Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-24 / 272. szám

1969. november 23. 4 Tulniv Nagy a Met a BMG íj termékei iránt A békési gyár további fejlesztését tervezik Nagy sikere volt az idén a ma­gyar szabadalom alapján tervezett Kuli önjáró gabonafelszedő gép­nek, amely rakodásra és zsáko­lásra egyaránt alkalmas és csak a Budapesti Mezőgazdasági Gép­gyár békési gyárában készül. Az AGROKER 125-öt vásárolt belő­le. A jugoszláviai szántó világ- versenyen is bemutatták, amit a helyszínen megvásároltak. Svájc eddig kettőt rendelt belőle kipró­bálásra. Jövőre kezdik meg a békési gyárban a Góliát önjáró gabona­felszedő és rakodógép sorozat- gyártását. A Góliát nagyobb gaz­daságokban és a Gabona Tröszt Üj épületbe költözik december 15-én az Állami Biztosító szeghalmi járási fiókja. Az új, rep- i üzemeiben alkalmazható. Ugyan- rezentatív épület méltón illeszkedik be a városiasodó Szeghalom látképébe. (Fotó: Demény) S csak jövőre gyártják majd soro­awvwwtvwvwwvwww Mwww\wwvmvwmmwv\wvvwwwvvw»wwM zatban az új nagy teljesítményű magyar szabadalom alapján a bé­kési gyárban tervezett műtrágya- szórót, ami után máris igen nagy az érdeklődés. T árgy al óteremből: A jogról mindenkinek Házassígkötís és válás Felvirrad a nagy nap, a meny­asszony fátyolban, hófehér hosszú, vagy mini-ruhában, a vőlegény ünnepélyes öltözékben, csokorral a kezében, boldog szülők, gratulá­ló jó ismerősök. S a jó előre ki­tűzött időpontban elhangzik a „boldogító igen” — vagy ahogyan a törvény mondja: „Házasság ak­kor jön létre, ha az együttesen jelenlevő házasulok a tanács vég­rehajtó bizottságának hivatalosan eljáró kiküldöttje (anyakönyv­vezető) előtt személyesen kijelen­tik, hogy egymással házasságot kötnek. Az anyakönyvvezető a ki­jelentés megtörténe után a házas­ságkötést a házassági anyakönyv­be bejegyzi”. A házasságkötést előre be kell jelenteni az anyakönyvvezetőnél (már csak azért is, hogy a kívánt időpontra tűzhesse ki), ugyanak­kor a vőlegény és a menyasszony kijelenti, hogy semmilyen törvé­nyes akadálya nincs házasságkö­tésüknek. A törvény szerint aka­dályt jelentenek az érvénytelen­ségi okok. Természetesen érvény­telen a házasság, ha valamelyik félnek korábbi házassága fennáll. Egyenes ági rokonok, testvérek és egyik testvér a másiknak gyerme­kével, unokájával nem köthet há­zasságot. Gondnokság alatt álló személyekkel, gyermekekkel és a gyámhatóság engedélye nélkül 18 éven aluliakkal kötött házasságok ugyancsak érvénytelenek, kivéve, ha azt az illető házasfél később — a gondnokság megszűnte vagy a nagykorúság elérése után — is­mételten jóváhagyja. Olyan eset­ben is érvénytelen a házasság, ha az anyakönyvvezető nem hiva­talos minőségében jár el, vagy — ha nem voltak együttesen jelen a házasulok, amikor kimondták az „igen”-t. (Törvényeink tehát ele­ve lehetetlenné teszik a Mikszáth regényéből megismert „Különös házasság”-okát). Általában annál az anyakönyv­vezetőnél kell megkötni a házas­ságot, akinek működési területén az egyik házasuló lakik, de ha a leendő házasok bejelentik szándé­kukat, másutt is megköthetik a házasságot. Egyes magyar külkép­viseletek vezetői — nagykövetek — előtt is köthetnék házasságot külföldön tartózkodó magyar ál­lampolgárok. Különböző helyen — ám min­dig azonos módon — kezdődik hát a házasság. Megszűnésének pedig a törvény szerint kétféle módja van: a természetes, ha sí­rig tart. A házasság megszűnésé­nek másik módja a bírói felbon­tás, vagy népszerű szóval: a vá­lás. (Magyarországon 1967-ben 21 078 házasságot bontottak fel, s az előző években is átlagosain húszezernél több esetben mond­ták ki a válást). A családjogi törvény röviden összefoglalja: „A házasságot ko­moly és alapos ok esetén bár­melyik házastárs kérelmére — per lefolytatása után — fel kel) bontani. Annak elbírálásánál, hogy a házasság felbontására van-e komoly és alapos ok, a kö­zös kiskorú gyermek érdekét is figyelembe kell venni”. A bíróságoknak rendszerint