Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-29 / 277. szám

1969. november 29. 7 Szombat Tudomány — Technika Hangosbeszélő—víz alatti használatra A Föld rádiósugárzása A munkába fogott Hold Az egyik nagy szovjet tu­dományos könyvkiadónál je­lent meg két vízgazdálkodási szakértő könyve: „A munká­ba fogott Hold címmel. A szerzők abból indulnak ki, hogy bolygónk lakosainak száma 2000-re megkétszere­ződhet, ezért átfogó tervet dolgoztak ki a vízkészletek felhasználására. Elképzeléseik magukban foglalják a tenge­rek és óceánok vizének sóta- lanítását csakúgy, mint a föld alatti víztartalékoknak a jelenleginél intenzívebb ki­használását. A szerzők szerint a Föld arculata 2000-re jelen­tősen megváltozik: új kék fol­tok — mesterséges tengerek jelennek meg és a földrésze­ket hatalmas csatornák hálóz­zák be. A sivatagok sárga szí­nét nagy területeken felváltja majd a dús növényzet zöldje. A könyv szerzői sürgetik, hogy tisztítsák meg a vizeket az ipari szennyeződéstől. Az olvasók megismerhetik a Szovjetunióban készült terve­ket, amelyek a víztarta'lékok komplex kihasználásával és megőrzésével foglalkoznak. A könyv az egyik fejezet címét kapta, amely a Hold és a tengerek árapály-dagály je­lenségeivel, vagyis a külön­böző víztárolók „viselkedésé­vel” foglalkozik. A „retorta drágakő" A drágakő-szakemberek egyre nagyobb aggodalommal néznek a néhány éven belül bekövetkező idő elé, amikor a vegyileg előállított drágakö­vek megjelennek a piacon. E „retorta drágakövek” semmi­ben sem különböznek a va­lódiaktól, csupán abban, hogy sokkal olcsóbbak. Egyelőre főleg az Egyesült Államokban készülnek mes­terségesen előállított drága­kövek, például vörös rubin­tok, amelyek a szakértők sze­rint teljesen megegyeznek az ún. „sziámi minőséggel”. Egy nyugatnémet csiszolóüzemben ilyen „retorta rubintok” ke­rültek valódiak közé, s csak a leggondosabb vizsgálatok után lehetett a kétfélét különvá­lasztani. De ehhez olyan fi­nom műszerek kellenek, ame- lyeÉkel még a legnagyobb ék­szerkereskedők sem rendel­keznek. Hollandiában előállítanak egy követ, amely csiszolás után pontosan olyan lesz, mint a gyémánt, keménysége azonban a valódinak csak fe­le. De hát ki törődik a kő ke­ménységével, ha ékszert akar vásárolni — sóhajt egy éksze­rész. Mesterséges gyémántot ké­szítenek a Szovjetunióban is, nemcsak — mint eddig — ki­sebb darabokat ipari célokra, hanem ékszerbe illő pompás, nagy köveket is. Áruk lénye­gesen kisebb, a valódi gyé­mánt áránál, __ F ranciaországban forgalom­ba hoztak egy miniatűr rá­diót, amit víz alatt lehet hasz­nálni. Vízhatlan tokba van beépítve egy hangerősítővel ellátott mikrofon. Nagysága 8,3x8,5 cm. Ezzel a készülék­kel például utasítani lehet az November 24-én este, magyar idő sízerint valamivel 22 óra előtt, több mint 10 nap eltelté­vel ért vissza a Csendes-óceán vizére az Apolló—12 parancsno­ki kabinja három utasával, Con- raddal, Beannal és Gordonnal. Az utazás lebonyolítása lényegé­ben ugyanolyan főbb mozzana­tokból tevődött össze, mint az Apollo—11 esetében, azonban a küldetés kereken két nappal hosszabb időt vett igénybe. En­nek oka abban rejlik, hogy a holdfelszí ni tartózkodás most mintegy 10 órával hosszabb volt, mint júliusiban, s a komp fel­szállását követő összekapcsolás után az űrhajónak még tovább kellett keringenie a Hold körül, hogy a kabin az óceán kijelölt térségébe érhessen vissza. A küldetés néhány jellegzetes különbséget tartalmazott a hold- felszíni tevékenységben az első holdutazáshoz képest. Az űrha­jósok kétszer hagyták el a kom­pot, s alkalmanként közel négy­órás űrsétáik során messzebb tá_ volodtak egységüktől, mint jú­liusban Armstrong és Aldrin. Ez lehetővé tette, hogy az első séta során egyrészt elhelyezzék a Hold felszínén a napszél­spektrométert, a mágneses mérőműszert és a Hold esetleges igen ritka légkö­rének elemzésére szolgáló mű­szert, valamint három, az első séta során is elhelyezett beren­dezés megfelelőit: a napszél­gyűjtőt, a rengésjelzőt és egy laser-tükröt. Ugyanakkor mód­jukban volt a gyűjtött kőzetmin­tákat eredeti helyükön pontosan lefényképezni, azok gyűjtési he. lyét katalógusba foglalni. Felke. restek egy-egy kisebb krátert, amelyekből egyiket viszonylag fiatalnak, a másikat pedig idő­sebbnek vélik, s ezekből is hoz­tak mintákat. A második holdséta során ősz. szesen 1500 méteres utat tettek meg. Felkeresték a hoildfelszínen 1967. április 19-e óta tartózkodó Surveyor—3 automatikus hold­szondát. Ez vitte annak idején az első színes közvetítésre is al­kalmas televíziós kamerát a Holdra, amellyel összesen 6315 képet továbbított a Földre. Ezek közül 1800 a környezetet bemu­tató, úgynevezett panoráma-fel­vétel volt, a többi pedig anyag­mintákat mutatott be. A mintá­kat egy miniatűr exkavátor ka_ nálkája ásta ki, 5—15 cm mély árkocskákat vájva. A kanálka a talajból vett mintákat a kamera objektívje élé emelte, s az to­vábbította a képet a Földre. A Surveyor—3 felkeresése so­rán az űrhajósok leszerelték a televíziós kamerát, valamint még néhány kisebb részt, s visszahozták a Földre, laborató­riumi vizsgálatra. A kutatók így meghatározhatják, hogy milyen úszómedencében víz alatt úszó tanulókat. Alkalmas arra, is, hogy hajókról összekötte­tést tártsanak fenn a víz alatt dolgozó búvárokkal Termé­szetesen még sok egyéb mó­don is lehet hasznosítani ezt a készüléket. elváltozások jöttek létre a kü­lönféle szerkezeti anyagokban és elemekben a két és fél éves holdköm,yezeti behatás követ­keztében. E két és fél év alatt kéthetenként váltott át a nap­pali -f- 150 C fokos hőség az éjszaka —150 C fokos der­mesztő hidegébe, és viszont, mi­közben a néhány nap után ki­merült berendezést többé semmi sem védte a környezet viszon­tagságaitól. Conrad és Bean a Surveyor felé vezető útján néhány jelleg­zetes területről ugyancsak gyűj­tött kőzetmintákat Megállapí­tották, hogy a Holdnak ezt a vi­dékét vastagabb porréteg fedi, mint a júliusi Holdra szállás te. rületét. A Apolló—12 utasai először hagytak a holdfelszínen atom­energiával működő elektromos áramforrást, egy úgynevezett izotópglenerátort. Ebben egy hélium-atommagok kibocsátása révén hasadó radioaktív anyag, a plutónium—238 hasadása so­rán keletkező alfa-részecskék (hélium-atommagok) lefékeződó, dése során keletkező hőt alakít­ják át elektromos energiává. A SNAP—27 jelű izotópgenerátor­ban a keletkező hőenergiát ólomtellurid átalakítók közvet­lenül elektromos energiává ala­kítják át. A közvetlen átalakí­Két évvel ezelőtt, a domogye- dovoi légi parádén mutatkozott be először egy sugárhajtású személy- szállító gép, a JAK—40. Megjele­nése a későbbi párizsi, olaszorszá­gi, svédországi légi kiállításokon is szenzációt keltett. Indokolt volt a szenzáció, mi­vel a konstruktőr munkatársaival eddig csak katonai repülőgépeket tervezett. Nevét a JAK—1, JAK— 3, JAK—7 -s JAK—9 gépek tették ismertté. Ezek a gépek a II. vi­lágháborúban sikerrel vették fel a harcot a német Messerschmidt A Föld a Jupiter bolygó rejté­lyes rádiósugárzásához nagyon hasonló impulzusokat küld a vi­lágűrbe. A hosszú hullámok tartományába eső jeleket első ízben a 450 méter hosszú, ke­reszt alakú antennával rendel­kező amerikai Explorer—38 mű­hold észlelte. A NASA