Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-21 / 270. szám

193Ö. november 21. Péntek Televízió BUDAPEST: 17.53 Hírek. 18.05 Já­ték a zenével. 18.50 Reklámműsor. 19.00 „Akcióegység a kommunista vi­lágmozgalomban”. 19.30 Esti mese. 19.40 Tájak, városok, emberek. 20.00 Tv-hiradó. 20.20 Fekete, fehér, — igen, nem? 5. elődöntő. 22.00 Tv-hir­adó — 2. kiadás. BUKAREST: 16.30 Kémiai konzultá­ció. 17.00 Gyermekvilág. 18.20 Autó­vezetőknek. 18.30 Tudományos mű­sor. 19.15 Jó-e az indián halála — román—francia—angol film. 20.55 Ref­lektor. 21.05 Nemzetközi Szemle. 21.35 Kubai táncegyüttes. BELGRAD: 16.45 Magyar nyelvű adás. 17.45 Varázsvonat. 18.15 Népdalt énekelünk, szórakoztató dalt éneke­lünk. 19.00 Panoráma. 21.35 Finley dok­tor. Rádió KOSSUTH RADIO: Kb. 7.45 ' Mit főzzünk? 8.20 Magyar tájak táncaiból, dalaiból. 9.00 Zenekari muzsika. 9.35 Hol történt? 9.45 Szláv táncok. 10.05 Operarészletek. 11.00 Iskolarádió. 11.35 Édes anyanyelvűnk. 11.40 Zenésjáték- részletek. 12.30 Tánczenei koktél. 13.15 Népdalok. 13.40 Juska. 14.00 Róka Móka Bábszínháza. 14.25 Iskolarádió. 15.10 Ifjúsági kórus. 15.20 Negyedszá­Köziilelek munkaerőigénye Pamuttextilművek Jacquard Szö­vőgyára egy műszakra felvesz fű­zői munkára átképzősöket. Beta­nulási idő három hónap, ezen idő alatt 900 Ft bruttó fizetést és napi egy forintért ebédet biztosítunk. Lakást minimális térítés mellett leányotthonszerű elhelyezésben adunk. Kiképzési után igen jó, 1G00—1800 Ft közötti kereseti lehe­tőséget nyújtunk. Kulturált mun­kakörülmények, havi egy szabad szombat. Jelentkezés írásban a gyár üzemgazdasági osztályán. Bp., XIII., Szekszárdi u. 19—25. 4110 •«* Férfi segédmunkásokat és szak­képzett csecsemő- és gyermek- gondozókat keres a Férfifehér- nemügyár Békéscsabai Gyára. • •• Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz, Csabaszabadi, azonnali belé­péssel tsz-könyvelésben jártas kon­tírozó könyvelőt és 1970. január l-i belépéssel anyagkönyvelőt keres. Jelentkezés a tsz főkönyvelőjénél, személyesen. 142018 A Vidia Kereskedelmi Vállalat Telepe, Békéscsaba, Szerdahelyi út, gépírni tudó általános admi­nisztrátorokat, férfi, női raktári segédmunkásokat, valamint éjjeli­őrt keres felvételre. 142002 ••• A Békéscsabai Országos Sertés­hizlaló Vállalat I-es és II-es szá­mú telepe sertésetetőket vesz fel. I zad távolából. 15.35 A Stúdió 11 ját­szik. 15.50 Hatan a brigádból. 16.05 Így élünk mi, a veszprémi egyetem­isták... 17.05 Kék mezőben fehér Gló­busz. 17.25 Az élő népdal. 17.35 Hen­ryk Szeryng hegedül. 17.51 Szegé­nyek szerelme. H. 19.25 Magnósok, figyelem. 20.10 Bartók: Zene hüros, ütőhangszerekre és cselesztára. 20.39 Népzene. 20.58 Operafelvételek. 21.19 Láttuk, hallottuk. 21.39 Beszélges­sünk zenéről. 22.15 A viszontlátott Korea. V. 22.25 Aucasin és Nicolete — oratórium. 23.44 Operettrészletek. PETŐFI RADIO: 8.05 Barokk mu­zsika. 8.50 időszerű nemzetközi kér­dések. 11.45 Két vasárnap. 12.00 Francia népdalok és népköltészet. 12.16 Operarészletek. 13.05 Balettzene. 14.00 Rivaldafényben. Közben 14.50 Üzenetek. 17.00 ötórai tea. 18.10 Ze­nekari muzsika. 18.48 Üj városok a világ térképén. 19.03 Üj lemezeink­ből. 19.14 Hangverseny a stúdióban. 20.28 Kalevala. V. 21.42 Operettrész­letek. 22.00 Kadály-kórusok. 22.20 Nép­zene. 23.10 Esti hangulat... 