ép­pen azért van nehéz dolguk a válni akaró házasfelekkel, mert minden esetben ki kell deríteni, hogy tényleg komoly és alapos okuk van-e a válásra, vagy csu­pán hirtelen harag, egy „harma­dik” megjelenése indította el a válópert. Az egyházi törvények Sárréti Napok A szeghalmi községpolltikai ál­landó bizottság csütörtökön dél­után megtartott tanácsülésén a sportpálya bővítését, valamint az ifjúsági ház munkatervének elő­készítését vitatták meg. Itt jelen­tették be, hogy előreláthatólag a jövő év májusában rendezik meg a Sárréti Napokat. Tárgyalás kezdődött a gyár to­vábbi fejlesztésére, amelyre elő­reláthatólag egy-két év alatt ke­rül sor. Ennek a célszerűségét el­sősorban az eddigi jó eredmények indokolják, emellett kedvező gyár területi elhelyezkedése és biztosított a szakmunkás-utánpót­lás is. Megkezdik az iizieiház építéséi Mezöbérén 1/ben A Mtözőberényi Építőipari Ktsz az idén eddig 27 családi házat adott át a megrendelőnek és még négyet ad át. Nyolcat télie- sítésre készít elő. A belső mun­kák a dolgozók mintegy 80 szá­zalékának a téli foglalkoztatását biztosítják. A- ktsz a napokban kezdte meg a felvonulást a Mezőberény fő­terén tervezett 33 lakásos, négy­szintes üzletház építéséhez. Az alapkiásás 25-én kezdődik és még az idén az alapozás egy része el készül, hogy a zsaluzást és a vas­szerelést télen is folytathassák. A szövetkezet darut, gyorsfelvonót és betonkeverő gépet vásárol a többszintes építkezéshez. Az üz- letház 1972-ben készül el, amikor a község fennállásának 250. év­fordulóját ünnepli majd. Nem fizetett gyermektartást — négyhonapi szigorított börtön Bíróságaink elé sajnos egy­re többször kerül olyan ügy, amelyben tartási kötelezettség elmulasztása miatt kell ítéletet hozni. A szomorú esetek több­ségében az apa a ludas. A közelmúltban a Gyulai’ Já­rásbíróság Bemdt Péter, bün­tetett előéletű gyulavári lakos ügyét tárgyalta tartási kötele­zettség elmulasztásáért. A kétgyermekes apát már 1966-ban a bíróság hamis tanú­zás miatt elítélte 3 havi szabad­ságvesztésre, amelyet 3 évi pró­baidőre felfüggesztettek. Az el­múlt évben tartási kötelezett­ség elmulasztása miatt vonták felelősségre és 4 hónapi szabad­ságvesztésre ítélték. Ugyanak­kor le kellett töltenie azt az időt is, amelyet hamis tanú­zásért kapott. Ekkor a bíróság ítéletében arra is kötelezte, hogy havonta előre fizessen 500 forint gyermektartást két kiskorú gyermeke után. Ez év januárjában szabadult büntetéséből és ezután alkalmi munkákat vállalt. Egyik mun­kaadójánál a bíróság határozata szerint béréből 200 forintot vontak le. Amikor ez tudomá­sára jutott, erről a munkahe­lyéről „kereket-oldott”. Időköz­ben tartozása már 4000 forintra növekedett. Mivel még remény sem volt arra, hogy ezt az adó­ságát rendszeresen és megbíz­hatóan fizesse, a Gyulai Járás- bíróság újra vádat emelt a tar­táskötelezettség elmulasztása miatt, és ismét négyhónapi, de szigorított börtönre ítélte Berndt Pétert. B. O. tekintik a ^haz£a^r'<'|! '^ení V***"%**V%%*V**%*%*%%%%**%%*%*%%,**%%VM'%*%%*%%%%%*%%%%**%%**%V törődve azzal, hogy a rossz há­zasság mindkét fél számára csak \ szenvedést, állandó bajokat je­lent. A másik véglet némelyik j nyugati ország — például az: Egyesült Államok több államá­nak — törvénye, amely lehetővé ! teszi, hogy akár havonta váltó- £ gassa házastársát, akinek hajla­mai úgy hozzák — és pénztárcá­ja is megengedi a költséges „szó­rakozást”. A szocialista magyar jog nem ismer általánosítható válóokokat, minden egyes esetben a tényle­ges helyzetből indul ki. A válni akaró házastársakat először igyek­szik a bíró kibékíteni — s hogy ez mennyire nem formális, azt bizonyítja: a meginduló bontó­perek jelentős része béküléssel végződik. Ha viszont mégsem si­kerül a békítés, a házasság jóvá­tehetetlenül elromlott, a bíróság felbontja a házasságot. Ilyenkor alaposan mérlegeli, hogy ez mennyire lesz hasznos az egykor többnyire szerető, de most már egymást gyűlölő