Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-30 / 278. szám

1*69. november 3u. 4 Vasárnap A tárgyalóteremből: „Háromszor ff A fegyőr csíkos darócruhába öltözött, vékonydongájú bajuszos férfit vezet be. Csuklóján fénye­sen csillog a lánc. Illedelmesen vigyázzba áll és csak a bíró en­gedélyére foglalja el a helyét a vádlottak padján. A tárgyalóasz­tal két végénél az ügyész és a vé­dő tanulmányozza az iratokat. A megyei bíróság büntető taná­csa a szokásos bevezetés után megkezdte a vádlott kihallgatá­sát, és az iratok ismertetését. Ki­derült, hogy G. Nagy Zoltán 43 éves, büntetett előéletű, még 1963-ban elvált feleségétől és há­rom éve került össze Bozsányi Ju­liannával. Alkalmi munkák vál­lalásával járták a megyét. Ez év szeptember 15-én az orosházi Dó­zsa Termelőszövetkezetben vállal­tak időszaki munkát. Szeptember 18-án hagymasze­dés volt a tsz-ben. A déli órákban esni kezdett az eső s emiatt ab­bahagyták a munkát. A dolgozók hazamentek a termelőszövetkezet monori üzemegységében levő munkásszállásra, az asszony elő­szedte a heti szennyest és mosni kezdett. — Eljössz a kocsmába? — kér­dezte a férfi. — Nem. Látod, hogy mosok. — Na, akkor hozok egy liter bort meg cigarettát. Az asszony mégiscsak meggon­dolta a dolgot s így ketten indul­tak el. Fogyott a bor a literes üvegből s emelkedett a jókedv. Záróra után kint a kocs­ma előtt megállította az asszonyt: — Miért kacsingatta' arra a fér­fire? — Én? — Ne nézz már bolondnak, azt hiszed, nem láttam? Szó szót követett. Előkerült a kés a kabátzsebből, az asszony megijedt, futni kezdett a mun­kásszállásra. — Bújtassatok el. Zoli meg akar ölni. — Ugyan már,'ne beszélj Űgyahogy megnyugtatták az asszonyt. Levetkezett, lefeküdt. Ekkor ért haza a férfi. A mun­kásszálláson lehettek tízen-tdzen- öten, a többiek a televíziót néz­ték a szomszéd szobában. — Azt hiszed, hogy nem lát­tam, amikor kikezdtéi azzal az emberrel? — folytatta a veszeke­dést G. Nagy. — Telefonáljatok a fakabáto­soknak meg a mentőiknek, mert ma úgyis végzek veled — fordult a fekvő asszonyhoz. Az ember is vetkőzni kezdett. Egyszer csak kikapta kabátja bel­ső zsebéből a hagymaszedéshez használt kést, megfogta az asz- szony vállát és háromszor hátába döfte. Talán negyedszerre is szúrt volna, de a véres kés elgörbüli Elhajította és szólt az egyik asz- szonynak, hogy segítsen a felesé­gén. Közben a többiek értesítették a rendőrséget és a mentőket. Sze­rencsére, amint az később kide­rült, a szúrások nem voltak élet- veszélyesek. De joggal felvetődik a kérdés: mi lett volna, ha nem görbül el a kés? G. Nagy Zoltán már többször volt büntetve. A bűnlajstromán tiltott határátlépési kísérletek, erőszakos nemi közösülés és gyer­mektartási kötelezettség elmu­lasztása szerepelt. Ügy látszik, nem tanult az előző ügyekért ki­szabott büntetésekből sem, to­vább tetézte ezeket és nemcsak rajta múlott, hogy nem gyilkos­sággal fejezte be. Verte első fe­leségét is és jelenlegi élettársát is többször bántalmazta. A vád- és védőbeszéd elhang­zása után a vádlott utolsó szó jo­gán mentségül hozta fel, hogy mindent megbánt és a féltékeny­ség adta kezébe a kést. A bíróság három és fél évi szi­gorított börtönre ítélte G. Nagy Zoltánt emberölés kísérletéért, és öt évre eltiltotta a közügyek gya­korlásától. A vádlott és védő tu­domásul vette és belenyugodott az ítéletbe. Az ügy tárgyalása folyamán szóba kerültek az orosházi Dózsa Termelőszövetkezet munkásszál­lásán levő állapotok. A vádirat­hoz csatolt fényképek tanúsága szerint inkább nyomortanyának lehet nevezni. A munkásszállásnak kinevezett kultúrotthonban a legalapvetőbb egészségügyi normák sem látsza­nak