Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-25 / 273. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 1969. NOVEMBER 25. KEDD XXIV. ÉVFOLYAM 273. SZÄM Ara: 1 forint A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÍS A MEGYEI TANÁCS LAPJAk Az ifjúsági és úttörőház premierjén Amint azt már hírül adtuk, szombaton délután átadták a Békéscsabai Ifjúsági és Űttörőházat. A két nap eseményei­ről lapunk 6. oldalán közlünk képes beszámolót. Fotó: Demény KISZ-hírek: Fejlesztik a Békési Vegyesipari Ktsz-t A Békési Vegyesipari Ktsz az idén 2 és fél millió forint érték­ben gyártott vákuumtechnikai gépalkatrészeket az Egyesült Iz­zónak, a jövő évi megrendelés pedig ennek mintegy háromszo­rosa. Jelenleg — több mint 3 és fél millió forint költséggel — for­gácsoló üzem épül, amelynek a gépeit az Egyesült Izzó biztosítja. Itt a termelés 1971-ben kezdődik meg. A szövetkezet létszámát ak­kor majd több mint 100-al növe­lik. Nemrég jött létre kapcsolat a Hajtómű és Felvonógyár buda­pesti 3. sz. gyáregységével, amely­nek 6 millió Ft érékben felvonó- kabint készít a szövetkezet. A TÜZÉP kecskeméti központjával pedig tárgyalás kezdődött vaska­puk és vaskerítések gyártására, ugyancsak több millió forintos értékben. A ktsz a lakossági szolgáltató­javító tevékenység fejlesztésére is törekszik, ezért a község központ­jában a háztartási gépek javítá­sára külön üzletet nyit. lövőre még több bútor készül A Mezőberényi Faipari Ktsz jö­vőre 48 millió forint értékű bú­tor gyártását tervezi, ami az- ez évinél 9 millióval több. A Buda­pesti Bútorértékesítő Vállalat megrendelése értékben mintegy 20 millió forintot tesz ki, más, kis­kereskedelmi vállalatnak is je­lentős mennyiségű bútort gyárt a szövetkezet. Ezenkívül a Gyulai Fa-, Fémbútoripari Ktsz-szel együttműködve félkész termékek készülnek. A termelés növelését a géppark fejlesztésével és mintegy 20—30 fős létszámemeléssel oldják meg. Jövőre 3 millió forint költséggel új gépház épül, amelynek üzem­be helyezésére előreláthatólag június végén kerül sor. Az idén a BÖV-ön és a moszk­vai bútorbemutatón a mezőberé­nyi bútorok szép sikert értek el. Jövőre a szövetkezet ismét részt vesz a BÖV-ön,amelyre új, a mai lakásviszonyoknak legjobban megfelelő lakószoba-bemutatást tervezi. Útban a Pannon-tenger legmélyebb részére A kőolaj- és földgázkutatás területének változásából adódik, hogy a figyelem mindig más helyre irányul. Tíz esztendővel ezelőtt Orosháza,, pontosabban a dél-békési medence volt a ku­tatás központja, néhány év óta Szeged környékére figyel a szak­ma — s a különböző kuriózumok miatt — a közvélemény is. Most újra Orosháza került előtérbe, nem csupán a véletlen, hanem a rendkívüli feladatokban tanúsí­tott helytállás, a szakmai ráter­mettség alapján. Az OKGT Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem orosházi kirendeltségéhez tar­tozó kollektívájára bízták ugyanis a Hódmezővásárhely határában készülő, hatezer méter mélyre tervezett kút fú­rását. Mint Tóth Lajos, az orosházi kirendeltség üzemvezető mérnö­ke elmondta, egy rekord már fűződik a brigád nevéhez, Makó környékén ők fúrták az Alföld legmélyebb kútját, amely 4156 méter volt. Itt sem sikerült azonban még elérni az egykori Pannon-tenger legmélyebb ré­szét, az alaphegységet. A tenger­feneket jelző vulkánikus eredetű kőzetek, a tulajdonképpeni szén­hidrogéntárolók alsó határa Bat- tonya térségében ezer méter kö­rül volt, Pusztaföldvár környé­kén 1800. a makói árokban pedig még mindig kérdőjel. Most tehát hatezer méter a kitűzött cél. A vállalkozás — amely hazai vi­szonylatban