Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-07 / 259. szám
T * ^ * Kl » C7^----- R. * K ° C7^ W %VVi%WW\W%W»%%WHVt%H\WWi%»WiWW Zsebszínház Ahogy én képzelem... (f. JELENET — A PARADICSOMBAN) /rto: Varga Dezső SZÍN: Háttér a „Paradicsom“. Na#y pálma vagy fikusz alatt „medve* - bőr alsóban Adóm heverész. Körülötte „bokrok” — egyéb cserepes, nagy lombozata növények — s unalmasan tépi azok leveleit, amikor egy hosszú hálóinges, fekete öves. lengő szakállas alak megjelenik . . . Adóm felkönyököl. ADAM: . . . Adj’ isten ... ki . a.. ki tetszik lenni? ÜR: ... Az Ür vagyok, Adám! ADAM: ... Na ne viccelődjünk! Az úr itt én vagyok . .. Még senkinek sem fizettem házbért. . OR: Éppen a restanciád miatt jöttem .. . AD AM: (körülnéz) Még nincs is itthon . . . OR:... Én vagyok a te Teremtőd! ADAM: (bosszúsan feláll) Na, akkor jó, hogy találkoztunk! ügy sincs ebben a paradicsomban egy teremtő panaszkönyv sem! ÜR: Jó, fiam!... Éppen ellenőrzés sen vagyok . . . kiszálláson . .. ADAM: ... És külön bárányfelhőn tetszett jönni'? ÜR: igen . . . Alig fogyaszt valamit .. . Csak, ha fölfelé megyek . .. Akkor viszont rámegy a napidíjam is .. . ADAM: ... A napi díja? . . . Nálunk az ilyet még nem találták ki . . . ÜR: Nem is érdemes. Mi az a vacak. 31 forint egy ilyen hosszú útra?! ADAM; Tetszik látni! Miért nem teremtette hosszabbakra a napokat és rövidebbre a kiszállási időt.. . Akkor talán már Éva is itthon lenne. . . ÜB: ... (krákog, zavart) . . . Követtem el én is hibákat... de mondom .. . éppen az önkritika miatt vagyok itt... Leküldött a „kar” . .. mert nálunk demokrácia van . . . nézzem meg: hogyan élsz a paradicsomban? . . . ADAM: (feláll, idegesen sétálni kezd, majd megáll az Ür előtt; gesztikulál) Hogyan élek?! Köszönöm. Csak ez a kígyó!... Mondja űr . .. izé Ür-szaki! Ezt a kígyót mért kellett megcsinálnia? Folyton az oldalbordám körül legyes- kedik . . . ! ÜR: Hogy mozgassam kicsit a fantáziádat, Adám! Különben begyepesednél . .. Hogy ízlik az alma? AD AM: . . . Kopog a fogam alatt . . . ÜR: Egyél minicitromot. Az puhább . . ÁDAM: . . . Igaz, de legalább ehetetlen . . . ÜR: Elégedetlen vagy. Adóm! ADÁM: így tetszett teremteni . . . ÜR: Már megbántalak .. . ADAM: És Évát? Öt nem?! Meg a kígyót, meg a Lucifert! Aki az imént is erre járt . .. ÜR: Lucifer?! A gonosz! Megint meg akar fúrni! AdAM : ... Én csak annyit tudok, hogy jóra csábított... ÜR: Jellemző rá. A svlhák!. .. fis mire? ADAM: Jobb lakást ajánlott ennél a társbérletnél. . . ahol a kígyót is el kell tűrnöm .. . Hogy költözzem belé. .. Ott manna is hull a küszöbre . . . azt mondta . . . ÜR: Ne hallgass rá, Adám! Az egy . . . egy . .. revizionista! ÉVA: (messziről kiabál) Adám!! Adááám! Hol vagy?! ADAM: (lehorgasztott fejjel leül) ÉVA: (közelről körüljárja az Urat, simogatja a szakállát) Igen? Ja? Emlékszem már! Milyen szép szakálla van. (Az Ür félve hátrább húzódik) Tessék mondani: min- I den alkotó ilyet visel? bemen nine, egy nyugodt perce! CB; Majc] csak százmllll6 * múlva ÜK: Perce?! Hol van még az idöszá- ! . . . Khm . . khmm (O