Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-11 / 236. szám

1969. október 11. 6 Szombat Jövő Szombaton 25. alkalom­mal jelenik meg a Népújság ifjú­sági oldala, a Mini Magazin. A jubileum eme áhítatos pilla­natában (illetve egy héttel előt­te) számvetés helyett beszéljünk inkább a jövőről. Legközelebb egyetlen témával jelentkezünk, összeállítást közlünk a tudomá­nyos-fantasztikus irodalom által már jól-rosszul feltérképezett jö­vőről, különös tekintettel azokra a „jóslatokra”, amelyek ma még a sci-fi-szerzők képzeletét foglal, koztatják csak. Ha a futurológus oldalt olvasóink tetszéssel fogad­ják, más témákról is készítünk egy-egy kimerítő összeállítást: így pédául a beat-ről, a szerelem­ről. Szívesen felhasználjuk az ol­vasók ötletit is. „Volt egyszer egy lány, aki nem volt elégedett... S egyszer ráesett egy fénysugár, s a lány azóta színpadon áll...” 1963. Ki mit tud. Először al nyilvánosság előtt. Akkor még senki sem gondolta, hogy a ked­ves hangú, vékony kislány lesz az első női táncdalénekes Ma­gyarországon, akinek dalaiból nagylemezt préselnek. 1969. Külföldi fellépések (a kö­zelmúltban járt Berlinben, ahol a 20 éves fennállását ünneplő NDK egyik jubileumi tv-műsorában énekelt), külföldi hanglemezszer­ződések (az elmúlt héten vésték barázdára Münchenben, az ame­rikai UNITED ARTIST cég mün­cheni stúdiójában a Rohan az idő-t, német nyelven), sok és si­keres hazai szereplés. Zárkózottnak ismerik. — Nem szeretem a~ „sztárko­dást”. De azt igen, ha figyelnek rám a színpadon. Meddig énekel még? — Akkor fogom abbahagyni, amikor még hiányérzetem lesz a mikrofon után. És jöhet a jogi pálya. Amíg azonban egy tv- shaw-m után azt mondják: „rö­vid volt” —, semmi esetre sem. Koncz Zsuzsa kedvelői milyen csemegére számíthatnak a kö­zeljövőben ? — Az Illés-zenekar javában dolgozik második nagylemezem MtK V’£ÍGÖE>©£3.G>o Ma már mindenki előtt ismert, hogy a XIX. században, Magyar- országon végzett óriási folyam­szabályozások mennyire lecsök­kentették hazánk és a folyamsza­bályozásban különösen érdekelt te­rület, Békés vármegye madárvilá­gát. Nálunk a XX, század a XIX. században kezdődött a folyams^a- bályozáskor. Megszüntették a Kő rösök ezernyi kanyarulatát, ame­lyek nádasokat, lápvizeket fog­tak közre. Tavaszonként tocso- gós mezők és mély fekvésű, ned­ves kis berkek alakultak ki. Az utóbbi évtizedek újra megváltoz­tatták a tájat. Újfajta gazdálko­dási forma jelent meg, számta­lan új út és gyár épült. Ezek a változások mind-mind hatással voltak a madárvilágra. Egyes fajták hozzászoktak az új körülményekhez, mint a gólya, vetési varjú, házi veréb, mások pedig, mint a túzok, ugartyúk, kócsag, kárókatona eltűntek vagy létszámuk csupán néhány párra csökkent. Összességében nézve az atomszázad óriási létszám- csökkentést okozott madárvilá­gunkban. De ez ma már nemcsak megyei, hanem országos, sőt vi­lágjelenség, és hogy ez mennyi­re probléma, arra még kitérünk e sorozat harmadik részében. Még a múlt században is, a langyos, őszi melegben tízezres csapatokban gyülekeztek a fecs­kék az őszi vonulásra, és mire elérkeztek a novemberi ködös reggelek, tíz- és százezer vadliba érkezett északról. Tavasszal a se­kély tavaknál partfutók, cankók, gadák, csévek, a füzesekben