Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-07 / 259. szám

t- Í9C9„ november 7. 2 Péntek • • Ünnepi hangulat a szovjet fővárosban A napok óta tartó havazas jóvoltából fehér ünnep köszön­tött a szovjet fővárosra. Ez azonban csak fokozza a moszk­vaiak jó hangulatát, akik örül­nek a korán érkezett hidegnek, .hónak, hiszen régi jelmondatuk: télen zümmög igazán szépen a szamovár. Kedves Elvtársak! A Nagy Októberi Szocialista forradalom 52. évfordulóján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, , a forradalmi munkás-paraszt kormány és az egész magyar nép nevében forró üdvözletün­ket és őszinte jókívánságainkat küldjük Önöknek és a testvéri » szovjet népnek. \ A Szovjetunió, Kommunista Pártjának vezetésével, történel- mileg rövid időszak alatt nagy­szerű sikereket ért el az új tár­sadalmi rendszer megteremtésé- ' ben és megerősítésében, a kom­munizmus építésében. A , szovjet nép a világ kom­munistáival és haladó emberei- ' vei együtt készül V. I. Lepin, szovjet állam megteremtője, '"á nemzetközi kommunista moz- “c,galöm hagy harcosa és* 1 2 tanítója születése 100. évfordulójának megünneplésére. Pártunk és népünk nagyra ér­tékeli és aktívan támogatja a , Szovjetuniónak a szocialista or­szágok közössége megszilárdítá- sára, a népek antiimperialista harca támogatására, a népek kö­zötti barátság s a ' nemzetközi ' együttműködés erősítésére, a vl- 1 ágbéke megőrzésére irányuló ■ külpolitikáját. A Varsói Szer­ződés tagállamai budapesti fel- - hívásának szellemében egysé­gesen azon munkálkodunk, hogy Európa népei létérdekeinek ... megfelelően előmozdítsuk az európai biztonság megteremté­A DNFF szerdán — amint azt a hazafias erők rádiója már előzetesen bejelentette — sza­badon bocsátott három amerikai katonát, akik már meg is ér­keztek a Tam Ky-tól 6 kilomé­terre nyugatra levő egyik dél- vietnami katonai táborba. Az amerikai katonai parancsnok­ság szóvivője közölte, hogy a három katonát rövidesen haza­szállítják az Egyesült Államok­ba. A DNFF az év eleje óta összesen nyolc amerikai katonát bocsátott szabadon. A hazafias erők csütörtökre virradóan 11 rakétatámadást in­téztek különféle amerikai és dél-vietnami katonai célpon­tok, köztük egy Saigon közeli benzinraktár ellen. A DNFF ezenkívül tüzérségi tüzet zúdí­A város ünnepi díszt öltve várta a forradalom 52. évfordu­lóját. Színes lámpafüzérek ég­tek a Moszkva folyó hídjain, s a KGST palotájában esténként vagy húsz emelet magasságban úgy hagyták égve a fénycső- lámpákat, hogy a kivilágított ablakok a jubileumi 52-es szá­MOSZKVA sének és megszilárdításának az Ügyét. Magasra értékeljük és tovább­ra i® támogatjuk a Szovjetunió erőfeszítéseit, amelyek a nem­zetközi kommunista és munkás- mozgalom egysége megszilárdí­tására, antiimperialista akció­egysége megerősítésére és to­vábbfejlesztésére irányulnak. A kommunista és munkáspártok ez évi moszkvai értekezlete je­lentős mértékben hozzájárult e nagy célok eléréséhez. A magyar nép, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt vezetésével pártunk IX. kongresszusa ha­tározatait megvalósítva, ma a szocializmus teljes felépítésén munkálkodik. Testvéri barátsá­gunk, sokoldalú szocialista együttműködésünk a Szovjet­unióval hazánk legnagyobb tá­masza ebben a munkában, i s ezért minden erőnkkel törek­szünk e barátság és együttmű­ködés továbbfejlesztésére és erő­sítésére. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulóján szívből kívánunk újabb sikere­ket a testvéri szovjet népnek a kommunista társadalom épí­tésének nagy munka iában. KADAR JANOS a. Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke FOCK JENŐ a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke tott a Saigontól 303 kilométerre észak-keletre levő Nha Trang légitámaszpont elien is. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására csütör­tökön többnapos hivatalos láto­gatásra Budapestre érkezett a Vietnami Demokratikus Köztár­saság kormányküldöttsége, ame­lyet Le Thanh Nghi, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottságának tagja, a Vietnami Demokratikus Köztársaság mi­niszterelnök-helyettese vezet. A delegáció fogadásara a Fe­mot formálták. A város kü­lönböző pontjain elhelyezett ha­talmas dekorációk a párt és a nép megbonthatatlan egységét, a világ kommunistáinak össze­fogását szimbolizálják. Az évfordulói ünnepi prog­ram rendkívül változatos: csü­törtök este a Kreml kongresz- szusi palotájában megtartották a moszkvai városi pártbizottság és tanács hagyományos ünnepi ülését. Péntek reggel a Vörös té­ren megrendezik a fegyveres erők hagyományos díszszemléjét, amelyet Grecsko marsall hon­védelmi miniszter fogad. A ka­tonai parádét követően kerül sor a szovjet főváros dolgozói­nak felvonulására. November 7-én délután a Kreml kongresszusi palotájában az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége és a szovjet kormány fogadást ad az ünnep tiszteletére. Ezzé] a hivatalos ünnepségsorozat lezárul — az ünnep azonban folytatódik a vá­ros fényárban úszó terein és parkjaiban, ahol a hólepel elle­nére megtartják a hagyományos november 7-i utcabálakat. Sztrájkok Nyugat-Európában Milánóban csütörtökön mint­egy háromezer sztrájkoló fém­munkás tüntetett az olasz televí­zió helyi központja előtt, majd kőzáport zúdított a Fiat-kirendelt­ségének épületére. A rendőrség könnygáz-gránátokkal támadt a tüntetőkre — az összecsapásban sok munkás és rendőr megsérült, néhány munkást letartóztattak. Firenzében sztrájkoló építő­ipari, vegyipari és fémipari mün- kások, valamint az autóbusz-vál­lalat alkalmazottai léptek sztrájk­ba. Rómában szintén tüntető felvo­nulás volt a televízió székhaza előtt. Lemond Cabot Lodge? WASHINGTON Az amerikai fővárosban olyan hírek terjedtek el, hogy Cabot Lodge, a Vietnammal foglalko­zó párizsi tárgyaláson részt ve­vő amerikai küldöttség vezetője közölte, le kíván mondani, mi­vel nincs megfelelő előrehala­dás a tárgyalásokon. Az amerikai külügyminiszté­riumban hivatalos személyek kijelentették, hogy nem áll mód­jukban megerősíteni a Cabot Lodge lemondási szándékáról szóló híreket, a Fehér Ház azonban megcáfolta , az ezzel kapcsolatos állításokat. rihegyi repülőtéren megjelent Fehér Lajos, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese. Erdélyi Károly külügyminiszter­helyettes, dr. Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnökhe­lyettese, Kardos János vezérőr­nagy és más hivatalos személyi­ségek. Jelen volt Hoang Luong, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság budapesti nagykövete és a nagykövetség munkatársai. Magyar párt- és állami vezetők üdvözlő távirata a Szovjetunió vezetőihez L. I. Brezsnyév elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Partja Központi Bizottsága főtitkárának, N. V. Podgornij elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének, A. N. Koszigin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének. D6l-Vietnam ; Tüzérségi tűz Katonai célpontokra Hazánkba érkezett a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége Bt* ÉS HIBA Több, mint bűn — hibái — ek­ként marasztalta el örökérvé­nyűen a rossz politikát Talley­rand, a diplomácia Napóleon kora beli atyamestere. Tehát a bűnös politikánál is rosszabb — termé­szetesen az elkövetőjére nézve — a számítási hiba. Arról jutott eszünkbe a mondás, hogy Nixon minden módon megpróbálta ki­sebbségnek minősíteni a vietna­mi háború amerikai ellenzékét, amelytől „nem hagyja befolyá- soltatni magát”. Lehet, hogy va­lóban az amerikaiaknak csupán egy — ám korántsem jelenték­telen kisebbsége tartja nyilván­való bűnnek a vietnami agresz- sziót. Hibának és kilátástalan kalandnak viszont bizonyosan a többség vallja. A legfrissebb köz­véleménykutatások egybehang­zóan tanúsítják, hogy az ame­rikaiak többsége minősíti poli­tikai hibának a vietnami beavat­kozást. Nixon patetikus beszédében maga is leszedte a keresztvizet elődjéről, akitől a háborút örö­költe. Am a védekezésre szorí­tott új (már nem is annyira új) elnök visszavágással próbált me­nekülni a bírálói elől: nem az a kérdés — fejtegette —, hogy a háború a Jonhsonchól a Nixo- né lesz. hanem Amerika céljai és presztízse a fontosak. Ez már va­lóban nem kérdés, amennyiben a vontatott ütemű csapatkivoná­sok bejelentése óta a vietnami kaland immár visszavonhatatla­nul Nixon háborúja. S amint övé, Nixoné a háború, úgy te­tézte az előd számítási hibáját most már a magáéval. Vállalja a bűnt, elköveti hozzá a hibát is. Ennyi hát a nagy garral meg­hirdetett elnöki beszéd lényege. A visszhangja nem véletlenül egy szóban foglaltatott össze a New York Timesben csakúgy, mint Pierre Salinger, a volt Kennedy-sajtótitkár által a fran­cia tv-ben: csalódás. Természe­tesen az a csalódás azokat a pol­gári politikusokat és hírlapírókat tölti el, akik a maguk Ameriká­jának okosabban felfogott presz­tízsét tartva szem előtt, éppen a kiút józan megjelölését remél­ték Nixontól. Hogy most az el­nök részéről politikai hiba tör­tént, azt az ő elégedetlenségük bizonyítja. Amerika tehát még jobban ineghasonlik Vietnam miatt, s az új vezetés abba a helyzetbe takt-ikázta magát, amilyenben a régi volt. A világ népei és a vi­etnami nép azonban elsősorban azt olvassák ki az amerikai el­nök beszédéből, hogy az Egye­sült Államok nem változtatott vietnami céljain, megmenteni próbálja a néptől menthetetle­nül elszigetelődött saigoni klik­ket, és távlatokban sem kívánja teljes mértékben kivonni csapa­tait Dél-Vietnamból. A háború „vietnamizálásának” nixoni jel­szava valójában tűrhetetlen fel­tétel-támasztás a harcoló vietna­mi népnek: a saigoni rezsim megerősödésétől teszi függővé az amerikai csapatkivonást, amelynek menetrendjét az elnök titokban kívánja tartani... Engednie az intervenciót vég­rehajtó imperialista Amerikának kell. A dél-vietnami nép nem azért harcol hosszú évek óta a saigoni-klikk ellen, hogy most — kímélje azt az agresszorok kivonulásért „cserébe!” Talán elfelejtették a Fehér Házban, hogy a félmilliós inter­venciós hadsereg Is képtelen volt megtörni a szabadságharcoso­kat? Az agresszió bűne ettől a kérlelhetetlen ténytől vált Ame­rika számára hibává. S Talley* randol kiegészithejük azzal a ta­nulsággal, amelyet a Fehér Ház­ban nem akarnak megérteni: egy hiba elkövetésénél csak a megismétlése a rosszabb. A. J. Imerikai elképzelés a közel-keleti helyzet rendezésére Az amerikai hírügynökség sze- | riiH az Egyesült Államok javas- j latait a következő fő pontokban ! lehet összefoglalni: 1. Izrael vonuljon vissza az! 1949. évi Palesztinái fegyverszü-' neti egyezményben lefektetett ha- : tárók mögé. (Korábban a rende­zés alapjának azt az elképzelést tekintetteik, hogy az izraeli csa-! patoknak az 1967. június 5-c i előtti határok mögé kell vissza-1 vonulniuk); 2. Tárgyalásokat kell folytatni a gazai övezetről, amelyet most j Izrael megszállva tart, valamint a Sarm El Sejk erődről, amely a vörös-tengeri Akabai-öböl bejá­ratát őrzi, s amelyet Izrael saját hajózása szempontjából létfontos­ságúnak tart; 3. Demilitarizált övezeteket kell felállítani izraeli és arab terüle­teken, olyan ENSZ-erők felügye­lete alatt, mint amilyenek az 1967. évi háborút megelőzően, tíz évem át állomásoztak a térségben. Jóllehet nem tettek közzé részleteket az amerikai tervről és tartalmát illetően inkább csali ta­lálgatásokra lehet szorítkozni, iz­raeli részről máris határozottan visszautasították a javaslatot. Tito Algériában Algír Tito jugoszláv elnök szerda este a tiszteletére adott díszvacsorán kijelentette: a közel-keleti tartós rendezés feltétele a megszállt te­rületek visszajuttatása az arab országoknak, Tito, aki már a dél­utáni órákban találkozott Bume- dien elnökkel, hangsúlyozta, hogy helyre kell állítani a Palesz­tinái nép törvényes jogait. Beszé­dében utalt az el nem kötelezett országok tervezett csúcstalálkozó­jára. Kijelentette: „A Belgrádban és New Yorkban megtartott elő­készítő tanácskozások bebizonyí­tották, hogy minden feltétel adott az el nem kötelezett országok szo­rosabb és állandó együttműkö­déséhez”. A jugoszláv elnök kö­zölte, hogy országa nagy jelentő­séget tulajdonit a jövőre Dar es- Salaamban megrendezésre ke­rülő újabb előkészítő értekezlet­nek. Bumedien elnök válaszában ki­tért az él nem kötelezett orszá­gok értekezletére, amely téma — megfigyelők szerint — a jugosz­láv—algériai tárgyalások legvita­tottabb kérdése lesz, tekintettel arra, hogy Algéria a korábban el­lenezte az el nem kötelezett or­szágok értekezletének összehívá­sát. Bumedien a szerda esti dísz­vacsorán kijelentette: Algéria minden olyan országgal egyetem­ben, amelyek őszintén vallják az el nem kötelezettség elvét, min­dent megtesz azért, hogy vissza­adja a semlegességnek eredeti ér­telmét, erejét és pozitív tartalmát, elsősorban a kolonializmus és imperializmus elleni harc vonat­kozásában. „Nemzeti független­ségi politikánk a legcsekélyebb mértékben sem akadályozza meg, hogy együttműködjünk politikai téren mindazokkal, akik a közös érdekek alapján ezt óhajtják. Az együttműködés alapja a közös ér­dekeken kívül a másik állam po­litikai rendszerének tiszteletben- tartása” — mondotta Bumedien elnök.

Next

/
Thumbnails
Contents