23.35 XVIII. századi operaáriák. SZOLNOKI STUDIO: a 222,38 m hul­lámhosszon 18—19 óráig: Túrkeve— Kunszentmárton járás találkozója. Mozi Békési Bástya: Sellő a pecsétgyűrűn I., II., előadás kezdete: csak fél 6-kor. Békéscsabai Brigád: Szerelem egy szezonra. Békéscsabai Szabadság: A kőszívű ember fiai I., II., előadás kezdete: csak 6 órakor. Békéscsabai Terv: Rejtély a stadionban. Gyulai Erkel: A holtak nem vénülnek. Gyu­lai Petőfi: Mint a bagoly nappal. Me­zőkovácsházi Vörös Október: Keresz­tesek I., II. Orosházi Béke: Az idő ablakai. Orosházi Partizán: Flórián kapitány I., II., előadás kezdete: csak fél 6-kor. Szarvasi Táncsics: Velem nem, asszonyom! Szeghalmi Ady: Férfibeszélgetés. Színház November 21-én, pénteken este 7 órakor Békéscsabán: A BOLOND LÁNY Csekavicsusz Alcsimatasz és társai Magyarországon A barátság- vonat 300 fia­tal mezőgazdászt hozott a Szov­jetunióból Magyarországra. Az EXPRESSZ Ifjúsági és Diákuta­zási Iroda a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfordulóján látta vendégül a delegációt, amelynek tagjai kiváló dolgo­zók, többségüket jutalmul hoz­ták a kéthetes útra. Budapesten, Debrecenben, Székesfehérváron, Cegléden, Nagykőrösön ismerkedtek ha­zánkkal. Debrecenben és a Gel- lért-hegyen megkoszorúzták a szovjet hősi emlékművet, jártak tsz-ekben, állami gazdaságok ban, múzeumokban, színházak­ban, láttak épülő lakótelepeket és gyárakat, találkoztak magyar fiatalokkal. A delegáció vezetője Valeri j Kruglikov, a Komszomol Köz­ponti Bizottságának felelős szer. vezője, és Anatolij Taraszov mondják el, hogy céljuk a Kom­szomol és a KISZ kapcsolatának elmélyítése, Magyarország ala­posabb megismerése. — Miért éppen Magyaror­szágra jöttek? — Mert az önök országa hí­res a baromfitenyésztő gazdasá­gairól. Érdekes, hasznos volt a csoport tagjai számára a tsz-lá- togatás, a találkozó magyar mezőgazdasági szakemberekkel. Anatolij Taraszov mond­ja, hogy jártak a Mezőgazdasági Minisztériumban. Fogadta őket a miniszter és helyettese. Részt vettek a minisztérium november 7-i ünnepélyén. — Honnan jöttek? — Moszkvából, Ukrajnából, Grúziából, örmény, Észt, Kazah Köztársaságból, Szibériából, Távol-Keletről — az egész or­szágból. Sirmanova Aljavtyina vlagyi- vosztoki szovhozból jött, — Mi érdekeset tapasztalt Magyarországon ? — Nekem legjobban a hajdú- szoboszlói Vörös Aurora Tsz tet­szett. És érdekesnek találtam, hogy itt húsra termelik a ba­A rendező roműt, nálunk inkább tojásra. Antonova Lida, a bájos ba­romfitenyésztőnő nyolc éve dol- gazik egy Moszkva környéki j gazdaságban. — A nagykőrösi Dózsa Tsz- ' ben nagyon kedvesen fogadtak bennünket. Korszerű baromfi - tenyészetükben hasznos tapasz­talatokat szereztem. Csak azt sajnáljuk — ad hangot a csoport panaszának — a bábolnai gaz­daságba nem vittek el bennün­ket. Pedig sokat hallottunk ró­la. szerettük volna láitni. A mindig vidám, tréfás kedvű Csekavicsusz Alcsimatasz, a lit­ván Kapszukszki-i terület Dukta nevű szovhozának igazgatója a ceglédi csirkenevelő gazdaság­ban egész kis konferenciát ren­dezett. — Milyen.a takarmány össze, tétele? — Mennyibe kerül 1 tojás elő­állítása? — Hány tojást tojnak évente a tyúkok? — csak úgy záporoz­nak a kérdések. A ceglédiek is érdek. lődéssel hallgatják, hogy a lit­ván gazdaságban fokozatosan szoktatják a kiscsirkéket a mes­terséges napfényhez, öhozzájuk 5 hónapos korban kerül a ba­romfi, s mindjárt 16 óra hosszat világítják. S, hogy az előre ösz- szeállított takarmány mellett a szovjet gazdaságokban rendsze­resen kapnak zöldtakarmányt is az állatok. — Nemcsak a szakmai prog­ramokat élveztük — folytatja Bogdanova Rima — élmény volt ismerkedni a magyar képzőmű­vészettel, a Nemzeti Galériában A népi együttesről, a szín­házi életről sokat fogok mesél­ni társaimnak Arhangelszkben, a Fehér-tenger partján. A háromszáz szovjet fia­tal barátság-vonatával egyidő- ben 600 magyar KISZ-ista uta­zott az EXPRESSZ-szel a Szov­jetunióba: Moszkvába, Lenin- grádba látogattak el. Kádár Márta Hangos kaputelefon ma már nem luxus, hanem a modern lakás nélkülözhe­tetlen tartozéka, mely köz­vetlen beszéd-érintkezést biztosít a kapubejárat és a lakások között. Kérje gyártmányismertetőnket! Gyártja: BARANYA MEGYE«. SZERELŐIPARI ÉS SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT Pécs, Lyceum u. 4. sz. 100928 A titokzatos asszonyt, akiről a következőkben megemlékezni szándé­kozom. ne úgy tessék elképzelni, mint a kri­mik rejtélyes hölgyéi. Ö nem surrant, nem lopva jelent meg, nem váratlanul toppant elő, hanem szabályos beuta­lóval vonult be az üdü­lőbe a poggyászt szál­lító kiskocsi mögött. — Kovács Pálné — nyújtotta kezét a gond­noknak, s tekintetében nyoma sem volt a sej- telmességnek, mosolyá­ban a kétértelműség­nek, hangjában a fá­tyolozottságnak. Számomra mégis mór ott, azon nyomban ti­tokzatos volt. Álltam ugyanis a gondnok mel­lett, mint a többi be­utalt és vártam, hogy elraktározzon. Nagyon rábámulhat­tam Kovácsnéra, mert egész egyértelműen kö­zölte a gondnokkal, hogy a férje, aki nehéz­súlyú bokszoló, csak harmadnap érkezik. Ettől kezdve csak lop­va nézegettem, de szen­vedélyesen. Szenvedé­lyem ugyanis, hogy da­colva silány arcmemó­riámmal. próbálom megfejteni az utamba kerülő és ismerősnek tetsző emberek kilétét Kovácsné teltkarcsú, szőke, mosolygós, olyan A titokzatos asszony „harmincas” asszony volt. Végtelenül kedves, előzékeny, jókedvű, aki az első nap kedvence lett az üdülőnek — mind a gondnoknak, mind a személyzetnek, mind a beutaltaknak. Csak nekem nem. Én gyötrődtem miatta. Hi­ába próbáltam ugyanis csodálatos módszerem­mel elképzelni... Amikor hallottam, hogy Mancikának szó­lítják, arra gyanakod­tam, tán avval a Man­cikával azonos, aki a Bumeráng utcában fö­löttünk lakott. Az a Mancika rázta a fejem­re ilyen kedves mosoly- lyal a porrongyot. És szőke volt, korban egye­zik vele és... akkor a fülembe súgta az asztal­társnőm, hogy Kovácsné festi a haját. Az eredeti hajszíne barna... Hm! Megvan! Tíz évvel ezelőtt, ami­kor kórházban feküd­tem, ott volt egy Man­cika nevű barna ápoló­nő, az szúrta belém ilyen kedves mosollyal az injekciót. Épp közöl­ni akartam vele közös múltunkra vonatkozó fölismerésemet, közeled­tem az asztalához. Eb­ben a pillanatban Ko­vácsné rózsás arca elfe­héredett, kapkodva vet­te a levegőt. A szom­szédja almahámozás közben megvágta az uj­ját. Egy csöpp vér ki­serkent. — Ne haragudjatok, nem bírom a vért! — mentegetőzött a szőke asszony és szégyellősen mosolyogva kitámoly- gott. A következőkben író­asztal mögé ültettem, mert volt nekem dol­gom egy ízben mosoly­gós hivatali hölggyel. Nem stimmelt. Fantázi­ám bóbitát kötött a fe­jére, mert egyszer volt, hol nem volt, egy pin­cémé, aki mosolyogva szolgált ki. Nem egye­zett a két arc. Már-már szabad a gazdát kiáltottam ma­gamnak és elhatároz­tam, hogy megkérdezem tőle: honnan ismerem — természetesen mielőtt megérkezik a nehézsú­lyú férje. Vacsora után terveztem az akciót. Elkövetkezett a vacso­ra, ettem a spenótot tü­körtojással és gyűjtöt­tem a bátorságot. Egy­szerre halk sikoly hal- lik. Látom, hogy a fel­szolgáló kislányt támo­gatják. Ott van mellet­te Kovácsné is. Ő vette ki a kezéből az almával teli tálcát. — Semmi, semmi! — mondja a lány magához térve — egy kicsit meg­szédültem. Tessék ide­adni a tálcát! — Nem, édeském, te csak ülj nyugodtan, majd és kiosztom a gyü­mölcsöt — mondja Ko­vácsné és máris indul az asztalok között. Mindenki visszaül a helyére és türelmesen várja, hogy az önkéntes felszolgáló kedves mo­sollyal hozzálépjen. Talán a harmadik asz­talnál járhat Mancika amikor egy néni ültéből fölágaskodva az almák közé kotor. — Ne tessék válogat­ni, majd én adok! — reccsen rá a szép szőke asszony megráncolódott homlokkal, komor te­kintettél. — Megvan! — tört ki belőlem spontán a dia­dalordítás. Értetlenül és megrö­könyödve bámultak rám a többiek. Szégyenkezve lesütöt­tem a szememet, az ab­roszt néztem. A fehér térítőn, mint filmvász­non, megjelent a gyü­mölcsüzlet, ahol elég gyakran szoktam vásá­rolni egy mogorva sző­ke asszonytól. S. t. Huszonegy éve érettségizett Bé­késcsabán. A Batsányi Együttes híres táncosa volt. Aztán az Ál­lami Népi Együttes tagja.lett, ta­nári diplomákat is szerzett és jó­val később elvégezte a színművé­szetit, rendezői szakon. A neve: Sík Ferenc. És most vendég Békéscsabán« „Nem élhetek muzsikaszó nél­kül.” Vígjáték zenével, a színlap szerint. Móricz Zsigmond regé­nyének színpadi változata. Ezt rendezi. És ez a darab egyike lesz a romániai turné előadásainak. Próbáról jön. Délután háromé negyed három. „Azonnal végzek, mondja, és fél négykor találko­zunk.” Fél négy, igazgatói iroda a színházban. A kérdés összetett, de egyetlen: mit akar a rendező, mi­lyen előadást körvonalazott meg önmagában? „Negyedik hete dolgozom. Szá­momra eddig ismeretlen színé­szekkel. Még nem találkoztunk. S ez jó, izgalmas. Móriczot nagyon szeretem. Amikor először gondol­koztam az egészen, azt kerestem, mit akart az író mondani és mi­lyen közlendők maradtak meg az 1969-05 nézőnek?” Nem egyszerű. A válasz félre is vezethet. „Ibsen, Csehov bűvöletében dramatizálták a regényt. Sablon­jaitól, szuggesztív hagyományai­tól nehéz eltérni. Aztán kiderül, milyen mélységeket rejt ez a víg­játék, és hogy milyen igazán nagy író Móricz. Szöveg alatti áramlá­sok, csehovi tragikomédia, a szá­zadforduló pusztulásba rohanó társadalma. Kiúttalanság: ez a Pólikák sorsa. Ibsen Nórájának van reménye kitörni. Móricz Pó-. likájának minden lázadása leher­vad, élete zsákutca.” Itt már minden világos. A kon­cepció. a terv, az elgondolás. „Ezt az egész tragédiát vígjá­téki láttatásban felvarázsolná, ezt szereetném.” Az első előadás Gyulán lesz, szombaton. Aztán táj-széria, ro­mániai turné, és december végén a nagy premier Békéscsabán. A kérdés válaszokat kapott. A válaszok megvalósulása még hát­ra van. A többi pedig a nézők dolga. A Nagyérdemű a jogosult dönteni: sikerült-e vagy nem si­került? Ez a színház. S. E.

Next

/
Thumbnails
Contents