Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-27 / 275. szám

5 Csütörtök Budapesten, az Alumínium' Gyárban például nem régen fel­sőpályás szállítószalagot, konve- jert helyeztek üzembe a propán­bután gázpalack gyártására. Köz­vetlenül nem nagy összeget: hat dolgozó bérét takarították meg. A gyártás átfutási ideje viszont a konvejer alkalmazása révén a fe­lére csökkent, ami nem csekély forgóeszköz-megtakarítással járt. A termelt évi darahszám száz­ezerről 250 ezer gázpalackra nö­vekedett! És megszűnt a zsúfolt­ság. A gyártás szervezése kény­szerpályára került, a konvejer- sor anyagellátása nem tűrt fenn­akadást. Megszilárdult a munka- fegyelem. Ahhoz, hogy a konvejer moz­gása ritmikus legyen, közös neve­zőre hozták, szinkronizálták va­lamennyi gyártási művelet idejét. A szükségnek megfelelően terme­lékeny célgépeket szerkesztettek. Ugrásszerűen növekedett a ter­melékenység, javult a minőség, csökkent a selejt. A dolgozók könnyebb munkával, gyaloglás, cipekedés nélkül ma 10 százalék­kal többet keresnek, mint előző­leg. Javult a gépek, a termelő­műhelyek, a raktárak kihaszná­lása. Az utólagos kalkuláció bi­zony még az Alumínium Gyár vezetőit is meglepte: a nagy be­fektetés egy-két év alatt meg­térült. Az anyagmozgatás korszerűsí­tésével járó megtakarítások egy része tehát teljes biztonsággal kalkulálható; a másik részénél vi­XCHARD: A BOLOND LÁNV Amikor a görög színházkulturá- , in a tragédia mellett kifejlő- j itt a másik nagy műfaj, a komé- j .a is, már akkor politikai, társa- almi szatíra volt. Aztán jöttek j többiek, a római Plautus, a kö- épkor francia bohóságai, még ké- öbb az óriások: Shakespeare, Mű­iére, és hányán n ég! Komédiáik­on véleményük volt a világról, az emberekről, gyilkosán igaz, igazságosan gyilkos véleményük. Ebből nem engedték. Bár Marcel Achard, a Francia Akadémia tagja, és komédiái vi­lágsikert arattak, Shakespeare, Moliére mellett olyan ő. mint hegycsúcsok mellett a lankás vo­nulat; játékosan csúfolódó, min­den ízében, mondatában francia. És, hogy politizál-e? De mennyi­re! Ebben félreérthetetlenül ro­kon a nagy elődökkel. Utálja a prüdériát, az álszent nyaktekerge- tést, orrfennhordást. Az ember nézi I ezt a darabot, és elgondolkozik: milyen szép is volna, ha a nagy I hangú mai erkölcscsőszök is beül- 1 nének a színházba, és látnák „A bo­lond lány”-t. Mert a színház a társadalom életének kitűnő sze­izmográfja és — mondják —. ha a dráma virágzik, nagy korszakok előtt áll a társadalom is. Azért ne menjünk ilyen messzire, Achard sem képes rá, a „társada­lom nagy kérdéseire"’ ő csak oda­kacsint, megfricskázza a rosszat, levetkőzteti az álszenteket, és azt a hősét szereti, védi, akiben meg­sejti. megérzi az igazságot, j Ez A bolond lány meg Achard, I az ő szülőatyja frappáns történe- • tét mesélnek el arról, hogy az Balesetvédelem a mezőgazdaságban (Tudósítónktól) Megyénkben összesen z'lo ter­melőszövetkezetben, üzemben és intézménynél működnek a Vörös- kereszt alapszervezetei. Decem­ber elején valamennyinél taggyű­lést tartanak, hogy összehangol­ják a közeljövő tennivalóit. A taggyűlések várható programjá­ról, a soron következő feladatok­ról kérdeztük őz Ferenc elvtár­sat, a Vöröskereszt megyei tit­kárát. szont még a hozzávetőleges becs­lések esetén is bizonyos kocká­zatvállalás szükséges. A teljes biztonság, a kockázatmentesség az anyagmozgatásban is, a gyár­tásban is a régi, idejét múlt mód­szerek konzerválója. Azt például egyszerűbb elhatározni, hogy még egy gyártóberendezést üzem­be helyeznek, ha mondjuk, az adott termék keresett jó áron ér­tékesíthető. Az értékesített ter­mékek árában levő mennyiségből általában rövid idő alatt megtérül a befektetés. Ilyenkor viszont többnyire nem kalkulálják a szükséges anyagok, a késztermék nyílt és rejtett szállítási, raktá­rozási. készletnövekedési, stb, költségeit, mindazt, amit a zsú­foltság, a szervezetlenség növe­kedése, általában a hagyományos módszerek konzerválása okoz. Jelenleg tehát információs rendszerünk, kalkulációs módsze­rünk is az-extenzív fejlesztés irá­nyába hat, fokozva meglevő lét­szám- és termelékenységi gond­jainkat. Sajnos, a termelés veze­tő szerepét mechanikusan értel­mezve népgazdasági méretekben | is sokáig elhanyagolták a haté­kony munka-komplex feltételei­nek vizsgálatát, fejlesztését, a közlekedés, az úthálózat, a keres­kedelem, a szolgáltatások, stb. bővítését, korszerűsítését. S ez az erősen leszűkített termelési szem­lélet nemegyszer még napjaink- ’'an is kísért. Kovács József Következik: Eszközök és mód­szerek. j — Az alapszervezeti taggyülé- I sek a Vöröskereszt III. kong- I resszusán megjelölt feladatok j végrehajtásával foglalkoznak majd — mondta öz elvtárs. — ! Megyénk mezőgazdasági jellegé­ből adódóan egyik legfontosabb i célunk, hogy valamennyi terme- 1 lőszövetkezetben megalakítsuk a S Vöröskereszt-alapszervezeteket. A í mezőgazdaság gépesítése, vala­mint a növényvédő vegyi anya­gok elterjedt alkalmazása meg- , kívánja, hogy minden tsz-ben le­gyen gazdája a balesetvédelem­nek. Ezért a termelőszövetkezeti tanácsok, a MEDOSZ, a KÖJÁL, valamint a megyei tanács egész­ségügyi állandó bizottsága bevo­násával szeretnénk megszervez­ni a termelőszövetkezetek egész­ségügyi felelőseinek tánfolyamát. Itt a megye toxíkológus gyógy­szerészei tartanának előadásokat a vegyszer hatásáról, azok helyes tárolásáról. ­A Vöröskereszt másik feladata a polgári védelem egészségügyi alakulatainak továbbképzése. Az Idén ősszel megtartott polgári- védelmi gyakorlatok eredményei azt mutatták, hogy az eddigi el­mélet! oktatások után most már a gyakorlati foglalkozásokat kell szorgalmazni. A családvédelem, az öregekről való gondoskodás és az alko­holizmus elleni küzdelem tovább­ra is a vöröskeresztes aktívák ál­landó feladata. A Tiszta Gyuláért mozgalom sikeréért a gyulai lakosokon kí­vül sokat tettek a fürdőváro­sunkban dolgozó tanácsok és más szervek. Jó volna, ha a megye- székhelyen befejezett munkálatok után sikerre vihetnénk egy Tisz­ta Békéscsabáért mozgalmat is — mondta befejezésül Öz Ferenc elvtárs. Andódy Tibor elegáns, intelligens hölgyek, urak, gazdag sznobok és sznob gazda­gok között Josefa, ez a kis vadóc az egyetlen melegszívű, érző em­ber, aki ha rajta múlna, a fel­tétlen őszinteség szimbólumából csináltatna világcímert az embe­riségnek. Persze, Achard megma­rad egy párizsi vizsgálóbíró iro­dájának négy fala között, ahol egy különös gyilkosság szálai bo- gozódnak. A bíró fiatal, karrierre vágyik. Az utasítást azonban, mellyel ..felső körök” a neves bankárt a kínos ügyből menteni igyekeznek, nem tudja végrehaj­tani, mert „túlságosan mélyre kellene hajolnom, hogy felkapasz­kodhassak a létrán”. A karrier a lelki ismerettel ütközik, nem nagy ügy. sokan könnyedén túlteszik magukat ilyesmin, ez a fiatalem­ber azonban felmenti a lányt. „Az igazság sokba kerül” mondja re- zigr.