egyik szóvivője szerint először úgy vél­ték, hogy az impulzusok forrása mesterséges földi zavaróadó. tás azt jelenti, hogy a hőenergia elektromos energiává történő át. alakítása forgó-, mozgó gépek, vagyis mechanikus berendezések közbejötté nélkül történik. A generátor átalakítási hatás­foka 4,2 százalék, s 63 watt elektromos energia folyamatos előállítására képes. Mivel a plu­tónium—238 felezési ideje 30 év, ha a generátort közben károso­dás nem éri, teljesítménye ennyi idő múlva csökken a felére. Ez a berendezés látja él elektromos energiával a holdfelszínre tele­pített, és ott hosszabb működés­re hátrahagyott berendezéseket Mivel működése folyamatos, éj­szaka is szolgáltat energiát, a műszerek is folyamatosan mű­ködhetnek. Oj vonása még a küldetésnek, hogy a felszállás, dokkolás és át­rakodás után a komp felesleges­sé vált felszálló fokozatát nem a Nap körüli pályára küldték, hanem visszalőtték a Hold fel­színére, közvetlenül a Surveyor —3 közelébe. Mivel a komp tö­mege és sebessége ismeretes volt, ismertté vált mozgási ener­giája. Hinnék, továbbá a becsa­pódás helyének es időpontjának, valamint a rengésjelző érzé­kenységének ismeretében lehető­ség nyílott a rengésjelző hold- felszíni hitelesítésére. és más gépekkel. Az első szovjet sugárhajtású vadászgép — a JAK —15 — megjelenése is az ő ne­véhez fűződik. Az igazi meglepetést azonban mégis a JAK—40, a legkorszerűbb sugárhajtású polgári gép jelen­tette. Utastere légkondicionált és hangszigetelt. Huszonnégy — tu­rista-változatban harmincegy — személyt szállíthat kétfőnyi sze­mélyzettel 1450 kilométeres tá­volságra. Beton kifutó nélküli re­pülőtereken is elégséges számára 360 méteres le- és felszállópálya, Később azonban bebizonyoso­dott, hogy a jelek természetes folyamatok eredményeként ve­rődnek vissza a Földről. A Jupi­terről és Földünkről származó rádióhullámok hasonlósága alapján arra következtettek, hogy a Jupiteren rádiójeleket keltő folyamatok földi körülmé­nyek között is végbemennek. A Jupiter, amely Földünkön kívül az egyetlen mérhető mág­neses térrel rendelkező bolygó, rádiósugárzását első ízben 14 évvel ezelőtt észlelték. A jelek az égitestnek jól meghatározott területéről származnak. Az 1968. július 4-én felbocsátott Explorer —38 mérései szerint a földi su­gárzás forrása a Déli-sark felett van. Ez elektromágneses szem­pontból „nyugtalan” tartomány. Itt találkoznak a Van Allen- övezet és a Nap elektromos töl­tésű részecskéi, innen szivárog­nak a pólus felé. Műanyag kontra A műanyag feltalálása nehéz helyzetbe hozta a jutatermesz­tőket. A szintetikus fonalak tel­jesen kiszorították a piacról a régi, jó és erős jutalent. Most legalább azt szeretnék elérni az érdekeltek, hogy jobban elter­jesszék a jutaszőnyegeket. Meg akarják győzni a kereskedőket és a háziasszonyokat is, hogy a jutakötél mégiscsak erősebb, mint a műanyagkötél. A juta­szatyorral is jobban járnak, mint a műszálból készült hálóval. Szeretnék újra divatba hozni ezt az elfelejtett, hasznos anyagot. Ennek elérésére óriási reklám- hadjáratot indítottak. amely igen nagy jelentőségű a vá­rosok és vidéki települések közötti légi forgalomban. A sugárhajtó­műveket a törzs végében helyez­ték el. A berepülések során két hajtómű üzemelésével emelkedett a levegőbe, ott pedig egy hajtó­művel is tartotta a magasságot. Ez a gép rendkívüli repülésbiz­tonságára utal. Az Aeroflot máris nagy meg­rendelést adott ezekre a gépekre, hamarosan forgalomba állítják a távolkeleti, északi és más repülő­tereken. Az Apollo —12 küldetése S, F. Bemutatjuk a JAK—40 repülőgépet

Next

/
Thumbnails
Contents