Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-05 / 257. szám

1WW. november 5. 5 Szerda lető alá kerül as üzemi étkezde, a vendégszoba, a férfi- és a női öltöző, zuhanyozó Teljesíti 19S9. évi beruházási programját a telekgerendási Vörös Csillag Tsz Az építkezésre kedvező időjárást igen jól kihasználta a telekge­rendási Vörös Csillag Termelő­szövetkezet. Ebben az esztendő­ben nagy beruházásra vállalko­zott. A központi majorban — a volt Aradi tanya környékén — kétmillió forintot költöttek egy 900 méter hosszú üzemi betonúira, Ugyanitt építettek egy 106 férő­helyes tehénistállót, 2,2 millió forintból. Tető alá hozták a köz­ponti méregraktárt s ezt a kö­vetelményeknek megfelelően ren­dezték be. Elkészültek a központi faraktárral is. Ezek mellett 75 vagon kukorica tánolására alkal­mas górét csináltak. Az épitkezést a tehénistálló kivételével a tsz saját brigádja vállalta. Mikor a tervbe vett munkákkal elkészül­tek, hozzáláttak az üzemi kony­ha, az étkezde, a vendégszoba, a férfi, és női öltöző, zuhanyozó építéséhez is. Ezt tavasszal ad­ják át rendeltetésének. Azt ter­Befejeződtek a választások Az elmúlt napokban titkári értekezletet tartott a gyulai járási KlSZ-bizottság, amelyen részt vett Szekeres János, a KISZ Bé­kés megyei bizottságának falu­felelőse. A pártbizottság gyulai székházában megrendezett érte­kezleten Klampeczky Károly, a járási bizottság titkára értékelte a nemrég befejeződött alapszervi vezetőségválasztásokat. Szekeres János felhívta a fia­talok figyelmét az előttük álló akciófeladatok időben való elvég­zésére, különös tekintettel a so­ron levő mezőgazdasági mun­kákra. A titkárok közül is többen ki­fejtették véleményüket a válasz­tásokkal kapcsolatban és elmon­dották azokat a problémákat, amelyek felmerültek az alapszer- yezetűknél. Egyben azt is kérték az újonnan megválasztott titká­rok, hogy a KISZ-bizottság foko­zottabb támogatást biztosítson ré­szükre, legalább addig, amíg „be­lejönnek” a titkári teendők ellá­tásába. A bizottság meg is ígérte, hogy egy egész napos módszertani előadást rendeznek számukra. Az értekezletein megjutalmaz-' ták azokat a „nyugalomba vonult” titkárok közül, akik kiemelkedő munkát végeztek. vezik, hogy ebben az esztendőben tető alá kerül ez a szociális épít­mény-komplexum, s a kellő té- liesítés után a belső munkálato­kat folytatják. A termelőszövetkezet vezető­sége péhány nappal ezelőtt elé­gedetten vette tudomásul az ön­álló építőbrigád 1969. évi mun­káját, s megbízta a vezetésben dolgozó függetlenítetteket, hogy a jövő évi beruházást az ideihez hasonló módon szervezzék meg. Fsjieitebii gépesítés a mezőgazdaságban Idei gépkereskedelmi , tervét már most teljesítette a mezőgaz­dasági gépellátó vállalat. Jelenleg a jövő évi szerződéseket kötik az állami gazdaságokkal és termelő- szövetkezetekkel. Az eddig meg­rendelt gépek összege azt mutatja, hogy az előző éveknél jóval na­gyobb lesz a mezőgazdaság gé­pesítése megyénkben. A Mező­hegy esi Állami Gazdaság 1970- ben például hétmillió forintot költ gépekre. Az endrődi Lenin Tsz az idei 800 ezer forint he­lyett jövőre kétmillió 700 ezer fo­rintot, a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz pedig négy és fél millió forintot fordít erre a cél­ra. 1 © Szolgálják jobbatt az élet kényelmét! I Krisztina szerelmese Ezzel a tv-filmmel érdemes fog­lalkozni. Nemcsak azért, mert pénteken mutattál! be, s ilyenkor mindig valami tartalmasabbat akar a tv nyújtani, hanem azért is, mert ennék aműsomak másnap 1 is volt még hatása, beszélték róla. Fiatalokról szólt a film, s ezért ; e korosztály nyilvánvalóan a film mellett állt. Persze, hogy miért, azt pontosan a legtöbbje nem tudta megfogalmazni, de azt érezték, hogy itt az ő problémá­juk kapott megfogalmazást. Égj? házibuli után a leány ott­maradt a fiúnál éjszakára. Egy- j másról alig tudnak valamit, bár a fiú érzi, hogy ezt a helyzetet valahogy oldani kell és beszél a lánynak önmagáról, aki azonban alig figyel oda, nem is érdekli. Az éjszaka egyetlen következmé- ! nye, hogy a fiú rádöbben, hogy j meg kell keresnie az igazi szerel­mét. Bolyongásai során epizód­figuraként kapcsolódik a törté­netbe a másik fiú (Iglódi István játsza), aki gyilkossága és lelki- ismereti válsága miatt később ön­gyilkos lesz. Ennyi a történet vá­za, de mi ebben a gondolat? Az első pillantásra azt szűrhetjük le, hogy talán könnyelműek a fia­talok. Ha viszont rejtettebb át­téteiét figyeljük ennek a kérdés­A Dorogi Szénbányák Igazgatósága 18-45 év közötti férliakat alkalmaz föld alatti bányamunkára, csillés munkakörbe Kereseti lehetőség havi 2000—2300 forintig. 44 órás munkahét, nyáron szezonális munkarend. Ingyenes munkaruha és lábbeli. Családfenntartónak havi 5 mázsa szén. Hűségjutalom és nyereségrészesedés az előírt feltételek teljesítése esetén. Munkásszállás és étkezés kedvezményes térítés ellenében. Jelentkezés, bővebb felvilágosítás a járási és városi tanács munkaügyi osztályán a fogadónapokon és Dorogon a Dorogi Szénbányák Munkaügyi Osztályán szóban vagy írásban Dorogi Szénbányák Igazgatósága 861 j nek, akkor megállapíthatjuk, hogy a könnyelműség egy bizo­nyos fokig kétségbeesett kapasz- , kodás egymásért, a harmonikus, emberi kapcsolatok kialakításá­ért. Szeretnék a fiatalok megis­merni az életet, a világot, egy­mást, de ki az, aki segít nekik ebben? A szülők — akik sehol sem szerepeltek a film folyamán — nem tudnak segíteni vagy ta­lán nem akarnak segíteni, s ezért a fiatalok nem tudnak válogatni a helyes eszközök között. Ezt a magárahagyatottságot erősíti az öngyilkosságba menekülő fiú ese­te. Egyedül volt 5 is mindig, mert ha valaki tudott volna segíteni rajta, az elsőször a megértő es tetteire figyelő közösség lett vol­na, amely meggátolta volna az első- meggondolatlan tettét. De az öngyilkosság sem következik be. ha a fiú, aki beszélt vele, és aki látta, hogy valami nincs rend­ben nála. ismét nem hagyja ma­gára, hanem segít neki, s vala­milyen formában visszahozza az életbe. De nem törődött vele, a saját problémáján rágódott, s ez­zel ismét önmagát tette magá­nyossá. Hiába találja meg a lányt, az nem szereti, hisz nem is sze­rette, s nem akar vele többet ta­lálkozni Ez az élménysorozat a főszereplő fiút beteggé teszi, most már nem is akar őszinte kapcsolatot, magába zárkózik, s a szerelmet is csak pénzért akarja venni. (A pincérlány-epizód.) Ezt a gondolatot tartalmazza a film Jó és nemes az író és ren­dező, Esztergályos Károly gondo­lata és szándéka. A megformálás azonban disszonáns a jó tartalom­hoz. Sok esetben valószerűtlen és életszerűden: spekulatív, sablo­nos jelenetsorok rontják művészi értékét, s ettől a központi szerep­lő elveszti élethitelét. Színészi alakításokban érdemes felfigyelni Iglódira — teljesen Cibulsky stílusában jeleníti meg a szörnyű bűntudattal küszködő fiú gesztusait, mozdulatait. Nem tudni, hogy ezt az utánzást paró­diának, vagy egyedüli üdvözítő­nek szánta (a rendezővel együtt), mert ha póz volt, akkor nem sok kellett volna ahhoz, hogy az egész tv-film is azzá váljék: egy mo­dem film paródiájává. Péter Laszti) Ha valamilyen közvélemény­kutatási módszerrel felmérnék, hogy az emberek napi gondjait, bosszúságot, de úgynevezett apró örömeit, milyen tényezőkre le­het visszavezetni, egészen bizo­nyos, hogy a szolgáltatások ke­rülnének az első helyre. Kor­szerű, könnyen hozzáférhető, jó minőségű és gyors szolgáltatások nélkül ugyanis vajmi nehezen élvezhetők és értékelhetők az élet kényelmét szolgáló, gyorsan fejlődő, népszerűsödő technikai vívmányok, eszközök és élet­módunkat megközelítőleg sem tudjuk úgy megválasztani, mint ahogy a körülmények egyébként lehetővé tennék. Mindezek bizonyítására elég belegondolni, valójában miről is beszélgetnek, amúgy hétköz­napi módon, a legtöbbet a csa- ; lágtagok, barátok, munkatársak: | a lakásfenntartás és csinosítás, i a ruházkodás, az étkezés, a köz­lekedés és utazás teendőiről, amelyeknek gyors ütemben bő­vülő köre vált máris és válik majd a továbbiakban is igény­ből szükségletté, a távolabbi- közélebbi vágyakozás, elképze­lés tárgyából kisebb-nagyobb örömök, majd megszokások for­rásává. Ezért van az, hogy a mai életet keresztül-kasul hálózzák a legkülönfélébb szolgáltatások, amelyeket egyre szélesebb városi. és falusi rétegek egyre nagyobb mértékben vesznek vagy venné­nek igénybe. Nem különös tehát, hogy igen széles visszhangot keltett az alig néhány napos kormányhatározat a szolgáltatások fejlesztéséről. A legkülönbözőbb szakmákban, körökben tárgyalják nagy ér­deklődéssel várható hatását és a , lehetőségeket a jó kihasználásra. Igen érdekes, hogy bár a a hatá­rozat gyakorlatilag minden szol­gáltatást érint, kiemelten szól a lakáskarbantartásról, a mosás­ról, tisztításról, valamint a leg­jobban elterjedt, modem tech­nikai eszközök, a háztartási gé­pek, a rádió-, televízió- és más híradástechnikai készülékek és az autók, motorkerékpárok javí­tásáról, karbantartásáról. Ezek­nek a tevékenységeknek a leg­többjét a következő evekben meg kell kétszerezni vagy éppen­séggel többszörözni a maihoz képest, mégpedig elsősorban azokban a körzetekben, ahol ilyen, szempontból rossz a helyzet. Hadd jegyezzük meg, hogy ez­úttal r.em puszta kívánságról vagy kellően meg nem alapozott „tervelőirásrói” van szó, hanem a gazdaságirányítás reformjának megfelelően olyan hatékony gazdasági intézkedésekről — adó- és más pénzügyi kedvezmé­nyek nyújtásáról, hitelkönnyí­tésekről, valamint közvetlen köz­ponti anyagi támogatásról —, amelyek érdekeltté te­szik a szolgáltatókat e tevékeny­ség fejlesztésében és kiszélesí­tésében. Nemcsak azokat a vál­lalatokat, amelyek ma is ilyes­mivel foglalkoznak, hanem min­den állami és helyiipari vállala­tot, intézményt, állami gazdasá- gat, gépjavító állomást, általános fogyasztási szövetkezetét, ille­tőleg mezőgazdasági termelőszö­vetkezetet ! Figyelemreméltó, hogy a vár­ható intézkedés-sorozat — amelynek ez a határozat csu­pán az elindítója — már jó előre biztosítékot ad a szolgál­tatások reális, tisztességes árai­nak megóvására, sőt arra is, hogy a garanciális kötelezettsé­gek szükséges bővítése ne adjon jogcímet az érintett gyártmá­nyok árának növelésére. S mindezeken túlmenően, még egy módon érdeklik a lakossá­got a várható intézkedések: a foglalkoztatás, a munkavállalás tekintetében. Lehetővé válik ugyanis, hogy a vállalatok, tsz- ek mellék- vagy második állás­ban foglalkoztassanak szakem­bereket, ha szolgáltató munkáju­kat csak így tudják elvégezni, a nyugdíjasoknak pedig ilyen te­vékenység esetén bizonyos kö­rülmények között, feloldják a nyugdíj korlátozásé t. Miután pedig manapság igen sok, a szolgáltatásokba vágó munkát, ház, lakás körüli teen­dőt az emberek magúk is el tud­nak, helyesebben el tudnának végezni, ha megfelelő nyers­anyag, szerszám és tájékoztatás állna rendelkezésükre, megfizet­hető áron, azért ennek a prob­lémának a rendezését is elhatá­rozták. Ez annál is időszerűbb, mert a „csináld magad!” elneve­zésű foglalatoskodás világszerte mind népszerűbb, és — tegyük hozzá — kényszerűbb dolog, mert kevés a szakember, vi­szonylag kevesen tudják megfi­zetni őket, a korszerű anyagok, szerszámok — amelyek kölcsön* is vehetők! — és az új eljárások pedig lehetővé teszik, hogy az emberek, takarékos módon, ma­guk végezzenek el számos ilyes­fajta munkát. Ezzel összefüggés­ben divatos kedvteléssé, úgy­nevezett hobbyvá is vált az ilyen jellegű időtöltés, amelynek se­gítésében, népszerűsítésében igen sok cég ugyancsak megta­lálja a maga számítását. Érthető végül, hogy az emlí­tett intézkedések rendszerében helyet kapnak majd a magánkis­iparra vonatkozóak is, mert a szolgáltatások általános javítá­sa szükségessé teszi bizonyos ko­rábbi korlátozó rendelkezések megváltoztatását vagy feloldá­sát. Mindez együttesen azt segíti elő, hogy a szolgáltatások terén fokozatosan egészséges verseny alakuljon ki, ami előfeltétele bármilyen szolgáltató munka számottevő minőségi javításának. Mindenki tudja, mekkora bosz- szúság, ha a megjavított holmi egy-kettőre megint csütörtököt mond. Az emberek azt szeretnék, ha a „szolgáltatók” — nevükhöz híven — mindig és mindenütt, egymással versengve ajánlanák fel jó, megbízható szolgálataikat. És ez időszerű, teljesítést sürgető kívánság. b. j. Paprikából gyógyszeralapanyag készül Szafymazon Egyévi kísérleti próbatermelés után a szatymazi Béke Tsz-ben rátértek a kristályos capsaicin fo­lyamatos készítésére. A kevés be­fektetéssel létrehozott vegyi labo­ratóriumban saját termésüket dolgozzák fel: a nyersanyag a ha­zánkban található legcsípősebb, apró, hegyes díszpaprika. A capsaicin-készítés hosszadal­mas művelet. Száz mázsa nyers paprikából alig két kiló kristálya capsaicin lesz. Megéri a fáradó zást, mert több mint 400 000 fo rintért értékesítik kilóját. A szatymazi tsz „csípős” üzeme nek árujából a debreceni gyógy szergyár reumatikus megbetege dséek elleni gyógyszert készít. / visszamaradó hulladék mellékter méket a közös gazdaság haszno sítja. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents