Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-29 / 277. szám

1969. november 29. 8 Szombat rr ___ Ő szintén Békés megye kézilabdasportjáról q Sorozatunkban igyekeztünk több oldalról megvilá­gítani azt a tényt: Békés megye 81 együtteséből mi. ért csak három szerepel az KfB- oen? A miértre a nem megfelelő szak­mai nevelő mun­ka bírálatával, a klubsoviniz­mussal, az utánpótlás-nevelés el­hanyagolásával, a mostoha edzé­si, felkészülési lehetőségekkel vá­laszoltunk... Sorozatunk megindulása óta a Szarvasi Spartacus férfi, női csa­patának jóvoltából ötre emelke­dett a Békés megyei NB-s csapa­tok száma. A szarvasi lányok a Budapest-bajnokságot tíz (!) ponttal nyerő VOLÁN, a Spar- tacus-fiúk a Budapest I. osztály­ban negyedik helyen végzett MTK előtt kerültek az NB II- be. Pillanatra úgy tűnik, e két tény azt bizonyítja: nem is olyan gyenge színvonalú a megyei baj­nokság! Ezt állítani — helytelen lenne. A két szarvasi csapat, de különö­sen a nők kiemelkedtek a me­zőnyből, hiszen „csekély” hét pont előnnyel nyerték a bajnok­ságot. A megyei bajnokság gyen­ge színvonalát bizonyítja az a tény, hogy a bajnok Szarvas SC 50, a második helyezett Bcs. Elő­re 48. a harmadik helyezett Szál. vaj SE 40 pontot gyűjtött, míg a negyedik helyezett Oh. MEDOSZ csak 31, az utána következő Gyo­mai TK 28 pontot mondhatott magáénak. Ezek a számok azt bi­zonyítják, a megyebajnokok NB n-BE KERÜLÉSE ellenére kiegyensúlyozatlan a megyei I. osztályú bajnokság me­zőnye! A bajnokság jelenlegi lebonyo­lítási rendje nem követel maga­sabb fokú szakmai munkát. Az év elején mindig 3—5 bajnokje­lölttel találkozunk. A rangadók után már csak egy-két, esetleg három csapat küzd az elsőségért 0 968-ban a Szarvas SC és aSzal- vai SE, az idén e két csapat és a Bcs. Előre küzdött az elsőségért.) Nőknél tulajdonképpen már au­gusztus 20-án eldőlt a bajnoki cím kérdése... A listavezetők komoly edzésekkel készültek a hajrára is, hiszen arra kellett az edzőknek felkészíteniük a csa­patokat, hogy megfelelően állja­nak helyt az NB II-es osztályo- zóra. A többiek? Mivel nem volt re­ális esélyük az ELSŐSÉG MEGSZERZÉSÉHEZ, rendszerint otthon nézőik, klub­vezetőik előtt legjobb csapatuk­kal, idegenben viszont tartalék- gárdájukkal álltak ki. Azok a csapatok, amelyek ki­estek a bajnoki címért folyó ver­senyfutásból, kedvüket vesztet­ték. Olyan együttesek, amelyek a kiesés ellen harcoltak, tulajdon­képpen csak a hasonló helyzet­ben levők ellen készültek igazán komolyan. A helyzet tehát az, hogy az évente sorra kerülő 26 bajnoki mérkőzésből 3—4-re készültek komolyan, 20—22 találkozó előtt „lazítottak”. Az év 12 hónapjából tulajdonképpen 3—4 hónapon át folyt — a legtöbb csapatnál — megfelelő szakmai munka. Mi­vel egy szezonban mindössze 3— 4 SZOROS MÉRKŐZÉSRE kell felkészülniük a játékosoknak, s ezek a mérkőzések a sorsolás szeszélye folytán szétszóródtak, nem csoda, hogy a bajnoki cí­met, illetve a kiesést eldöntő rangadókon fizikailag, legfőkép­pen idegileg rosszul felkészült játékoson, sportvezetők léptek pá­llyára, vagy ültek