Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-21 / 270. szám

19«. november 81. 5 Péntek — Miután így összejöt­tünk és meg is uzsonnáz­tunk, azt ja­vaslom, hogy induljunk el. Ha átadjuk az or­szágos halászati szövetkezetek szövetségének első ajándék­televízióját a köröstarcsai álta­lános iskolának, kimegyünk a büngösdi halastóhoz. Azt kö­vetően tovább folytatjuk az évente szokásos és most égy ajándékozással tarkított öregek napi ünnepségünket Bujdosó Imre, a gyomai Vi­harsarok Halászati Szövetkezet elnöke és az országos halászáti szövetkezetek szövetségének el­nökhelyettese ismertette ezt a jól összeválogatott programúkat Mondani sem kell, hogy stíl­szerű helyen, vagyis a békés­csabai halászcsárdában. Sor ke­rült itt az 1945-ben alakult ha­lászati szövetkezetben összegyűlt élmények felelevenítésére. Többször is elhangzottak már ezek, de valahogy úgy vagyunk velük, mint a halászlével és a rátott hallal. Mindig az ízlik legjobban, ami éppen előttünk van. Vannak, akik világéletükben csak nagyon finom halételeket ettek, mert azt szeretik a leg­jobban. Az egyszeri kántor azt mondta, hogy 6 csak rossz vizet, de rossz bort sohasem ivott. A világéletében mindig halász, az alapító tag , Csomós István bá­csi viszont azt erősítgette most a terített asztalnál, hogy ő mindig csak szép halakat fogott. Leg­emlékezetesebb példányként egy hálóba akadt 70 kilós harcsát említett De kunszt volt ám M Öregek napja — tv-ajándékozással varsával kifogni egy ötvenkilós és$ horoggal kibajlódni egy 38 kilós harcsát is. A halászember még kevésbé tud pihenni, mint más, a nyug­díjazás után. Amíg mozogni bír, nem szalajtja el megkísérelni élete légnagyobb fogását. Nagy Jani bácsi szinte pendelyes kora óta próbálkozott véle. A felsza­badulásig a csendőrök azonban nem hagytak neki kellő nyugal­mat, mi több. állandóan üldöz­ték. A jog és az igazság ugyanis azoké volt akiknek volt pénzük a folyó egy-egy szakaszának bérbe vételéhez. így aztán élete eddigi legnagyobb halát, egy 60 kilós harcsát a szövetkezet tagjaként fogta ki. Amellett még temérdek sokat 24 év alatt. Csak éppen vagyont nem tudott „fogni”. — Többet ért nekem mindig embertársaim jó ízű fa- latozása. Keresetem többségét is a húgom, meg az öccsém hasz­nálta fel családjával együtt a nyugdíjazásomig. Pedig 30—50 ezer forint kö­zött váltakozik az erősebb fi­zikumú, ügyesebb halászok évi keresete. No, persze ez csak az utóbbi időben van így. Kezdet­ben volt úgy is, hogy nem tud­tak hálónak való zsineget kap­ni. Ha megneszielték valahol, 50 vagy több kilométerre is cipel­ték érte az akkor valutának is számító halat. Ezt Portörő Sán­dor bácsi mesélte, aki elmondta: — Azért hozták létre a szövet­kezetét. hogy végre azoké legyen a hal ára, akik kihalásszák. Nem pedig a bérlőké! Ilyen emlékezé­sek után adták át a halászok ajándék-televízió­jukat a köröstarcsai általános iskolának. Sok-sok meleg szót, szavalatot, úttörőnyakkendőket, gyönyörűen hímzett térítőkét kaptak érte cserébe. Vári Imre igazgató és a tantestület tagjai nagy meglepetéssel és megha­tottsággal fogadták a magyar ipar legjobbnak ítélt Olimpia­típusú készülékét. Volt már te­levíziója az iskolának, de az évekkel ezelőtt kiöregedett. A község lakói közül eddig 390-en vásároltak készüléket. Ez nem szolgál vigaszul, mert nem me­hettek el széjjelaprózódva, há­zakhoz az iskola-tv adásait néz­ni, hallgatni. Ezért volt nagy a meglepetés és az öröm. Bujdosó Imre elvtárs elmond­ta, hogy ha nem is éles, de hosz- szabb vita után esett a szövetség választása a halászati hagyomá­nyokkal rendelkező Köröstar- csára. Ennek a községnek a ha­tárában terül el, a Kettős-Körös partján a gyomai szövetkezet 327 holdas halastava is. Inkább egyre épülő tógazdasággá válik ez. A nagy mennyiségű áruhal mellett évente 16 vagon ivadék kerül majd ki innen a folyókba, a 3,7 millió költséggel most épü­lő ivatókból. —De jó volna itt húsz- vagy akár negyvenévesen is halászni — mondogatták a magas szak­értelemmel és korral rendelkező nyugdíjasok. De hát az ilyen óhajtásra saját sóhajtásuk volt a válasz. K. I. swwwvwwwwwwwwwmwMWWWvwvwwHwwmHtwuwvwwvmww Urbanisztika: Az ország Hild-érmese Sopron Városok tapasztalatcseréje a világnap alkalmából A Városfejlesztési Világnap megemlékezésére — melyet no­vember 14-én rendezett a Magyar Urbanisztikai Társaság — nem véletlenül került sor Sopronban. Erről beszélt Szilágyi Lajos épí­tési és városfejlesztési miniszter­helyettes, amikor elmondotta, hogy Sopron és környékének fej­lesztését a Minisztertanács hatá- rozatilag írja elő. Ez azt jelenti, hogy gyorsított ütemben kell fej­leszteni a várost minden tekintet­ben. Jóllehet eddig is példás volt a város építése, szépítése. Erről nem kell más tanúbizonyság, mint az. hogy a Magyar Urba­nisztikai Társaság elnöke, dr. Sar­lós István, a fővárosi tanács el­nöke ez évben Sopronnak adta át a Hild János Emlékérem kitün­tetést. Méltán zúgott a taps a vá_ rosi tanács üléstermében, mellyel elismerésüket fejezték ki az ott levő magyar tudományos élet és az ország több városának képvi­selői azért a nagyszerű munká­ért, amellyel legkorszerűbben őrizték meg és újították fel a kö­zépkori városmagot Ugyancsak emlékérmet vett át dr. Ormos István nyugalmazott egyetemi ta_ nór, akinek kiváló kertészeti, parkosítási munkáját jutalmazták ezzel a kitüntetéssel. Hild Jánosnak, az első magyar városrendezőnek emlékére alapí­tott kitüntetés a legjobb helyre került. Hogy jövőre melyik várost és kit ér e kitüntetés, nem lehet tudni. Egy biztos, hogy azt a vá­rost illeti, amely nemcsak elfo­gadhatót nyújt, de széppé, ked­vessé, az ottani lakosok számára szinte elhagyhatatlanná teszi kör­nyezetét. Hiszen ma az egész vi­lágon keresik, kutatják, milyen legyen a város építészete, milyen legyen az emberi környezet. E gondolat, melyet az urbanisztikai társaság méltán segít, húsz évvel, ezelőtt merült fel Carlos Maria della Paolera argentin mérnök- j ben, az urbanisztika gondolatának megalapítójában. Azóta minden évben november 8-át követő na­pokban valamennyi országban ( jellemzője, hogy ne hanyagoljuk el az építési esztétikái sem! így, el az építési esztétikát sem! Így Városfejlesztési Világnapot deznek, legyen az Tokio Mexiko, földrész Amerika vagy Afrika, Európa, vagy Ázsia Olyan célkitűzések ezek, amelye­ket az egész világon meg akar­nak valósítani. Az ottani elhang­zottak úgy csokrosultak, hogy ne ren- I a város széppé és kedvessé válik, vagy] Nagyon sajnálhatják azok a váro­sok, melyek nem küldték el kép­viselőiket, mert ez nemcsak ün­nepség volt, hanem egyben váro­sok közötti tapasztalatcsere is. Talán azzal fejezem be tudósí­tásomat, amit Sopron város ta­féljünk az érdemes hagyományok nácselnöke, dr. Erdély Sándor! ápolásától; a lokálpatriotizmus mondott a kitüntetés átvételekor: nem bűn. Nagy szerepe van a, „Továbbra is mindent elkövetünk város fejlesztésében, ha jószán-, városunk fejlesztéséért, szépítésé- dékkal védjük azt, A lokálpatrió- ért és műemlékeinek megőrzésé- tizmus elfelejtése sajnos szerepet I ért.” játszik a szép elpusztításában is. I Ügy vélem, nálunk is van ilyen Ügy szűrtem le az ott elhang-1 törekvés és talán egyszer me­zattakból, hogy minden város je- ] gyénk valamelyik városa is büsz- lentkezik új igényekkel, azonban kétkedik majd a Hild János Em­ennek az átalakulásnak lényeges lékéremmel. Rocskár János KlSZ-vezetőségválaszté küldöttgyűlés a Békéscsabai Kötöttárugyárban (Tudósítónktól) Kedden vezetőségválaszto kül­döttgyűlést tartott a Békéscsabai Kötöttárugyár KISZ-bizottsága. Többek között megjelent és fel­szólalt Baukó Mihály, a városi pártbizottság titkára, Richweisz Ferenc titkár és Futó Sándor, a városi és megyei KISZ-bizottság képviseletében, Kruzslitz Tibor, a gyár igazgatója, Kulcsár Ferenc- né, a vállalati pártbizottság titká­ra és Molnár József, a vállalati szakszervezeti tanács képviseleté­ben. Ezenkívül képviseltette ma­gát az ünnepi gyűlésen a gyár valamennyi társadalmi szerveze­te. Dr. Kiss Bálintné személyzeti vezető üdvözlő szavai után Pová- zsai Katalin, a gyár KlSZ-bizott- ságának csúcstitkára tartott szín­vonalas beszámolót a bizottság és a KISZ-szervezetek kétéves mun­kájáról. Egyebek között méltatta e munka jelentőségét és fontossá­gát s a továbbiakban még intenzi­vebb, hatékonyabb tevékenységre hívta fel a KISZ-tagságot. A beszámolót számos felszóla­lás követte, jeléül annak, hogy milyen nagy fontosságot tulajdo­nítanak a gyárban a KISZ tevé­kenységének. Külön is szót érde­mel Boské Erzsébet felszólalása, aki részt vett az Országos Béke­kongresszuson és tapasztalatairól tartott érdekes élménybeszámolót. Második napirendi pontként sor került az új vezetőség és a kül­döttek megválasztására. A csúcs- titkár ismét Povázsai Katalin lett, f—zár) STATISZTIKAI lí Qfotyt/ Az 1968. évi próbaszámlálás (mikrocenzus) lakásdemográfiai adatai A Központi Statisztikai Híva- I vonatkozzanák, s ezáltal az emli­tai a legutóbbi, az 1960. évi nép- számlálás óta két speciális „kis- összeírást”, ún. mikrocenzust tar­tott az ország lakosságának sze­mélyi és családi adataiban, vala­mint a lakásadatokban a nép­tett tárgykörűikről szóló közlés je­lentős információt, tájékoztatást nyújt a szakembereiknek és érdek­lődőknek egyaránt. A fentiekben jelzett tárgykörök egy része (építkezések, lakáskor­számlálás óta bekövetkezet váltó- j szerűsítések, OTP-kölcsönök) tel- zások mérésére. Az 1968. január jesen új, most első ízben kerül 1-vel megtartott második mikro- | közlésre. Más részük — az 1963. próba- ' ' ” • cenzus tulajdonképpen számlálás volt. népszámlálás szolgáltatott tapasztalatokat Az ebből származó legfontosabb sze­mélyi, család- és lakásadatok már nyilvánosságra kerültek. A próbaszámlálás végrehajtásá­nál, annak részmintája keretében a népszámlálási programon túl­menően adatgyűjtésre is alkalom kínálkozott. A felmerült igénye­ket figyelembe véve, külön kér­dőíven felmérték a véletlen eljá­rással kiválasztott 2 százalékos mintá felénél, vagyis minden má­sodik lakájban lakó háztartás kü­lönböző építkezési tevékenységét, az ezze( kapcsolatban igénybe vett OTP-kölcsönöket, lakásvál­toztatási terveket, valamint a tar­tós használati cikkekkel való el­látottságot. Az alkalmazott spe­ciális módszer lehetővé tette, hogy az így nyert adatok az or­szág valamennyi háztartására évi mikrocenzus felvételéből — mely a közelgő | így a lakásváltoztatási szándékok lebonyolításához és a tartós használati cikkekre vonatkozó adatok a Népességtu- dományi Kutató Intézet, kiadvány­sorozatában jelenteik meg. (10. Lakásdemográfiai adatok, 1966/2.) Mr * . Sopron együttes area: regi és az Demográfiai Évkönyv, 1968 A kiadvány az 1956-tói megje­lenő „Magyarország Népesedése” illetve „Demo gráűai Évkönyv” című sorozat folytatásaként, Ma­gyarország népességének és nép­mozgalmának gyakorlati és tudo­mányos jellegű felhasználást \ egyaránt alkalmas módon összeál­lított, részletes adatait teszi köz­zé. A kötet a következő tárgykö­röket foglalja magába: terület és népesség, házasságkötések, válá­sok, szülések, halálozások, halál­okok, csecsemőhalandóság, belföl­di és nemzetközi vándormozga­lom. A kiadvány az alapvető ada­tokon kívül számos kombináltan feldolgozott táblázatot, visszate­kintő adatsort, valamint területi­leg (megyék, városok szerint) rész­letezett anyagot tartalmaz. A kö­tet anyagát összetettebb demog­ráfiai számítások, bő jegyzet­anyag. grafikonok és ábrák egé­szítik ki. Polgári iskolások találkozója Gvuláu Szombaton délután hu­szonöt éves találkozóra .jöttek össze az egykori diákok a IH-as számú általános iskolában, az egykori polgáriban. Virággal dí­szített padokban beszámoltak életükről, boldogan méregették egymást az egykori diáktársak. Este, a Park-étteremben ötven- személyes banketten elevenítet­ték fel élményeiket, Técsi László volt tanáruk jelenlétében. Nagy örömükre megjelent közötiük a számukra ma is „Lajos bácsi”, az akkori pedellus, akit elhal­moztak ajándékokkal.

Next

/
Thumbnails
Contents