Is véglgmitás, Adám!... Te! Én elbújok mustrálja Évát) Egész helyre lány Ide a fikusz mögé . . . vagy minek . .. izé .. . menyecske lettél, Éva! teremtettem? .. . Kifigyellek ben- • neteket, hogyan éltek . . . Nehogy elárulj! ÁDAM: Bújjon csak a fikuszba, (kifelé) Hahó!! Itt vagyok! Éva! Itt, a tegnapi medvetalp-maradványnál, a bokor mellett! Hahó! ÉVA: (méltatlankodva be) Jó, jó! Miért kell azért kiabálni?! (eg? fügefalevél nagyságú bikini van rajta. „tigrisbőr” műanyagból. Leül a párja mellé, kéjesen elnyújtózik). AD AM: Hol voltál ilyen sokáig? Megint a kígyónál?! ÉVA: Na és, ha ott? ö legalább két nyelven beszél... És milyen jól! Öóóh! ÁDAM: (felül, ránéz) Szóval ... ismét a kebleden melengetted?! ÉVA: (szintén felül) . . . Te . . te olyan együgyű vagy! Másról nem is tudsz beszélni . . . ÁDAM: Na jó... Van nekem sok őstémám! ... Találkoztál Luciferkóval? ÉVA: (kéjesen elnyújtózik) . . . Aha ... Jó volt hozzám . . . ÜR: (félre) öt is környékezi a piszok! ADAM: Ügy?! Jó volt! . . . ÉVA: . . . Van egy nagy hegysége! .. . Mindent ígért, ha . . . ADAM (türelmetlenül) Ha? ... Na! Mondd tovább! ÉVA: ... ha adok néki az almámból . . . ÁDAM: Persze, te adtál... ÉVA: Miért ne? ... Nekem ingyen van . . . ÜR: (félre) Micsoda erkölcsök! Kellett nekem úgy összecsapni őket!! ÁDAM: ingyen? És, amit én mászkálok értük? Azt hiszed, az őskommunizmust ingyen adják?! ÉVA: (felhúzza a vállát, mikor felül) ... Üj fügefalevelet is ígért . . . Tudod, hogy milyen kezdetleges még a kereskedelem! Alig kapunk valami importot... Te meg nem törődsz azzal, hogy * még a tavalyiban Járok! ÜR: (előre lép) Elég pucéran öltöz- ködöl, Éva! ÉVA: (feláll, ijedten hőköl hátra) Szent isten!... Ki ez az ürge? *.. (aztán csípőre teszi kezét) Na és? Mi köze hozzá?! Mini a divat! ÜR: Hogy mi közöm? Én csináltalak! ÉVA: Ne mondja!! Nem emlékszem, hogy találkoztunk volna! ÜR: Pedig így igaz. . . ÉVA: Ilyen szakállassal még itt nem volt dolgom . . . Különben is . .. Adám azt mondja: az oldalbordájából lettem ... ! ADAM: (feláll, görbén, bunkóval kezében) Azért nem tudok kiegyenesedni . . . (derekát fogja. Játék) ÉVA: Akkor meg? ÁDAM: Ne balhézz, Éva! Még kellemetlenségünk leez a szád miatt! Tényleg ő a2 Alkotó ... Egy kis trécselés Megint egy ellenőrzés. . Az emHUWVVWUHUWWiHVWHHHHyWVVWWWUI Színes érdekességek NÉGYEZERÉVES BABA .Yz NDK-beli Sonneberg állami játékmúzeumában a világon egyedülálló játékot, egy aranybabát őriznek. A babát még O- Sgyiptomban készítették. A szakemberek szerint ez a világon az egyik legrégibb játékszer, s legalább 4 ezer évvel ezelőtt készült. A múzeumban a különböző korokból és népektől zármazó sok baba látható. A núzeumban őrzött különböző játékszerek száma meghaladja 4 700 ezret. ÜNNEPI ÉVFORDULÓ Buenos Airesben a 45 éves nőtlen Esteban Perez üzletember vacsorát adott barátai és ismerősei számára, mert meg akarta ünnepelni annak a napnak 20. évfordulóját, amikor szive választottja megtagadta tőle kezét. „Szeretnék osztozni szerencsém feletti örömömben embertársaimmal!” — mondotta a hűtlen szerelmesének