le a cserepad­ra. A 44:18, a 27:8, a 17:2, a 14:3, avagy a 22:0, 40:8, 47:13-as ered­mények semmi Szín alatt nem használtak a fejlődésnek, sem a győztes, sem a vesztes szempont­jából! Természetesen jobb hozzáállás­sal, lelkesebb munkával lehetne eredményeket elérni. Hiszen a játékosok szeretik a kézilabdát Véleményünk szerint a bajnoki rendszer megváltoztatása nélkül nem lehet erősebbé, színvonala­sabbá tenni a megyei bajnoksá­got AZ NB Hl felállításával nagyot javulna a színvonal, hiszen a megyei leg­jobbak magasabb osztályban sze­repelnének, osztályozok nélkül kerülnének fel az NB II-be, s a megyei I. osztályú bajnokságban szereplő csapatok közül a csak­nem azonos képességű együttesek vívnának olyan küzdelmeket, amelyek — éPPen az azonos erő­viszonyokból fakadóan — meg­erősítenék a csapatokat, nem ál­lítanák megoldhatatlan feladatok elé a játékosokat, edzőket, s a mérkőzések kiegyensúlyozott küz­delemben dőlnének el a jobbik együttes javára. Az MKSZ elnökségének véle­ménye szerint azonban — az NB III. felállításáról legalább 1973-ig — szó sem lehet. Mit lehetne tenni az NB III. nélkül a megyében szereplő, ki­ugró képességű élcsapatok tudás­szintjének emelésére, fejlődésé­nek elősegítésére? Érdemes lenne megrendezni Szolnok, Békés, Csongrád megye összevont bajnokságát, még ak­kor is, ha a három megye leg­jobb együttese nem kerülhetne fel közvetlenül az NB II-be! TERÜLETI BAJNOKSÁGOT! A Békés megyei szakszövetség elnöksége két évvel ezelőtt java­solta az összevont megyei — te­rületi — bajnokság megrendezé­sét a társszövetségeknek. Szak­embereink annak idején azt ja­vasolták a szolnoki, csongrádi vezetőknek, hogy a három me­gye 4—4 legjobb férfi, női csa­pata alkossa a területi bajnokság mezőnyét. Így 12, szinte teljesen egyforma képességű csapat szím vonalas küzdelmet vívna, ami nagyban segítené a fejlődést és minden bizonnyal megnyerné a közönség tetszését is. Ez egyben azt jelentené, hogy a bevételi többlet fedezné a megnövekedett utazási kiadásokat! A javaslat szerint a három megyét a 12-es mezőnyben leg­jobban szerepelt klubcsapata képviselné az NB II-es osztályo- zón. A területi bajnokságban leg­rosszabbul szerepelt Békés—Báes —Csongrád megyei együttes ke­rülne vissza a területi bajnok­ság alá épült megyei I. osztályú bajnokságba. Helyükre a megye legjobb csapata kerülne fel. Ezt a javaslatot a Csongrád megyeiek azzal UTASÍTOTTAK EL, hogy kevés csapatuk maradna a megyei bajnokságban. Szolnok megye is hasonló választ küldött. Azóta azonban mindkét megyé­ben nőtt a bajnokságban részt vevő csapatok száma, s vélemé- : nyünk szerint érdemes lenne is­mét tárgyalásokat folytatni a társszövetségekkel, a területi baj­nokság megrendezésével kapcso­latban. Addig, amíg ez a bajnoki rendszer 197Í-ben bevezetésre kerülhetne, érdemes lenne — ép­pen a területi bajnokságra való felkészülés érdekében — meg­változtatni az 1970. évi Békés megyei I. osztályú bajnokság le­bonyolítási rendjét. A javaslatot lapunk december 2-i, keddi számában közöljük. Sportműsor SZOMBAT Kosárlabda. Péter András