Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-27 / 275. szám
I 1969. november 27. Csfitfirt»k Hová vigyék a beteg gyermeket? „Egy nagyon közérdekű prob- ! lémára szeretnék választ kapni — írja levelében M. J.-né, békéscsabai olvasónk. — Hiszen ez bizonyára minden szülőt érint. Nemrég, de nagyon helyesen gyermek körzeti orvosokat Í6 kineveztek Békéscsabán. Sajnos, nem vagyok tisztában azzal, hogy mikor köteles az illetékes gyermek körzeti orvos hívásra házhoz jönni, korhoz van-e kötve a kihívás, és ünnepnapokon vagy az éjszakai órákban kihez forduljak?” Dr. Juhász László városi főorvos adta meg e kérdésekre a választ, megnyugtatásul közöljük az alábbiakat: A gyermekszakorvos a körzetéhez tartozó területen — az ügyeleti időszakot kivéve — köteles bármikor kimenni, ha beteg gyermekhez hívják, nemcsak fertőző megbetegedés, hanem egyéb tünetek esetén is. Ez alól csupán a tanyák a kivételek, mivel a gyermekorvos három felnőtt Mostoha gyerek a IV. kerület? K. Imre békéscsabai olvasónk is hiányos az áruellátás. Sokszor nemrég közölte velünk, hogy a nem lehet az ízletes és közked- IV. kerület sok lakójának, de el- t velté vált, jó minőségű cipóból sósorban a körgáton túli lakók- kapni, sőt előfordult már, nem nak okoz gondot a napi élelmi- i egy esetben, hogy a délutáni szerszükséglet beszerzése. A Kál- órákban tejet sem tudtak vásárin utca és a Kovács Pál utca j rolni. Pedig a nagy távolság misarkán levő 42-es boltban ugyan- att bizony kellemetlenül érinti őket, ha a város központjában levő boltokban kell a késő esti órákban beszerezni a családnak szükséges kenyeret, tejet. Az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat képviseletében Kovács László szb-titkár válaszolt kérdésünkre. Többek között elmon- Televízió petróleumlámpával? ■ dotta. hogy sajnos, a város többi — címmel közöltük november kerületeivel ellentétben a IV. keTéves nyomon jártunk 20-i számunkban, hogy Legelőgerendáson mennyire örülnek a gyerekek a kapott televíziónak. Az iskola nevét sajnos — hiába volt a nyomozás —, kiderült, tévesen irtuk. Bár a városi tanács művelődési osztálya szerint ez egyáltalán nem meglepő, hiszen még a város körzetét és a tanyavilágot jól ismerő emberek is sokszor összecserélik a Nagygerendás és Legelőgerendás nevet. A cikkben közölt tények viszont helytállóak, s a nagygerendási pajtások helyzetét rögzítik. A televíziót egyébként a konzergyár- tól kapták. rület bizony mostoha körülmények között van, ugyanis kevés a bolt, s egyáltalán nincs kétmű- szakos árudájuk. Ezen szeretnének a jövőben segíteni, amennyi- ben erre lehetőség nyílik. A 42-es í bolt áruellátásával kapcsolatban elmondotta, hogy sokszor nem a ! bolt vezetője a hibás, ami a kenyérellátás gondját illeti, ugyanis vannak esetek, amikor hiába rendelik meg a szükséges cipót, nem kapnak elegendő mennyiséget. Az viszont érthetetlen, hogy j miért nem kapnak tejet este is ; a környék lakói. Megnyugtatott i bennünket arról, hogy a beérke- j zett panaszt kivizsgálják és az tn- I tézkedésröl tájékoztatnak. körzeti rendelés területén látja el a beteg gyermekeket, s így képtelen lenne a tanyákra is kijutni. A tanyasi lakosok a felnőtt körzeti orvoshoz tartoznak, illetve az itt élő beteg gyermekekhez is a felnőtt körzeti orvost keli hívni. Amennyiben feltétlen szakorvosi ellátás szükségei, innen javasolják azután gyermek-szakrendelésre. A második kérdésre egyszerű a válasz: a kihívás nincs korhoz kötve. Ami pedig az ünnepnapokon vagy az éjszakai órákban szükséges orvosi kihívást illeti, ez mindenkor a felnőtt körzeti ügyelethez tartozik (Békéscsaba, SZTK- rendelő intézet 6-os szoba). Ez alól csupán a többnapos ünnepek a kivételek, mert akkor gyermekorvosi ügyeleti szolgálatot is tartanak. Segítőkész ismeretlenek Papp Istvánná olvasónk, a békéscsabai kórház dolgozója, személyesen kereste fel szerkesztőségünket és elmondta, hogy november 19-én délelőtt névnapi táviratot akart feladni a postán. Ott vette észre, hogy olvasó- szemüvegét otthon felejtette és a tisztviselőnőt kérte meg a blan ketta kitöltésére, aki a forgalomra hivatkozva elutasította. Olvasónk — aki az utóbbi fél évben beteg volt és idegei, még nincsenek rendben — sírva fordult el az ablaktól. Ezt látva, ketten is segítségére siettek a várakozók közül: egy idősebb hölgy és egy hosszú hajú fiatalember, s kérdezték, mire van t szüksége, majd pillanatok alatt elintézték a távirat kitöltését és feladását. A segítőkész ismeretlenek lehetővé tették, hogy Papp Istvánná idős édesanyja még aznap megkapja a névnapi jókívánságot. Például a Fiumei utca Gázolaj Már nem füstöl a kemence csabai csempekályha-részlegét panaszával, de még nem voltak kint javítani. Mire ezek a sorok megjelennek, panaszosunk nyugodtan fűtheti kemencéjét, az említett ktsz dolgozói elvégezték a szükséges javításokat. Igaz, hogy kicsit későn, hiszen Mochnács János még szeptember elején jelezte a hibát, viszont a ktsz említett részlege azzal védekezik, hogy ők már többször jártak kint, de a kemence tetejéhez szükséges, meghibásodott fedővasakat megrendelőjük nem szerezte be időben. Az említett ügy tehát rendeződött. Egy kérdésünk azonban volna: Mivel a ktsz szerint sok probléma van a megrendelők által vásárolt gyenge minőségű fedővasakkal, nem volna jobb, ha a ktsz biztosítaná a megfelelő alkatrészek mindegyikét? Ha van, miért nincs cigarettahüvely ? Miért hiánycikk Dombegyházán a szivarkahüvely? — kérdezi egyik állandó olvasónk Dombegyházáról, s hosszú levelében részletesen leírja, milyen gondot okoz neki, ha keverékdohánnyal szeretne cigarettát készíteni saját magának. A dombegyházi dohányboltban ugyanis cigarettahüvelyt nem kap, de egyetlen boltban sem. Pedig — mint írja — neki ez sokkal olcsóbb lenne, hiszen nyugdíjas, nagyon meg kell gondolnia tehát, hová teszi a pénzét. Ha maga tölti a cigarettát, akkor keverheti a Tiszai dohánnyal az ízletes Club-dohányt s így csupán 8 fillérbe kerül egy cigaretta, viszont a Fecskéhez hasonló, ízletes szívnivalót kap. Szomorúan panaszolja, hogy az ilyen apróság beszerzéséért a szomszéd községbe kell ellátogatnia, s ha a buszköltséget nézzük, bizony ez nem is olcsó mulatság. Nagyon kéri a szerkesztőséget, legyen segitségére. Olvasónk kérésének szívesen eleget tettünk annál is inkább, mivel bizalommal fordult hozzánk, és levelében jelezte, hogy figyelemmel kíséri lapunkat, többször találkozott már olyan esettel, hogy az olvasók segítségére siettünk különböző problémák elintézésében. Ágócs Istvánnal, a Dombegyházi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet üzemágvezetőjével beszélgettünk erről a témáról s közölte, hogy feltehetően azért nem rendelt a dohánybolt vezetője cigarettahüvelyt, mivel erre a cikkre igen kicsi az igény. Ettől függetlenül intézkedik, hogy még aznap — november 25-én — juttassanak ebből a filléres áruból a bolt részére. Köszönjük a gyors segítséget és reméljük, olvasónk teljes megelégedéssel fogadja. fl termelékenység emelésének útjai Nagy tartalék: az anyagmozgatás korszerűsítése 2. A Május 1 Tsz dolgozója. Moch- nács János, Békéscsaba. Nagyrét 22. szám alatti lakos kereste fel szerkesztőségünket a közel- < múltban. Panasza az volt, hogy nagyon füstöl az egy évvel ezelőtt csináltatott, mintegy 4000 forintos csempekemencéje. Mivel itt van j a fűtési szezon és hamarosan lejár a garancia ideje, többször kereste a Szarvasi Vas- Fém Ktsz békés- ! Bielik Jánosné Békéscsaba, V., Fiumei utca 88 szám alatti olvasónk egy korábbi cikk kapcsán ragadott tollat. Rövid levelét teljes terjedelmében közöljük: „örömmel olvastuk a Békés megyei Népújság november 10-i számában, hogy a békéscsabai városi tanács hatalmas összeget fordít az elhanyagolt járdák és utak építésére, illetve felújítására. Keserűen tapasztaljuk viszont, hogy egyes helyeken csak hozzáfognak az utak építéséhez, de évekig nem fejezik be, mint például az V. kerületi Fiumei utcában. Itt már j967-ben hozzáfogtak a járda építéséhez, 1968- ban folytatták és még most is az utat csinálják, de már csak salakkal, nem gondolván arra, hogy az itt lakó emberek is cipőben járnak, nem pedig csizmában Szeretnénk, ha a városi tanács ezt a félben maradt munkát minél előbb befejezné.” Olvasónknak ezt az óhaját nemcsak tolmácsoljuk, hanem meg is erősítjük. a tanácsházán .»Három árva hordó áll magában a községháza udvarában. Akik lopták, már megkerültek, de a gazdájukhoz még vissza nem kerültek.” Ezeket a rímes sorokat kaptuk: egy magyarbánhegyesi lakos aláírással. Mivel érdekelt bennünket is a különös és gázolajjal tele hordók ügye, felkerestük Magyarbánhegyes tanácselnökét, aki elmondotta, hogy valóban igaza van a levélírónak, mert ezelőtt négy hónappal szállították he a tanácsháza udvarára egy tolvajtól elkobozott hordókat, és azóta nem került gazdája. Viszont közeleg az év vége és a tanácsnál levő ingó- és ingatlanokat annak rendje- módja szerint leltárba kell venni, ami újabb bonyodalmakat okozhat. Jó lenne megtalálni minél hamarabb, még ez év vége előtt a tulajdonost, egyrészt azért, mert nyilván neki is hiányozhat a 600 liter gázolaj, másrészt azért, hogy az itt levő hordók ne okozzanak gondot a tanács apparátusának. Már nem hideg a lakás Múlt heti, csütörtöki számunkban a Szerkesszen velünk ro „ útban adtunk helyt Hrivnákné, kondorost olvasónk panaszának, aki arról írt, hogy héttagú családjuk fagyoskodik, mert a környékben nem lehet kapni sem tüzelőt, sem olajkályhát. Megírtuk azt is, hogy az UN1VERZÁL Kiskereskedelmi Vállalat békéscsabai vas-műszaki boltjának vezetője segítségünkre sietett és soron kívül biztosított a „fagyoskodó” családnak egy olajkályhát, öröm mel közöljük, hogy azóta a dolor rendeződött, az UNIVERZAL haza is szállíttatta a fűtőtestet. Ismételten köszönjük ' gyors segítségét, a magunk és a család nevében. Gazdaságos-e a gépesítés? A gépesítést, a fejlesztést — tegyük hozzá: helyesen — ma különösen körültekintő és szigorú gazdasági kalkuláció előzd meg üzemeinkben. A fejlesztés várható kiadásaival szembe állítják az elérhető megtakarításokat munkabérben, anyagban, állóeszközben stb., s a javaslatok, a változatok közül végül is csak a legjobb hatásfokú intézkedéseket valósítják meg. Azokat, amelyeknél legkedvezőbb a fejlesztés költségeinek és az elérhető megtakarításoknak az aránya. Az anyagmozgatás korszerűsítése ma még ritkán kerül ezek közé: információink szerint az idén például még egyetlen vállalat sem igényelt fejlesztési hitelt ilyen célra. Az anyagmozgatás átfogó korszerűsítésével járó kiadások ugyanis általában tetemesek, a mai számítási metódus alapján kimutatható megtakarítások viszont igen szerények, mivel ez utóbbiak közt többnyire csak a felszabadító szállítómunkások bérét kalkulálják. A számítások végül is azt mutatják, hogy a szerény létszámmegtakarítás ré- legfeljebb 10—20^ vagy még több év alatt térülhetnek meg a drága fejlesztési, gépesítési költségek. — Olcsó nálunk a munkaerő és drága a gép, ezért gazdaságtalan az anyagmozgatás korszerúsitese érvelnék az illetékes vállalati vezetők. El kell ismernünk, sok igazság van e megállapításban. De az ipari forradalom küszöbén, a manufaktúrák időszakában is olcsóbb volt az ember, mint a gép — elnézést a történetietlen hasonlatért —, a kapitalizmus azonban ennek ellenére látványos gyorsasággal fejlődött. A jó kalkuláció ugyanis nem szatócs módjára, adom- kapom alapon készül, függetlenül a távlatoktól, a műszaki fejlődés irányzataitól, a várható hatásoktól. Jelenleg például a korszerűtlen anyagmozgatás úgynevezett rejtett költségeivel általában nem számolunk, holott ez többszöröse is lehet a nyilvánvaló költségeknek, a szállító-rakodó munkások bérének.