örökké hálás agglegény. ÉVA: (billegeti magát, mint egy manöken) Ugye már nem kassa a szerelésem? ÜR: (Ijedten) Mi??? Nem értem!:.. ÉVA: Hát a gönc, ami rajtam lóg ... ADAM: . . . arra a mini-fügefalevélre gondol.. . OR: Ja? Már azt hittem, nem értek ősnyelven!... Aztán hogyan élsz a férjeddel, Éva? ÉVA: Ah! Semmirekelő! Semmire alszik, semmire kel. . . Egész nap nem csinál semmit, csak henyél. Teljesen lehervadok mellette! ADAM: Teccik látni, házi úr! Állandóan molesztál.. . ÉVA: Pedig protektora is volna... ide jár mindig lejmolni az a Lucifer . . OK: A gonosz! Jól teszed, Adám, hogy nem szövetkezel vele! O az ellentmondás szelleme! ADAM: Nekem vele Is cimbalmoz- nom kell, mert hajt az Éva. Kapzsi! Mindig többet akar. Mindig azzal jön, hogy a kígyó is csábítja, mert én egy. . . mulya vagyok. Állandóan ösztökél. Hát miféle paradicsom ez!? ÜR: Hibrid paradicsom. Most kísérletezem vele ... ADAM: Látszik! Mondhatom. nem vált be ... Nem is maradunk itt sokáig ... elfogadjuk Luciferkö ajánlatát... Hátha beválik az anyagi ösztönzés ... ÜR: Akkor kitagadlak a családból, Adám. ADAM: Mondja már! Legfeljebb egy- gyel kevesebb rokonom lesz ... ÜR: És mivel kísért az az átkozott?' ÉVA: (szégyenlősen) Nekem már... éppen az imént... megmutatta. ADAM: (hevesen) Mi?! Mit mutatott meg?? ÉVA: .. . hát azt a hegyet, ahová innen kiköltöznénk. ADAM: (megnyugodva) Az más , , . ÉVA: összkomfortos barlang... ADAM: Tudom. Hideg-meleg vízzel. Medve hozná nekünk a mézet, meg a gyümölcsöt.. . egy olyan gépesített medve, vagy miről fecsegett az a ferkó ... ÜR: Hazudott az álnok! Különben is, tartoztok a lakbérrel! ÉVA: Luciftr azt mondta, majd rendezi, csak ugorjunk át oda. ÜR: Nem lehet innen csak úgy „átugrani” évezredeket! Igazán, ne menjetek ... (letérdel eléjük, úgy kéri őket) Elvezetlek én Is benneteket, ahova az az álnok mondja. Adám . .. egy kis kerülővel... Csak tűrjetek néhány ezer évet. ADAM: Mit könyörög, meg lesz azért a napidíja! ... ÜR: (Még mindig térdel, csúszik utánuk, úgy könyörög) Ne menjetek, Adám! Elengedem a hátralékot. A kamat- sem kell. ADAM: (ránéz, sajnálkozva, aztán Évához) Na. asszony? Hallottad az árengedményt. Mit, csináljunk? 0 is kezdi az ösztönzést... ÉVA: (megfogja Adám kezét és húzza (Nem bánom, ha te maradsz is, én megyek! (el mindketten) ÜR: (kétségbeesetten feláll) Itthagytak egyedül a szószban! A paradicsomszószban ! ÉVA: (visszalopódzik s gyorsan mondja) Szakállkám! azért maradjunk barátságban. Figyeljen, mert mind- I járt keres Adám. Este várom a ta alatt, ahol az első alma lehull ... Pontos legyen! AdAM: (csak a hangja Hallatszik). Éva! Hol vagy? Megint hova lehettél! ÉVA: Megyek mér! (visszakacsint) Mit kel! annyit kiabálni!! ÜR: (egyedül marad, mindkét karját az égnek emeli) Mégis van isten! I Majd megkísértem én, Évát... I — Drágám! A sütemény! (A Polish Weekly karikatúrája) tWWVWWMtWWWWMWHVVWVWMVWWVWWWWWW» Nevessünk VIKTOR KRILOV Egyszer megkérdezték Viktor Krilov drámaírótól: — Mi az oka annak, hogy sohasem nézd meg mások vígjátékának premierjét? — Nincs ebben semmi