Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-07 / 259. szám

1969. november 7. 11 Péntek r---------------­1 1 w . » • i’ rli mi H igazin k __________­j Üttörő-katonák November 7-én nem mindennapi esemény színhelye lesz az Építők békéscsabai Trefort utcai kultúrott- hona. A városi úttörőelnökség kez­deményezésére megalakul a Sziklai Sándor nevét viselő Üttörő Hcnvé­delmi Zászlóalj. A délelőtt 10 órakor kezdődő ün­nepségen zászlóbontást és zászló- avatást tartanak az „úttörő-kato­nák". A Tiszántúlon elsőként meg­alakuló honvédelmi zászlóalj három századába a város minden iskolája ad újoncokat, hogy a 10—14 éves gyerekek — a tiszthelyettesképző- iskola KISZ-bizottságának patroná- lásával — még inkább megismer­kedjenek a honvédelem elméleti és gyakorlati kérdéseivel. Az úttörő- zászlóalaj életre hívása azt a célt is szolgálja, hogy megfelelő utánpót­lás nevelődjön ki az Ifjú Gárda szá­mára. Ki kicsoda? Az angol „Who’s Who" mintájára hamarosan nálunk is napvilágot lát a magyar „Ki kicsoda?" című ki­advány, a mely az ismert kor- és honfitársakról ad tájékoztatót. A ne­vek gyűjtéséhez 1966-ban kezdtek hozzá. A hírek szerint az ezerol­dalas és hétezer nevet (köztük 1300 magyar) tartalmazó kötet az első ilyen jellegű kiadvány lesz a szo­cialista országokban. Az egyik epés humorista nem minden rosszmájúság nélkül jegy­zi meg, hogy a magyar „Who’s Who" megjelenése után ilyen pár­beszédekre számíthatunk. — Maga is valaki már? Benne van a „Ki kicsoda"-ban? Nincs?! Ak­kor menjen a micsodába! Paff Az ausztráliai Sydneyben a 89 éves tiszteletre méltó korban elhunyt Henry Malcolm arra a rokonára hagyta hatalmas vagyonát, aki az egyik ügyvédnél letétbe helyezett, lepecsételt végrendeletének tartalmát kitalálja. A tréfás kedvű hölgy Dán nevű, 23 éves unokaöccse eltalálta a vég­rendelet rövid, de pontos szövegét: „Az ördög vigye el az egész ro­konságomat !■’ így azután rögtön át is vehette a jelentős örökséget... PAFF Egy kis félreértés A papa gyerekkocsit tol, amely­ben a kisfiú torkaszakadtából böm­böl. Az apa többször is megismétli: — Nyugalom, Vaszja, nyugodj meg, Vaszja! A szembe jövő idősebb néni meg­jegyzi: — Kicsi még a gyerek, nem érti meg, mit mond. Inkább fogja meg a kezét és úgy nyugtassa meg... — Igen ám — válaszol az papa — csakhogy a Vaszja — én vagyok. Precíz válasz A tisztviselő megkérdezi egy fia­talasszonytól: — Hány gyermekük van? — Hét. — S milyen idősek? — 12, 11, 10, 9, 8, 7 és 0 évesek. Később aztán már vettünk egy te- levialót. — Volt már szerelmes? — Miért kérdi? — Érdekelne... — Ha arra kiváncsi, hogy mi­kor vesztettem el a szüzessége­met, hát megmondhatom. Tizen­négy éves koromban. De három dolgot jegyezzen meg! Egy: nem erőszakoltak meg. Kettő: a srác, akivel voltam, egy hónap múlva otthagyott. Három: és nem bán­tam meg semmit és nem érzek lelki ismeretfurdalást. — Ez minden? — Erre volt kíváncsi vagy nem? — Igen, végeredményben erre. * „A fiatalok fejében a szerelem és a házasság fogalmai többnyire bizonytalanul összekeverednek, amin nem is lehet csodálkozni, hiszen a kettő közötti különbség­re csak hosszú évek tapasztalata utáp jönnek rá. Az a szerelem, amely általában a fiatalokban fel­robban, tulajdonképpen szokatlan és átmeneti állapot, egyfajta láz, mondjuk is: szerelmi lázban ég. Ilyesmit a házasságról nem mond senki, a házasságot megkötik, mint a szerződést.” (Dr. Fritz Kahn : A szerelem is­kolája.) * Házibuli. Látszatra a szolidabb fajtából. A hatalmas fotelekkel, virágokkal, cirádás üveghamutar­tókkal felszerelt nappaliban ne­héz italokat és beatet kortyoló társaság vert tanyát. Jól össze­szokott gárda. Lányok és fiúk. Húsz év körüliek. Farmernadrág és ünneplő sötét ruha, harisnya­tartót mutogató miniszoknya, nadrágkosztüm, műkonty, ciga­retta. Ki-kivel jár együtt? Es hogy állunk a szerelemmel? — Hát úgy különösebben nem. Csak haverkodunk. Táncolunk, hülyéskedünk. Ez nem savanyú házaspárok húsvéti gyülekezete. — Ja, és a Hosszú elkezdte fű­teni a Csöpit hogy így meg úgy, de körberöhögtük. Vitte volna külön erre meg arra... Hát mi­lyen haver az ilyen? — Mi az, hogy szerelem? Bizo­nyos Sir John Ruskin a világ legszebb szerelmeslevelét írta fia­tal feleségéhez, közben úgy szó­rakozott, mint a gyerekek. A hálás utókor meg nyáladzva csámcsog lélekemelő líráján. Blöff az egész. — Hogy az ősember is így élt? Miért pirult el annak idején a biológia tanárnőm, amikor a ne­mi szervekről beszélt? Kérdésre kérdéssel válaszolnak. Agresszívak. Aztán minden átme­net nélkül lerúgják cipőjüket és táncolni mennek. Ketten a jobb időket látott lóznak. — Ügy tudom, mindkétszer a maga hibájából mondták ki a válást. — Ez igaz. Bár a lényegen sem­mit sem változtat. — Most mi lesz? — Mi lenne? Harmadszor is megpróbálom. * — Anyu két napra Pestre uta­zott, valami országos szakszerve­niékhez, ő anyu barátnője... aztán elestem. Nem tudtam felkelni, csak feküdtem a lépcsőn, és tá- volodiak tőlem a falak. Másra nem emlékszem. — Kareszt, azt a fiút szereti még? — Utálom. Minden fiút utá­lok. És féiek tőlük. * Különös dolog ez a szerelem. ~f()0 (j // állunk a szeretet nniel ? zeti konferenciára. Pénteken este ment és úgy volt, hogy csak va­sárnap délután jön. Arra gondol­tam, hogy klassz lenne összehívni a srácokat és néhány barátnő­met valami magnós bulira. Dél­előtt telefonáltam Karesznak, ő az a srác, akivel már egy hónap­ja járok, és a többieknek is szóltam. ...Mindenki hozott magával piát, nem tudom volt-e már hábén, de ez olyasmi, mint a régi pik­nikek. Táncoltunk és ittunk reggel fél négyig, aztán a srácok hazamen­tek, a barátnőim segíteni akartak ugyan, de mondtam, hogy egész vasárnap ráérek. így aztán ők is elmentek. Éppen mosakodni kezdtem, amikor csengettek. Ki­nyitottam! az ajtót, Karesz jött vissza, azt mondta itt hagyta az óráját. Keresni kezdtük abban a , rumliban, amit hagytunk, a sző­nyegek, a rekamié alatt, amikor egyszer csak átfogta a derekam, és lerántott a heverőre. Először azt hittem, hogy hülyéskedik, de j olyan furcsán nézett, hogy abba-! hagytam a nevetést... Közben le-j rángatta rólam a fürdőköpenyt, | bőrfotelben csóko-| letépte a melltartómat... kiabál­tam, de nem. mertem nagyon j hangosan, mert szombaton este a fél bérház ébren van. Lerúgta a lábával az asztali lámpát, sötét lett és meleg... fulladoztam., azr- tán már egyedül voltam. Elment. Nem., nem gondoltam semmire, csak a fájdalom... Odavánszorog­tam az éjjeliszekrényhez, ahol anyu a gyógyszereit tartja és be­szedtem, amit találtam. Nyolc­van-száz tablettát. ...Görcs állt a torkomba, nem tudtam nyelni, akkor annyira megijedtem, hogy kifutottam a lakásból, a földszintre, a Gizi né­A polgári erkölcs szerint: Rendes nő nem mutatja ki az érzelmeit Aki leplezetlenül élvezte a szek- szualitást vagy éppenséggel gyö­nyörét lelte a nemi életben, azt kokottnak nevezték. Az angol anya így szólt a lányához esküvő napján: „Tudod, lányom, ízléste­len dolog vár rád. De csukd majd be a szemed és gondolj Angliá­ra!” Ilyen? Nem, a szerelem az más, a szerelem... a szerelem olyan dolog... szóval... Hogy is állunk a szerelemmel? (Folytatjuk) Bencsik Máté — Brackó István Könyvek, tilmek Helmut Schelsky, az egyetemi politikai oktatásról szóló, s a Spiegel-ben folytatásokban közölt tanulmány szerzője arra a követ­keztetésre jutott, hogy a német felsőoktatás válsága „az állam általános krízisévé fajul­hat”. * * * „Igaza volt De Gaulle-nak?” címmel az amerikai „Mame” ki­adónál könyve jelent meg a Netu York Times párizsi tudósítójának, John L. Hess-nek, amely az ame­rikaiak szemszögéből vizsgálja a tábornok külpolitikáját. * * * Marguerit Duras „Rombolni” című könyvéből film készül a szerző rendezésében. Címe: A sezlon. * * * A bájos olasz filmszínésznő, Vima Lisi jelenleg Robert Hosse- in-nel forgat a Palm Beach-i ka­szinó környékén. A francia színész egy gengsz­terbanda vezérét alakítja, az olasz színésznő beleszeret a gengszter­főnökbe és ki akarja őt szakítani veszélyes környezetéből. Charles Aznavour alakítja a gengszterek ellen küzdő rendőrök főnökét és ő az, aki pontot tesz e kalandor hőstetteire. A „Félelmetes idők” című film forgatókönyvét Georges és André Tabet írták. * * * Giovanna Ralli Spanyolország­ban forgatja új filmjét, Paul Wendkos rendezésében. Partnerei Raf Valloné és George Pepard. A film címe: „Ágyúk Cordobé­nák”. A film annak a harcnak egy epizódját eleveníti fel, amely Mexikó és az Egyesült Államok között dúlt az első világháború végén. Az Ibériai félsziget tájai hasonlítanak a mexikóihoz. Tevan Andor szöszke fejű „örökösei” Harmincnégy éves. De huszon­ötnek sem látszik. Sovány, csen­des és nagyon-nagyon félszeg. ' Olyan ideális férj-típus. Tud főz­ni, maga mos. Viszonylag ti.sztes;- ségesen keres. Kétszer vált el. — Nincs szerencsém a nőkkel. De én nem tudok asszony nél­kül meglenni. Praktikus dolog az, ha otthon vacsorával, tiszta holmival várják az embert. És mégis... Én nem vagyok kanári A házasság nekem inkább ketrec, mint paradicsom. Ezért is váltam el. Bütyök és a reklám •jt Két és fél tucat szöszke, barna fej hajlik a padok fölé. Két és fél tucat első osztályos — I többségükben lányok — a 4+2- es nyomdaipari szakközépiskolá- I ban (a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban) Sándor István előadását hallgatja. A „tanár úr” az ólombetűk j avatott kezű mestere. Ö a leg- ! főbb patrónusa a nyomdászpalán­táknak. Hogy mi mindent kell tudnia, ismernie egy szedőnek? (Kerekre nyílt, érdeklődő tekinte­tek). — Az általános műveltség bi­zony nem elég. Előfordul, hogy vásárhelyi dialektusban „köll szödni”, ilyenkor nem módósithat a nyomdász a szövegen, általában persze az akadémiai helyesírás­hoz kell igazodni. (Fölényesen mosolygó tekintetek: „Ott a kéz­irat ...!”) — A kézirat nem mindig irány­adó. Az írógépen nincs például hosszú, nagy ó-betű. Márpedig: „Oda a nyomdához”, avagy „Óda a nyomdához” (aki nem tudná: Pablo Neruda különlegesen szép költeménye), nagyon is nagy kü­lönbség. (Csodálkozó tekintetek). Mindez csak előleg, „étvágy- gerjesztő” e szép mesterség rej­telmeiből. A többit a későbbi ta­nulmányok során kapják majd meg a „nebulók”, amikor szemé­lyesen kötnék barátságot a regé­lők (szedőszekrények) titkaival, « bonyolult, okos működésű szedő­masinákkal, a boszorkányos gyor­sasággal dolgozó nyomógépekkel. Akkor megtudják majd, hogy Ci­cero — a nyomdászok számára — elsősorban nem a halhatatlan latin szónok, hanem négy és fél meg egynéhány ezred milliméte­res betűnagyság elnevezése. Nem messze Békéscsabától ala­pította világhírű nyomdáját és könyvkötészetét a neves mester, Kottáé. Izidor. S megyeszékhelyün­kön dolgozott a Tevan-nemzetség, innen indult külföldi tanulmány- útjára. s ide tért vissza a bécsi grafikai főiskoláról Tevan Andor. Éppen nyolcvan éve született a magyar könyvművészet és könyv­kiadás híres, nevezetes mestere. A kor színvonalán álló üzemmé formálta az apai örökségként az ő vezetésére bízott, régi nyom­dát, hogy azután — megelőzve az államosítást — lemondjon az üzemről a nép állama javára. A Művelt Nép Könykiadó munka­társa, majd 1950-től öt éven át haláláig az Ifjúsági Könyvkiadó képszerkesztőségének vezetője. Itt érvényesítette szakmai tapaszta­latait, esztétikai ítélőképességét és az ifjúság iránti szeretet. A békéscsabai legkisebb nyom­dászjelölteket, a padok fölé hajló két és fél tucat szöszke, barna fej tulajdonosait — ez a hagyomány is kötelezi.

Next

/
Thumbnails
Contents