Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-30 / 278. szám
1989. november 30. Vasárnap A 20 éves Lokösháza Fiatal község Lökssháza, alig múlt 20 éves. A település eredete azonban az Árpád-korig vezethető vissza. Állítólag egy Lökös nevű aradi várispán építtetett itt házat magának, 1364-ben. Az elnevezése ebből származik. Még a mai napig sem tisztázódott ugyan, hogy mi a helyes, Lökos- háza vagy Lökösháza. Ki vesszőt, ki pontot tesz az első ő-re. De Nyíri Sándor, a Haladás Tsz párttitkára, aki a község történetének a kutatója és jó ismerője, határozottan a hosszú ő mellett száll síkra. A településnek az 1857-ben éoült vasútvonal adott jelentőséget. Az is csak 1920-tól, amikor megépítették a határállomást. Területileg Elekhez tartozott. A környék előbb Bánhidy-birtok volt, a felszabadulás előtt pedig négyen osztozkodtak rajta: gróf Bréda Viktor, aki — úgy tudják — Haynauval is rokonságban állt. Az ő örököse Kovács Sebestyén Miklós lett. Báró Uszthriczky Amadé Emilné Bán- hidy-leszármazottíként kapta a birtokát Vásárhelyi András és Vásárhelyi Dezső zárta be a kört. A föld egy részét nagygazdák tartották a kezükben. A terület 1944. szeptember 24- én szabadult fel. Amikor megkezdődött a földosztás, csak a környéken lakó cselédek, napszámosok jelentkeztek. De aztán jöttek Elekről, Kevermesről, sőt a határon túlról is. Akik földet kaptak, szerettek volna itt is maradni. Lebontották az uradalmi istállókat és annak anyagát használták fel építkezésre. Hoztak másfelöl is anyagot. És 1947-ben már az önálló község megalakítását kérte a lakosság. Elek azonban nem akart lemondani a hozzá tartozó területről. A vita végül is 1949. január 3-án dőlt el. Fejlődés húsz év alatt A községgé alakult Lököshá- zán akkor 2169-en laktak, mégpedig 483 házban. És még abban az évben létrejött a Haladás Tsz, amelynek eprtk alapító tagja volt Szabó Józset. Arra az időre ő így emlékszik vissza: — Kezdtük 14-en, két lóval. Elképzelheti... De hát dolgoztunk rendesen. És ez a tsz azóta is mindig fizetett... Hogy milyen fejlődés ment végbe 20 év alatt a községben, annak jellemzésére hadd mondjuk el: ma már 2700-an laknak Lökösházán, a házak száma pedig 740. Iskolája, óvodája, kultúrháza, orvosi rendelője, törpevízműve, sportpályája van és ezek közül természetesen minden új, vagy legalább huszonegy néhány évnél semmi sem idősebb. A 360 tv és az 587 rádió, valamint a 6 magánautó a lakosság életkörülményeinek alakulását szemléltetően tárja elénk. A közügyek iránti érdeklődés a sajtóolvasásban is megmutatkozik. Jellemzésképpen érdemes megemlíteni, hogy többek között a Népszabadságra 23o-an, a Szabad Földre 112-en, a Békés megyei Népújságra 85-en, a Népszavára pedig 47-en űzetnek elő. Természetesen sok más lap és folyóirat is jár Lökösházá- ra. A keresők nagyrészt tsz-ben és állami gazdaságban, kisebb részben a vasútnál és egyéb helyen (ÁFÉSZ, tanács) dolgoznak. 200-an lehetnek azok, akik vidékre, főként Békéscsabára járnak. Csipai László, a Haladás Tsz elnöke nem szívesen beszélt az idei terméseredményekről, mert már két újságírónak is tájékoztatást adott róla. Csak a lényeget mondja: ......................... — Ennyi még soha sem volt. j — Minek köszönhető ez? — j kérdezem. — Szerintem az agronómiái [ tudásnak, a műtrágyabeszerzés lehetőségének és persze a hozzávaló pénznek, no meg a dolgozók szorgalmas munkájának és a kedvező időjárásnak is. Elmondja még, hogy az egy tagra jutó jövedelem az idén meghaladja a 23 ezer forintot, j ami a tavalyelőttinél 5 ezer forinttal több. Erősödnek a háztáji gazdaságok is, mert a tsz a takarmányellátáshoz segítséget nyújt. A 20—25 év előtti telepeseknek akkoriban óriási erőt kellett kifejteniük, hogy talpra álljanak. És az a régi szorgalom, törekvés nem is hagyott alább, aminek sokféle megnyilvánulása van a hatásában is. Ilyen többek között az emberek igényessége önmagukkal szemben. Évente például 20—25 családi ház épül. Jellemző, hogy ebben a kis községben 300-an használnak palac- | kos gázt. Meg lehet nézni az is- i kolások, óvodások öltözködését. Nem valószínű, hogy akár Budapesten is különbek lennének a j gyerekek. Persze a felnőttek is sokat adnak magukra. Hatszáz iskolás, óvodás Ami pedig a közrendet, köz- biztonságot