Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-30 / 278. szám
TW9. november 36. 10 Vasárnap CSALÁD — Síépíla Nüiélek OTTHON Árulkodó" étkezési szokások Nézzünk szét saját asztalunkon A plasztikai sebészet hihetetlen mértékben fellendült Amerikában az elmúlt húsz év folyamán. Ma már nemcsak öregedő milliomosnők és filmcsillagok a szépítő sebészek páciensei. Egészen természetes, hogy egy nő aláveti magát plasztikai műtétnek, hogy korrigáltassa, amit a természet nem alkotott tökéletesen szépre vagy tatarozhassa, ami az évek folyamán elkopott rajta. Kikből adódik a páciensek zöme? A John Hopkins Hospital baltimorei kórház tanulmánya szerint úgyszólván minden társadalmi osztály és réteg képviselve van — éspedig elsősorban szociális okokból. A műtétre jelentkezők többége nem szép akar lenni, hanem jó megjelenésű, hogy meg tudja állni a helyét a mindennap« életben a munkahelyért folyó harcban. A PSZICHOLÓGUSOK az ember valamennyi tevékenységét elemzés tárgyává teszik, így az étkezési szokásait is, hogy azokból az egyén belső életének titkaira következtessenek. A jellembeli tulajdonságokra utaló, tudósok által összeállított ún. étkezési tesztek tapasztalatai bői ragadtuk ki az alábbi néhány példát. Aki a finom falatot az étkezés végére tartogatja: módszeres ember, kiegyensúlyozott, megbízható, néha kissé egoista. Aki viszont mindjárt az étkezés elején megeszi a legfinomabb falatokat: félelmek- által gyötört ember, akinek kevés az önbizalma, retteg tőle, hogy megrövidítik az életben; megbízhatóságához kétség férhet, neurotikus önkínzásra hajlamos. SPECIÁLIS TÍPUS az ún, rituális étkező, aki megköveteli, hogy mindig percre pontosan tegyék eléje az ételt, mert különben tönkremegy az egész napja. Boldogtalan, ha rendkívüli körülmények folytán le kell mondania akár egyetlen meleg ételről is. Nos, a rituális étkező jellemileg gátlásos — mondják a pszichológusok — pedáns, veszekedő típus, aki „a kákán is csomót keres”. Hadd említsük meg azt a típust is, aki csalódásaiért az evésben keres kárpótlást. Ki nem ismer például olyan kövér, gyermektelen asszonyt, aki délutánonként — orvosa szigorú tilalma ellenére — megjelenik a cukrászdában és ott bánatos tekintettel egyik krémest a másik után kebelezi be. Jellemrajzát akár az olvasó is össze tudja állítani. Róluk még annyit, hogy érdekes módon az édességet mindig előnyben részesítik a húsételekkel szemben. A „KÖZÖNYÖS” étkező kineveti a gasztronómiát, és az étkezést szükséges, de időtrabló, az emberhez méltatlan elfoglaltságnak tekinti. Gyorsan étkezik, nem válogatós és étrendje szerfölött egyhangú. A modern pszichológia a közönyös étkezőben passziv embert iát, akinek nincs esztétikai és zenei érzéke, egyaránt képtelen a mély sze- retetre és az intenzív gyűlöletre. Az sem hizelgő tulajdonság, ha valaki túlzott figyelmet fordít az étkezésre és állandóan a táplálkozással foglalkozó könyveket és cikkeket bújja. Aki mindig a kalóriákról, a vitaminokról, az emésztésről, az elfogyasztott ételek ilyen vagy olyan tartalmáról elmélkedik, a hipochondriás jellem: túlságosan sokat törődik önmagával. Vannak emberek, akik — vélt vagy tényleges — bűnösségérzetükből fakadóan, önmagukat büntetik, nem fogyasztják kedvenc ételeiket, hanem rendszeresen