Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-21 / 270. szám
19«. november 81. 5 Péntek — Miután így összejöttünk és meg is uzsonnáztunk, azt javaslom, hogy induljunk el. Ha átadjuk az országos halászati szövetkezetek szövetségének első ajándéktelevízióját a köröstarcsai általános iskolának, kimegyünk a büngösdi halastóhoz. Azt követően tovább folytatjuk az évente szokásos és most égy ajándékozással tarkított öregek napi ünnepségünket Bujdosó Imre, a gyomai Viharsarok Halászati Szövetkezet elnöke és az országos halászáti szövetkezetek szövetségének elnökhelyettese ismertette ezt a jól összeválogatott programúkat Mondani sem kell, hogy stílszerű helyen, vagyis a békéscsabai halászcsárdában. Sor került itt az 1945-ben alakult halászati szövetkezetben összegyűlt élmények felelevenítésére. Többször is elhangzottak már ezek, de valahogy úgy vagyunk velük, mint a halászlével és a rátott hallal. Mindig az ízlik legjobban, ami éppen előttünk van. Vannak, akik világéletükben csak nagyon finom halételeket ettek, mert azt szeretik a legjobban. Az egyszeri kántor azt mondta, hogy 6 csak rossz vizet, de rossz bort sohasem ivott. A világéletében mindig halász, az alapító tag , Csomós István bácsi viszont azt erősítgette most a terített asztalnál, hogy ő mindig csak szép halakat fogott. Legemlékezetesebb példányként egy hálóba akadt 70 kilós harcsát említett De kunszt volt ám M Öregek napja — tv-ajándékozással varsával kifogni egy ötvenkilós és$ horoggal kibajlódni egy 38 kilós harcsát is. A halászember még kevésbé tud pihenni, mint más, a nyugdíjazás után. Amíg mozogni bír, nem szalajtja el megkísérelni élete légnagyobb fogását. Nagy Jani bácsi szinte pendelyes kora óta próbálkozott véle. A felszabadulásig a csendőrök azonban nem hagytak neki kellő nyugalmat, mi több. állandóan üldözték. A jog és az igazság ugyanis azoké volt akiknek volt pénzük a folyó egy-egy szakaszának bérbe vételéhez. így aztán élete eddigi legnagyobb halát, egy 60 kilós harcsát a szövetkezet tagjaként fogta ki. Amellett még temérdek sokat 24 év alatt. Csak éppen vagyont nem tudott „fogni”. — Többet ért nekem mindig embertársaim jó ízű fa- latozása. Keresetem többségét is a húgom, meg az öccsém használta fel családjával együtt a nyugdíjazásomig. Pedig 30—50 ezer forint között váltakozik az erősebb fizikumú, ügyesebb halászok évi keresete. No, persze ez csak az utóbbi időben van így. Kezdetben volt úgy is, hogy nem tudtak hálónak való zsineget kapni. Ha megneszielték valahol, 50 vagy több kilométerre is cipelték érte az akkor valutának is számító halat. Ezt Portörő Sándor bácsi mesélte, aki elmondta: — Azért hozták létre a szövetkezetét. hogy végre azoké legyen a hal ára, akik kihalásszák. Nem pedig a bérlőké! Ilyen emlékezések után adták át a halászok ajándék-televíziójukat a köröstarcsai általános iskolának. Sok-sok meleg szót, szavalatot, úttörőnyakkendőket, gyönyörűen hímzett térítőkét kaptak érte cserébe. Vári Imre igazgató és a tantestület tagjai nagy meglepetéssel és meghatottsággal fogadták a magyar ipar legjobbnak ítélt Olimpiatípusú készülékét. Volt már televíziója az iskolának, de az évekkel ezelőtt kiöregedett. A község lakói közül eddig 390-en vásároltak készüléket. Ez nem szolgál vigaszul, mert nem mehettek el széjjelaprózódva, házakhoz az iskola-tv adásait nézni, hallgatni. Ezért volt nagy a meglepetés és az öröm. Bujdosó Imre elvtárs elmondta, hogy ha nem is éles, de hosz- szabb vita után esett a szövetség választása a halászati hagyományokkal rendelkező Köröstar- csára. Ennek a községnek a határában terül el, a Kettős-Körös partján a gyomai szövetkezet 327 holdas halastava is. Inkább egyre épülő tógazdasággá válik ez. A nagy mennyiségű áruhal mellett évente 16 vagon ivadék kerül majd ki innen a folyókba, a 3,7 millió költséggel most épülő ivatókból. —De jó volna itt húsz- vagy akár negyvenévesen is halászni — mondogatták a magas szakértelemmel és korral rendelkező nyugdíjasok. De hát az ilyen óhajtásra saját sóhajtásuk volt a válasz. K. I. swwwvwwwwwwwwwmwMWWWvwvwwHwwmHtwuwvwwvmww Urbanisztika: Az ország Hild-érmese Sopron Városok tapasztalatcseréje a világnap alkalmából A Városfejlesztési Világnap megemlékezésére — melyet november 14-én rendezett a Magyar Urbanisztikai Társaság — nem véletlenül került sor Sopronban. Erről beszélt Szilágyi Lajos építési és városfejlesztési miniszterhelyettes, amikor elmondotta, hogy Sopron és környékének fejlesztését a Minisztertanács hatá- rozatilag írja elő. Ez azt jelenti, hogy gyorsított ütemben kell fejleszteni a várost minden tekintetben. Jóllehet eddig is példás volt a város építése, szépítése. Erről nem kell más tanúbizonyság, mint az. hogy a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke, dr. Sarlós István, a fővárosi tanács elnöke ez évben Sopronnak adta át a Hild János Emlékérem kitüntetést. Méltán zúgott a taps a vá_ rosi tanács üléstermében, mellyel elismerésüket fejezték ki az ott levő magyar tudományos élet és az ország több városának képviselői azért a nagyszerű munkáért, amellyel legkorszerűbben őrizték meg és újították fel a középkori városmagot Ugyancsak emlékérmet vett át dr. Ormos István nyugalmazott egyetemi ta_ nór, akinek kiváló kertészeti, parkosítási munkáját jutalmazták ezzel a kitüntetéssel. Hild Jánosnak, az első magyar városrendezőnek emlékére alapított kitüntetés a legjobb helyre került. Hogy jövőre melyik várost és kit ér e kitüntetés, nem lehet tudni. Egy biztos, hogy azt a várost illeti, amely nemcsak elfogadhatót nyújt, de széppé, kedvessé, az ottani lakosok számára szinte elhagyhatatlanná teszi környezetét. Hiszen ma az egész világon keresik, kutatják, milyen legyen a város építészete, milyen legyen az emberi környezet. E gondolat, melyet az urbanisztikai társaság méltán segít, húsz évvel, ezelőtt merült fel Carlos Maria della Paolera argentin mérnök- j ben, az urbanisztika gondolatának megalapítójában. Azóta minden évben november 8-át követő napokban valamennyi országban ( jellemzője, hogy ne hanyagoljuk el az építési esztétikái sem! így, el az építési esztétikát sem! Így Városfejlesztési Világnapot deznek, legyen az Tokio Mexiko, földrész Amerika vagy Afrika, Európa, vagy Ázsia Olyan célkitűzések ezek, amelyeket az egész világon meg akarnak valósítani. Az ottani elhangzottak úgy csokrosultak, hogy ne ren- I a város széppé és kedvessé válik, vagy] Nagyon sajnálhatják azok a városok, melyek nem küldték el képviselőiket, mert ez nemcsak ünnepség volt, hanem egyben városok közötti tapasztalatcsere is. Talán azzal fejezem be tudósításomat, amit Sopron város taféljünk az érdemes hagyományok nácselnöke, dr. Erdély Sándor! ápolásától; a lokálpatriotizmus mondott a kitüntetés átvételekor: nem bűn. Nagy szerepe van a, „Továbbra is mindent elkövetünk város fejlesztésében, ha jószán-, városunk fejlesztéséért, szépítésé- dékkal védjük azt, A lokálpatrió- ért és műemlékeinek megőrzésé- tizmus elfelejtése sajnos szerepet I ért.” játszik a szép elpusztításában is. I Ügy vélem, nálunk is van ilyen Ügy szűrtem le az ott elhang-1 törekvés és talán egyszer mezattakból, hogy minden város je- ] gyénk valamelyik városa is büsz- lentkezik új igényekkel, azonban kétkedik majd a Hild János Emennek az átalakulásnak lényeges lékéremmel. Rocskár János KlSZ-vezetőségválaszté küldöttgyűlés a Békéscsabai Kötöttárugyárban (Tudósítónktól) Kedden vezetőségválaszto küldöttgyűlést tartott a Békéscsabai Kötöttárugyár KISZ-bizottsága. Többek között megjelent és felszólalt Baukó Mihály, a városi pártbizottság titkára, Richweisz Ferenc titkár és Futó Sándor, a városi és megyei KISZ-bizottság képviseletében, Kruzslitz Tibor, a gyár igazgatója, Kulcsár Ferenc- né, a vállalati pártbizottság titkára és Molnár József, a vállalati szakszervezeti tanács képviseletében. Ezenkívül képviseltette magát az ünnepi gyűlésen a gyár valamennyi társadalmi szervezete. Dr. Kiss Bálintné személyzeti vezető üdvözlő szavai után Pová- zsai Katalin, a gyár KlSZ-bizott- ságának csúcstitkára tartott színvonalas beszámolót a bizottság és a KISZ-szervezetek kétéves munkájáról. Egyebek között méltatta e munka jelentőségét és fontosságát s a továbbiakban még intenzivebb, hatékonyabb tevékenységre hívta fel a KISZ-tagságot. A beszámolót számos felszólalás követte, jeléül annak, hogy milyen nagy fontosságot tulajdonítanak a gyárban a KISZ tevékenységének. Külön is szót érdemel Boské Erzsébet felszólalása, aki részt vett az Országos Békekongresszuson és tapasztalatairól tartott érdekes élménybeszámolót. Második napirendi pontként sor került az új vezetőség és a küldöttek megválasztására. A csúcs- titkár ismét Povázsai Katalin lett, f—zár) STATISZTIKAI lí Qfotyt/ Az 1968. évi próbaszámlálás (mikrocenzus) lakásdemográfiai adatai A Központi Statisztikai Híva- I vonatkozzanák, s ezáltal az emlitai a legutóbbi, az 1960. évi nép- számlálás óta két speciális „kis- összeírást”, ún. mikrocenzust tartott az ország lakosságának személyi és családi adataiban, valamint a lakásadatokban a néptett tárgykörűikről szóló közlés jelentős információt, tájékoztatást nyújt a szakembereiknek és érdeklődőknek egyaránt. A fentiekben jelzett tárgykörök egy része (építkezések, lakáskorszámlálás óta bekövetkezet váltó- j szerűsítések, OTP-kölcsönök) tel- zások mérésére. Az 1968. január jesen új, most első ízben kerül 1-vel megtartott második mikro- | közlésre. Más részük — az 1963. próba- ' ' ” • cenzus tulajdonképpen számlálás volt. népszámlálás szolgáltatott tapasztalatokat Az ebből származó legfontosabb személyi, család- és lakásadatok már nyilvánosságra kerültek. A próbaszámlálás végrehajtásánál, annak részmintája keretében a népszámlálási programon túlmenően adatgyűjtésre is alkalom kínálkozott. A felmerült igényeket figyelembe véve, külön kérdőíven felmérték a véletlen eljárással kiválasztott 2 százalékos mintá felénél, vagyis minden második lakájban lakó háztartás különböző építkezési tevékenységét, az ezze( kapcsolatban igénybe vett OTP-kölcsönöket, lakásváltoztatási terveket, valamint a tartós használati cikkekkel való ellátottságot. Az alkalmazott speciális módszer lehetővé tette, hogy az így nyert adatok az ország valamennyi háztartására évi mikrocenzus felvételéből — mely a közelgő | így a lakásváltoztatási szándékok lebonyolításához és a tartós használati cikkekre vonatkozó adatok a Népességtu- dományi Kutató Intézet, kiadványsorozatában jelenteik meg. (10. Lakásdemográfiai adatok, 1966/2.) Mr * . Sopron együttes area: regi és az Demográfiai Évkönyv, 1968 A kiadvány az 1956-tói megjelenő „Magyarország Népesedése” illetve „Demo gráűai Évkönyv” című sorozat folytatásaként, Magyarország népességének és népmozgalmának gyakorlati és tudományos jellegű felhasználást \ egyaránt alkalmas módon összeállított, részletes adatait teszi közzé. A kötet a következő tárgyköröket foglalja magába: terület és népesség, házasságkötések, válások, szülések, halálozások, halálokok, csecsemőhalandóság, belföldi és nemzetközi vándormozgalom. A kiadvány az alapvető adatokon kívül számos kombináltan feldolgozott táblázatot, visszatekintő adatsort, valamint területileg (megyék, városok szerint) részletezett anyagot tartalmaz. A kötet anyagát összetettebb demográfiai számítások, bő jegyzetanyag. grafikonok és ábrák egészítik ki. Polgári iskolások találkozója Gvuláu Szombaton délután huszonöt éves találkozóra .jöttek össze az egykori diákok a IH-as számú általános iskolában, az egykori polgáriban. Virággal díszített padokban beszámoltak életükről, boldogan méregették egymást az egykori diáktársak. Este, a Park-étteremben ötven- személyes banketten elevenítették fel élményeiket, Técsi László volt tanáruk jelenlétében. Nagy örömükre megjelent közötiük a számukra ma is „Lajos bácsi”, az akkori pedellus, akit elhalmoztak ajándékokkal.