illeti, ebben ugyancsak példát mutatnak a község : lakói. Az országos átlagnál jóval | kevesebb a bűnesetek száma, j Évente csak néhány lopás fordul J elő, és egy-két notórikus iszákos ellen indul eljárás garázdaság miatt. Az idén történt az első ! gyilkosság, amiről a Népújság is 1 hírt adott. Az eset rendkívül nagy felháborodást váltott ki. A bűncselekmény elkövetője egy két- egyházi fiatalember volt. Egyébként a lakosság segít a rendfenntartásban, a bűncselek- j mények elkövetésének megelőzésében. Igen tevékenyek az önkéntes rendőrök, akik önzetlen munkájukkal már sok elismerést szereztek. Horváth József, a községi tanács elnöke közülük Túrák Imrét, Kiss Mártont, Gut Illést és Fodor Lajost dicséri. Az igényesség talán azzal is magyarázható, hogy a lakosság átlagéletkora igen alacsony. A fiatalok pedig nem a régi meg- szokottság rabjai. Általános mű- ‘ veltségük magasabb, a szemléle- ■ tűk is jobban a mai emberé. Kételkedem egy kicsit, amikor dr. Mészöly András körzeti orvostól hallom: — Az embereknek olykor már többet árt a jólét, mint használ. Am ő ezt egyesek fúltápláltsá- gával igyekszik megmagyarázni, ami miatt elég sok az érrendszeri megbetegedés. Csökkent a nehéz fizikai munka, az étrendből azonban nem hiányzik a zsír, a hús. Sőt, nagyobb ezek fogyasztása, mint korábban. Kevés viszont a gyümölcs- és a zöldségfogyasztás. A körzeti orvos nagyra értékeli a gyerekekről való gondoskodást, amire a szülőknek módjuk is van. 600-an járnak iskolába, óvodába, akik szinte kivétel nélkül makkegészségesek. Elősegíti ezt a községi sportpálya is, ahol igen jó körülmények között tartják a tornaórákat. Utána mosdani, zuhanyozni tudnak a gyerekek. Egyébként a tisztaságra, rendre való törekvés külön erénye a községnek. Amerre jár az ember, mindenütt tapasztalhatja ezt. Szemetet nemigen lehet látni sehol, a földutakat elplanífozzák és a fásításról sem felejtkeznek meg. Hol szorít a cipő ? A tanácselnökkel teszünk egy sétát a faluban. A közeli kultúr- házba térünk be először, mely fele részben a községi pártszervezethez tartozik. így a szakkörök számára nincs hely. Szeretné a tanács, ha külön párt- és K1SZ- ifjúsági székház épülnek. Már tárgyaltak is róla. Az anyagot a volt Bánhidy-iskola lebontásával lehetne előterjeszteni. Az építkezéshez viszont pénz kell. Egy részét községfejlesztési alapból biztosítja a tanács és segítséget vár a járási párt-, valamint a KISZ- bizottságtól. Séta közben néhány befejezetlen családi házat látunk. A tanácselnök panaszkodik: — Baj van az ipari szolgáltatással is. Elsősorban a kőműves kevés. Van ugyan két kisiparos, de nem lökösháziak és inkább másfelé dolgoznak. Nehéz megtalálni őket. Lakatos egy van, ő is csak másodállásban vállal munkát. Kellene állandó rádió-, tv-szerelő, s amióta megépült a törpevízmű, vízvezetékszerelő is. Melyik szerv tudna ezen segíteni: a KISZÖV, a KIOSZ-? Gond az asszonyok téli foglalkoztatása. A békéscsabai hűtöház- ban 1—2 hónapig volna ugyan munka, de a bejárás nagyon megnehezíti a helyzetet. Vári Sándor- nénak. a Haladás Tsz vezetőségi tagjának véleménye szerint érdemes lenné helyben ' valamilyen üzemet kialakítani. A szolgáltatóház kihasználatlan, ott volna is hely arra, hogy varrodát rendezzenek be. Melyik üzem vagy ktsz vállalkozna rá? Az üzletek áruellátásával sem elégedettek az asszonyok. Nyíri Sándomé például kevesli a gyermekholmit, de sok más cikkből is hiány van. Joggal méltatlankodik: — Járjunk be Békéscsabára? Sokba kerül az nekünk. Nemcsak az útiköltség, hanem a kieső mun. kanap miatt is. Az asszonyok foglalkoztatásának lehetősége az óvoda bővítésén is múlik. Már tavasszal várták, hogy megkezdik a munkát. Me- szet hoztak, azt be is oltották. Tóth Józsefné, a vezető óvónő helyettese tréfálkozva mondja: — Gomb tehát van, a ruha hiányzik. Még legalább 30 gyermeket kellene elhelyezni. A bővítést azonban a község saját erejéből képtelen megoldani Ha pedig a vasútállomást tekintjük a község magjának, illő, hogy oda is ellátogassunk. Ha- dobás János állomásfőnök örömmel közli, hogy az éves szállítási tervet már október végén teljesítették. Van mit ünnepelni Az állomás három szocialista brigádja immár a bronzkoszorús jelvény megszerzését tűzte célul. Eddig mindegyik brigád kimagasló eredménnyel teljesíti a vállalását. És a krónikához tartozik még: a békéscsabai vasútállomáséhoz hasonló dinamó-rendszerű biztosító-berendezés épül Lökösházán, ami december közepéig el is készül. Nyíri Sándor helyettesíti a párt községi csúcsvezetőségének titkárát. Búcsúzáskor ezeket mondja: — Nagyon derék embere^ a lökösháziak. Rövid idő alatt építették fel ezt a virágzó községet. Elmondhatják: „Ez a m.i munkánk. s nem is kevés.” Most. a felszabadulás 25. évfordulóján van mit ünnei Iniink. Pásztor Béla Régi óra halkan jár. ■ m Csodálatos dallamokat pengetnek a kis acéltüskék.. Az osztályban még a légy zümmögését is lehetett volna hallani, ha a naptár nem telet jelzett volna. A gyerekek feszülten figyelve hajoltak előre. Jóska kezében még ott volt a gombostű, amit röviddel ezelőtt be akart szúrni szomszédja nadrágjába. Jónás Imre, a tanító bácsi egy hatalmas dobozt hozott be. A legkorszerűbb technika legújabb termékét szorította féltőn. A csodálatos szerkezetből leginkább a papírmaséból készül óriástölcsér ragadta meg a gyerekek figyelmét. — Jé, rádió — hangzott az ál- mélkodó csodálkozás. — Közelebb jöhettek. A gyerekek félve húzódtak a katedrán álló masinához. A tanító bácsi babrálni kezdte a gombot. Rövid idő múlva túl- világi recsegés, ropogás áradt a tölcsérből, majd halkan valami zenei hangokat is lehetett hallani. Hajdú Istvánnak ekkor volt az első találkozása a rádióval és ezt a napot soha nem felejti el. Ez a kapcsolat mindig, azóta is bensőségesebb és elmélyültebb lett. Tizenkét éves korában már saiát készítésű detektoros rádióval büszkélkedhetett, amihez még a kristálydetektort is maga készítette. De olyat, hogy még a szomszédok is csodájára jártak. Napjainkban már sokkal komolyabb készüléket készítenek az ügyes kezű úttörők is, de a történet idején, az 1930-as év elején még bizony csodaszámba ment egy ilyen — mostani körülmények között primitívnek számító — rádió. De, mint annyi másnál, itt is közbe szólt a háború. A fiatalember Budapesten próbált el- helyzekedni az elektromos szakmában. sikertelenül. Nem volt más választása, órásnak állt, 1947. j ben szabadult. Az ügyes kezű fiú ! 1950-ben került Gyulára az Óra- I és Ékszeripari Vállalathoz. Rövid [ idő alatt 184 százalékos teljesít- I ményével a vidéki órások között j az első helyezést érte el, orszá- j gos viszonylatban pedig a második helyet szerezte meg. Szereti ezt a szakrját. De igazi szerelme, csak a rádió. És, ami- j kor egész napi munka után lehúzza a rollót, odahaza, a kis éjjelilámpa mellé ül, ahol volt már rá eset, hogy a kelő nap sugarai ott találták. Előkerülnek a diódák, tranzisztorok, az elektromos páka. ellenállások. A család öttagú, de már mindenkinek csinált egy-egy mini-rádiót. Igazolja a régi és bonyolult mechanika. Leginkább azokat szereti, amit más szakember szerint már nem lehet megjavítani. Igv kerültek hozzá kéi-három- száz éves órák is. Egy ipartörténeti emléknek számító és ritkaságszámba menő 300 éves marógép is. amelyik már keze munkája nyomán működik is. Egy öreg bácsi az év elején beállított hozzá. — Hallom mester úr. szereti a régiségeket. Nézze már meg ezt a masinát. A padláson találtam, de nem tudom mi lehet. Ha érdekli, magának adom. A rozsda és piszoklepte masina hosszas tisztítás után kezdte visszanyerni eredeti színét, formáját és akkor derült ki. hogy egy zenélő szerkezet. Újabb éjszakák következtek és teltek el munkával. A sárgán csillogó rézhengerbe 8 ezer két és fél milliméteres acéltüskéket kellett beépíteni. Egy fél évbe került, amíg elkészült. És egyszeri felhúzással, mert rúgó hajtja, közel 3 percig zenél, muzsikál. Csodálatos dallamokat pengetnek a kis acéltüskék és eddig a rajta levő 8 dal közül csupán egyet tudtak felismerni. Huszonnyolc méter acélhuzalt használt el hozzá. — Megérte a fáradtságot? — Nem fáradtság ez nekem. Ebben lelem örömömet. Már szinte sablonos az a munka, amit nap mint nap végzek és ez ki- kapcsolódás nekem. A falon régi órák. amelyek ellentétben a dal szövegével, nem halkan járnak. Érces ketyegésük muzsika a szakember fülének. Most újabb két kisebb zenélő szerkezetet kapott és hamarosan hozzálát javításukhoz. — Eladja? — A, nem azért csinálom. ............... Béla Ottó «