Ku­pa, Szeghalom, 15.00 órától. VASÁRNAP Kosárlabda. Péter András Ku­pa, Szeghalom, gimnázium, 6.30 órától. Labdarúgás. NB I/B. Miskolci VSC—Bcs. Előre 13.30 Dér. Me­gyei I. osztály. (Valamennyi mér­kőzés 13.30 órakor kezdődik). Dó­zsa SE—Endrődi Spartacus Barcs, Csorvás—Körösladány Vozár I, Békésszentandrás—Magyarbánhe. gyes Vidó, Békési Spartacus— Battonya Horváth, Bcs. MÁV— Bcs. Építők Bognár, Mezőhegyes! Kinizsi—Kondoros Oravecz, Do­bozi Petőfi—Medgyesegyháza Csáki, Gyomai TK—Szeghalmi MEDOSZ. Asztalitenisz. Űttöróolimpia megyei döntői. Békéscsaba, Rózsa Ferenc Gimnázium, 8.00. A Hmv. MEDOSZ országos hardversenyén: Csapd (Bcs. VTSK) győzött Tompái előtt Országos III. osztályú kardvívó­versenyt rendezett a Hódmezővásár­helyi MEDOSZ. A versenyen a szege­di és a hódmező­vásárhelyi vívó­kon kívül indul­tak a Bcs. VTSK karciozóá is. A 24 vívó először négy hatos csoportban három fordulót vívott és csoportonként 3—3 versenyző jutott a középdön­tőbe. A csabai versenyzők közül Szlávik és Sztracinszki az elő­döntőben kiesett. Az állva ma­radt 12 versenyző a nyolcas dön­tőbe jutásért két hatos csoport­ban folytatta tovább a küzdelme­ket. Az igen erős mezőnyben a VTSK-sok közül itt Pintér és Han- ká vérzett él. Bekerült viszont o döntőbe Csapó, Pataj és Báder. Teke. Gyula város egyéni baj- ! Rajtuk kívül a legjobb nyolc kö- noksága. II. forduló, Gyula, Len- j zott volt két vásárhelyi és két sze- dülat-pálya 7.30. Igedi versenyző. A döntő kéthar­Olésezett a szeghalmi járás sportparlamentje A szeghalmi járási TS nemré­giben megtartott tanácsülésén a tagokon kívül megjelent dr. Hor­váth János, a járási tanács vb- elnökhelyettese és Gabnai And­rás, az MTS Békés megyei Ta­nácsának munkatársa. Első napirendi pontként Bá­lint István JTS-elnök értékelte a járás tömegsportjának helyze­tét. — Járásunkban — mivel nincs minőségi sport — lényegében csak a tömegsportról beszélhe­tünk. Ebben az esztendőben a számszerű adatok bizonyítása szerint is egyre többen vettek részt sporttevékenységben. Nőtt a versenyszerűen sportolók szá­ma. Míg 1960-ban 800-an, addig 1969-ben az igazolt versenyzők száma 1452 — mondotta Bálint István. —A járás nagyobb községeiben már hagyományai vannak a nép­szerűvé vált alapfokú bajnoksá­goknak. Különösen Dévaványán, Körösladányban és Vésztőn bo­nyolították le sikeresen az alap­fokú községi labdarúgó-bajnoksá­got. Nagy érdeklődés kísérte az úttőrőolimpia járási vetélkedőit is melyben 250-en vettek részt. Még ennél is nagyobb érdeklő­dést váltott ki azonban a kézi­labda November 7 és a Felsza­badulási Kupa. Az elkövetkezendő időszak fel­adatát képezi a különböző szin­tű versenyek és bajnokságok színvonalának emelése, az alap­fokú bajnokságok további nép­szerűsítése, a tömegsport-bizott­ságok megszilárdítása és konkrét feladatokkal történő megbízása — hangsúlyozta a TS elnöke. A következő napirendi pontot, a szakkáderképzés helyzetéről szóló jelentést Farkasinszki And­rás TS-elnökségi tag terjesztette elő. — A szeghalmi járás sportéle­tében a szakkáderképzés terüle­tén