Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-20 / 269. szám

1969. november !fl. 3 Csütörtök Lineáris programozás a mezőgazdaságban Gazdag éve! zárnak a mezőmegyeri Béke Tsz-ken Beszélgetés a tsz vezetőivel A mezőgazdasági termelés ma már nem nélkülözheti azokat a szakvezetőket, akik a gazdálkodás és termelés terén a kor követel­ményeinek megfelelő színvo­nalon végzik tevékenységüket. Az évről évre visszatérő tervező- munka szinte kizárólag az egyes termelőszövetkezeti szakvezetők feladatát képezi. A tervezés során döntik el az elkövetkező év, ill. távlati tervezés esetén az elkö­vetkező évek termelési irányát, szerkezetét. A gazdasági dönté­sek azért fontosak a nagyüzemek életében, mert végrehajtásuk el­választhatatlan a gazdasági erő­források célszerű kihasználásától. Végeredményben nem a döntés a nehéz, hanem a döntés gondos és megalapozott előkészítése. Közepes vagy jó termelési fel­tételekkel rendelkező gazdaságok­ban majdnem minden növény ter­melhető, illetve állat tartható. Következésképpen — elméletileg — a termelés szerkezete nagyon sokféleképpen alakítható. Termé­szetesen a lehetséges termelés- szerkezetet az üzemi adottságok korlátozzák, szűkítik. Ennek ellenére még mindig számos vál­tozat elképzelhető. Kérdés, ho­gyan készüljünk fel a megalapo­zott döntésre? A hagyományos tervezés logi­kai kalkulációs módszerre épül. Sajnos, ez a módszer — igen sok helyen — leszűkült a kötelező tervsémák automatikus kitöltésé­re. Egyes szakvezetők viszont fo­kozottabb igénnyel lépnek fel a tervezés vonatkozásában önma­guk és gondjukra bízott kisebb közösség iránt. Ök már nem elé­gednek meg a tervsémák kitöl­tésével, hanem 2—3, esetleg több változatot kiszámolnak és a vég­eredményt különböző ökonómiai mutatókkal értékelik. így mód nyílik a kiszámolt változatok kö­zül a legjobb kiválasztására. Sokkal korszerűbb és ponto­sabb módszer a lineáris progra­mozás. És a lehetséges változatok rendeznek meg. Ez így bizonyosan túlzás. De, hogy vannak a rende­zők között olyanok, akik elsősor­ban ezért ügyeskednek, szorgos- kodnak — az biztos. A minap ta­núja voltam, hogyan jártak meg néhányan az ilyen poityalesők kö­zül. Neves előadó érkezett. Mint ez manapság illik, népes gyüle­kezet sereglett össze a fogadásá­ra. Már jó előre beszerezték a fi­nom borokat, konyakot, a kávé­főzők üzemkész állapotban ... Megérkezik az előadó. Még van egy-két óra, beszélget az őt fo­gadókkal. Tíz perc után elhang­zik a szives kínáló szó: konyakot vagy bort tetszik? A válasz: kö­szönöm, előadás előtt nem szok­tam szeszes italt inni, meg egyéb­ként is ilyen délutáni órákban so­sem szoktam. Ha egy pohár szó­dát lennének kedvesek ... Látni kellett volna, hogyan kezdtek dif- tezni a szárazon maradt szomjas ádámcsutkák. (Meggyőződésem, hogy — ami késik, nem múlik — az előadó távozása után elfogyott a konyak és a bor. Ha már besze­rezték „ne menján kárba”.) Egyszóval: így reprezen tálga- tunk a közösség pénzén. Mit sem törődve azzal a lenini intelemmel, amely így szól: „e jelszavaknak (a cikk elején idézetteknek) a Szovjethatalom által, a Szovjet­hatalom módszereivel, és a Szov­jethatalom törvényei alapján tör­ténő gyakorlati megvalósítása a szocializmus végleges győzeimé­közül a korlátozó tényezők fi­gyelembevételével a legjobb le­hetőség kiválasztását teszi lehe­tővé. A lineáris programozás fel­használható az egész gazdaság komplex tervezésében is, de eb­ben az esetben a korlátozó té­nyezők igen nagy száma eléggé nehezíti, nehézkessé teszi a ter­vezést. Aránylag könnyen és egyszerűen, de igen jó eredmény­nyel használható a mezőgazdasági tervezés egyes részeinél. Célul tűzhetjük a meglevő állatállo­mány tápanyagszükségletének megtermelését a lehető legkisebb területen vagy a lehető legol­csóbban, továbbá az árunövény- termő területén a legnagyobb bruttó, illetve nettó jövedelem elérését. Az optimális program kiszámí­tásához nagy teljesítményű elektronikus számológép szüksé­ges. Ez ma már nem lehet a megalapozott tervezés akadálya, mert Szegeden, a József Attila Tudományegyetem kibernetikai laboratóriumában — beszámolta­tás formájában — hozzá lehet jutni. A program előkészítésében és összeállításában, valamint a számoltatással kapcsolatos ügy­intézésben a Délalföldi Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézet Terme­lésfejlesztési Osztályának mun­katársai — szaktanácsadás for­májában — a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteket segítik. He­lyes tervezéssel 2 ezer kataszt- rális holdat kitevő takarmány- termő területből sok esetben 100 katasztrális holdat lehet megta­karítani. Ha egy hold termelési költsége átlagosan 2500 forint, akkor 250 ezer forinttal kevesebb termelési költséget használhatnak fel. A megtakarítás tetemes, á programozásra fordított összeg viszont elenyésző a megtakarított százezer forintok mellett. Selley Ferenc tudományos munkatárs nek szükséges és elégséges felté­tele’’. S ebből mindjárt ki is de­rül, hogy itt nem valami krajcá- roskodásról van szó. Nem csupán arról — ami önmagában is ele­gendő indok volna —, hogy jobb helyre is lehetne az elreprezen- tált pénzeket költeni. Ennél sok­kal többről: gondolkodás — és magatartásmódról. Mert a taka­rékosság erkölcsi tulajdonság, amely az embernek az anyagi és szellemi javakhoz való gondos, körültekintő viszonyát jellemzi. A mi esetünkben a potya eszern- iszomojk rendezőinek a szocialista tulajdonhoz való viszonyát. Nem véletlenül mondja ki a kommu­nizmus építőjének erkölcsi kó­dexe: mindenki gondoskodjék a közvagyon megőrzéséről és gya­rapításáról. Gondolkodásmód — állítjuk Nézzük csak közelebbről egy ki­csit. Az egykori, a reprezentációs finom falatokat esténként hazata- risznyázó káder csak pillanatnyi bódulatnak, a mindig csak meg­kívánt, de soha meg nem kapott ínyencségek csábításának enge­dett. Valami nagyon primitív és naiv módon a téliszalámival a hatalom ízét is kóstolgatta. Nem volt ez szükségszerű, mógkevésbé jellemző abbém az időben sem. De az, ki ma szinte törvényes járan­dóságnak, jövedelemkiegészítés­nek tekinti, hogy időnként — ven­dég érkezése, vagy fesztivál, ha Százezer új tisztségviselő A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség 25 000 alapszervezete szeptember 15 és november 15 között újjáválasztotta a szövetség több mint százezer tisztségvise­lőjét. A vezetőségválasztó taggyűlé­sekkel egyidöben minden alap­szervezetben s°r kerül a tagsági könyvek érvényesítésére, a tagok összeírására. Ilyen akció az el­múlt esztendőben volt először és olyan jól sikerült, hogy a KISZ Központi Bizottsága az alapszer­vezetek rendes évi feladatává tette. Idei tapasztalatok már nem egyértelműen kedvezőek, úgy tű­nik, hogy a vezetőségválasztásra való felkészülés kicsit háttérbe szorította ezt a fontos politikai, szervezeti eseményt. Két fővárosi Duna-híd születésnapja Budapest első hídját, a Lánc­hidat 120 esztendővel ezelőtt, 1849-ben adták át a forgalomnak, és éppen százesztendős jubileu­mára, i949. november 20-ra épí­tették újjá a háború alatt fel­robbantott hidat. A Lánchíd az egyetlen fővárosi műemlék-híd; két évtizede a régi tervek alap­ján, eredeti formájában épült fel. Utolsónak épült meg a háború­ban elpusztult fővárosi hidak kö­zül az Erzsébet-híd, amelyet 1964, november 21-én adtak át rendel­tetésének. Nem eredeti formájá­ban épült újjá; az ország első kábelhídja lett. Újszerűsége elle­nére kifogástalanul látja el fel­adatát, időszakos vizsgálatai sem­miféle problémát nem mutattak. A két hid a fővárosi hidak for­galmának egy harmadát bonyolít­ja le. Az Erzsébet-híd észrevehe­tően tehermentesítette zsúfolt északi szomszédját, amelynek forgalma néhány évvel ezelőtti 17 százalékról 16 százalékra csök­kent, az Erzsébet-hídé viszont az 1965. évi 15 százalékról 17 szá­zalékra növekedett. lastó átadás, vagy alapkőletétel alkalmával — neki az mindig de­geszre tömje a bendőjét és ájulá­sig igya a potya piát — az arról árulkodik, milyen a szocialista társadalom anyagi javaihoz való viszonya. Akinek ilyen esetekben „mindent, ami befelér!” a jelsza­va, nem sok köze van ahhoz, amit szocialista erkölcsnek neve­zünk. Hiba volna ebben a kérdésben is az ellenkező véglet prédikálása. Nem kívánható az sem, hogy a hosszú útról érkező vendéget küldjük el a vendéglőbe a szóra­ját oltani, vagy a presszóba egy frissítő kávéra, mielőtt tárgyalni kezdünk vele. Van ennek olyan kialakult tisztességes normája, amely a „magyaros vendégszere­tet” jelzőt is elbírja — de még­sem esztelen pazarlás. Az is ter­mészetes, hogy a hivatali teen­dők végzése közben nem lehet az ilyen szükséges házigazdái teen­dőket mindig a saját zsebből fe­dezni. De hisz ez egészen más dolog, nem keverhető össze azzal a je­lenséggel, amiről a cikkben szól­tunk. A jelzett esetek olyan szem­léletet tükröznek, mint csepp a tengert, amely a szocializmustól idegen, a régi társadalom ránk maradt, káros öröksége. Megsza­badulni tőle — Lenin szavaival — o szocializmus végső győzelmének szükséges és elégséges feltétele. Varga József A mezőmegyeri Béke Termelő- szövetkezet elnökét nem találtam bent az irodában. A határt járta. Lipták Mihály főkönyvelő viszont felkészülve várt. Amikor a közös gazdaság őszi munkáinak állásá­ról kérdeztem, már kezében vol­tak a kimutatások és a vetési tér­kép. — Kenyérgabona vetéstervünk 817, takarmánygabona tervünk 242 katasztrális hold volt. Húsz holdon tavaszi keveréksilót vetet­tünk. Ezzel a nagy munkával no­vember 9-re lettünk készen. Az­óta már szépen, egyenletesen zöl­dellnek a gabonáink. Jói jött a múlt heti eső. A mélyszántásból még 550 kataszter vár megmun­kálásra. December 10-ig ezt a munkát is befejezzük. Kukoricánk összesen 610 holdon volt, ebből 350 hold háztáji művelésben. No­vember 12-én befejeztük a törést és 18-án már csak hatvan holdon volt kukoricakórónk. — Mennyi kukoricát termett egy hold és hogyan sikerült elhe­lyezni a termést? — Megvagyunk elégedve a ter­mésátlaggal. Tavaly 20,8 mázsa volt a holdanként! átlagunk, az idén 26—27 mázsa körül van má­jusi morzsoltban számolva. Az el­helyezésével sincs különösebb gondunk. Negyvenhárom vagon­ra valót nem tudtunk magtárban, góréban elhelyezni. Ezt a meny- nyiséget a gabonaszérűnkre hord­tuk, tető alá. Bekerítettük drótfo­nattal és hideglevegős fúvatással szárítjuk. Természetesen csöves állapotban. — Hogy áll a termelőszövetke­zet szálas takarmánnyal? Mennyi lesz a felosztható jövedelem, mi­lyen beruházásokat terveznek az 1970-es évre? — Nem lesz gondunk a takar­mányozással. Másfél évre elegen­dő silóval rendelkezünk. Tavaly a felosztott jövedelem 6 millió 13 ezer forint volt, az idén előre­láthatólag 6 millió 200 ezer lesz. Ha a hízott állatainkat december­ben átveszi az állatforgalmi vál­lalat, további két százalékkal nö­velni tudjuk a 6,2 milliót. Az 1969-es évhez képest beruházá­saink is merészebbek az 1970-re. Ebben az évben nem egészen pontos adatok szerint 2,1 millió forintot költöttünk építkezésekre. Jövőre, ha minden elképzelésünk sikerül, csaknem négymillió fo­rintot fordítunk beruházásra. Az egyes üzemegységünkhöz 900 mé­ter betonutat tervezünk. Itt épí­tenénk a 600 férőhelyes sertéshiz- ladánkat és a ■szociális helyisége­ket is. Egymillió 100 ezer forintért gépeket szeretnénk vásárolni. Nagy szükségünk van három MTZ traktorra, tehergépkocsira és egy kombájnra. Az építkezésekhez természetesen igénybe vesszük az állami támogatást. Bár nem beru­házás, de ide tartozik, hogy most fejeztük be öt holdon a szamóca telepítését. Ezzel az öt holddal tíz­re emelkedett szamócásunk, s a jövő héten kezdünk hozzá tíz hol­don a málna telepítéséhez. E két gyümölcsből évente 140 ezer fo­rintos tiszta jövedelemire számí­tunk. — Ha már erről szólt, hogyan alakult a tagok jövedelme az utol­só két évben? — Ügy gondolom, nincs szé­gyenkezni valónk. Tavaly egy tagra eső átlagjövedelmünk 15 ezer 426 forint volt. Ebben az év­ben megközelítőleg 16 ezer forint lesz, a 115 nyugdíjas és járadékos tagunkkal is. Az aktív tsz-tagok, ha megfogták a munkát, 25-*-30 ezer forintos évi jövedelmet könyvelhetnek el. Ebben nincs benne az 1 hold háztájiból szár­mazó jövedelem. A beszélgetés végére megérke­zett Somlyai Gergely, a tsz elnö­ke is. A főkönyvelő tájékoztatá­sára egyetértőén bólintott. — Írja meg azt is, hogy az el­vetett búzánkból 200 holdra nem tudtunk műtrágyát szómi, mivél az AGROTRÖSZT-nél rendelt 20 vagonból 3,5 vagon! nem kaptunk meg. Kérését teljesítettem. B. J. Az első gázturbinás csűcserőmü A villamos energiafogyasztás a következő időszakban hazánkban is jelentős mértékben növekszik. Az 1970-re várható 2900 mega­wattos csúcsigény 1985-ig 8600 megawattra növekszik. A fejlődés előbb-utóbb nálunk is elkerülhe­tetlenné teszi a kizárólag csúcs- fogyasztás idején termelő, úgy­nevezett csúcserőművek megépí­tését; az első gázturbinás csúcs­erőmű a Kelenföldi Hőerőműben a tervek szerint 1973-ban már megkezdi az energiatermelést. INGYENES tanfolyamot indítunk. Művezetőképző 8 hónapos tanfolyamra jelentkezhetnek építőipari, szakipari és szerelőipari szakmunkások. Szakmunkásképző 10 hónapos tanfolyamra betanított munkások, kőműves, ács állványozó, szobafestő-mázoló, víz- és gázvezetékszerelő, központifűtés-szerelő és villanyszerelő szakmára. Gépkezelőképző 6 hónapos tanfolyamra férfi segédmunkások és kubikosok jelentkezhetnek. A tanfolyamok január 5-én kezdődnek, de a jelentkezések előjegyzését megkezdtük. A tanfolyam ideje alatt jó kereseti lehetőséget, munkás­szállást és ebédet biztosítunk. Különélést, idénypótlékot, szerszámhasználati díjat és utazási hozzájárulást fizetünk. Érdeklődők levelezőlapon kérjenek részletes tájékoztatót BÁCS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT, Kecskemét, Klapka utca 34. 24549

Next

/
Thumbnails
Contents