Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-24 / 272. szám

IMS. november 23. 3 Vasárnap Szőlőoltvány nylon tasakban Valószínű, hogy a hosszan tartó ősz miatt csökkent a gyü- mölosfaoltvány-lerakatok iránti igény megyénkben. Ezzel kap­csolatban Boros László, a me­gyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának kertészmérnöke elmondotta, hogy mindössze 22 lerakati en­gedélyt adtak ki november 20- ig. Ezek jó részét az Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetek kapták, keveset kértek a termelőszövetkezetek és kertészeti szakkörök. Az utóbbi időben megnövekedett az érdeklődés faoltványok iránt a háztáji gazdaságokban. Félő — amint a kertészmérnök mondotta — hogy a 22 lera- kati hely ezt az igényt nem tudja kielégíteni. Az ültetvénytervező vállalat szőregi irodája az idén jelent­kező gyümölcsfaoltvány-igény és szőlőoltványigény kielé­gítése mellett már szervezi a jövő évi termelést oly módon is, hogy a faiskolák ve­zetőinek figyelmét a háziker­tekben jól hasznosítható gyü­mölcsfajták szaporítására irá­nyítja. Kísérletkéippem megyénkben is bevezetik a szőlő- és gyü­mölcsfaoltvány lezárt nylon- tasakos árusítását. Ez a mód­szer máshol bevált s a zöldség­üzletekben ugyanúgy vásárol­hatnak úyen cikket a vevők, mint a burgonyát, vöröshagy­mát vagy almát. Váljanak az ÁFÉSZ-ek is Interjú Boros Gergellyel, a MÉSZÖV elnökével A gazdaságirányítási reform be­vezetésével öszefüggésben ázéles körű elméleti vitában kristályo­sodtak ki a korszerű szövetkezet- politikai elvek. E vita tisztázta a szövetkezetek szerepét a szocialista társadalomban és a népgazdaság­ban. Az Általános Fogyasztási és Ér­tékesítő Szövetkezetek, mint kis- és középvállalatok, mint gazda­sági, társadalmi intézmények ma és további fejlődésük távlatában is fontos szervezetei szocialista rendszerünknek. A szövetkezetek a szocialista tulajdon egyik alap­vető és szükséges, az állami tu­lajdonnal egyenrangú formáját testesítik meg. Tevékenységük szükséges, előnyös és hasznos. A reform a szövetkezeteket tekinti a mozgalom alapintézményének: a tagok önkéntes személyi társu­lásának, melyek a tagság anyagi hozzájárulásán alapulnak, válnak szocialista vállalattá, melyben a szövetkezeti tagság sokoldalú gazdasági és társadalmi tevékeny­sége valósul meg. A reform és a szövetkezetpoliti­kai elvek alapvetően új helyzetet teremtettek az Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetkezetek életében. Ezekkel a gondolatok­kal kerestük fel Boros Gergelyt, a MÉSZÖV elnökét, hogy e szö­vetkezetek munkájáról, az előttük álló nagy jelentőségű feladatokról kérdéseinkre válaszát kérjük. — Milyen helyet foglal el az Általános Fogyasztási és Érté­kesítő Szövetkezet megyénk ke­reskedelmi életében? — Az elmúlt két évtizedben igen jelentősen megerősödött a földművesszövetkezeti mozgalom. Megyénkben 124 ezer ember tag­ja valamelyik Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetkezetnek. Nincs a megyében olyan község Kitüntetés Dr. Sáró András elvtársnak, a megyei kórház igazgató főorvosá­nak 60. születésnapja alkalmá­ból, több mint három évtizedes kiemelkedő munkássága elisme­réséül, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munkaérdem­rend ezüst fokozatát adományoz­ta. A kitüntetést november 22-én, szombaton délelőtt az Elnöki Ta­nács megbízásából Klaükó Má­tyás, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke adta át dr. Sáró Andrásnak. hogy a vacsora (az egyetlen főtt étkezés) elkészítése nem tart to­vább fél óránál. Reggelire majd­nem mindig szalonnás sült to­jás van, „bacon ard eggs”. A szalonna előre szeletelve kapha­tó, csakúgy, mint