Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-30 / 278. szám
1969. november 30. 11 Vasárnap ÍGY KELL LÓGAT MOSNI A kerékpározásról A jó öreg kerékpár ősét 1817- ben szerkesztették. Fából készült és futógépnek nevezték. 1855-ben a németországi Schweinfurt városkában P. H. Fischer találta fel hozzá a lábbal hajtható pedált és akkor kezdődött el a kerékpár diadal- útja. Mindmáig a falusi, a kisvárosi közlekedésnek nélkülözhetetlen eszköze. Egynémely európai nagyvárost — Koppenhágát, Amszterdamot, Münchent — joggal, nevezték kerékpáros világvárosnak. A második világháború után mind többen szálltak át négy— vagy kétkerekű motoros járművekre, de azért a kerékpár állja a sarat, a krómozott lóerőkkel szemben is. Sőt, a csomagtartóban könnyen elhelyezhető, összecsukható kerékpár feltalálása óta az autótulajdonosok számítanak a legjobb kerékpárosoknak. De a hagyományos kerékpárt is mind többen fedezik fel újra — egészségügyi bkokból. A modem ember keveset mozog. Az orvosi megállapítás szerint ezt a láb és szivizomzat sínyli meg és csökken az ízületek rugalmassága. Ellenszere: kerékpározás a friss levegőn. Alkati gyengeségnél, elhízásnál (az erőteljesen pedálozó kerékpáros kilométerenként 29 gr. zsírt veszít), étvágytalanságnál és álmatlanságnál, vérkeringési zavaroknál szívesen rendelik az orvosok a kerékpározást — tabletták helyett. Életrevaló ötletet valósított meg az NSZK-ban a vasút. Például a müncheni vasútigazgató- ság területén 39 felső-bajoror- szági vasúti állomáson kerékpárt lehet bérelni órákra vagy egész napra. A „kerékpár a vasúti állomáson” akciónak tömegsikere van. Ennek az is oka, hogyha az utasnak már nincs kedve tovább kerékpározni, mert — mondjuk — elfárad, nem kell visszakerekeznie a kiindulási pontra, hanem a kerékpárt bármelyik, tetszés szerinti vasúti állomáson leadhatja. Kevés pénzért a vasúti állomásról az egész család kerékpáron karikázhat ki a szabadba. Kerékpározás a friss levegőn: jó és egészséges időtöltés. Érdemes volna az újraéledő kerékpározási kedvet nálunk is támogatni. 100 hároméves gyerek közül csak 13-nak ép a foga. Az iskoláskorúak 99 százaléka fogszuvas. Száz húszéves közül 80 pótfogat visel. S az utóbbi 10 évben 46 százalékkal romlott a fogunk. Ijesztő számok, ijesztő arányok! — 10 év múlva kétszer Mi a megoldás? A gondos és rendszeres szájápolás, a rágás, a fogak öntisztulása, kevesebb édesség és a fogorvosi ellenőrzés — ha már romlik a fog, a lyukak betömése, a betegség kezelése. K. M. Próbáljuk meg saját fogunkon is! annyi fogromlásra számítanak, mint jelenleg. A fogszú népbetegség lett. EI-J felejtettünk rágni — pépeket, < agyonfőtt élelmiszereket, sok, édességet eszünk. Mind merénylet a fogak ellen! Az idén másodszor rendezi < meg az Egészségügyi Felvilágo-’ sító Központ a fogászati hónapot. Plakátokat, előadásokat, be-J mutatókat prezentál ez alkalomra. Fogorvosok mondják el, hogy. a fogromlás miatt vád éri a mo-' dern konyhaművészetet is. Nincs < módunk eleget rágni, megfoszt-' juk fogainkat az öntisztulástól.« Ha nincs módunk étkezések, után fogat mosni, legalább öb-J lítsük ki a szánkat, vagy együnk, egy almát — ajánlják. Számos" iskolában megtanítják fogat; mosni a gyerekeket. Óriási modellen mutatják be,; hogy előbb a felső fogsor külső J oldalát tisztítjuk meg — felül-« ről lefelé dörzsölve a fogkefé-J vei. Azután a fogsor belső olda-' la következik, ugyanilyen hosz-} szanti mozgással, majd a rágó-j felületet tisztítjuk meg. Ugyan- j így az alsó fogsort is. j A szülők cukorral vigasztalják < beteg gyereküket, cukorral ju-< tlmazzák a jó bizonyítványt. Sj .