van a legtöbb tennivaló — mondotta. — Komoly hiányosság­ként vetődik fel, hogy a szakká­derek kiválasztása tervszerűtlen, sőt előfordul az is, hogy eseten­ként ötletszerű. Ezért a járás eredményei ezen a területen sze­gényesek vés ezt bizonyítják az alábbi számok és tények is. Alap­fokú sportvezetői tanfolyamot 36-an végeztek. Játékvezetői vizs­gával 73-an rendelkeznek, edzői oklevele 6 sportvezetőnek van, segédedzői oklevele pedig mind­össze egynek. Ha a gyakorlatban működőket vesszük figyelembe, akkor még rosszabb a helyzet, hiszen az amúgy is kevés szak­emberből csak hét játékvezető és három edző működik jelenleg. madáig Csapó vezetett egy vere­séggel, mögötte Patajnak és az igen jó képességű vásárhelyi Tompainaik két-két veresége volt. Ha ezután Csapó győz klubtársa, Patai ellen, akkor már a verseny győztese lett volna. Nem így tör­tént, mert Pataj — tőle eddig még nem látott — igen jó vívással — 5:2-re legyőzte Csapót, így hár­mas holtverseny alakúit ki. Az újravívás után Csapó elő­ször Tompáival találkozott. A asabai fiú ebben a csőriében sorozatos zsűri-tévedések kö­zepette, bámulatos önuralom­mal technikai tudását, okos taktikával alkalmazva bemu­tatva a vívás szépségeit, tisz­ta és vitathatatlan találatai­val 5:4-re legyőzte ellenfelét. Tompái Patajjal szemben nyert. Hátra volt még a Csapó—Pataj csörte. Pataj győzelem esetén új­ra holtverseny alakul ki. Csapó Patajt is megverte és ez az arany­érmet is jelentette számára. Érdekes, hogy Csapó két vere­ségét Tompáitól és Pataitól szen­vedte el, akiknek viszont a holt­verseny során alaposan visszavá­gott. Az edzéseket gyakran kiha­gyó Pataj harmadik helyezése kellemes meglepetés. A vásárhe^ lyi versenyen elért eredménye te­hetségét bizonyítja, s szorgalma­sabb edzéslátogatással a jövőben is hallhatunk róla. A két műszak­ban dolgozó Báder döntőbe jutása Az 1452 versenyzőhöz viszonyítva ez nagyon kevés. A szakemberkérdés megoldásá­nak előmozdítására az MTS me- | jg sZép teljesítmény, különösen, ha gyei tanácsa sietett segítségül az figyelembe vesszük, hogy csak zal, hogy kihelyezett segédedzői i minden második héten edz. Pin- tanfolyam megszervezését és le- térnek a középdöntőben való ki­bonyolítását engedélyezte Szeg­halmon. A szervezés már megin­dult, a jelek biztatóak. Emellett alapfokú sportvezetői tanfolyam lebonyolítására is sor kerül. Er­re a tanfolyamra a KlSZ-alap- szervezetek sportfelelősei és a sportegyesületek KISZ-es elnök- helyetteseit kívánják bevonni. A szakkáderképzés terén az alábbi feladatokat kell megolda­ni : — minél több sportembert kellíga november 25-i tárgyalásán az beiskolázni a segédedzői és alap-1 alábbi határozatokat hozta, fokú sportvezetői tanfolyamra. I Varga Gézát (Medgyesegyháza) Nagyobb bizalmat kell szavazni (sportszerűtlen magatartás miatt a nevelésre alkalmas fiatalok- í— mint visszaesőt —, négy baj­nak, bátran kell őket megbízni j noki, illetve MNK-szerepléstől esése ugyancsak meglepetés, igaz tudása alapján a döntőben lett volna helye, de egy-egy téves bí­rói ítélet kedvét szegte és