kó­csagok, üstökösgémek, bakcsók, a nádasokban récefélék, vetési lu- dak, szárcsák és vízi tyúkok ha­talmas csapatai készülődtek fé­szekrakásra. A megművelt földek, erdők és vízivilág által közbezárt pusztákon megszámlálhatatlan számban éltek az óriási túzokok, amelyekből ma már olyan kevés van, hogy a budapesti Állatkert és egyes vadásztársaságok évek óta foglalkoznak a‘ tenyésztésével, A csúzlizó meglepetése előkészítésén, amely előrelátható lag már tavasszal kapható lesz. Mi a véleménye a pécsi bot­rányról? (A Népszabadság 1969. október 5-i száma részletesen foglalkozott vele.) — A huligánkodó, megbotrán­kozást okozó fiatalokat, magatar­tásukat elítélem. Legyenek bár ■hosszú hajúak vagy csikófrizurá- sak. A cikk azonban nem teljes: a fiúkat az eddigi két tárgyalá­son felmentették. Kérünk egy sztorit. — Van egy Szent Johanna pa­rókám, de csak civilben hordom. A minap egy pesti cipőboltban vásároltam. Egy fiatal lány így szólított meg: „Csókolom And­rea”. Furcsán nézhettem rá, mert rögtön utána hozzátette: „ön nem Drahota művésznő?” Körülbelül 70 rádiófelvétele és ugyanennyi lemeze van. Melyik a legkedvesebb? — A Színes ceruzák, a Volt egyszer egy lány. Láttuk már filmen is. Utoljára? — Tavasszal forgatták a „Bű­bájosok” címűt, ebben is szerepe­lek. Még egyszer végigsimítja hosz- szú haját, aztán kedves félmo­sollyal biccent búcsúzóul. „Kő-, vetkezik Koncz Zsuzsa!” Taps. Viharos üdvözlés. „És a lány azóta színpadon áll... És énekel a rohanó világról... És boldog lesz a lány...” (f—> JL , <*> ■ .A/*’"' Jubileumi iskolanap írásbeli vetélkedő, szóbeli versengés, kiesés és csapatverse­nyek, szellemi öttusa — és fegyelmezett, lelkes résztvevők. A Bé­késcsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola KISZ- bizottsága iskolanapot rendezett. Ünnepi alapszervi taggyűlések, matematika, magyar, irodalmi, fizikai, orosz nyelvi, kémiai vetélkedők, vers- és prózamondó-verseny, ünnepi történelmi szak­köri ülés; Izgalmas játékvezetés, korszerű technikai eszközök. Diáktanulmányok megvitatása, dokumentumfilm-vetítés, talál­kozó veteránokkal, úti-élménybeszámoló. Még felsorolni is sok. Es mindez egy rendkívüli iskolanap délelőttjén. De a sík talajon, a fizikai erőnlét terén is, helytálltak a tizenévesek. Sikerrel küz­döttek az atlétikai egyéni- és csapatversenyeken. Az iskolanapot befejező értékelő ülések megállapíthatták: a gimnázium 950 résztvevő diákja Békéscsaba felszabadulásának negyedévszázados jubileumi évfordulóján, október 6-án méltókép­pen emlékezett a történelmi dátumra. Bizonyítottak lelkesedésből, tájékozottságból, tudásból. Hogy a tantervi anyagnál magasabb szintű tudás birtokosai. nehogy kipusztuljanak ezek a szép, óriás-madarak. Békés megye egykori madár- gazdagságára jellemző, hogy az | olyan tipikus víz, és erdő közé zárt falu, mint Doboz is volt, adó j fejében vadmadártojást, madár- tollat, élve elfogott és lőtt vad­madarakat, ezenkívül halat és vadat szolgáltatott be a grófság­nak. R. Zs. Bajuszos hölgyek Florida államban Miss Barton, egy parókával kereskedő cég tu­lajdonosnője szerette volna fel­lendíteni az üzletet s elhatározta, hogy valami ultramodern „szőr­zet-áruval” lepi meg női vevőit. Az erősen reklámozott új di­vathóbort jelszava: „Semmi sem teszi szebbé a női arcot, mint az elegáns bajusz vagy csinos áll- szakáll”. S hogy vásárlóit job­ban meggyőzze, Miss Barton sa­ját maga is „reklámozza” áru­ját. Gyemekszáj — Mi akarsz lenni, kisfiam? — Generális. — Az ne légy, mert az ellenség megölhet. — Akkor inkább ellenség leszek. Kukoricából és szénából Mindenki úgy megy nyaralni, ahogy tud. Ötletnek nincsenek híján megyénk termelőszövetkezetének fiataljai. A vésztői Kossuth Tsz KISZ-esei például a gondjaikra bízott kukoricából árulták ki egy NDK-út költségeit. A maradék pénzből klubszobájuk tech­nikai felszerelését tökéletesítik. Ta­valy egy magnót vásároltak ilyen módon. Az okányi fiúk és lányok 700 má­zsa széna begyűjtését és hordását vállalták és a terven felüli bevétel­ből bőven futotta egy 15 napos ba- j latoni nyaralásra. A hírek szerint a balatoni túra jól sikerült s az oká- nyiaknak a strandolás és napozás mellett arra is volt idejük, hogy fog­lalkozzanak az éppen ott tartózkodó 1 községbeli úttörőkkel. Pithagoras reggel hatkor Bár már hűvösek a reggelek, a minit még nem váltotta fel a hosszú nadrág. Sietősen igyekez­nek az állomás felé a lányok és fiúk, akik nap mint nap átjár­nak Gyuláról Csabára. Alig múlt hat óra. A bérletek a zsebben vagy az iskolatáskában. Nem kell az időt a jegyváltásra pazarolni, jut másra. Ma „rázós” órák lesznek. Matek, fizika, statisztika, éppen az iskola típusától függően. Még néhány gyors lapozás a köny­vekben, füzetekben. — Állati jó volt az este a meccs a tévében. Hogy faragtak, mégse sírt egyik sem. — Nézd azt a belvárosi szere­lést. — Te, hogy van a Pithagoras- tétel? — Add már ide a füzetet. Megcsináltad a matekot? — ... S akkor bementünk a presszóba. — Tudod, az a jő fej. Nehézkes szuszogással érkezik a vonat. Tejfehér gőzt okád s csikorogva csúszik a kerék a sínen. Tanulókocsi. Az orkánok és táskák a fogas­ra kerülnek. A könyvek kinyitva az ölbe. — Saci ülj mellém! — Eredj a fenébe, nem látodi hogy foglalt? — Gyere ki a folyosóra, itt nem lehet tanulni! — Jegyeket kérem ai új fel­szállóktól! Gépies mondatok. A kalauz már minden bejárót ismer. — Szabad ez a hely? — Ez tanulókocsi. (Mit tehetek? Én már sajnos, kinőttem innen.) A folyosón halk, monoton hangok: — Ánégyzet plusz bénégyzet egyenlő cénégyzettpl... — Minden vízbe merülő test annyit veszít súlyából... — Te, az ellenőrzőt nerp mu­tattad otthon? — Állati parádé volt. — Mit szólsz a Bajtaláékhoz? — Jössz szombaton a dübögö- be? — Hagyjál már, nem látod. hogy tanulok? Egy szemüveges lány össze­csukja a könyvet. — De hamar megérkeztünk! Még át kellene nézni a torit is... A vonat alig áll meg, rohanás a buszhoz Akiknek később kez­dődik az óra, gyalog indulnak el. Még hét óra sincs. A helyben lakók talán most bújnak ki az ágyból. Szerencsére a bejárók alig tizenévesek, fel sem veszik a mindennapos korai ébresztőt. Vagy talán mégis? B. O. Radikális gyógymód Jakab Glinhammer hónapok óta mérhetetlenül szenvedett fog­fájástól, de nagyon félt a fogor­vostól. A 21 éves bajor fiatal­ember ahelyett, hogy fogorvos­hoz ment volna, golyót repített fájós fogába. A fogat ugyan nem találta el. de szerencséjére nem is halt bele a különös foghúzás­ba. Végül mégis a fogorvos ke­zébe került.

Next

/
Thumbnails
Contents