk...*' Az idézetek az Állami Biztosító Békési Járási Fiókjának jelentéséből valók, s a mellékelt táblázatot böngészve megtaláljuk a járás legnagyobb kárkifizetésének összegét is. Eddig ez évben 3 millió 408 ezer forintot kapott a békési Egyetértés Termelőszövetkezet a biztosítótól. — Mikor 1969-re megkötöttük a legújabb típusú biztosítást, melyben a belvízkár térítése is szerepel, nem is gondoltuk, hogy Miért néhány fogyasztó személyén múlik a szocialista cim odaítélése? Évek óta neveznek be a Békési Fogyasztási Szövetkezet éttermének és bisztrójának szakácsai, felszolgálói a szocialista címért folyó versenybe. A három brigád közül azonban még egynek sem sikerült eddig a kitüntető címet elnyerni, s leginkább rajtuk kívülálló okok miatt. Dijak és a panaszkönyv Az étterem szakácsai az idei megyei szövetkezeti vendéglátóipari versenyen egy első és egy harmadik díjat, a felszolgálók két második díjat, a zenészek és a cukrászok egy-egy első díjat nyertek el. Ám a vendégek jóval többen vannak, mint ők. Különböző az ízlésük, és enyhén szól-, va a természetük is. Az étteremben naponta 800 előfizetéses ebéi det, s havonta 41 ezer forintértékű étlap szerinti ételt fogyasztanak el. Csaknem ennyi értékű hideg és meleg ételt készítenek a község különböző pontján levő falatozókba és büfékbe. A vendégek nem nagyon méltányolják a szocialista címre való törekvésüket, azt sem, hogy szakmai hozzáértésük és nevelési készségük miatt, a MÉSZÖV havonta két napra ideirányít a megyéből 12 felszolgáló- és j2 szakácstanulót gyakorlati és elméleti foglalkozásra. Néhány vendég ellentétes elképzelése a kiszolgálásról és a főzésről év közben a panaszkönyvbe kerül, s ezzel meginog a szocialista cím elérésének sikere. Még inkább az által, ha néhány vendég sajátjának érzi azokat az étkészleteket, amelyekkel az ebédjét, vacsoráját fogyasztja, és ezért hazaviszi, vagy ha összetör egy- egy poharat, tányért, hamutartót. Mindez együtt elégnek látszik ahhoz, hogy a versenyt értékelő szövetkezeti bizottság ne ítélje oda a szocialista címet egyiknek se a három brigád közük Csökkent munkaképességűek foglalkoztatása Szarvason Tavaly 14 vállalat, telephely és intézmény alakította meg Szarvason a csökkent munkaképességűekkel foglalkozó vállalati bizottságot. Első feladatuk, az alkalmas munkahelyek feltárása és jegyzékbe foglalása volt. A bizottságok munkájának köszönhető, hogy a város területén egyetlen csökkent munkaképességű személyt sem küldtek el állásából, és áthelyezésre sem került sor. Hiányosság viszont, hogy a vállalatok túlnyomórészt csak a kisegítő munkaköröket — portás. kapus, őr — jelölik ki és jóval kevesebbet a termelésből. Legnagyobb számban — 700 — a vegyes-háziipari szövetkezet foglalkoztat csökkent munkaképességű dolgozókat. Az év folyamán 1 millió 200 ezer forintot kaptak fejlesztésre, melynek hasznosítása után a szövetkezet 110 hasonló jellegű munkakört fog betölteni 1970. december 31-ig. Ez ideig már 40 csökkent munkaképességűt alkalmaztak és a felvétel továbbra is folyamatosan, tart. A bisztróban dolgozó Hámán Kató női brigádtól egy ízben azért tagadták meg a cím odaítélését, mert nem teljesítette az évi italforgalom-tervet. Pedig ez a brigád, helyesebben a vezetője, Márkus Jánosné javasolta a változatos halételek rendszeresítését. Ennek következtében például az idén, a harmadik negyedévben 191 százalékra teljesítették az ételforgalmi tervüket Annak ellenére, hogy a község központjában más alkalmas hely hiányában a bisztró tölti be a váróterem szerepét. Annyira, hogy sokan a maguk hozta ételeket fogyasztják ott és esetleg egy- egy pohár szódavíz vagy málna mellett várják ki a busz indulásának idejét. Nyilvánvaló, hogy a szocialista címért küzdő brigád 14 tagja közül senki sem szólíthatja fel őket, hogy fogyasszanak szeszes italt is, mert a harmadik negyedévi italforgalmi tervüket is csak 99 százalékra teljesítették. Ami nem lenne kötelező Ha ez így alakul év végéig — már pedig az ünnepek és a disznóvágások idején sokan a boltból vásárolt palackozott italt fogyasztják —, akkor megint nem nyernek szocialista címet a bisztró dolgozói. Pedig egész évben sok társadalmi munkát teljesítenek. Rendszerint ők végzik a bisztróban a nagvtakarítást, a különböző rendezvényeken díjtalanul szolgálnak fel. Otthon mossák, vasalják a bisztró függönyeit. Emellett egy alig értékelhető társadalmi kötelezettséget is teljesítenek: immár öt éve kedveskednek minden hónapban egy kis süteménnyel, zsebpénzzel, érdeklődő meleg szóval a helyi szociális otthonban egy idős asszonynak. Az is számottevő, hogy az utóbbi nyolc év alatt a Márkus-brigád egyetlen tagja sem kapott fegyelmi büntetést. Dicséretet annál többet a szorgalmukért, a kollektív szellemért, azért, mert türelmesen vezetik be a kiszolgálás rejtelmeibe az új dolgozókat. A szakácsok Petőfi és az éttermi felszolgálók Ságvári-brigád- járól is a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott Képíró elvtárs, az étterem vezetője és Batiz elvtárs, a szakszervezeti bizottság tagja. Ám az ő elismerő véleményüket is csökkentik az egyes panaszkönyvi beírások, az eltulajdonított vagy összetört értékek következtében fellépő esipp- csupp leltárhiányok. Ezek miatt meddőnek bizonyult mindhárom brigád eddigi erőfeszítése. Veze- I tők szavaiból szinte az érződött I ki, hogy az idén amolyan utolsó nekirugaszkodással próbálkoznak és aztán... Méltányolni kellene... Kár volna abbahagyni a brigádok tagjait kedvező irányba formáló versengést, a betegek látogatását, egymás helyettesítését, a helyiségek időnkénti meszelését, takarítását, az idős néni pat- ronálását és sok minden mást, ami szinte vérükké vált az utóbbi években. Véleményünk szerint méltányolni kellene, hogy hányféle ízlésű, természetű vendég fogyaszt havi 290—300 ezer forint értékűt az étteremben, s ugyanennyit vagy többet a bisztróban. Aszerint kellene odaítélni a szocialista címet, hogjl mit, hogyan teljesítettek vállalásaikból és nem aszerint elmarasztalni őket, hogy milyen véleményt alkotnak egyes meg nem értő, vagy éppen harácsoló vendégek. Képíró István, az étterem és a bisztró vezetője már előre tart a brigádok esetleges feloszlásától, mert szerinte ez megrendítené azt a nagyszerű kollektív szellemet, amely eddig a nehézségek leküzdésében, egymás állandó segítségében testesült meg. Kukk Imre milyen nagy szükségünk lesz rá A jég viszont sűrűn megkeres bennünket, különösen egy ezerholdas területen Tarhosnál, a féltői határban. így inkább csak ettől tartottunk — mondja Balogh László országgyűlési képviselő, az Egyetértés tszrelnöke. — A számok azt mutatják, hogy ilyen mértékű belvíz- és jégkár még nem fordult elő a tsz-ben, tehát számítani sem lehetett rá. Mégis az új, nagyobb kockázatot vállaló biztosítási rendszerbe kapcsolódtak be. Miért? — Az elemi csapásoknak legjobban a mezőgazdaság van kitéve, a tagok egész évi szorgalmas munkáját teheti tönkre egy- egy területen. Az volt a véleményünk, hogy ha más vonalon a legújabb, legkorszerűbb módszerek a leghasznosabbak, munkánk biztosítására is azt kell igénybe vennünk. Csak nekünk használ, mert előre soha sem lehet tudni, mi történik. Az idén kétezemyolcszázhat- vanhárom katasztrális holdon verte el a termést a jég, és 895 holdjukat öntötte el a belvíz olyannyira, hogy csak csónakon közlekedhettek, és halászni lehetett a földeken. A belvízkár után 834 ezer forintot kaptak, melyet az új biztosítási rendszer tett lehetővé. — Nem tartotta a tagság fölösleges tehernek a 25 százalékkal magasabb díjfizetést? — Hát éppen nem örültek neki. Persze, most már igen jó véleményük van a biztosításról, amihez az is hozzájárul, hogy a háztáji földeket is érte jégverés. Nyolcvanhét hold után 102 tag kapott 92 ezer forint kártérítést. Ennél ugyan több háztáji kukoricát vert el a jég, de azok nem voltak biztosítva. — Mit jelent a szövetkezet gazdasági életében a korszerű biztosítás? — Sokat Azt, hogy a tervezettet tudjuk a tagságnak kifizetni, ami 48 forint munkaegységenként. Ha a régi biztosítás mellett maradunk, ez az összeg 7 forinttal lett volna kevesebb. Ebben az évben hét jégverési nap sújtotta a békési járást. A termelőszövetkezeteknek 7203 katasztrális holdon tette tönkre a termést az elemi csapás. Az Állami Biztosító Békési Járási Fiókja 7 millió 241 ezer forintot fizetett ki a jégkárért a tsz-ek- nek. Az összes mezőgazdasági kárkifizetésük több 14 millió forint volt. Vass Márta ÉPÜL A CSUTKAVAB, (Fotó: Márton László)