idege­sen enerváltan vívott. Fekete krénika A Békés megyei Labdarugó Szakszövetség Fegyelmi Bizottsá­feladatokkaL A jövőben a működő szakká­tiltották el. Agócs Imre (Magyar- bánhegyes) ellenfelével szembeni sportszerűtlensége miatt szigorú derek munkájával a sportszervek sportszeruuensege miau szagoiu vezető t&stületeioev dorgalasban részesült. Hasonló ok ss,r'wSSÄSs;“t““, kell fődéivé™! Fabisz József, a Csorvasi ME­™^ DOS/ ifjúsági labdarúgója is. nyugodtabb légkört kell biztosi- Jantyik János (Kondoros) nem először állt a fegyelmi bizottság előtt. Legutóbb sorozatos durva­ságokért kiállították,, majd azt követően súlyos kifejezésekkel il­lette a játékvezetőt. Ezért nyolc mérkőzésen nem játszhat. Hankó György (Bcs. Építők) és Koszik Mihály (kondorosi ifi) clientele! leköpte. Előbbit négy, utóbbit tani — állapította meg Far­kasinszki András. A napirendi pontokat élénk vi­ta követte: Gabnai András megállapította, hogy a járás sportja helyes irányban fejlődik, de rendkívül fontos a jövőt illetően a szakká­derképzés. Gyetvai Lajos a ku­parendezvények népszerűsítéséről f nyolc mérkőzéstől tiltották el beszélt. Szebellei Ferenc és Láda í Sportszerűtlen, illetve tiszteletlen Bálint azt kérte, hogy a külön- í magatartás miatt Pesti Károly féle sportágakban az egyes baj- i (Okány), Raczkó András (kondo- nokságok létszámának kialakítá-»™si **•)» Pá,í> László (Bcs. MÁV) sánál a megyei szakszövetségek I ős V iszokai László (Lökösháza) kérjék ki a sportegyesületek vé- i szigorú dorgálásban részesült, leményét is! 'Kíméletlen játék miatt Litaapzki A szeghalmi járási TS-ülés beJ páu (Bcs. Építők) egy mérkőzés­ié jezéseképpen megjutalmazták aj^®^ tiltották el. Kasznár József, jól dolgozó sportaktívákat a Bcs Kinizsi m játékosa több- Könyv. és tárgyjutalomban ré­szesültek: Szebelley Ferenc, Zsombor János, Farkasinszki játszhat.^ Szabó IsUán (Vésztő András, Szarka Sándor, Domokos ” ' " " ' Sándor, Székely Endre, Ali Já­nos, F. Nagy Károly, Urbancsek Lajos, Földesi Gergely, Rafnódi Pá'yát nem akarta elhagyni. Bűn­T __ - n tplAtlP • n vn] /> tTlőrlro'iró^l ol <mlA ni. I mre és Papp Gyula. A tanácsülést közös ebéd kö­vette. Lapunk november 21-1 számá­ban, a Kertészszigeti TSZSK munkájáról szóló tudósításba hi­ba csúszott, melyet ezúton he­lyesbítünk: a Kertészszigeti Köz­ségi Tanács V. B. nemrégiben tartott ülésén a Kertészszigeti TSZSK munkáját tárgyalta. szőri sportszerűtlen magatartása, miatt 1970. május 25-ig nem FSK) ellenfelét szándékosan meg­rúgta, kiállítása után a játékve­zetővel szembe helyezkedett és a tetőse: nyolc mérkőzéstől való el­tiltás, Hemző Lajos, a Dózsa SE labdarúgója a játékvezetővel szemben sportszerűtlenül viselke­dett. Mivel a fegyelmi bizottság előtt őszinte, beismerő vallomást tett, és a mérkőzés után a játék­vezetőtől bocsánatot' kért, — szi­gorú dorgálással megúszta fegyel­mezetlenségét. A bizottság Csor­dás István (Mh. Kinizsii iá *'k- iogát felfüggesztette. Nevezett tagkönyvét a tárgyalásra nem küldték be.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents