Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-21 / 270. szám

1969. november 21. 4 Péntek Szövetkezeti pénztárkezelők | vetélkedője t \ November Z-án Szeghalmon, november 3-án Sarkadon verse­nyeztek az ÁFÉSZ gépírónői. A 4—4 fős csapatversenyből a szeghalmiak kerültek ki — igaz mindössze 4 másodperces jobb idővel — győztesen. Az egyéni versenyben első lett Lukács Károlyné, míg a második helyet Elek Imréné szerezte meg, mindketten szeghalmiak. Fazekas Éva sarkadi pénztáros a har­madik helyen végzett. B. L. a A icgról mindenkinek I jog a családban Ha jogról beszélünk, sokan a hivatalokra, vagy éppen a rend­őrségi, bírósági ügyekre gondol­nak, mivel a jogszolgáltatás fo­galma általában ezekhez az in­tézményekhez kapcsolódik. Any- nyira elterjedt ez a nézet, hogy a munkáját becsületesen végző, családjának élő emberek büsz­kén mondják: még sohasem volt dolgunk a törvénnyel. Ez azon­ban — a szó valódi értelmében — nem lehet igaz. A törvény, a jog minden társadalomban elkí­séri az embert az élet első pil­lanatától az utolsóig. Jogszabály vonatkozik a még meg sem szü­letett magzatra, aztán a csecse­mőre, s mindenkire, akármilyen életkorban van is, egészen a sí­rig, pontosabban még azután is. Természetesen mindez nem­csak szocialista rendszerben van így. Már a történelem előtti kor embere is igyekezett szabályoz­ni a törzs vagy a nagycsalád életét, az ókorban pedig — a rómaiaknál éppúgy, mint a kele­ti népeknél — írott és irattan törvények határozták meg a családi kapcsolatokat is. (Hogy csak egyetlen, helyenként máig fennálló családi jogszabályról beszéljünk, a példa kedvéért: a mohamedánok szent törvény- könyve, a Korán előírja, hogy egy férfinek négy törvényes fe­lesége lehet). Korszerű, haladó szellemű családjogi törvény azonban még­iscsak a szocialista országokban van, jóllehet, a családi élet szá­mos vonatkozásáról szólnak jog­szabályok kapitalista országok­ban is. A tőkés társadalomban mindig, minden vonatkozásban az anyagiakból indulnak ki, ezért a jogi szabályozás is el­sősorban a vagyoni kérdésekkel foglalkozik, az emberek közti jogi problémákat csak mint­egy ennek függvényeként tár­gyalja. Az első olyan törvény Ma­gyarországon, amely a család­dal részletesen foglalkozik 1952- ben jelent meg. (Teljes, kissé hosszú címe: A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény, röviden Családjogi törvény). Az élet kö­vetelményei szerint azóta ennék a törvénynek néhány rendelke­zését módosították, lényege azonban máig is változatlanul érvényben van. Külföldi jogá­szok megállapítása szerint Eu­rópa egyik legjobb családjogi törvénye a miénk. Mint a címe is mutatja, a tör­vény három fő részre tagoló­dik: szól a házasságról, mint a család alapjáról, ezután magá­val a családdal foglalkozik rész­letesen, végül a gyámság kérdé­seit tárgyalja. A továbbiakban mindezt részletesen ismertetjük. Bevezetőként még arról, hogy milyen elvekre épült a magyar családjogi törvény és egészében a család jogi helyzetének ren­dezése. A jogalkotók természe­tesen a szocializmus alapelvei- ből indultak ki, amely szerint minden ember, nemére, nemze­tiségére, vallására, stb. való te­kintet nélkül — egyenlő. (Hogy ez mennyire fontos a családjog­ban, arra igen sok példát lehet­ne felsorolni. Az idősebbek em­lékeznek arra, hogy a felszaba­dulás előtt az asszony és a gyer­mekek mennyire — szinte kor­látlanul — ki voltak szolgáltat­va a férj, illetve apa akaratá­nak, elsősorban vagyonjogi ügyékben. Voltak — és egyes or­szágokban, például Rhodesiá­ban, a Dél-Afrikai Köztársaság­ban ma is vannak — olyan tör­vények, amelyek azt is előírják, hogy ki kivel köthet házasságot, stb.) A szocialista magyar családi jog alapelvei, röviden, szinte csak címszavakban összefoglal­va: a házasság önkéntességének és szabadságának elve; a házas­társak egyenjogúságának elve; az anya és a gyermek védelmé­nek elve; a szülői jogoknak a gyermek érdekében történő gya­korlásának elve; a házasságból és a házasságon kívül született gyermek közötti különbségek mellőzésének elve és végül, de nem utolsósorban az állam és az egyház elválasztásának elve. Mit jelentenek ezek az elvek, hogyan érvényesülnek a gya­korlatban és a törvény betűje szerint? Hogyan védi a Magyar Népköztársaság a családot jog­szolgáltatásával — erről lesz szó a továbbiakban. Várkonyi Endre A közlekedés fejlődésével, az útlevélintézés egyszerűsítésé­vel mindinkább kitárul előttünk a világ, többet járhatunk külföld­re. Ám még a leggyakorlottabb turistának is szaporábban ver a szíve, mielőtt az országhatárra érnek. Mindnyájan izgulunk, va­jon mi lesz a vámvizsgálatnál? * * * A Hegyeshalom felől Romániá­ba közlekedő Wiener Walzer nemzetközi gyorsvonat megyén­kén is áthalad. Többnyire még Békéscsaba előtt megjelenik a vámtiszt: — Jó napot kívánok, magyar vámvizsgálat következik Az útle­veleket kérném ellenőrzésre. Idősebb házaspár átadja az út­levelét. Tízezer fiatal továbbképző iskolákban ötszáz továbbképző iskola mű­ködik az országban, s ezekben — a legfrissebb adatok szerint — több mint 10 000 fiatal ismerke­dik a mezőgazdasági, illetve ipari szakmák alapfogalmaival, s vége* gyakorlati munkát termelőszövet­kezetekben, illetőleg ipari bázis­üzemekben. A továbbképzők kö­zül 400 mezőgazdasági, 100 pedig ipari jellegű. A keret-tantervek lehetőséget nyújtanak arra, hogy a helyi igényeknek és munkaerő­szükségletnek megfelelően bár­mely termelőágazathoz kapcsoló­dó továbbképző iskolát szervez­zenek. Amint a Művelődésügyi Minisz. tóriumban elmondották, a to­vábbképző iskolák a munkaerő- utánpótlás biztosítása szempont­jából is figyelemre méltó szerepet töltenek be. Pécsett pL a Dél­dunántúli Áramszolgáltató Válla­lat egy teljes évfolyam tanulóif­júságát szerződtette belső elekt­romos szerelési munkákra. Duna­újvárosban az egyik osztály nö­vendékeit a vasműben előre le­szerződtették és képzésükről, gya. korlátúkról az iskolával együtt gondoskodtak. Kiskőrösön a helyi állami, valamint szövetkezeti gaz­daságok foglalkoztatják a mező­gazdasági jellegű továbbképző is­kolában végzett fiatalokat. (MTI) Világtakarékossági Nap a szövetkezeteknél Mint minden évben, az idén is je­lentős helyet kapott megyénk taka­rékszövetkezeteinél a Világtaka­rékossági Nap. A pénzintézetek színvonalas rendezvényekkel hív­ták ismét magukra a lakosság fi­gyelmét. így volt ez november 2-án Füzesgyarmaton, november 7-én Mezőgyánban, valamint no­vember 9-én Kétegyházán. Az említett takarékszövetkeze­tek közül is kiemelkedett a két- egyházi pénzintézet rendezvénye, amelyen mintegy 400-ain vettek részt A zsúfolásig megteli: köz­ségi művelődési házban a tótkom- lósi szlovák együttes adott szín­vonalas műsort, majd a takarék- szövetkezet vezetői lottó-tombola sorsolásának keretében 15 értékes ajándéktárggyal kedvesekdtek a jelenlevőknek rok? — Igen — Honnan utaznak? — Budapestről. — Mennyi magyar pénzt visz­nek masukkal? — Csak éppen annyit, amennyi autóbuszra elég lesz, ha vissza­érünk. Rokonlátogatóba men­nek Aradra, hosszú évek óta most utaznak először Romániába. Há­rom bőrönd és egy sportszatyor minden csomagjuk. A vámos ud­variasan az egyik bőröndre mu­tat: — Ezt szíveskedjenek kinyitni. A bácsi annyira izgul, hogy még a zár sem akar engedelmes­kedni. Végül mégis kinyílik a tás­ka, szépen kivasalt ingek, néhány Caola szappan tűnik elő, azonkí­vül egy kuktafazék, benne hatal­mas jonatánalmák. — Rendben van, köszönöm szé­pen. Jó utazást .kívánok, viszont­látásra. Ezek az emberek sem gondol­ták volna, hogy csupán ennyiből áll a vámvizsgálat. A következő fülkében egy bű­vész utazik hatalmas, régimódi bőrönddel. A bőröndben katonás rendben fekszenek az öltönyei, nyakkendői, alul pedig a kazet­ták, palackok, cilinder. Nem vol­na meglepő, ha egy nyúl is szere­pelne a leltárban, de úgy látszik, azt majd a helyszínen „varázsol­ja” elő. Törökországi fellépésére indul. Máshol turisták, bőrönddel, I hátizsákkal. Visznek magukkal szalámit, vajat, szalonnát, kon- zervet, kétezersültet, távcsövet fényképezőgépet, dugóhúzós bics­kát, talán még tartalék cipőfűzőt is. önellátó emberek. Egy fiatal nő Budapesten járt j látogatóban, most megy vissza! Nagyváradra. Három szőnyeget visz magával. A vámáru-nyilat­kozatra azt írta, hogy ezer forin­tért vette őket (bizonyára tudja, hogy csak ennyi értékben vihet vámmentesen új árut). A szám­lákról kiderül, hogy 1200 forin­tot érnek a szőnyegek, de viheti nyugodtan, a vámos „elnézi” a többletet. Magyar tengerészek utaznak vissza szabadságról. Constancá- ban várja őket a hajó, onnan irány a Földközi-tenger. Legkö­zelebb jövő nyáron jönnek ismét haza. A következő fülke előtt még a folyosón is kopott bőröndök, zsákba varrt ruhák vannak. Idős emberek, most települnek vissza Nyugat-Németországból Romániá­ba. A világháború s még ki tud­ja milyen viharok űzték el őket. végre hazamennek megpihenni. Az utolsó kocsiban az egyik polcról előkerült hatalmas játék­mackót a vámos szakértő szem­mel nézegeti. Gazdája, egy kö­zépkorú asszony magyarázza, hogy ajándékba viszi, teljesen új, nincs benne semmi. — Hol tetszett vásárolni — kér. di a vámos. — Békéscsabán, a játékboltban. A blokk is megvan róla. Talán nem szabad kivinnem? — Dehogyisnem. Csak azért ér­deklődöm, mert nekem is van egy kislányom és karácsonyra ilyennel szeretném meglepni. * * * Közeledünk a határ felé, kevés időnk marad a beszélgetésre. A vámtiszt elmondja, hogy ellenőr­zik menet közben az utasokat, hogy a határon ne kelljen sokat időzni. Általában a mostanihoz hasonló a forgalom. Az emberek többnyire betartják a rendeletet, a legtöbbjük még annyi árut sem visz magával, amennyit meg­enged a törvény. Érdekes, zöm­mel azok az emberek izgulnak, akiknek semmi félnivalójuk sincs. Van néhány ismerős utas, „no­tórius turisták”. Ezek szinte ál­landóan a külföldet járják és minden alkalommal jól felpakol­nak. Szeptemberben egy Szíriái fiatalember Bécsből utazott Ro­mániába és 75 orkánkabátot ko­boztak el tőle. A közelmúltban ismét találkoztak vele, de most már „szerényebb” volt, mindössze 37 darab kabát lapult a bőrönd­jeiben?! Az utolsó magyar állomáson, Lökösházán a forgalmista jelére elindul a vonat. Nemsokára mindnyájan román földre érnek. A vámtiszt is velük utazik. Curticiben adja át a szolgálatot. Ha szerencséje van, akkor egy tehervonattal vissza tud jönni a családjához, és a tv-híradó első adását már otthon nézheti... Andódy Tibor INGYENES tanfolyamot indítunk. Művezetőképző 8 hónapos tanfolyamra jelentkezhetnek építőipari, szakipari és szerelőipari szakmunkások. Szakmunkásképző 10 hónapos tanfolyamra betanított munkások, kőműves, ács állványozó, szobafestő-mázoló, víz- és gázvezetékszerelő, központifűtés-szerelő és villanyszerelő szakmára. Gépkezelőképző 6 hónapos tanfolyamra férfi segédmunkások és kubikosok jelentkezhetnek. A tanfolyamok január 5-én kezdődnek, de a jelentkezések előjegyzését megkezdtük. A tanfolyam ideje alatt jó kereseti lehetőséget, munkás­szállást és ebédet biztosítunk. Különélést, idénypótlékot, szerszámhasználati díjat és utazási hozzájárulást fizetünk. Érdeklődők levelezőlapon kérjenek részletes tájékoztatót. BÁCS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT, Kecskemét, Klapka utca 34. 24549

Next

/
Thumbnails
Contents