biztosítottnak. A fekhelyek két gyümölcsösláda közé beszórt szalmakupacból állnak. Szezon­ban 30, sőt több dolgozó él itt hónapokon át, férfiak, nők vegye­sen, sőt olyan is előfordul, hogy gyermekek is. Ezzel nem azt akar­juk bizonygatni, hogy a körülmé­nyek váltották ki a megtörténte­ket. De ennek ellenére a tsz em­beribb körülményeket biztosít­hatna dolgozóinak, hiszen külö­nösen a szezonban munkaerő- hiánnyal küzdenek és az a kép, ami a munkásszálláson fogadja az odaérkezőket, nem valami csá­bos. Béla Ottó Az Autóközlekedési Tanintézet Békés megyei Iskolája, Békéscsaba. Tessedik S. u. 81. sz. a. 1969. XII. 6-án 13 órakor az alábbi tanfolyamokat indítja: AUTÓBUSZVEZETŐI TANFOLYAM, GÉPJARMÜELÖADÓI TANFOLYAM, SZÁLLÍTÁSI ELŐADÓI TANFOLYAM. Felvilágosítást fenti cím alatt és a 11—065 telefonszámon adunk. 142687 Közlekedés, akadállyal Békéscsabán, a Tanácsköz­társaság útja és a Temető-sor sarkán az útépítés miatt igen nehéz a vasútállomás megkö­zelítése. Különösen rossz idő esetén vannak kitéve áz arra közlekedő járművek a műszaki meghibásodás veszélyeinek. De ezen az útszakaszon a gyalogosok áthaladása sem biztonságos. Jó lenne, ha az út elkészültéig — ha csak át­menetileg is — biztonságo­sabb megoldást találnának az illetékesek a közlekedésre, s nem kellene a járműveknek majdnem tengelyig a sárban “lhaladniuk. (Fotó: Demény) . /wwwww Nagyobb önállóság gyámSgyekben a községi tanácsoknál — Hz örökbefogadás megkönnyítése - Szigorították a kiskorúak házasságkötését Az új gyámhatósági jogszabály megjelenése óta növekvő az ér­deklődés megyénkben is a gyám­ügyi kérdések iránt. Éppen azért, hogy olvasóinkat jobban tájékoz­tassuk, beszélgettünk dr. Jávor- csdk Sándorral, a megyei tanács igazgatási osztályának gyámügyi főelőadójával az új jogszabályok­ról, a várható hatásról. — Melyek az új gyámható­sági jogszabályok és miben iátja azok jelentőségét? — Nagyon időszerű volt már az új jogszabályok kiadása, mi­vel 1954. óta voltak érvényben a mostaniakkal azonos célú kor­mányrendeletek, illetve miniszteri utasítások. Ezek természetesen a j fejlődés következményeként sok I tekintetben már nem feleltek meg, nem követték az azóta vég­be ment nagy gazdasági átalaku­lásokat, így ezeket a rendelkezé­seket sok esetben nemcsak az élet —, de a gyakorlat is túlha­ladta. Az új jogszabályokat elsősor­ban a mélységes humanizmus jellemzi. Szigorú alapelvük a kis. korúak, gyámhatósági segítésre szoruló gyermekek védelme sze­mélyi és anyagi tekintetben egy­aránt. Egészen új dolog, hogy egv-egy gyámhatósági hatáskörö­ket községek kaptak meg október 1. óta. Többek között a gyerme­kek láthatásával, a törvényes képviselők — szülők, gyámok — elszámoltatásával kapcsolatos fel­adatokat, továbbá a tanácsokra tartozik a rászoruló gyermekek segélyezése, valamint a különbö­ző védő- és óvóintézkedések megtétele a veszélyeztetett gyer­mekek esetében. Ebben nagy szerepet kapnak: a gyermekvédel­mi albizottságok, melyeknek te­kintélye egyre inkább nő. A jövő évben kialakítandó nagyközségek ezenkívül saját hatáskörükben i .tézik az állami gondozással és a kiskorúak házasságkötésével kapcsolatos teendőket is. A vá­rosokban minden gyámhatósági ügyet továbbra is az igazgatási osztályok intézik. — Mi a láthatás? — Abból az alapelvből kell ki­indulni, hogy a szülők kötelesek gyermekeik nevelésére, ha együtt élésük megszakad, akkor is. A gyermek iránti felelősség tovább­ra is fennáll. Az a szülő, aki kü­lön él gyermekétől, jogosult, de egyben köteles is tartani a kap­csolatot. Éppen ezért a jó érzésű szülők általában megegyeznek egymással, hogy a másik mikor látogathassa gyermekét. Az egyez­ség bírás- _ ilőtt-áa meakoLh“/- A gyermekkel való találkozást nevezzük láthatásnak. Az új ren­deletben nemcsak a szülő, hanem! a nagyszülők, illetve, ha ők nemi élnek, akikor a szülő testvére és a | gyermek nagykorú testvére is1 kérheti a láthatás jogát. Természetesen továbbra is fenn­áll, hogy szigorúan tilos a gyer­meket úgy az egyik, mint a má­sik szülő, illetve hozzátartozói ellen hangolni. Ha annyira a má­sik ellen nevelik, hogy fél tőle, nem hajlandó elmenni hozzá, úgy sor kerülhet még állami gondo­zásba vételre is. — Az állami gondozásba vé­telen kívül mit tehet a gyám­hatóság a gyermekek érdeké­ben? — A jegyzőkönyvi figyelmez­tetéstől kezdve, a munkakörül­mények megjavításának segítésén át a szülő társadalmi bíróság elé való állításáig, vagy kényszer el­vonó kúrára való kötelezés kezde. ményezéséig mindent, ami a gyermek- és ifjúságvédelmét szolgálja. Ebben a városi, községi gyermekvédelmi albizottságok sokat segíthetnek és segítenek is. A nőtanács, a Vöröskereszt, a Ha­zafias Népfront egyre több aktí­vája, a védőnők, pedagógusok és rendőrök áldozatos munkát vé­geznek a gyermekek érdekében. Az utóbbi időben mind több mun­kahelyen is megalakulnak a gyer­mekvédelmi csoportok. Felku­tatják azokat a családokat, ahol probléma van a gyermekek neve­lésével, gondozásával és a gyám­hatóságnak segítenek ezek meg­oldásában. A legújabb adatok sze­rint több mint 1900 veszélyezte­tett kiskorú van a megyében. Számuk emelkedett, s ez egyben azt is mutatja, hogy javul a fel­derítő tevékenység. Több veszé­lyeztetett gyermekről szereznek tudomást a hatóságok. Nagy segítséget ad a megyében működő 250 úgynevezett preven­tív vagy családgondozó pártfogó. Ugyancsak igen fontos, az utó­gondozó pártfogók tevékenysége is, akik a már bíróság előtt állott fiatalkorúakat segítik a helyes útra. — Sokakat érdekel az örökbe_ fogadás. Az új jogszabályok szerint, hogyan történik ez? — Az új szabályok megkönnyí­tik az eljárást Ha a vér szerinti szülő huzamosabb időn át nem törődik gyermekével és nincs ki­látás arra, hogy ismét magához vegye, a gyámhatóság akkor is örökbe adhatja, ha a szülő tilta­kozik ellene. A cél itt is elsősor­ban a gyermek érdeke. Az érdek pedig az. hogy normális családi környezetben nevelkedjék, mert csak úgy válhat a szó igaz értel­mében emberré. Megyénkben ed­dig is évente 20—30 állami gon­dozottat fogadtak örökbe, s az utóbbi időben ez örvendetesen javult. — Miben változott a kisko­rúak házasságkötésének enge­délyezése? — A családjogi törvény a gyám­hatóságok feladatává tette, hogy elbírálják az ilyen házasságkötési kérelmeket. A természet törvénye szerint sem előnyös a túl fiatal korban kötött házasság. Az érzel­mi. de inkább érzéki fellángolás hamar elmúlik és jön a kiábrán­dulás. a válás. Főleg akkor gya­kori ez. ha a vőlegény mée nem voflt katona, nagyobb az el hide­gül és lehetősége. Emellett a túl fiatal korban kötött házasságból igen gvakran éretlen gyermek születik. Az új rendelet értelmében a kérelmező kiskorúnak az eddigi­nél alaposabb — szakvizsgálato­kon alapuló —, orvosi igazolvány­nyal kell igazolnia, hogy meg van-e a házassághoz szükséges testi és értelmi fejlettsége, és a korai házasságkötés rá vagy a születendő gyermekre előrelátha­tóan nem jár-e káros hatással. A bizonyítványt csak az illetékes rendelőintézet igazgatója adhatja ki. a szakorvosi vélemények alap­ián. A gyámhatóság a döntőst az összes körülmény figyelembevé­telével hozza meg. A KNER NYOMDA 20 fő segédmunkás munkakörre felvételt hirdet. 41 órás munkahét — kéthetenként szabad szombat Jelentkezni: Kner Nyomda, Békéscsaba, Lenin u. 9. 836

Next

/
Thumbnails
Contents