őzben nem gondolnak arra,« mennyit árt a fogaknak a cu-í kar. i E. R. V. Oszejeva; Kék színű falevelek Kátyúnak két zöld színes ceruzája is volt. Léna — akinek viszont egy sem volt —, így kérte Kátyút: — Légy szives, add nekem kölcsön az egyik zöld színes ceruzádat! — Majd előbb megkérdezem otthon anyutól, hogy odaadhatom-e — felelte Kát ya. — No, megkérdezted anyukádat? — érdeklődött másnap Léna az iskolában. — Öt meg, de a bátyámat még nem. — Hát akkor kérdezd meg a bátyádat is! A következő nc.pon ismét odaállt Léna Kátya elé: — Megengedte a bátyád, hogy kölcsön add az egyik zöld színesedet? — Hát... — vonogatta a vállát Kátya — megengedte, de én félek hogy kitöröd a hegyét, ha odaadom. — Nagyon fogok rá vigyázni! — No jó, akkor itt van, de ki ne törd a hegyét, el ne faragd, ne nyomd erősen, ne nyálazd meg és ne rajzolj vele sokat! — Csak a füzetemben szeretném az egyik fát és a füveket zöldre festeni. — Jaj, az sok! — vonta össze a szemöldökét Kátya, s megcsóválta a fejét. Léna szomorúan mérte végig osztálytársát, majd szó nélkül faképnél hagyta. A zöld színest nem vette el. Kátya csodálkozva lépett utána: — Mi van veled...? Tessék, itt van a színesem. — Nem kell — szólt kurtán, a földet bámulva Léna. Órán a tanító bácsi fejcsóválva szemlélhette Léna füzetét: — Hát a te fáidon miért kék színűek a levelek, Léna? — Mert... mert nekem nincs zöld színes ceruzám. — Hát ha nincs, miért nem kérted kölcsön a barátnődét? Léna nem felelt. Kátya viszont olyan vörös lett, mint a rák, s így szólt: — Én kínáltam neki, de nem vette el! A tanító bácsi rájuk tekintett, s azt mondta: — Aki adni akar, annak úgy kell kínálni, kislányom, hogy el is fogadják. Baraté Rozália fordítása „Fehér King" — „Brünni hegyes" — „Coburgi pacsirta" és társaik Galambparádé Békésen Nagy tábora van Békéscsaba környékén a „legszelídebb hob- by”-nak, a galambászatnak. Igazuk van: hasznos, szép időtöltés a velük való foglalkozás, s amennyibe belekerül — annyi meg is térül, különösen, ha a tulajdonos igyekszik fajgalambokat szerezni és szaporítani. A békési galambászok igen szép találkozót rendeztek a kiállítás alkalmából: 80 kiállító 321 galambot mutatott be; az ország csaknem minden részéből küldFehér King hím. Képíró István békéscsabai tenyésztő 95 pontos galambja. tek szép példányokat. Egy-egy kiállítás a tenyésztő fejlődésének értékmérője; az itt szerzett pontszámok a tenyészetnek, és az egyednek is értéket adnak. Sok látogatót vonzott a turbé- koló, búgó kiállítás, tolongtak a nézők a ketrecek között. Kár, hogy csak másfél napig volt látható, de hát hiába: minden tenyésztő igyekezett minél előbb biztos, megszokott helyére hazavinni féltett galambjait. Kép, szöveg: Márton László Fehér King tojó. Takácsi Antal mezőberényi tenyésztő fajtagyőztes galambja. Brünni begyes. 95 pontos, Medo- Vörös strasszer. 94 ponttal fajta- varszki György békéscsabai te- győztes. Steíkovics György békésnyésztő tulajdona. csabai tenyésztő galambja. Molnár László békési tenyésztő László Károly békési tenyésztő Coburgi pacsirta galambja 95 pont- fehér Páva galambja 85 pontot ka- tal fajtagyőztes lett. pott. Énekesmadarak megfigyelése Az énekesmadarak nem egyformán énekelnek északon és délen. Az ornitológusok magnetofonnal, gondosan ellenőrizték sokféle madár hangját. Hollandiából kiindulva Franciaországon és Spanyolországon át egészen Marokkóig követték a „Űrkabinban" Érdekes céllal indulnak december- oen afrikai expedícióra a veszprémi allatken szakemberei: visszaviszik az őserdőbe a 7 éves nőstény csin- oánzt, Böbét. A majom, az állatoknál rendkívülinek számító intelligenciával rendelkezik. Számos meghatározott mozgásgyakorlat végrehajtására képes. Böbét űrkabinhoz hasonló plexifülkében szállítják, mert ebben utamadarakat. Minél délebbre mentek, hangjuk színe annál mélyebb lett. Az óvilágból Amerikába áthelyezett madarak éneke is alkalmazkodott az ottani klímához. Mindez a környezet átalakító hatását bizonyítja. az őserdőbe zás közben is jól megfigyelhetik viselkedését. Az expedíció tagjai Guineában, a Kindia környéki erdőkben engedik szabadon Böbét, amelyet 6 évvel ezelőtt, egyéves korában innen szállítottak Veszprémbe. Ka*,za László, a veszprémi állatkert igazgatója, az expedíció vezetője reméli, hogy a kísérlet sikerrel zárult és Böbe nem hagyja cserben gondozóit és oktatóit, ... . - - • £ . •'
