Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-06 / 258. szám

19(19. november 6, 4 Ca«*8rt»k Vendégjáték Hajdúszoboszlón A Jókai Színház művészei kedden este Hajdúszoboszlón vendégszerepeitek Raffai Sarol­ta Diplomások című drámájá­val. A szoboszlóiak nagy taps­sal jutalmazták a szereplő mű­vészeket, a színvonalas elő­adást. Raffai Sarolta izgalmas, a falusi értelmiség problémáit boncoló drámáját a Békés me­Az orvostudomány jelenlegi álláspontja szerint — és ebben a világ valamennyi orvosa kö­zös nevezőn van — a különbö­ző élvezeti cikkek: dohány, al­kohol, koffein mértéktelen fo­gyasztása szoros összefüggésben van a különböző érrendszeri és szívbetegségekkel, sőt egyre több az olyan megalapozott kí­sérleteken alapuló szakvéle­mény, mely a rák keletkezésé­ben, korai kifejlődésében is nagy szerepet tulajdonít a fenti élvezeti cikkek „fogyasztásá­nak”. Éppen ezért már olyan nyu­gati kísérletekről is hír érkezett, hogy egyes tv-társaságok már nem is fogadnak el ilyen cik­keket reklámozó megrendelése­ket, sőt akadnak bátor dohány­gyárosok, akik az ízléses ciga- rettacsomagok helyett halálfejes dobozokban hozzák forgalomba a füstölnivalót. Nem vagyok én ettől a kísérletektől elragadtat­va, mindenesetre valahol meg kell, kellene kezdeni ezen a té­ren is az ellenpropagandát, ami nemcsak az orvosi előadásokra és cikkekre szorítkozhat. Annál is inkább, mert az ügy „érde­kében” kifejtett propaganda óriásit lépett előre az utóbbi időben. Egyre-másra jelennek meg a különböző hazai, nyugati, valamint keleti exportból szár­mazó füstölnivaló csemegék, s öles reklámok napilapokban és hetilapokban, melyek fogyasz­tásukra invitálnak. Es az ellenpropaganda? < __ m ár az óvodások is kitalálják: Superfilt — és már meg is állt a tudomány, pedig régi nóta, hogy a láz csak tünete a beteg­gyei községekben és városok­ban 's ezekben a ‘napokban játsszák. Tegnap este Kondoro­son, ma este Csabacsűdön, szombaton Szarvason, vasár­nap pedig Battonyán mutatják be. November 7-én. péntek m Hódmezővásárhelyen vendég­szerepeinek a Diplomások-kal. ségnek, nem azt kell csillapíta­ni, hanem a bajt gyógyítani, ami a „lázas” állapotot előidézi. Persze nem úgy, hogy bajt-haj- ra halmozunk — mint, ahogy ezt legutóbb hallottam, misze­rint: „Mielőtt a 11. cigarettára is rágyújtana, igyon meg egy Amigó duplát, mely frissé teszi, fokozza étvágyát!” Hát igen! így folytathatnánk a sort aztán tovább, mert ugye­bár a felfokozott étvágy után enni is kell, utána inni is szok­tunk valamit, s ritkább esetben döntünk a „kútmelléki” mellett, hanem... (lásd: éttermi italjegy- zék). Pedig az is statisztikailag iga­zolt tény, hogy az igen maeas szeszforgalomból származó „ha­szon” éves szinten nem fedezi azokat a kiadásokat, melyek a mértéktelen alkoholfogyasztásból eredő károk „helyreállítására” lesznek fordítva: ittas vezetés­ből eredő gépkocsikárok meg'é- rítése, elvonóintézetek fenntar­tása, felbomlott családi közössé­gek különböző szintű állami tá­mogatása, különböző típusú és időtartamú kórházi ápolások költsége —, hogy csak a leggya- koribbakat említsük. És ha talán az eddigiekkel va­lakit is felidegesítettem volna, elnézést kérek, rumlis napom volt, többet szívtam, mint szok­tam, kávét is a szokásos két dupla helyett négyet ittam, mert ...ja, és vendégünk is volt, s bi­zony a konyakos üveg kiürült. Nem is zavarok tovább, beve­szek egy Tardylt és lefekszem, de holnaptól!?... $Z. A. Érdekes adatok a magyar tenger Múltjáról Vizügyi és idegenforgalmi szak­emberek, valamint levéltári ku­tatók kisebb kötetre való anya­got gyűjtöttek össze a Balatonhoz fűződő közigazgatási és Vízgaz­dálkodási intézkedésekről, ter_ vekről. Behatóan megvizsgálták néhány osztrák — elsősorban a bécsi — levéltár ezzel kapcsola­tos anyagát is. A régi jegyzőkönyvek, jelenté­sek és térképek arról vallanak, hogy édes vizű tavunk sok gondot okozott a hadászatban. Kiderült, hogy már Galerius császár fog­lalkozott a Balaton szabályozásá­val. Zsilipeket építtetett a tóhoz, azzal a céllal, hogy a környék­béli mocsarakat kiszárítsa és a barbár csapatok búvóhelyeit megszüntesse. Galerius zsilipje azonban csak­hamar tönkrement és emiatt kel­lett a törököknek is tengelyen hajóhadat szállítani a Balaton­hoz, mert Dunántúl nagy részét a kiterjedt mocsárvilágban nem tudták ellenőrzésük alatt tartani. A dokumentumok tanúsága sze­rint a monarchia idején nemcsak a mocsárvilág, hanem a tó nagy részének lecsapolását is tervez­ték. A bécsi levéltárban megta­lálható Mikoviny" Sámuelnek, az 1730-as évek idején készített térképe, amely az első tanul­mánynak tekinthető a Balaton tervezett lecsapol ásóhoz. Az volt az elképzelés, hogy a Balaton mintegy 500 négyzetkilométernyi kiszárított területén gabonát ter­melnek. A gabonát vízi úton kí­vánták az osztrák birodalom ke­reskedelmi központjába szállíta­ni, ezért foglalkoztak a graz—ba­latoni hajózható csatorna tervé­vel. Azonban a dunántúli egyházi é& főnemesi uradalmakat nagy hátránnyal sújtotta volna a terv, mert a jól jövedelmező vízimal­mok tucatjait kellett volna lebon­tani. Az uradalmak ezért mindent megtettek az elképzelések meg­hiúsítására. A nagy huzavona végül is a Sió és a Sárvíz rende­zése után megszűnt, majd 1863- ban a siófoki zsilip felavatása után csaknem 600 négyzetkilo­méteres területen végleges keretet kapott a Balaton. (MTI) Tető alatt a pákásztanya Új szövetkezeti áruház épül Kiadvány készül a szövetkezetről A Szeghalmi „Sárréti” Általá­nos Fogyasztási és Értékesítő [ Szövetkezet fennállásának 25. | évfordulójára készül. A 3 ezer tag­gal, 12 millió forint saját vagyon­nal, 52 egységgel rendelkező szö­vetkezet gazdag programmal ké­szül a nagy ünnepre. Készül a kiadvány a szövetke­zeti mözgalom negyedszázados ' évfordulójáról. A krónikás — Miklya Jenő helytörténész egy, I a felszabadulás előtti szövetkezeti j munkát is bemutatja, de főként j az utóbbi évek eredményeiről, a távlati tervekről ad sokat a kiad­vány olvasóinak. A Sárréti ÁFÉSZ többek között j pákásztanyát épít a Debrecen— Szeged közötti útvonal mentén. A két étteremből és tágas kert- I helyiségből álló vendéglátóipari egység tető alá került, s meg­kezdték a belső szerelési munká- j kát. Egyik terem vadász-, a má­sik pákászszoba lesz, ahol a Sár­rét ősi szokásait, halász-vadász eszközeit ismerheti meg a ven­dég. Már készülnek a bútorok, edé­nyek. Kántor János híres karcagi népművész ezernél több agyag­edényt gyárt a pákásztanya szá- j mára. Komplett étkészletek, likö- j roe- és boroskészletek, tálak, mis- I Áruértékesítési együttműködés a Dél-Békés megyei tsz-ek között A Dél-Békés megyei Terme­lőszövetkezetek Területi Szö­vetségének közgazdasági és kereskedelmi bizottsága javas­latára egy kölcsönös bizalmon alapuló áruértékesítési együtt­működési társulás jött létre. Ezen a tájon ugyanis a közös­ben és a háztáji portákon egyaránt megnőttek a termés­hozamok, az áruértékesítés kö­rül azonban koránt sincs min­den rendben. Kiderült, hogy a tótkomlósi Viharsarok és még több ter­melőszövetkezet Budapesten vagy hazánk más táján, főként iparvidéken tart fenn áruérté­kesítő helyet. A zöldséget, ba­romfit, tojást, tejet iparkod­nak megtermelni, de száraztész­tával és számos más áruval az ország más tájairól egészítik ki az eladásra szánt készletet. Ugyanakkor itt a megyében a szövetség tagjainál eladatlan marad, nehéz gondokat okoz az uborka, paprika, szilva, burgonya vagy egyéb termék értékesítése. Az egyszerű társulás célja: zöld utat biztosítani a szabad- árunak. Változatlanul a szer­ződéses úton való értékesítés a legfontosabb, a termékek leg­alább 80 százaléka így kerül feldolgozásra vagy közvetlenül a fogyasztóhoz. De fontos, hogy a szabadáru — főként a ho­zamok emelkedéséből eredő többlettAmés — szintén meg­felelő időben és megfelelő áron kerüljön eladásra. Az árudákkal rendelkező szövetke­zetek elsősorban saját körze­tükből egészítik ki áruval a boltjaikat. Már ott, helyszínen ajánlottak fel számukra babot, burgonyát, laskagombát, csir­két, tésztát és egyéb termeket a testvérszövetkezetek. Reklám és valóság Szakszervezeti társadalmi aktívákat jutalmaztak Obuch Jenőt, a Felsőnyomási Állami Gazdaság dolgozóját a Szakszervezeti Munkáért arany fokozatával tüntették ki Hangulatos ünnepség színhe­lye volt tegnap, szerdán dél­előtt Békéscsabán az Univer- zál Kiskereskedelmi Vállalat kultúrterme, ahová a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa hívta meg a megye szakszer­vezeti társadalmi aktíváit. Dr, Takács Lőrincz, az SZMT titkára ünnepi beszédében méltatta a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom jelentősé­gét, majd megemlékezett ha­zánk felszabadulásának 25: év­fordulójáról. Ezután elismerés­sel szólt a szakszervezeti tár­sadalmi aktívák munkásságá­ról és fáradozásáról. — A szakszervezet mint mozgalom — mondotta többek közt — nem nélkülözheti a társadalmi munkások áldozatos segítségét. Ez a munka nem könnyű és nem is mindig há­lás tevékenység, társadalmi hasznosságához azonban nem férhet kétség. Az ünnepi megemlékezés után Obuch Jenőnek, a Felső­nyomási Állami Gazdaság ál­lategészségügyi szaksegédjének és a gazdaság volt kultúrott­hon igazgatójának több évtize­des eredményes munkásságáért átadta a Szakszervezeti Mun­káért kitüntetés arany fokoza­tát. Brachna János, az állami gazdaság igazgatója pedig az ünnepeltnek nyomban átnyúj­totta a kitüntetés mellé egy­havi fizetését. Kedves színfoltja volt az ün­nepségnek ezután, amikor Ta­kács elvtárs felolvasta Gyön­gyösi Istvánnak, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete főtitkárának Slinbarszki Jánoshoz és Hra­Szeghalmon kakancsók és egyéb égetett agyagedények varázsolják sárréti vendéglátásra alkalmas helyiség­gé a pákásztanyát. A szőnyegek, bútorok, függönyök a Hevesi Há­ziipari Szövetkezetben készülnek, többek között néj>i motívumokkal díszített térítők,’ nyárfarönkből vájt kagylófotelek, fűrészelt áru­ból natúrszínű asztalok, ülőkék díszítik majd a helyiségeket. A Sárrét híres ételeiből válogatták bovszki Mihályhoz intézett le­velét 60, illetve 67 éves szak- szervezeti tagsága alkalmából, melyhez átadta a szakszervezet elnökségének 600 és 1000 fo­rintos pénzjutalmát. Az ünnepség befejezéseként az SZMT munkabizottságai ju­talmazták meg társadalmi ak­tíváikat. Kára Menyhértné, a társadalombiztosítási, Prókai Ferenc, a munkavédelmi, Far­kas János, a szervezési és ká­der-, Hajdú Antal a kulturális, agitációs, propaganda- és sport-. Kiss István, a gazdasági és ügyviteli munkabizottság veze­tője és Perjést János, a köz- gazdasági munkabizottság he­lyettes vezetője nyújtotta át az aktíváknak a vásárlási utalvá­nyokat. Az ünnepség keretében ad­ták át az SZMT serlegét a kis­pályás labdarúgó-bajnokság győztesének: az Építők együt­tesének, amely egy évig védi az értékes trófeát. Ezután a Szakszervezetek Megyei Taná­csa fogadáson látta vendégül a meghívottakat. P. P Ezer­forintos ősz 4. forduló Vízszintes: 107. Idézet egy cikk­ből: „Pedig a tsz-tagok gyerekei járnak azokba, a tanyai iskolák­ba!” Kérdés: Mi a cikk címének első szava? (A választ a Népújság 1969. október 29-i számában ke­resse!) 108. .Kerek szám. Függőleges: 2. Ruhatartozék. 3. Hegedő seb fölött képződik. 4. Fizikai képesség. 5. Indián sátor. 6. Tésztaféleség (felcserélt ékezet). 7. Áruba bocsátók. 8. 'Igekötő. 9. Ilyen pont is van. 10. Helyhatározószó. 11. Sárgarépa­fajta. 12. A fejet a törzzsel köti össze. 13. Kormánykerék. 14 ......... ö ssze a recepteket. A környék egyik legérdekesebbnek ígérkező vendéglátóipari egységét tavasz- szal, a felszabadulás napján avat­ják. A lakosság társadalmi munká­val is segíti az építkezést. A szö­vetkezet dolgozói legalább 200 munkanapot fáradoznak itt társa­dalmi munkával, Szeifert Antal italboltvezető pedig még a szom­szédokat is beszervezte, csak­hogy mielőbb tető alá kerüljön az épület. Egyébként új áruházzal is bő­vül a Sárréti ÁFÉSZ. Csaknem 8 millió forintos beruházással emeletes áruházat adnak át ren­deltetésének, ahol egyszerre több millió forint értékű áru között vá­logathatnak a vevők. cin, Prága várának neve. 15. ETN. 16. Morze-hang. EZERFORINTOS ŐSZ A SZELVÉNY tI* Gyermekorvosi ügyelet az ünnepek alatt A városi tanács vb egészség- ügyi osztálya értesíti a lakossá­got, hogy 1969. november 7-én és 8-án a rendelőintézetben — Lut­her u. 3. — gyermekszakorvosi — Ary — ügyeletet biztosítunk.

Next

/
Thumbnails
Contents