házastársaknak és mit jelent közös gyermekük­nek. Legtöbbször éppen a semmi­ről sem tehető gyermekek sínylik meg szüleik válását, s ez a fő oka annak, hogy a bíróságok csak a mindenképpen menthetetlen, gya­korlatilag máris szétment házas­ságokat bontják fel. Amíg lehet —• a házasfelek, a társadalom és a gyermekek érdekében egyaránt — igyekeznek a férj és feleség közti ellentéteket elsimítani, a kapcsolatot helyreállítani. Várkonyi Endre Keresrtes_AAih£!ii « ókorai o*om A felszabadulás után első te­endőink közé tartozott a köz- igazgatás megszervezése és va­lamilyen közbiztonsági szerve­zet létrehozása. Egységes séma nem volt e feladatok megoldására, mert a felső vezetés hiányzott és így öntevékenyen, a saját felelőssé­gükre végezték a kommunisták, más haladó helyi emberek be­vonásával a munkát. Hogy helyileg egyik vagy má­sik helyen mit és hogyan old­junk meg azt az ottani feltéte­lek is erősen befolyásolták. Azokban a községekben, ahol a felszabadulás előtti időkben is hosszabb időn keresztül volt baloldali mozgalom — még ha lazább formációkban is — az új községi vezetést demokratikus gondolkodású emberekkel köny- nyebben lehetett megoldani, mint ott, ahol ezek a feltételek hiányoztak. Az ilyen helyeken megeléged­tünk azzal, hogy személyi vál­toztatásokkal demokratizáljuk a helyi közigazgatást és a közbiz­tonság megteremtésére fegyver nélküli polgárőrség létrehozását javasoltuk. Ilyen község — tudomásom szerint — Békés megyében nem volt. Megyénkben így vagy úgy a káderfeítételek a helyi vezetés demokratizálására megvoltak. Nem volt olyan községe a me­gyének, ahol a felszabadulás előtt valamilyen formációban ne lett volna olyan baloldali tömö­rülés, ahol folyamatosan ápolták a forradalmi szocialista eszmé­ket. Voltak helyek, ahova még az illegális kommunista sajtóter­mékek is eljutottak. De mi nemcsak saját me­gyénkben szerveztük a népi köz- igazgatást és segítettük létrehoz­ni a kommunista pártszerveze­teket, hanem a megye határain túlra is elkalandoztunk. Főleg az akkori Csanád megye mezőkovácsházi és battonyai já­rásainak községeit vettük célba. Ezeken a helyeken egyik-má­sik községhez, ha volt is a fel- szabadulás előtt politikai kap­csolatunk, ezek igen laza kap­csolatok voltak. A felszabadulás után mégis sokat segítettek. Azokban a községekben, ahol még ez a laza kapcsolat is hi­ányzott, bizony jóval több mun­kával tudtunk a helyi vezetésben valamennyire is érdemleges vál­tozást létrehozni. Ezeken a helyeken elért sike­rek sem voltak mindig szilár­dak. olyan esetek is előfordul­tak, hogy többször megismétel­tük a helyi szervező munkát, mire az új vezetés talpán ma­radit. Egy ilyen jellegű élményben volt részünk Magyar bánhegye­sen is: 1944. október 23-án reggel Súlyán György elvtárssal együtt mentünk Magyarbánhegyesre. A helyi viszonyokat nem is­mertük. Személyes kapcsolatban sem voltunk senkivel a község­ből. így nem volt információnk arról, hogy a község vezetésében történt-e már valamilyen válto­zás. Első utunk a községházára ve­zetett, hogy tájékozódjunk a helyi viszonyokról. Itt tevékeny­kedő embereket találtunk. A hivatalban a régi zsíros­paraszt bíró irányította a mun­kát. Morózusan fogadott bennün­ket, majd rövid beszélgetés után megállapítottuk, hogy itt bizony még semmi változás nem tör­tént a felszabadulás óta. Világos volt, hogy tenm kell valamit, mert a demokratizáló­dás számára nem megfelelő a jelenlegi vezetés. A változást az is sürgette, hogy a községháza udvarán rengeteg fegyver és lőszer volt felhalmozva, amit a menekülő magyar katonai alakulatok do­báltak el a község határában. Mit tegyünk? — tanakodtunk Súlyán elvtárssal. A községben biztosan vannak elvtársak, de hogyan találjuk meg őket? Egyszercsak valamelyikünknek eszébe jutott, nézzük meg a köz­ségi nyilvántartásban, hogy bal­oldali politikai magatartásáért kiket tartott a csendőrség fel-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents