Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-21 / 270. szám
1969. november 21. 4 Péntek Szövetkezeti pénztárkezelők | vetélkedője t \ November Z-án Szeghalmon, november 3-án Sarkadon versenyeztek az ÁFÉSZ gépírónői. A 4—4 fős csapatversenyből a szeghalmiak kerültek ki — igaz mindössze 4 másodperces jobb idővel — győztesen. Az egyéni versenyben első lett Lukács Károlyné, míg a második helyet Elek Imréné szerezte meg, mindketten szeghalmiak. Fazekas Éva sarkadi pénztáros a harmadik helyen végzett. B. L. a A icgról mindenkinek I jog a családban Ha jogról beszélünk, sokan a hivatalokra, vagy éppen a rendőrségi, bírósági ügyekre gondolnak, mivel a jogszolgáltatás fogalma általában ezekhez az intézményekhez kapcsolódik. Any- nyira elterjedt ez a nézet, hogy a munkáját becsületesen végző, családjának élő emberek büszkén mondják: még sohasem volt dolgunk a törvénnyel. Ez azonban — a szó valódi értelmében — nem lehet igaz. A törvény, a jog minden társadalomban elkíséri az embert az élet első pillanatától az utolsóig. Jogszabály vonatkozik a még meg sem született magzatra, aztán a csecsemőre, s mindenkire, akármilyen életkorban van is, egészen a sírig, pontosabban még azután is. Természetesen mindez nemcsak szocialista rendszerben van így. Már a történelem előtti kor embere is igyekezett szabályozni a törzs vagy a nagycsalád életét, az ókorban pedig — a rómaiaknál éppúgy, mint a keleti népeknél — írott és irattan törvények határozták meg a családi kapcsolatokat is. (Hogy csak egyetlen, helyenként máig fennálló családi jogszabályról beszéljünk, a példa kedvéért: a mohamedánok szent törvény- könyve, a Korán előírja, hogy egy férfinek négy törvényes felesége lehet). Korszerű, haladó szellemű családjogi törvény azonban mégiscsak a szocialista országokban van, jóllehet, a családi élet számos vonatkozásáról szólnak jogszabályok kapitalista országokban is. A tőkés társadalomban mindig, minden vonatkozásban az anyagiakból indulnak ki, ezért a jogi szabályozás is elsősorban a vagyoni kérdésekkel foglalkozik, az emberek közti jogi problémákat csak mintegy ennek függvényeként tárgyalja. Az első olyan törvény Magyarországon, amely a családdal részletesen foglalkozik 1952- ben jelent meg. (Teljes, kissé hosszú címe: A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény, röviden Családjogi törvény). Az élet követelményei szerint azóta ennék a törvénynek néhány rendelkezését módosították, lényege azonban máig is változatlanul érvényben van. Külföldi jogászok megállapítása szerint Európa egyik legjobb családjogi törvénye a miénk. Mint a címe is mutatja, a törvény három fő részre tagolódik: szól a házasságról, mint a család alapjáról, ezután magával a családdal foglalkozik részletesen, végül a gyámság kérdéseit tárgyalja. A továbbiakban mindezt részletesen ismertetjük. Bevezetőként még arról, hogy milyen elvekre épült a magyar családjogi törvény és egészében a család jogi helyzetének rendezése. A jogalkotók természetesen a szocializmus alapelvei- ből indultak ki, amely szerint minden ember, nemére, nemzetiségére, vallására, stb. való tekintet nélkül — egyenlő. (Hogy ez mennyire fontos a családjogban, arra igen sok példát lehetne felsorolni. Az idősebbek emlékeznek arra, hogy a felszabadulás előtt az asszony és a gyermekek mennyire — szinte korlátlanul — ki voltak szolgáltatva a férj, illetve apa akaratának, elsősorban vagyonjogi ügyékben. Voltak — és egyes országokban, például Rhodesiában, a Dél-Afrikai Köztársaságban ma is vannak — olyan törvények, amelyek azt is előírják, hogy ki kivel köthet házasságot, stb.) A szocialista magyar családi jog alapelvei, röviden, szinte csak címszavakban összefoglalva: a házasság önkéntességének és szabadságának elve; a házastársak egyenjogúságának elve; az anya és a gyermek védelmének elve; a szülői jogoknak a gyermek érdekében történő gyakorlásának elve; a házasságból és a házasságon kívül született gyermek közötti különbségek mellőzésének elve és végül, de nem utolsósorban az állam és az egyház elválasztásának elve. Mit jelentenek ezek az elvek, hogyan érvényesülnek a gyakorlatban és a törvény betűje szerint? Hogyan védi a Magyar Népköztársaság a családot jogszolgáltatásával — erről lesz szó a továbbiakban. Várkonyi Endre A közlekedés fejlődésével, az útlevélintézés egyszerűsítésével mindinkább kitárul előttünk a világ, többet járhatunk külföldre. Ám még a leggyakorlottabb turistának is szaporábban ver a szíve, mielőtt az országhatárra érnek. Mindnyájan izgulunk, vajon mi lesz a vámvizsgálatnál? * * * A Hegyeshalom felől Romániába közlekedő Wiener Walzer nemzetközi gyorsvonat megyénkén is áthalad. Többnyire még Békéscsaba előtt megjelenik a vámtiszt: — Jó napot kívánok, magyar vámvizsgálat következik Az útleveleket kérném ellenőrzésre. Idősebb házaspár átadja az útlevelét. Tízezer fiatal továbbképző iskolákban ötszáz továbbképző iskola működik az országban, s ezekben — a legfrissebb adatok szerint — több mint 10 000 fiatal ismerkedik a mezőgazdasági, illetve ipari szakmák alapfogalmaival, s vége* gyakorlati munkát termelőszövetkezetekben, illetőleg ipari bázisüzemekben. A továbbképzők közül 400 mezőgazdasági, 100 pedig ipari jellegű. A keret-tantervek lehetőséget nyújtanak arra, hogy a helyi igényeknek és munkaerőszükségletnek megfelelően bármely termelőágazathoz kapcsolódó továbbképző iskolát szervezzenek. Amint a Művelődésügyi Minisz. tóriumban elmondották, a továbbképző iskolák a munkaerő- utánpótlás biztosítása szempontjából is figyelemre méltó szerepet töltenek be. Pécsett pL a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat egy teljes évfolyam tanulóifjúságát szerződtette belső elektromos szerelési munkákra. Dunaújvárosban az egyik osztály növendékeit a vasműben előre leszerződtették és képzésükről, gya. korlátúkról az iskolával együtt gondoskodtak. Kiskőrösön a helyi állami, valamint szövetkezeti gazdaságok foglalkoztatják a mezőgazdasági jellegű továbbképző iskolában végzett fiatalokat. (MTI) Világtakarékossági Nap a szövetkezeteknél Mint minden évben, az idén is jelentős helyet kapott megyénk takarékszövetkezeteinél a Világtakarékossági Nap. A pénzintézetek színvonalas rendezvényekkel hívták ismét magukra a lakosság figyelmét. így volt ez november 2-án Füzesgyarmaton, november 7-én Mezőgyánban, valamint november 9-én Kétegyházán. Az említett takarékszövetkezetek közül is kiemelkedett a két- egyházi pénzintézet rendezvénye, amelyen mintegy 400-ain vettek részt A zsúfolásig megteli: községi művelődési házban a tótkom- lósi szlovák együttes adott színvonalas műsort, majd a takarék- szövetkezet vezetői lottó-tombola sorsolásának keretében 15 értékes ajándéktárggyal kedvesekdtek a jelenlevőknek rok? — Igen — Honnan utaznak? — Budapestről. — Mennyi magyar pénzt visznek masukkal? — Csak éppen annyit, amennyi autóbuszra elég lesz, ha visszaérünk. Rokonlátogatóba mennek Aradra, hosszú évek óta most utaznak először Romániába. Három bőrönd és egy sportszatyor minden csomagjuk. A vámos udvariasan az egyik bőröndre mutat: — Ezt szíveskedjenek kinyitni. A bácsi annyira izgul, hogy még a zár sem akar engedelmeskedni. Végül mégis kinyílik a táska, szépen kivasalt ingek, néhány Caola szappan tűnik elő, azonkívül egy kuktafazék, benne hatalmas jonatánalmák. — Rendben van, köszönöm szépen. Jó utazást .kívánok, viszontlátásra. Ezek az emberek sem gondolták volna, hogy csupán ennyiből áll a vámvizsgálat. A következő fülkében egy bűvész utazik hatalmas, régimódi bőrönddel. A bőröndben katonás rendben fekszenek az öltönyei, nyakkendői, alul pedig a kazetták, palackok, cilinder. Nem volna meglepő, ha egy nyúl is szerepelne a leltárban, de úgy látszik, azt majd a helyszínen „varázsolja” elő. Törökországi fellépésére indul. Máshol turisták, bőrönddel, I hátizsákkal. Visznek magukkal szalámit, vajat, szalonnát, kon- zervet, kétezersültet, távcsövet fényképezőgépet, dugóhúzós bicskát, talán még tartalék cipőfűzőt is. önellátó emberek. Egy fiatal nő Budapesten járt j látogatóban, most megy vissza! Nagyváradra. Három szőnyeget visz magával. A vámáru-nyilatkozatra azt írta, hogy ezer forintért vette őket (bizonyára tudja, hogy csak ennyi értékben vihet vámmentesen új árut). A számlákról kiderül, hogy 1200 forintot érnek a szőnyegek, de viheti nyugodtan, a vámos „elnézi” a többletet. Magyar tengerészek utaznak vissza szabadságról. Constancá- ban várja őket a hajó, onnan irány a Földközi-tenger. Legközelebb jövő nyáron jönnek ismét haza. A következő fülke előtt még a folyosón is kopott bőröndök, zsákba varrt ruhák vannak. Idős emberek, most települnek vissza Nyugat-Németországból Romániába. A világháború s még ki tudja milyen viharok űzték el őket. végre hazamennek megpihenni. Az utolsó kocsiban az egyik polcról előkerült hatalmas játékmackót a vámos szakértő szemmel nézegeti. Gazdája, egy középkorú asszony magyarázza, hogy ajándékba viszi, teljesen új, nincs benne semmi. — Hol tetszett vásárolni — kér. di a vámos. — Békéscsabán, a játékboltban. A blokk is megvan róla. Talán nem szabad kivinnem? — Dehogyisnem. Csak azért érdeklődöm, mert nekem is van egy kislányom és karácsonyra ilyennel szeretném meglepni. * * * Közeledünk a határ felé, kevés időnk marad a beszélgetésre. A vámtiszt elmondja, hogy ellenőrzik menet közben az utasokat, hogy a határon ne kelljen sokat időzni. Általában a mostanihoz hasonló a forgalom. Az emberek többnyire betartják a rendeletet, a legtöbbjük még annyi árut sem visz magával, amennyit megenged a törvény. Érdekes, zömmel azok az emberek izgulnak, akiknek semmi félnivalójuk sincs. Van néhány ismerős utas, „notórius turisták”. Ezek szinte állandóan a külföldet járják és minden alkalommal jól felpakolnak. Szeptemberben egy Szíriái fiatalember Bécsből utazott Romániába és 75 orkánkabátot koboztak el tőle. A közelmúltban ismét találkoztak vele, de most már „szerényebb” volt, mindössze 37 darab kabát lapult a bőröndjeiben?! Az utolsó magyar állomáson, Lökösházán a forgalmista jelére elindul a vonat. Nemsokára mindnyájan román földre érnek. A vámtiszt is velük utazik. Curticiben adja át a szolgálatot. Ha szerencséje van, akkor egy tehervonattal vissza tud jönni a családjához, és a tv-híradó első adását már otthon nézheti... Andódy Tibor INGYENES tanfolyamot indítunk. Művezetőképző 8 hónapos tanfolyamra jelentkezhetnek építőipari, szakipari és szerelőipari szakmunkások. Szakmunkásképző 10 hónapos tanfolyamra betanított munkások, kőműves, ács állványozó, szobafestő-mázoló, víz- és gázvezetékszerelő, központifűtés-szerelő és villanyszerelő szakmára. Gépkezelőképző 6 hónapos tanfolyamra férfi segédmunkások és kubikosok jelentkezhetnek. A tanfolyamok január 5-én kezdődnek, de a jelentkezések előjegyzését megkezdtük. A tanfolyam ideje alatt jó kereseti lehetőséget, munkásszállást és ebédet biztosítunk. Különélést, idénypótlékot, szerszámhasználati díjat és utazási hozzájárulást fizetünk. Érdeklődők levelezőlapon kérjenek részletes tájékoztatót. BÁCS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT, Kecskemét, Klapka utca 34. 24549