olyasmit esznek, amit nem szeretnek. Ez bizony komoly lelki sérülésről tanúskodó tünet! De a családi és anyagi gondoktól gyötört embereknél is megfigyeltek bizonyos jellegzetességeket: feltűnő módon vágynak az édességekre, különösen a csokoládéféleségekre. AZ ÉTKEZESI TESZTEK azonban más, „intimebb” titkokat is elárulnak, mégpedig a háziasszonyról, aki férje számára az ételt elkészíti. így megtudjuk, hogy a feleségek, akik rosszul élnek férjükkel, akaratlanul is olyan fogásokat tálalnak elé, amelyeket az nem szeret. A pszichológusok hangsúlyozzák, hogy ez kifejezetten tudat alatti eljárás, amidőn a feleség, vagy „nem találja” férje kedvenc ételét a piacon vagy pedig azt állítja, hogy az „túl gyorsan romlik”, illetve „elkészítése nagyon sok munkával jár”. KI HITTE VOLNA, hogy a gasztronómia ilyen szoros összefüggésben van a lélektannal: Nos, a fentiek alapján érdemes szétnézni saját „asztalunkon”. (Blahó) A jogról mindenkinek O A szülő A gyermek születésétől nagykorúságáig nevelésre, gondozásra szorul, s mindezt elsősorban szüleitől kell megkapnia. A törvény is abból indul ki, hogy „a kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámhatóság alatt áll. A szülői felügyeletet a kiskorú gyermek érdekeinek megfelelően kell gyakorolni.” Természetes, hogy a gyermek érdeke elsősorban az, hogy a szülők együtt éljenek, s őt közösen neveljék. Sokszorosan bizonyított tapasztalat, hogy azok a gyermekek fejlődnek testileg-lelkileg a legegészségesebben, akiket a szülők együtt, a családban nevelnek. Ilyenkor — mondja a törvény — a szülők együttesen gyakorolják a szülői felügyelet jogát. Ez a jog magában foglalja a gyermek gondviselésének, vagyona kezelésének és törvényes képviseletének jogait és kötelességeit. A legelemibb jog és kötelesség, amellyel tulajdonképpen minden házasuló fiatalnak is tisztában kellene lennie, a gyermek feletti gondviselés. A családjogi törvény így határozza meg: „A szülői felügyelet körében a szülők kötelessége, hogy a gyermeket gondozzák, neveljék, testi és szellemi fejlődésében elősegítsék.” Kötelesek tehát a szülők — és mindig együtt, egyforma jogokkal és kötelességekkel az apa és az anya! — a gyermeket születésétől kezdve egészséges körülmények között tartani, táplálkozásáról, ruházkodásáról és mindenféle szükségleteiről gondoskodni. Amikor elérkezik annak az ideje: iskolába is be kell íratnia, törődni kell azzal, hogy a gyermek járjon iskolába és ott is tegyen eleget kötelességének. A szülők feladata az, hogy a gyermeket — életük folytatását — otthon is neveljék, megismertessék a mindennapi élet dolgaival, természetesen életkorának megfelelően. Külön ifjúságvédelmi törvények intézkednek arról, hogy a gyermeknek — akár a szülői házban, akár másnál nevelkedve — az egészséges életmódra, tisztaságra, az évszaknak megfelelő ruházkodásra és az életkora szerint szükséges ménekben a személyes szabadsága meglegyen. korlátozást, sérelmet indokolatlanul ne szenvedjen. A neveléshez szükséges fegyelmezésben nem korlátozza a ‘örvény a szülőket, de megtorolja a kogyeulefllisés gyermeke dést, a kiskorú védtelenségé- vel való mindenféle visszaélést. Állást foglal a törvény abban a — családi körökben sokat vitatott — kérdésben is, hogy ki döntheti el, milyen p>ályát válasszon a gyermek: „Azt. hogy a gyermek milyen életpályára készüljön, a szülői felügyeletet gyakorló szülők határozzák meg. A gyermek részére azt az életpályát kell választani, amely hajlamainak, testi és szellemi ké- p>ességeinek, valamint egyéb körülményeinek leginkább megfelel.” De leszögezi azt is: „A gyermek köteles szülei iránt tisztelettel viseltetni, ne- ( kik engedelmeskedni és fáradozásaik eredményességét tőle telhetőleg elősegíteni”. A szülő és a gyermek közti, törvényben szabályozott Kapcsolat másik része a vagyonkezelés. A szülök joga és kötelessége, hogy — amennyiben gyermeküknek külön vagyona van — , ezt a vagyont kezeljék. Kötelesek ugyanolyan gondosan végezni ezt, mint saját vagyonuk kezelését, s ha a gyermek nagykorú lesz vagy a szülők vagyonkezelése bármilyen okból megszűnik, a vagyont számadással együtt kell kiadniuk. Ha a gyermek dolgozik, keresete nem tartozik a szülők felügyelete alá, azzal ő maga rendelkezik — azzal a megszorítással, hogy ha szülei háztartásában él, a közös kiadásokhoz arányosan hozzájárulni köteles. A gyermekét nevelő szülőt megilleti a gyermek törvényes képviseletének joga, amely egyben kötelesség is. Személyi és vagyoni ügyekben a szülő képviseli kiskorú gyermekét, kivéve, ha a gyermek családi jogállásáról van szó vagy ha a gyermek érdekeivel szemben a szülőnek, házastársának, illetve egyenes ági rokonának érdekei állnak. A szülői felügyelet joga csak az egyik szülőt illeti meg, ha az apa és az anya külön él. Általában azt, akinél a gyermek elhelyezést nyert. Ha a szülő — akár a házasságban, akár a külön élő szülő — visszaél a felügyelet jogával a gyermek sérelmére, a bíróság a szülői felügyeletet megszüntetheti. Egyes esetekben, pél- dául, ha a szülő cselekvőképtelen, ismeretlen helyen van, vagy a gyermek a külön élő, másik szülőhöz, illetve intézetbe került, a szülői felügyelet szünetel. Várkonyi Endre Horgolt sapkák a fiataloknak 3. sor: Minden ívbe 1 szorosszem, 3 láncszem, 2 szorosszem, 4. sor: Minden ívbe 1 szoros- szem, 3 láncszem, 2 szorosszem, 3 láncszem, 1 szorosszem. 5. sor: Minden ívbe 1 szorosszem, 3 láncszem, 1 szorosszem. 6. sor: Az ívbe 1 szorosszem, 3 láncszem, 1 szorosszem, 3 láncszem, a következő ívbe 2 szorosszem, 3 láncszem, 1 szorosszem. ezt ismételni. 7.. 8. és 9. sor: Mint az 5. sor. 1Ö. sor: Minden ívbe 1 szorosszem, 1 láncszem, 1 szorosszem. Végül 4 soron rövidpálcával körülhorgoljuk és a szálat el- varrjuk. A tetejére pompont készítünk. Római sapka. Körülbelül 10 dkg erős szálú, vastag gyapjú fonállal horgoljuk. Négy láncszemet körbe zárunk, minden sort 3 láncszemmel kezdünk és minden sort szocsomós pálcára 2 csomós pálcát horgolunk, az elsőre és a 12-re csak 1—1-et. 5., 6. és 7. sorok szaporítás nélkül. 6. sor: Szaporítás nélkül, de csak 15 pálcán keresztül dolgozunk, akkor a szálat elvágjuk és újra kezdjük a sort ezen a 15 csomós pálcán keresztül. Négy sort készítünk így, azután az egészet körülhorgoljuk 1 sor szorosszemmel. Szegedy Béláné Tányérsapka A tányérsapka készítéséhez Rokka-fonalat használhatunk. 1. sor: 4 láncszemet körbe zárunk, bele 1 láncszemet és 1 rövidpálcát horgolunk nyolcszor. 2. sor: Minden láncszembe 1 szorosszem, 2 láncszem, 1 szorosszem. rosszemmel zárunk a kezdő harmadik láncszemhez. 1. sor; 12 egyráhajtásos pálcát öltünk a körbe. 2. sor: 12 csomós pálca (rá- hajtunk a tűre, leöltünk a pálcára. felhúzzuk a fonalat kb. 2 centiméterre, ráhajtunk a tűre, leöltünk a pálcára, felhúzzuk a fonalat, ráhajtunk a tűre. leöltünk a pálcára, ezt ismételjük, míg a tűnkön 9 hurok lesz, akkor ismét ráhajtunk a tűre és minden hurkon egyszerre húzzuk át). 3. sor: Miint a 2. sor. 4. sor: A második csomós pálcától bezárólag a 11.-ig minden Függöny és szőnyeg Kopár a lakás, ahol nincs függöny. A megfelelő függöny kiválasztásához jó ízlés kell. A függönydivat is változó. Ma már nem a nagyanyáink rojtos függönye számít szépnek. Az egyszerű, minél több fényt áteresztő, könnyen tisztítható függöny a divat. A függönyt a szoba adottságait figyelembe- véve válasszuk ki. Alacsony mennyezetű szobában a földig- érő függöny azt a kegyes csalást eredményezi, hogy magasabbnak látjuk a szobát. Oj szokás nálunk a rövid, a fűtőtestig, vagy az ablakdeszkát éppen takaró függöny. Igazán csak a modem házak nem túl magas lakásaiban dekoratív. A függöny azonban nemcsak dísze, de csúfsága is lehet a lakásnak, ha nem tiszta. Aki előrelátó volt, eleve jól tisztítható anyagból vásárolt függönyt, esetleg nem egybeszabottat, hanem kétszárnyút rakott a széles ablakra, az erkélyajtós ablakfelületre s könnyebben moshatja ki belőle a fűtés kormát, porát, a dohányfüst nyomait. Nem kis munka! Mikor levettük a megszürkült függönyt, először alaposan poroljuk ki. Majd az áztatás következik: Flóra előmosószerrel, lehetőleg fektetve kádban, vagy teknőben 6—8 órán át ázzon a függöny, a pamutfüggöny éppúgy. mint a szintétikus szálból készült. Az áztatólét leengedve, nem árt egyszer kiöblíteni. Utána meleg mosószeres vízben óvatosan forgassuk át, lehetőleg úgy, hogy ne gyűrjük. Legalább három öblítés után a műanyag függönyt csavarás nélkül összehajtva, rúdra dobva, jói iecsöpögtetve, nedvesen feltehetjük a karnisra. A pamutfüggöny gyengén kikeményítVe szép. Lógatva soha ne szárítsuk, mert megnyúlik. Ajánlatos fektetve, lehetőleg kifeszítve, formára igazítva szárítani. így gyakran még vasalni sem kell. Pár éve még azt vallottuk a szőnyegekről, hogy a legjobbak a lakásban a kis szőnyegek. Elhelyezésük más-más jelleget ad a szoba részeinek, és könnyen tisztíthatok. Most viszont egyre jobban hódít a nagy, az egész padozatot beborító szőnyegek divatja, az úgynevezett faltól falig szőnyeg. (Legtöbbször a ragasztott szőnyegpadló formájában.) ízlés és pénz dolga is ki milyen szőnyeggel teríti fel a lakását. Akár kicsi, akár nagy, a szőnyegek tisztántartására is nagy gondot kell fordítani. Különösen azoknak a családoknak a figyelmébe ajánljuk, ahol kisgyerek van: a rendszeresen és alaposan, porszívóval takarított szőnyegen is négyzetméterenként mintegy 15 deka por, piszok rakodik le évenként. Elképzelhető, hogy mennyi baktériumot tartalmaz. A padlón meglátszik, hogy poros, a szőnyegen gyakran nem. Ez azonban nem szabad, hogy megtévesszen bennünket. Évente egyszer-kétszer pedig, alaposan kiporolt szőnyegeket és bútorkárpitokat is tisztítsuk ki. Ehhez ma már korszerű tisztítószerek állnak rendelkezésünkre. Ilyenek többek között az Expressz vagy a Kohinor nevű szőnyeg és bútorkárpit tisztítására alkalmas szerek. P. Sz. M,