a kenyér, amelyből szintén egész heti mennyiséget tárolnak a frizsi­derben, műanyagba burkolva. A passzírozás, pepecselés még kis­mamák számára is ismeretlen dolog: a bébiétel változatos, jó és népszerű, a krumplipürét meg porítva hozzák forgalomba, be kell szórni egy Ids forró tej­be és kész. A mosást, mosoga­tást, centrifugálást is gép végzi ei Mrs. B. helyett. Egyéves kis­fia pelenkáival még ennyit sem kell bajlódnia: a szennyeseket egész héten át egy fedett mű­anyag vödörben gyűjti, s azt minden hétfőn elviszi a teher­autóval érkező „pelenkaszolgá­lat” küldönce, ugyanakkor lerak egy nagy csomag tisztát. Mindez nagyon jó, mert sok időt szabadít fel, de mire? Könyv igazán csak elvétve akad a különben gondosan be­rendezett. csecsebecsékkel és az új divatjukat élő antik tárgyak­kal telezsúfolt otthonokban. A tévé mellett viszont több órát tölt naponta az amerikai házi­asszony, a 13 csatornán összesen legalább tucatnyi Szabó család­szerű, folytatásos program akad. Kedvelt időtöltés néha öncélúan is a vásárlás. Délutánonként a mama beülteti a gyerekeket a kocsi hátsó ülésére, és körbejár­ja a szupermarketeket, áruhá­zakat. Végül sok időt fordítanak az amerikai nők önmaguk áno- lására. s ennek eredményékép­pen tíz-húsz évvel is fiatalaöb- nak tűnnek a koruknál. Ponto­sabban a negyvenévesek har­mincnak látszanak, és némelyik hatvanéves hölgy könnyen el tudná hitetni, hogy alig múlt negyven. Az amerikai férjek kímélik, féltik és rendkívül nagy tiszte­lettel övezik feleségüket. Az igazi boldogság jeleit valahogy mégsem tudtam felfedezni raj­tuk, azon a néhány fiatalasszo­nyon, akivel megismerkedtem. Egyikük egy bizalmas beszélge­tés során ezt mondta nekem: „Az amerikai nő élete irigylés­re méltónak tűnhet, hiszen a férfiak valóban piedesztálra, szobortalapzatra állítanak ben­nünket. De el tudod képzelni, milyen unalmas egyedül ott fenn a talapzaton?” (Folytatjuk) Zilahi Judit (Következik: A túltáplált be­teg). és város, ahol ez a szövetkezeti forma ne tevékenykedne. Kereken 745 millió forint forgóeszközzel rendelkeznek. 890 kiskereskedel­mi, 452 vendéglátóipari üzlettel, 204 termelő- és szolgáltató üzem­mel s bennük 5328 alkalmazottal dolgoznak a falu és a város jobb áruellátásán. A megye kiskeres­kedelmi forgalmának 52,8 száza­lékát adja az Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetkezetek hálózata. Ezen túl foglalkoznak baromfifelvásárlással, tojásátvé­tellel, 53 ipari üzemben hűsítő ita­lok gyártásával, szeszfőzéssel, épí­tőipari tevékenységgel és így to­vább. Szép számmal akadnak a 124 ezres taglétszámból olyanok, akik az ÁFÉSZ-ek valamelyiké­ben társulták baromfi- és nyúl- tartásra, valamint méhészetre. Az Általános Fogyasztási és Ér­tékesítő Szövetkezetek tehát je­lentős helyet foglalnak el me­gyénk kereskedelmi és gazda­sági életében. — A gazdaságirányítás re­formja milyen oldalról érinti a fogyasztási szövetkezeteket? — E kérdés megválaszolásánál a földművesszövetkezetek régi felépítéséből kell kiindulni. Akkor szigorú centralizmus valósult meg. Ez abban csúcsosodott ki, hogy a SZÖVOSZ, a MÉSZÖV meghozta a határozatot az alsóbb szövetkezetekre és ott azt végre­hajtották. Néha bizony a határo­zat vagy határozatok érintették és károsan befolyásolták az fmsz- ek érdekét. A gazdasági reform során kibontakozó vita olyan kor­szerű szövetkezetpolitikai elveket hozott a felszínre melyek lénye­gében talpra állították a falusi szövetkezeti mozgalmat. Megszü­letett az állásfoglalás, mely sze­rint az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetekben is a tulajdonos, a gazda szerepére a tagság hivatott, nem pedig