áltan, mire a lány, ez a bo­lond lány: „Persze.; azért spórol­nak vele”. Komédia, gúny-fricskák azok­nak, akiket illet, nevetés, boule- vard-színház. Achard nem dönget kaput, falat, viszont olyan találó helyzeteket teremt, hogy megné- 10 ul tőle a mellébeszélés, a prűd moralizálás, melynek régóta han­goztatott önigazolása a „ha két ember teszi ugyanazt, az nem ugyanaz”. Nos. Achard szerint ez alapos tévedés, hamis tétel, ál-okoskodás. Kár, hogy a harmadik felvonás vé­gére már nem sok marad a frics­kákból, és kissé szétfolyik a be­fejezés, de hát miért várnánk tőle többet? Egy azonban bizonyos: úgy érti és tudja ez a francia a szánházat, mint kevesen mások, színpadismerete lenyűgöző, pil­lanatnyi üresjárat nincs ezen a színpadon, a fordulatos cselek­mény megállás nélkül halad előre, és mindezt áttüzesíti egy, a pi- káreszk-hősökkel rokon lány va- "ázsos egyénisége, szókimondása, embersége és lírai vágyakozása élete egyetlen nagy élményére, a szerelemre. A kérdés ezek után, hogy mi valósult meg mindebből? Misz- loy István Jászai-díjas rendezte a komédiát, tudatosan felépítve és tovább is fejlesztve Achard stílusát. Az előadás pompásan pereg, a cselekmény váratlan for­dulatait meglepetésszerűen hang­súlyozza, és máris lendíti tovább; van ideje és ereje egy-két egé­szen kivételes komédiás-pillanat súlypontozására is. Viszont nem adott az egészhez semmi Achard- tól idegent, művészi koncepció­ját dicséri, hogy a szerzőt a leg­messzebbmenőkig tiszteletben tartja. Szabó Éva játssza Josefát, a bolond lányt, kitűnően. Az igaz, hogy ragyogó szerep, de pontosan az ilyen nagy lehetőségek bénít­hatják meg a színészt, Szabó Éva azonban fölényes biztonság­gal vette birtokba Josefa egyéni­ségét. Ahogy megjelenik, már otthon érzi magát a vizsgálóbíró irodájában is, pimasz kis francia lány ez a javából. Mindenre rea­gál, mindenütt ott van, hol á szó, hol a mozdulat, hol a találó mimika eszközével, de olyan ter­mészetesen. hogy az ábrázolás tökéletes. A nagyon tehetséges Szabó Évát az első pillanattól me­leg sugárzás veszi körül, és neki köszönhető, hogy az előadás fe­szültsége végig megmarad. Nem a színlap szerint, de az alakítás értékét elismerve Szabó Éva után Körösztös István és Csémák Árpád nevét kell leír­nunk. Körösztös az élvhajhász, üres bankárt sok-sok apró mo­mentumból építi fel, tartásából is a pénzember agresszív bizton­sága árad. Csernák Morestan ír­nokot formálja meg. következe­tesen és tudatosan, rövid és rit­ka mondatai az egész ember jel­lemét, fanyar iróniáját feltárják. A nagy kérdőjel, az ami nem si­került: Gonda György vizsgáló- bíró alakítása. Jóval a szerep le­hetőségei alatt marad, már né­hány mondat után látni, hogy ez a szerepfajta nem az ő világa. Bonyolult feladata volt, nem tudta egyetlen lendülettel végigvezetni az izgalmas ügyet, megvillanta­ni a szituációk visszás humorát, és önmaga drámáját is éreztetni, hiszen az igazságért és a bolond kis Josefáért karrierjének első lépcsőfokát áldozza fél. Művészi eszközei még nem érettek meg ilyen feladatra. Ha erő­teljesebb. Izgalmasabb lenne az egyensúly, mely közte és Josefa között meginog néha, minden bizonnyal helyreállna. Szentirm-ay Éva két rövid jele­netben rajzolja fel a bankámé sötét emberi arcát. Kalmár Zsu­zsának csak arra volt alkalma, hogy szép legyen, Bártfay Gusz­táv és Várkonyi András epizód­ja tetszetős, ügyes alakítás. A díszletet és a jelmezeket Vágvöl- gyi Ilona tervezte, mindkét mun­kája sikeres. Végül: színhazat láttunk és a közönség nemcsak szórakozott Ha így volt valóban, a célt el-

Next

/
Thumbnails
Contents