különös: nagyon fáj, ha valamelyik kollégám darabja megbukik. — S ha sikere van? — Az még jobban fáj. MINDHALÁLIG A skót haldoklik. Körülötte ott van az egész család. A nagynéni halkan így szól, az unokahúgához: — Első osztályú temetést rendezünk neki? — Minek? Jó lesz a másod- osztályú is. Az unokaöccs közbeszól: — A harmadosztályú is megjárja... A haldokló utolsó erejét ösz- szeszedve, megjegyzi: — Azt a rövid utat akár gyalog is megtehetem.. ENRICO CARUSO Carusónák, a híres tenoristának, amerikai turnéján el- romlot az autója. Amíg a kocsit megjavították, Caruso bement a közeli telepre, ahol a farmer és felesége nagyon kevesen fogadta. Búcsúzáskor a farmer megkérdezte: — Megtudhatnám, hogy voltaképpen kihez volt szerencsém? — Caruso vagyok — válaszolta a tenorista. Ennek hallatára a farmer összecsapja a kezét, és boldogan felkiáltott: — Ez aztán a meglepetés! Soha sem hittem volna, hogy ilyen megtisztelő látogatásban lesz részünk. Képzeld csak, asz- szony, ő az a híres utazó, akiről olvastál. Caruso! Robinson Caruso! IDEGÖLŐ ÁLLAPOT Egy fiatalasszony panaszkodik orvosának: — Kérem, doktor úr, segítsen rajtam, a férjem egy nagy gyár utazója. Állandóan távol van, utazgat az országban; a végkimerülés határán vagyok... — Értem, — válaszolja az orvos — attól tart, hogy talán baleset éri... — Nem is annyira erről van szó, doktor úr, állandó félelemben élek, hogy váratlanul haza tér „. KONZERVATÍV FÉRFIÚ Egy fiatal pár házassága minden jel szerint rossz vágányra tolódott. A fiatalasz- szony édesanyja rendbe akarja hoeni a dolgot. „Mondd meg egészen őszintén — kérdi veiétől — megcsalod a lányomat?” „De mama — válaszolja felháborodottan a vő — tudod, hogy milyen bensőséges a viszony a lányod és köztem. Te azonban olyan kérdéseket teszel fel, amelyekre még a feleségemnek sem válaszolnék!” EGY POHÁR VÍZ Egy fiatal tolvaj nemrég betört egy milánói villába. A villa tulajdonosnője felébredt és rajtakapta, amikor éppen a megtalált készpénzt csomagolta össze. A tolvaj kiment a konyhába, visszatért egy pohár vízzel, és nyugtató gesztussal átnyújtotta az ijedt asszonynak: „Igya meg, kérem, ez jót tesz ilyenkor. Az asszony engedelmesen megitta — s éjszakai látogatója közben nyugodtan elvonult zsákmányával”. EREDETI FOGALMAZÁS öt hónappal azután, hogy megszületett Louise Mary nevű kislánya, Gábriellé Bray házasságot kötött gyermeke apjával, a 23 éves Daniel Lewis-szel. A házasságukat így jelentették be a lapokban: Én, az öthónapos Louise Mary, örömmel jelentem be szüleim házasságkötését. TRISTAN BERNARD — Már tudom, miért szeretik az angolok annyira a teát — állapítota meg egyszer Tristan Bemard. — Miért? — Megkóstoltam a kávéjukat. HÁROM KÍVÁNSÁG Egy leány a strandon bizalmasan közli három férfivel: — Három kívánságom van: egy autó, egy arany karkötő és / egy kutya. — Másnap mind a három gavallér megjelenik a strandon — egy-egy kölyökkutyával. KÍVÁNCSISÁG A lakatlan szigeten idegesen kérdi az asszony a tengerből éppen partra kapaszkodó férjét: — Hol voltál ilyen sokáig?! Már két napja, hogy elsüllyedt a hajó!