a MÉSZÖV és a SZÖVOSZ. Ennek megfelelően a SZÖVOSZ-ban is és a MESZÖV-ben is átszervezést valósítottak, illetve valósítunk meg. A MÉSZÖV a jövőben az Általános Fogyasztási és Értéke­sítő Szövetkezetek érdekvédelmi szerve lesz, körvonalaiban olyan feladatot lát majd el, mint a tsz- ek területi szövetsége. Az irányí­tás helyett áttérünk a szaktanács- adásra, az érdek- és jogi véde­lemre. A szövetkezet belső életé­nek szervezését és irányítását magára a szövetkezetre, annak legfelsőbb tanácskozó testületére, a közgyűlésre bízzuk. — Milyen feladatokat olda­nak meg ezekben a napokban, hetekben az Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetkeze­tekben? — A helyi szövetkezeti mozga­lom elismerése, az önálló gazdál­kodás megvalósítása jelentős fel­adat elé állít valamennyiünket. A MÉSZÖV máris leadott egy cso­korra való hatáskört a megyében működő 35 Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezeteiknek, melyek közül csak a belső ellen­őrzést említem. Ezt a MÉSZÖV már nem csinálja, helyi feladat lett, akárcsak az árpolitikai irány­elvek valóra váltása is. A gazdasági reform szellemé­ben és a szövetkezetpolitikai bi­zottság állásfoglalása szerint most megújul az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet is. Az a célunk, hogy ezek a szövetkeze­tek is váljanak a szocialista de­mokrácia megtestesítőivé. Most legfontosabb feladat az alapszabály készítése, melyet ezekben a napokban, hetekben fogalmaznak meg az erre a célra létrehozott bizottságok. A MÉSZÖV ezt a munkaiolyamatot sokoldalúan előkészítette. Októ­ber 1-től tanácsadó szolgálatot hoztunk létre a MESZÖV-ben, ezt megelőzően pedig különféle módon értekezleteken, szocialista brigádok találkozóin, járási meg­beszéléseken, községi tanácskozá­sokon, a MÉSZÖV különböző fó­rumain és újságjában több alka­lommal is részletesen kitértünk az alapszabály készítésével kapcso­latos problémákra. Mindenhol azt tapasztaltuk, hogy a fogyasztási szövetkezetek 124 ezres taglétszá­ma nagy érdeklődéssel kíséri ezt a munkát. Bizottságokat hoztak létre, melyek a fogyasztási szö­vetkezetek szervezeti életét for­málják, segítik. Most kezd iga­zán látszódni, hogy a tagság mennyire magáénak érzi szövet­kezetét, hiszen az eddigi munka- bizottságok látogatottsága, a kü­lönféle értekezletek résztvevőinek aktivitása mutatja, helyes, jó irányban politizálunk a földmű­vesszövetkezeti mozgalomban. A következő hetekben részköz­gyűléseket tartanak fogyasztási szövetkezeteink, amikor is a szo­cialista demkorácia jegyében él­nek a részükre biztosított nagy le­hetőséggel, az önálló szövetkezeti élet kialakításában. Ekkor kül­dötteket választanak a körzeti ÁFÉSZ-ék értekezleteire, ahol az alapszabály megvitatása, a keres­kedelmi és gazdasági feladatok ellátása a szövetkezeti élet de­mokratizálása kerül előtérbe. Ezt követi a jövő év tavaszán az ÁFÉSZ-ek megyei küldöttértekez­lete, amikor a MESZÖV-el kap­csolatos szövetkezetpolitikai állás­foglalások kerülnek napirendre. Az eddigi tapasztalatok alapján meggyőződésem, hogy a földmű­vesszövetkezeti mozgalom a gaz­dasági reform biztosította lehető­ségek közepette tovább erősödik, s megtalálja megérdemelt helyét szocialista társadalmunkban — fe­jezte be kérdéseinkre adott vá­laszát Boros Gergely. Dupsi Károly Hollandiába, Nyug at- Németországba exportál tfirökmogyoró-csemetéket a szarvasi arborétum A szarvasi Arborétum faiskolá­jában nagy az őszi forgalom. A fiatal facsemeték, dugványok ez­reit szedik ki naponta a földből, gondosan csomagolják, címkézik, hogy hazánk különböző tájadra és külföldre sérülés mentesen érkez­zenek. Többek között törökmo­gyoró, platán, piramistölgy, a fe­nyőfélék számos változata vár el- j adásra. A Balaton környékére , igen sok lombhullató fenyőt (Mo­csári Cyprus) kérnek, de kedve­lik az egyéb díszítő növényeket, j amelyek tereken, sétányokon, | utak mentén fennséges látványt j nyújtanak. Naponta indul szaporítóanyag! Szarvasról a szélrózsa minden irányába. Budapestre, Gyulára, Kecskemétre, Szegedre és más városba küldenek facsemetét, dugványt, de megindult az expor­tálás is. Elsőnek Hollandiába küldtek törökmogyoró facsemeté­ket, de Nyugat-Németországba és más államba is igényeltek hason­ló szaporító anyagot. Külföldön kedvelik még a lombhullató fe­nyőt és más dísznövényt. Kül­földre több ezer facsemete „uta­zik” Szarvasról. Karácsonyfa cél jára pedig ezer méter lucfenyőt értékesít a jó hírű kert. A. R. Megszűnt a központi növényvéigép- gazdálkodás A búzatermesztés növényvédel­mi problémái címmel néhány nappal ezelőtt nagyszabású érte­kezletet tartottak Békéscsabán, a Technika Házában. Murányi Mik­lós, a Békés megyei Növényvédő Állomás igazgatója összefoglalta a búzatermesztés növényvédelmé­ben elért eredményeket és beszélt azokról a feladatokról, amelyeket a jövőben az üzemi vezetők saját hatáskörükben oldanak meg. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ugyanis ez év őszén megszüntette a növényvédelmi gépek központi gazdálkodását, vagyis a Békés megyei Növény­védő Állomás 1970-től már nem biztosít üzemi célra csávázó és növényvédelmi gépeket. Az előadást vita követte, mely során több mezőgazdasági szakember elmondotta, hogy a ke­nyérgabona minőségének megvé­désében a gabonapoloska, a fuzá- rium és a lisztharmat elleni vé­dekezés jelentheti a legfontosabb üzemi feladatat, mivel a vegy­szeres gyomirtás, mint termelési módszer lényegében meghonoso­dott. Miért kevés a lisztharmat- fertőzés Ez év tavaszán akadémikusok .jártak a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz gyümölcsösében a Bé­késcsabán ^rendezett akadémiai napok alkalmával. Feltűnt, hogy igen kevés a lisztharmat-fertő- zés. Kiss Sándor főkertész akkor ezt azzal magyarázta, hogy az őszi lombhullás után „permete­zéssel teleltetik a fákat. Noven- dából kétszázalékos oldatot csi­nálnak s ezt nagy nyomású gé­pekkel juttatják a faállományra. A Novenda azonban nemcsak a lisztharmait ellen nyújt az őszi időszakban védelmet, hanem a lemosás szerű permetezés, a va­ras betegségeket is pusztítja. Ezenkívül nagyon jó a takácsat­kák ellen is. Módszerük tavaly már igen ered­ményes volt, amit az akadémi­kusok is elismertek. Most ősszel megismétlik a tavalyi növényvé­delmi akciót, s holdanként 10 hektoliter permedével mossák le az igen értékes gyümölcsfa-állo­mányt. Előnevelő ól 15 nap alatt A mezőgazdasági építkezésbe u rekordot állított fel a szeghalmi járás termelőszövetkezeteinek építőipari közös vállalkozása és a körös,ladányl Űj Barázda Tsz építőbrigádja. Egy kétezer puly­ka elhelyezésére alkalmas neve­lőólat mindössze 15 nap alatt ké­szítettek el. Az előregyártóit ele­mek gyorsan kerültek egymás mellé, s a költség így nem hálad- ta meg a félmillió forintot. A gyors ütemben épített ólban jelenleg a Délibáb-fajta pulykát tartják. A szülőpárokat nevelik, melyek február második 'elében kezdik el a tojásrakást. A tojás­ból 'keltetett napos állatokat a tyúkfajhoz hasonlóan rotációban nevelik és főként exportra érté­kesítik Nyugat-Európában. A BOV békéscsabai gyárának vezetősége, nagy figyelemmel kí­séri a körösladányiak vállalkozá­sát, hogy az új módszerű pecse- nyepulyka-nevelést a körzetébe tartozó gazdaságok közül mind több meghonosíthassa.

Next

/
Thumbnails
Contents