Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-24 / 272. szám

MM. november 23. 5 Vasárnap Uj üzemet létesít Békéscsabán a textilfeldolgozó ktsz létszáma így mintegy 80—100 fő­vel növekszik. Az üzemház beren­dezéséhez a Szovjetunióból 1 mil­lió 300 ezer forint értékű gyors- és speciál-varrógépeket, valamint vasalógépet rendeltek. A vésztői üzemben — ha a szolgáltatóház felépül — két műszakot szervez­nek, ami a létszám 40 fős, növeke­dését jelenti majd. Igen nagy a kereskedelem ér­deklődése a kötöttáruk iránt. Szovjet megrendelésre 6 ezer női ruha készül jövőre és szinte kor­látlan a belföldi igény is. A ter­melés növelését bedolgozók fog­lalkoztatásával tervezik megolda­ni. A‘ szövetkezet eddig holland és nyugatnémet cégek megrendelésé­re jélentős bérmunkát vállalt, amit nemcsak megtartani, ha­nem jövőre még bővíteni is akar. Őszi gépjavítás A Békéscsaba és Vidéke Textil- feldolgozó Ktsz termékei, köztük a kötött pulóverek, női ruhák, férfi-, női télikabátok, férfi­zakók, fiúblézerek a Budapesti őszi Vásáron nagy sikert arattak. Számos kis- és nagykereskedelmi vállalat és több budapesti áruház érdeklődését keltették fel. A vá­sár után három textil nagykeres­kedelmi vállalattal kötött szerző­dést a szövetkezet, melynek alap­ján 1970-ben mintegy 30 millió forint értékben készít férfi-, női, lányka-, kamasz- és bakfiskabá- tot. Ez több mint az egész 1969. éVi termelési érték. A vállalást az tette lehetővé, hogy a Délmagyarországi Textil Nagykereskedelmi Vállalat még az idén átadja a békéscsabai te­lepet, ahol már februárban meg­kezdik a termelést. A szövetkezet a sarkadj Lenin Tsz-ben. (Fotó: Balkus) A polgári védetem össztársadalmi feladat Irta: Klaukó Mátyás ügyelet vagy megfigyelés alatt? Kértük a bírótól ezeket a nyilvántartásokat. Először hímelt-hámolt, hogy nem is tudja megvan e, de ami­kor látta, hogy a kérés nem tré. fa, a nyilvántartás mégis elő- riílt, amelynek alapján sikerült érintkezésbe lépni a helyi elv- társakkal. Megkonzultáltuk velük a he­lyi viszonyokat és ennek alap­ján a község vezetésébe állítot­tuk Godó Bertalan és Mari Já­nos földmunkásokat és M. Tóth Mátyás kisgazdát. Az új vezetőket röviden el­igazítottuk, és mint akik jól vé­gezték munkájukat a kis DKW- kocsinkkal elrobogtunk Kunágo- ta felé. Estefelé visszajövet Magyar- bánhegyeshez érve mondom Sú­lyán elvtársnafc: — Nézzük meg, hogyan dol­goznak az új vezetők? — Jó. Nézzük — válaszolta. A községházán csak két sze­mélyt találtunk. Az egyik irodá. ban a községi bíró és a helyi katolikus pap iszogatott. Már jól beszívtak, és úgy látszott mintha valami nagy örömre in­nának. Az új vezetők iránt érdeklőd­tünk. Azt válaszolták, hogy hogy már elmentek haza. A helyzetet gyanúsnak talál­tuk, majd kimentünk az udvar­ra. Ott még két ember dolgoz­gatott. Tőlük érdeklődtünk az új vezetők felől. — Elmarták őket — mondja áss egyik ember. — Mi az, hogy elmarták? — Hát amikor maguk elmen­tek. nemsokára veszekedés kez­dődött. — Honnan tudják, hogy ve­szekedtek? — kérdeztem. — Ügy kiabáltak, hogy min­den kihallatszott. — És mit kiabáltak? — Hát... a bíró olyasmit kia­bált, hogy ne gondoljátok, hogy most már a kódísok lesznek itt az urak. — Az új vezetők ezt csak úgy zsebre vágták ? — Dehogy vágták. Kiabáltak azok is mindenfélét. Még azt is, hogy vége a szolgaéletnek. — Na, és aztán? — Aztán? — gondolkodtak egy kicsit — aztán megúnták az egészet és itthagyták a község­házát — mondták szinte kórus­ban. — A helyzet világos volt. A gazdagok kimarták a szegénye­ket a közhivatalból és az sem volt vitás, hogy ebben a pap keze is benne volt. Visszamentünk Súlyán elv­társsal az irodába. Ott már csák a bírót találtuk. A pap hazament a szomszédos parókiára. Én a bíróval beszélgettem. Sú­lyán elvtárs átment a paphoz. A megbeszélés nem tartott so_ káig. A bíró is. meg a pap is megértette a demokratikus együttélés szabályait. Az új vezetők úibol elfoglal­ták munkah“lvííket és ha nem is gyorsan, de ebben a község­ben is megindult az új élet ki­alakulása. A hátország védelme és ezen ' belül a polgári védelmi fel­adatok végrehajtásának fontossá­ga Békés megyében is jelentősen fokozódott az utóbbi években. Mind több ember került kap­csolatba a polgári védelemmel, il­letve kapott ilyen feladatot. En­nek során kedvező irányban for­málódott a lakosság gondolkodása, mind többen értették meg a pol­gári védelmi feladatok megvaló­sításának a szükségességét, a pol­gári védelemnek mind több lelkes aktivistája lett. Ez a több éves polgári védelmi tevékenység már egy olyan alapot teremtett, hogy újabb lépést te­hetünk a tömegfelkészítő és pro­pagandamunkánk előbbrevitelé- ben. A több évre szóló propaganda­tervünk alapján a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága ez év jú­liusában határozatot hozott a pol­gári védelmi propaganda esemény- sorozat megrendezésére. Ezzel vet­te kezdetét az a széles körű, nagy tömegeket mozgósító újszerű pol­gári védelmi munka, amelyhez hasonló jellegű még nem volt me­gyénkben. Közéi két hónapon keresztül minden hét utolsó két napja igen | mozgalmas volt Békés megye vá­rosaiban és egyes községeiben. A ..Polgári Védelmi Napok” esemé­nyei zajlottak. Benépesültek a kultúrházak és sportpályák. Fe­szülten figyelő tekintetek szege- ződtek a pergő filmkockákra, amelyek az életnek és az emberi javak megvédésének számtalan módját mutatták be. A nézők szin­te átélték és valódinak érezték, amint az egészségügyi szalkaszbe- osztottak a „sérült” embertársai­kat részesítették elsősegélyben. Elismerő tapsok hangzottak el. amikor a vetélkedők egy-egy ver­senyzője szakszerű választ adott a feltett kérdésre. M indez és még sok más idézte a háború borzalmait, de mutatta erőnket, felkészültségün­ket, az emberek összefogásában rejlő hatalmas erőt is, amely ké­pes enyhíteni és megszüntetni az emberi szenvedést. A polgári védelmi napok fel­adatának megoldásában célkitű­zéseink több irányúak voltak. Egyrészt be kívántuk mutatni — elsősorban a járási, községi la­kosok részére — a polgári véde­lem működését, ebben az állampol­gárok szerepét és a korszerű tá­madóeszközök hatása elleni meg­előzéssel, védekezéssel, valamint mentéssel összefüggő lehetőségeit, feladatait. Tovább akartuk szilárdítani az állampolgárokban azt a hitet, meggyőződést, hogy egy minden eddiginél pusztítóbb világháború kitörése esetén is van lehetőség a tragikus következmények elkerü­lésére, a menekülésre, ha minden­ki ismeri a fenyegető veszélyt és annak elhárítási módját. A különböző színtű rendezvé­nyeink alapgondolata volt: „a la­kossággal együtt, a lakosság vé­delméért”. Arra törekedtünk, hogy propagandánk eljusson a községekben és városokban minél szélesebb tömegekhez, hogy fiatal és felnőtt egyaránt ismerje mind­azon tennivalókat, amelyet saját maga, családjg és az egész társa- lalom érdekében tennie kell egy lehetséges ellenséges támadás ese­tén. Szemléltetően illusztráltuk mindazt, amit megyénk felnőtt la­kossága az elmúlt 5 év alatt, va­lamint a 15 órás tájékoztató okta­tásokon megismert. Mindezeken túl egy olyan szándék is vezetett bennünket, hogy további tapasz­talatokat gyűjtsünk, hogy a 2002. Korm. számú határozat megvaló­sításából az állami, szövetkezeti és társadalmi szervek milyen mér­tékben és eredménnyel veszik ki részüket. Egyszóval: a polgári vé­delem össznépi jellege hogyan ér­vényesült a megyében. n z előkészítés és végrehajtás során elvégzendő munka a széles körű társadalmasítást indo­kolta és ennek érdekében külön­böző színtű és jellegű bizottságo­kat, munkacsoportokat szervez­tünk. Ezek működése igazolta el­gondolásunk helyességét, azaz az irányító szervek ilyen rendszerű létrehozása, tagjai helyes megvá­lasztása biztosíthatja csak a po­litikai, szakmai, gazdasági felada­tok megvalósításának összhangját, teljességét. E tény rendkívül nagy jelentőségűvé válhat háborús kö­rülmények között, ezért ez idő­szakra vonatkozó terveinkben, el­gondolásainkban szükséges ezzel számolnunk. A pártirányítás messzemenően érvényesült mindvégig és minden területen a munkában. A párt- alapszervezetek taggyűlésein napi­rendi pontként szerepeltek a ren­dezvények propagálása, segítése — kérdései. A megye 18 községében és 4 vá­rosában tartottuk meg a rendez­vényeket. Bemutattuk a községek­ben a radioaktív kiszóródás elleni védelem módjait —, fűmen és va­lóságban — az egészségügyi sza­kaszok tartottak versenygyakorla­tot és a lakosság tájékoztató okta­tása anyagából vetélkedtek a be­nevezett versenyzők. E programok járási, városi és megyei szinten bővültek további bemutató gya­korlatokkal. illetve kiállításokkal. A megyei „Polgári Védelmi Na- pok”-at az tette még színesebbé, hogy a Vöröskereszttel közösen szervezett egészségügyi szakaszok versenye felfutó rendszerű volt a „Ki tud többet a polgári véde­lemről?” községi, járási és megyei vetélkedőhöz hasonlóan, nymo­don a megye területén összesen 90 egészségügyi szakasz készült fel, illetve tevékenykedett a „Polgári Védelmi Napok” idején. a megyei törzs által összeállí­tott kiállítás méltán megér­demelte a látogatók elismerését. A kiállítás anyaga különösen nagy segítséget nyújtott az általános és középiskolákban folyó honvédel­mi ismeretek polgári védelem tan­tervi témakör oktatásával foglal­kozó pedagógusok és gyermekek számára egyaránt. A Mtegyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, amikor elhatározta a Polgári Védelmi Napok megren­dezését, többek között abból in­dult ki — és egyik alapvető fel­adatként jelölte meg — a polgári védelemmel összefüggő propagan­damunka hatékonyságának továb­bi emelését. Külön gondot fordít­va az MSZMP Politikai Bizottsá­gának a polgári védelemre vonat­kozó határozatának további gya­korlati realizálására és végrehaj­tására. Ismeretes, hogy a párt és a kormány határozatai sokoldalúan segítik elő a polgári védelemmel összefüggő feladatok feltételeinek biztosítását, a tartalmi, eszmei munka hatékonyságának növelé­sét. Továbbá alapvető feladatának jelölte meg a végrehajtó bizottság a megye lakossága tekintélyes ré­szének tervszerű, szervezett be­vonását, a polgári védelmi napok feladatainak sikeres, eredményes végrehajtásában. Azzal a céllal, hogy megyénkben minél többen és még jobban ismerjék fel a pol­gári védelem célját, jelentőségét és fontosságát. Olyan légkör megteremtését tűztük ki célul, hogy a lakosság széles tömegei tudatosan ismerjék fel a polgári védelmi feladatok végrehajtásában a társadalmi és az egyéni érdek összhangját, és önként, saját érdekük, családjuk védelme szempontjából vállalja­nak aktív szerepet a polgári vé­delmi napok feladatainak gyakor­lati végrehajtásában. Egyszóval, közelebb vinni a szervezett propagandamunka út­ján a lakosság tudatának, gondol­kodási módjának formálásához, annak a lényeges elvi kérdésnek a megértését, hogy a polgári vé­delmi feladatok végrehajtása össz­társadalmi feladatot jelent, amely­ben a társadalmi és az egyéni ér­dek egy és oszthatatlan. B propagandamunka haté­konyságának emelésével alapvető feladatnak tekintettük annak tudatos felismerését, hogy mindazok, akik aktív szerepet vál­laltak a polgári védelmi napok feladatainak végrehajtásában, nem valami szívességet tettek, ha­nem kötelességük teljesítésének tettek eleget, figyelembe véve a Magyar Népköztársaság Alkotmá­nyának azt a pontját, amely ki­mondja: „A haza védelme minden állampolgár szent kötelessége!” Igen komoly feladatnak tekin­tettük a propagandamunka során annak tudatosítását a hivatásos állomány között, hogy a szakmai és államigazgatási feladatok ei-ed- ményes végrehajtása megköveteli, hogy az állomány egésze szerve­zetten és tervszexűen vegye ki a részét a propagandamunkából is. Mindjobban felismerni azt, hogy a lakossággal együtt sokat, nélkü­lük keveset tud a hivatásos állo­mány végrehajtani a kapott fel­adatokból. Most, amikor egyúttal számve­tést is végzünk, úgy érzem, objek­tív tényeken nyugszik az a meg­állapítás, hogy a kitűzött célokat elértük és a megyei „Polgári Vé­delmi Napok” eredményesek, hasznosak és tanulságosak voltak. A számszerű adatok is elgondol­koztatóak. Nézőként, közremű­ködőként, társadalmi segítőként 56 000 fő vett részt rendezvényein­ken. Ez a szám — amely a megye lakosságának 12 százaléka és a rendező helységek összlakóinak egyötöd része — arra enged kö­vetkeztetni', hogy jelentős érdek­lődést, visszhangot váltottak ki az események. Ehhez nagymértékben járult hozzá a megyei Népújság is, mely az események előkészítéséről és lefolyásáról színes tudósításokban tájékoztatta a megye lakosságát. A rendezvényeken látottak, hal­lottak nagymértékben növelték a lakosság polgári védelmi tájéko­zottságát. biztonságérzetét és a fi­gyelmét e területre összpontosí­tották. A vezető szervek irányító készségét, gyakorlati szervező munkáját hasznos tapasztalatok­kal gazdagította. Jól vizsgáztak a különböző verseny- és bemutató­gyakorlatokon részt vevő alegysé­gek beosztottai is. A tömegmozgosító és felkészí­tő munkánk első, nagyobb szabású programja volt ez. Úgy érezzük, helyes úton járunk és a jövőben is ezt kívánjuk követni, még szélesebb alapokra helyezve a lakosság polgári védelmi ne­velő. felkészítő munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents