Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-07 / 259. szám
MA: Sokgyermekes családok (3. oldal) * • * Emberség dolga (5. oldal) November nyitánya November hetedike: egy egész korszak nyitánya, jelképe és kifejezője. Ünnepnap, hiszen ötvenkét esztendővel ezelőtt, pontosan e nap dátumához rögzítetten, szinte órára kitapinthatóan, ekkor indult el győzelmes útjára az oroszországi szocialista forradalom. Olyan világban élünk, ahol november hetedike ünnepnapja nem választható el az év többi 364 napjától, mert az esztendő minden órájában és percében, a világ minden pontján elevenen érezzük október szellemét, ösztönzését és hatását. Mert november hetedikének szülötte elsősorban maga a Szov. jetunió. Moszkvában az emberek most „Sz prázdnyikom”- mal köszönnek, az ünnep készülődésének fénye ragyog, a Vörös téri demonstráció a Szovjetunió erejét és egységét fejezi ki. De van-e olyan napja az esztendőnek, amikor a világ ne érezné a szovjet állam létének és tevékenységének jelentőségét? Alig néhány hete, hogy szovjet űrflotta keringett bolygónk körül; Moszkvában állandósult a diplomáciai csúcsforgalom, az elmúlt időszakban is fontos tárgyalások tanúja volt a világ, elegendő a csehszlovák, a vietnami, a francia, a tanzániai látogatókra utalni. Jól tudjuk, mennyi fáradozás és erőfeszítés húzódott meg a hír mögött, amikor Pekingben szovjet—kínai megbeszélések kezdődtek; az ENSZ-fórumán szovjet javaslatok alapján vitáznak a biztonságról, a bakteriológiai és a vegyi fegyverek kiiktatásáról az emberiség fegyvertárából. Az Aurora történelmi lövését, a Téli Palota első ostromlóinak hősiességét idézi az „köznapivá” lett tény is, hogy a világ tizennégy országában estek már el a „Téli Patoták”. Tizennégy ország tartozik a szocialista világrendszerhez, területük a szárazföld 26 százalékát, a világ összlakosságának egyharmadát foglalja magában. A szocialista országokhoz tartozik ma már a világ ipari termelésének legalább 35—36 százaléka, s talán érdemes külön kiemelnünk, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához csatlakozott szocialista országokban állítják elő az ipari össztermelés 31 százalékát. A szocialista világrend- szer állandó fejlődése — még akkor is, ha időnként zavaróan hatnak bizonyos problémák — alapjában módosította világunk erőviszonyait. Október győzelmével vált realitássá a gyarmati és félgyarmati helyzetben sínylődő százmilliók vágya a felszabadulásra. A földet vasmarokként szorító gyarmati rendszer először megingott, majd teljesen lehanyatlott, viszonylag rövid történelmi időszak alatt szabaddá lett a volt kolóniák több mint 98 százaléka. November hetedike azért lehetett egy új korszak nyitánya, mert szervezője az új típusú párt: a bolsevikok pártja volt. S az ünnep kisugárzott a hétköz. napokra; ma már több mint kilencven kommunista párt tevékenykedik, a párttagok száma meghaladja a félszázmilliót. A kommunisták következetes küzdelmet folytatnak, egyesítik az internacionalizmus nagy eszméit, a legsürgősebb nemzeti tennivalókkal, befolyásuk mesz- sze túlnőtt a pártok szervezeti hatósugarán. Ismét a szűkszavú táviratokra kell utalnunk: a szociális harc elsöprő lendülete Olaszországban; Franciaország dolgozóinak nagyszerű akciói; sztrájkok Spanyolországban és Portugáliában a fasiszta elnyomás nehéz körülményei között; ki nem hunyó ellenállás Görögországban; egy megcsontosodot- tan reakciós kormánypolitika bukása Nyugat-Németországban. Természetesein nem ringatjuk magunkat ábrándokban, jól tudjuk, hogy a világ-imperializmus még erős, nem állítjuk, hogy „papírtigris” lenne. A november 7-i ünnepnap mégis olyan alkalmat jelent, amikor talán a napi gondos mérlegelést félretéve, nagyobb hangsúlyt adhatunk az új világ erői kibontakozásának mind az öt kontinensen. A élő októberi örökség annak az éjszakának az emléke is, amikor a szovjetek kongresszusán, a harcból jött és harcba induló borostás férfiak dekrétumot fogadtak el a békéről. A béke igenlése és az a tudat, hogy erőnk növekedése, az erőviszonyok változása ma már nem tesz elkerülhetetlenné egy atomháborút, érződik hétköznapi tevékenységünkben is. Szolidaritásunk nem lankad a vietnami nép küzdelme iránt, mindent elkövetünk, hogy az amerikai agresszorok távozzanak és e sokat szenvedett délkeletázsiai ország helyreállíthassa szabadságát és békéjét. Követeljük a Biztonsági Tanács határozatának következetes végrehajtását, az izraeli megszállók visszavonását minden arab területről, mert így biztosítható csak a közel-keleti válság politikai rendezése. Megalapozott európai biztonsági rendszer, leszerelés, kölcsönösen előnyös békés egymás mellett élés — éz a szocialista, országok széles néptömegeinek véleményét kifejező kormánypolitika, s mind többen vallják ugyanezt a másik tábor országaiban is. így rímelnek az ünnep- és hétköznapok, november 7-e után több mint fél évszázaddal. Szocialista hazánkban, a Magyar Népköztársaságban természetszerűleg piros betűs ünnep ez a nap, de október szelleme vezérel bennünket mindig és mindenhol. Állásfoglalásainkban, amelyek a szocialista erők egységének összekovácsolására és a béke megszilárdítására irányulnak. Hétköznapi munkánkban, amelyek során fejlesztjük a szocialista népgazdaságot, a szocialista kultúrát, megváltozott körülmények között, de a töretlen lenini örökség jegyében tevékenykedünk. Ünnepélyes Koszorúzás Békéscsabán zászlófelvonások A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulója alkalmából csütörtökön délután a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonták a Magyar Népköztársaság állami zászlaját. Pontosan négy orakor kürtszó jelezte a katonai elöljáró, Pesti Endre vezérőrnagy, budapesti helyőrségparancsnok érkezését. A csapatzászlóval felsorakozott díszszázad parancsnoka jelentést tett, majd a vezérőrnagy — a Rákóczi-induló hangjai közben — ellépett a díszegység előtt es üdvözölte a katonákat. Ezután a díszőrök parancsnoka engedélyt kért az elöljárótól az állami zászló felvonására, amelyet a Himnusz hangjai és a díszszázad tisztelet- adása közben vontak fel az ár- bócrúdra. Az ünnepi aktus befejezéseként a díszegység és a zenekar a Hunyadi-induló hangjaira díszmenetben vonult a felvont állami zászló előtt, ahol katonák, rendőrök és munkásőrök állnak díszőrséget. A délutáni órákban ugyancsak katonai tiszteletadással vonták fel a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkás- mozgalom hagyományos vörös zászlaját. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából megyénk, városunk párt- és tömegszervezetei nevében a kegyelet koszorúit helyezték el a békéscsabai felszabadulási emlékműnél. A megyei pártbizottság nevében dr. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára és dr. Rusznák János, a megyei pártbizottság osztályvezetője helyezte el az emlékezés virágait. Fotó; Demény Napfényben a város felett Magyar—szovjet barátsági nap Szarvason Emelkedik a nagy „tányér” a esabai víztorony építkezésén. Képes riportunk lapunk 9. oldalán. (Fotó: Demény) A Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Hazafias Népfront Békés megyei és Szarvas város elnöksége csütörtökön magyar—szovjet barátsági napot rendezett Szarvason. Ebből az alkalomból a városba érkeztek Prohorov Jurij Pavlovics és To- ming Nennu Heinrihovics, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének titkárai. A vendégeket az MSZMP szarvasi városi bizottságának székházában a vezetői meleg barátsággal fogadták. Ott volt többek között Csaba János, az MSZMP szarvasi járási bizottságának első titkára, Vrbovszki György, az MSZMP szarvasi városi bizottságának első titkára, Varga László, a városi tanács vb-el- nöke, Nagy József országgyűlési képviselő, Székely László, a Vas- Fémipari Ktsz elnöke, Szalay Mihály, a Haltenyésztési Kísérleti Állomás igazgatója, Vichnál Pál, az MSZBT megyei titkára és Práznóczy Iván, a Hazafias Népfront szarvasi bizottságának elnöke. Este barátsági nagygyűlést tartottak a Vas- Fémipari Ktsz éttermében, amelyen a Nagy Október jelentőségét Vrbovszki György, az MSZMP szarvasi bizottságának első titkára méltatta. A barátsági gyűlésen felszólaltak a szovjet vendégek is.