is páratlan — elsősorban kutató jellegű. Az eddig ismeretlen mélységek­ből szerezhető információk ér­téke felbecsülhetetlen. Ma még csak következtetni le­het az e mélységben uralkodó körülményekre, igen nagy nyo­más és magas hőmérséklet vár­ható. Az előbbiről csupán any- nyit, hogy az említett legmé­lyebb kútban 884 -atmoszféra volt a nyomás, aminél lényege­sen nagyobb várható. A hőmér­sékletre is csak következtetni lehet, 250 fok körüli hőre szá­mítanak. Mindezek különleges fúrás- és kútkiképzési technoló­giát követelnek. Épp ezért ál­landó mérnöki és főfúrómesteri ügyeletet tartanak a kútnál. s különleges biztonsági intézkedé­seket is hoztak. A mintegy öt­ven dolgozó szocális ellátására nagyméretű, ERDÉRT-tipusú fa­házat állítottak fel, amelyben melegvizes zuhanyozók, pihenők szolgálják a kényelmet, de eb­ben kaptak helyet az irodák és a laboratórium szobái is. A különleges feladat különle­ges berendezést is követelt, a Romániából vásárolt, RD—50-es jelzést viselő berendezéshez hat db 700 lóerős niesel-moior tartozik, két db 1200 lóerős szivattyú, húsznál több vil­lanymotor. s jó néhány nagy­méretű tartály biztosítja a zavartalan munka feltételeit. A fúrás csaknem egy méter, pontosabban 92 centimé­ter átmérőjű fúróval kezdődött, amely a különböző mélységek elérésével fokozatosan szűkül, hatezer méternél már 21 6 centi­méter lesz. A program szerint két év múlva érik el a tervezett mélységet. S. F. Egymás irodalmának megismerése erősíti népeink barátságát Román Irodalmi Est Gyulán A Mogyoróssy János nevét vi­selő gyulai könyvtárat szép szám­mal töltötték meg pénteken este mind a román klasszikusok, mind a román nyelvet értő és nem értő gyulaiak, az Elekről, Kétegyházá- ról és Méhkerékről érkezett pe­dagógusok, valamint a gyulai ro­mán nyelvű iskolák tanárai és tanulói, hogy találkozzanak a Ma­gyar írószövetség vendégeként városunkba érkezett román írók­kal. Megjelent az irodalmi esten Virgil Pop, a budapesti román követség sajtó- és kulturális atta- ■ séja is. Dr. Bereczky Sándor városi vb- titkár meleg szavakkal üdvözöl­te az irodalmi esten megjelent Nicolea Balota kritikust, Mihai Gavril műfordítót és Dumitri Ra- du Popescu nagyváradi írót. Fel­hívta a vendégek figyelmét a ro­mán nyelvű iskolák húszéves mű­ködésére, a könyvtár román iro­dalmat reprezentáló könyvgyűjte­ményére, amelyek azt tükrözik, hogy a város lakossága nagyra ér­tékeli a román és a magyar nép barátságát. N. Balota megköszönte a baráti fogadtatást és szeretettel üdvözöl­te az érdeklődőket. Lelkes sza­vakkal buzdította a hallgatóságot a két világháború közti írók és természetesen a ma élő román írók és költők köteteinek megis­merésére, mert az irodalmi kap­csolatok segítik az egymás még jobb megértését. Hangoztatta, a román írók is érdeklődnek a ma­gyar irodalom iránt és jól ismerik azt. M. Gavril emlékeztetett Ady Endrének és Petőfi Sándornak a román költő kortársakkal való meghitt kapcsolatára, valamint a Bukarestben rendezett Petőfi- és Ady-ünnepségekre. Végül felol­vasta „Tavasz” című költemé­nyét. Dumitru Radu Popescu Eminescu egyik versét adta elő. A Jókai Művelődési Ház iro­dalmi színpadának vezetője, Ro­zsos András és egyik tagja, Orosz Ibolya, valamint a román gimná­zium tanulód Eugen Jebleanu, Nina Kassian, George Tomozei verseit, valamint Dumitru Radu Popescu regényének egyik részle­tét olvasták fel. A lelkes hangulatú és baráti légkörben megrendezett találko­zót a román írók egy-egy klasszi­kus vers felolvasásával zárták le. N. Balota a találkozó megrende­zéséért, dr. Bereczky Sándor pe­dig a gyulai látogatásért mondott köszönetét. A vendégek szomba­ton ismerkedtek a várossal. M. Gy. Eredményes küldetés Azt keressük, ami összeköt — ennél tömörebben aligha lehet­ne megfogalmazni annak a láto­gatásnak a célját, amelyet a múlt héten Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke Indiában és Iránban tett. A magyar államfő olyan országokban járt, ame­lyeknek társadalmi berendezke­dése eltérő a miénktől, mégis valamennyi vendéglátó állam­férfivel szívélyes, termékeny eszmecseréket folytathatott, mert a tárgyalásokon a jóakarat, a jószándék minden nehézséget áthidalhat. A magyar—-indiai, illetve a magyar—iráni tárgyalások leg­főbb jellemzője, hogy a világ sorsát befolyásoló, alapvető nemzetközi kérdésekben állás­pontjaink hasonlóak vagy olyan közel állnak egymáshoz, hogy az eltérések nem akadályai az egyetértésnek. így a vietnami helyzet megítélésében egysége­sen azt az álláspontot valljuk, hogy az 1954. évi genfi egyez­mények alapján, külső beavat­kozás nélkül biztosítani kell a vietnami nép önrendelkezési jo­gát. Csakis ez vezethet a békés megoldáshoz. A közel-keleti konfliktus felszámolására is van nemzetközi érvényű döntés: a Biztonsági Tanács 1967 novem­beri határozata, amely — kö­vetkezetes végrehajtása esetén alkalmas e háborús tűzfészek . felszámolására. Sorolhatnánk á tárgyalások témáit: a leszerelés, az atom­stop, a vegyi és bakteriológiai fegyverek betiltása, a stratégiai fegyverek korlátozása ügyét. A kivonatos ismertetés is érzékel-, tefci: éppen a leglényegesebb kérdésekben volt egyetértés, s ez egyúttal magyarázat a tár­gyalások zavartalan alkotó lég­körének megértéséhez is A magyar—indiai kapcsolatok hagyományosak, sokrétűek, be­leértve a gazdasági, tudományos és kulturális vonatkozásokat is. Most arról volt szó, hogy gaz­dagítsuk a hagyományos jó­viszonyt. S ha figyelembe vesz- szük, hogy a legmagasabb szin­tű tárgyalásokat a szakem berek gyakorlatias megbeszélései kí­sérték, joggal várunk további fi­gyelemre méltó eredményeket. A magyar—iráni tárgyaláso­kon alkalom nyűt annak a fej­lődésnek felmérésére, amelyet az iráni sah 1966 szeptemberi, magyarországi látogatása óta ta­pasztalhattunk. Most újabb je­lentős lépést tettünk előre: nemcsak arról van szó, hogy a gazdasági kapcsolatok egyszerű formáját, az árucsere-forgalmat növeljük, hanem kidolgozhatjuk a műszaki-tudományos együtt­működés feltételeit is. Bizonyára eredményes lesz azoknak a kor­mánybizottságoknak a tevékeny­sége, amelyeket a rr\űs zak i-tudo­mányos kooperáció kérdéseinek tanulmányozására és a szüksé­ges feltételek kimunkálására létrehoztak. Irán nagyszabású fejlesztési tervek megvalósítá­sára készül. Mint Losonczi Pál a látogatás befejeztével hangsú­lyozta, mi szívesen közreműkö­dünk ebben. Az iráni vezetők el­fogadták és üdvözölték ezt a szándékunkat. A magyar államfőt mindkét országban a szocialista Magyar- ország képviselőjét illető meg­becsüléssel fogadták. Az állam­fő személyén túl ez annak a bé­kepolitikának és eredményes építőmunikának szól, amelyet kormányunk, dolgozó népünk folytat. Jó hírünk a világban is­mét rangosabb, elismertebb lett, és ez jogos örömmel, büszkeség­gel töltheti el a Magyar Nép- köztársaság valamennyi állam­polgárát. Magyarország, illetve India, Irán gazdasági és társadalmi berendezkedése eltérő, az orszá­gaink közti földrajzi távolság is sok ezer kilométer. Kapcsolata­inkat mégis a kölcsönös segítő­készség, a baráti szándék és az egymás iránti megbecsülés ve­zérli. Ezért jogos a bizakodás együttműködésünk gyümölcsöző fejlődésében.

Next

/
Thumbnails
Contents