Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-11 / 236. szám

1969. október 11. Szombat Tudomány — Technika A cukorbetegségről A cukorbetegség lényegét úgy foglalja tömören össze az Üj Magyar Lexikon, hogy: „A szer. vezet cuikoranyagcseréjéjielk sú­lyos zavara.” Érdekes módon az utóbbi 2—3 évtizedben szaporo­dott a cukorbetegek száma, kü­lönösen megfigyelhető ez a nők körében. A betegség létrejötté­ben, megjelenésében, súlyossági fokában igen nagy a változatos­ság. Régóta ismert betegség. Első nyoma az i. e. kb. 100 évre nyú­lik vissza. Kiválásában a szerve, zetben megbomlott hormonegyensúly a felelős. A hormonok olyan anyagok, amelyeket az ún. belső elválasztású mirigyeik választa­nak ki, s juttatnak a vérkeringés Öntözőrendszerek — nagyobb hozamok Kazahsztánban hatalmas völgy­zárógát épül az Isim folyón (a kép a vasbetonszerelők „akro­bata mutatványáról” készült). Elsődleges feladata nem az elektromos energiatermelés cél­jára való duzzasztás lesz, hanem a szárazság sújtotta körzetek öntözéséhez nyújt majd lehető­séget. Az építkezés része annak az egész országra kiterjedő programnak, amelynek kereté­ben a terméshozamoknak öntö­zés útján való emelését kíván­ják megoldani. A Szovjetunió­ban az utóbbi három év alatt az öntözött földeken mintegy 160 százalékkal nőtt a gabona- termés, 100 százalékkal jobb volt a rizs — és mintegy 120 százalékkal emelkedett a zöld­ségfélék hozama. Ez idő alatt egymillió hektárral növekedett a kolhozok és szovhozok öntözött területe, s 21 millió hektár le­gelő rendszeres öntözése kezdő­dött el. segítségévei a szervezet minden részébe. Ilyen mirigy — többek között — a hasnyálmirigy is. Pontosab­ban a hasnyálmirigy egy része emésztőnedveket termel, mely a bélbe kerül, és a táplálók le­bontását végzi — ez a rósz kül­ső elválasztású mirigy. Ennefk állományában azonban jellegze­tes sejtcsoportok, ún. szigetek vannak, amelyek az inzulin ne­vű hormont termelik. Ha a szi­getek hormontermelése csökken, vagy megszűnik, cukorbetegség lép fel. Az újabb kutatások sze­rint a cukorbetegség kialakulá­sában a hasnyálmirigy megbete­gedésén kívül egyéb belső elvá­lasztású mirigyek — mellékvese, agyalapi mirigy — sőt a máj megbetegedése is szerepet játsz­hat. Ezeknek a mirigyeknek a szabályozását a központi ideg. rendszer látja el és ma még is­meretlen módon, de valószínűleg az agyalapi mirigyen keresztül ez is okozhatja a cukorbeteg­séget. Sok vitát, találgatást kiváltó kérdés, hogy vajon öröklődik-e a cukorbetegség? A hasnyálmirigy szigeteinek a megbetegedését régebben egyér­telműen örökletesnek tartották. Ma azonban tudjuk, hogy a rendszer túlzott megterhelése, ártalma más útakon is vezethet cukorbetegséghez. Tény viszont az is, hogy a cukorbetegek ro­konságában ötször gyakoribb a betegség, mint másoknál, mégis utódaik születésékor szó sincs még cukorbajról. Ez csak később keletkezik. Érdekes ok a cukorbetegség kialakulásában az elhízás: 80 százalékban az ideális testsúly felettiekben jelentkezik. A kövér embereknek a nagyobb súly mi­att egyrészt valószínűleg több inzulinra van szükségük, más­részt a fokozottabb szénhidrát fogyasztás jobban megterheli az inzulint termelő szigeteket. Ezek szerint lehetséges, hogy a kövérség megelőzése csökkentené a cukorbetegek szá. mát, és ezzel el lehetne érni az ideális gyógyítást, a megelőzést. A betegség tüneteire az jel­lemző, hogy nő a vér cukortar­talma. a cukor megjelenik a vi­zeletben, és zavar támad a fe­hérje és zsíranyagcserében is. A beteg feltűnően szomjas, éhes, ennek ellenére soványodik,, bő­rén viszketegséget érez és kelé­sek jelennek meg. Régebben, amíg nem volt in­zulin gyógyszer formájában, a betegek súlyos szénhidrát-meg­vonásra kényszerültek: az étel rántás nélküli főzelékből és zsírból, fehérjéből állhatott. Sú­lyosabb esetekben azonban ez sem mentette meg a beteget. 1922-ben állítottak elő sertés- és AZ OROSHÁZI ÜVEGGYÁR FELVÉTELRE KERES: 16 éven felüli női munkásokat üvegosztályozó munkakörbe, férfi nyugdíjasokat könnyű fizikai munkára, férfi segédmunkásokat gépkezelői munkakörbe. Vidékiek részére szállást biztosít a gyár. Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi osztályán. 20852 marhahasnyálmirigyből a gyógy­szerként adagolható inzulint. Tízezrek életét mentette meg ez a felfedezés. Az inzulint injekció formájában lehetett szedni, és minthogy rendszeresen kellett al­kalmazni, a betegek gyakran sa­ját maguknak adták be. Újabban azonban szájon keresztül szed­hető gyógyszerek is vannak for­galomban, amelyek helyettesí­tik az inzulin injekciót. A gyógyszeres kezelés mellett változatlanul fontos a diéta is. Ma már nem olyan szigorú a szén-hidrátmegvonás. akár napi 200 grammot is lehet fogyasztani. A lényeg az, hogy orvosnak kell összhangba hozni a szükséges gyógyszert-, és az elfogyasztható szénhidrátmennyiséget. Nagyon fontos azután az előírt adagokat fegyelmezetten betartani, hiszen I sajnos a betegség véglegesen ma még nem szüntethető meg. Hor­mont kell pótolni, tehát a keze­lést a beteg élete végéig folytat­ni kell. A mai gyógyítás — az enyhébb diéta, az inzulin vagy a szájon át adható gyógyszerek —, könnyebbé teszik a cukorbe­tegek életét, élettartamukat pe­dig meghosszabbítja. M. L. ultrahanggal A vizsgálatot végző fehér köpenyes személy ez alkalommal nem mondhatja, hogy „tessék mély lélegzetet venni...” A kép egy angol gyártmányú műszert mutat be. mellyel csövek, tar­tályok vagy éppen hajótestek falvastagsága mérhető meg 0,1 mm-es pontossággal. Az ultrahanghullámokat gerjesztő hor­dozható, telepes vastagságmérő 0,10—6,00 cm mérési tartomány­ban használható. Az eredmény a műszerről azonnal leolvas­ható, görbült felület esetén is pontos eredményt ad. Kellő gya­korlattal a hegesztési varratok minőségellenőrzése is elvégez­hető ezzel a praktikus műszerrel. Villanytelep a alatt A Kaspi-tenger olajtechni­kusai, akik a „Kőolajkövek” városát építették fel cölöpö­kön, most olyan eszközök után kutatnak, amelyek meg­védenék a fémcölöpöket a tengervíz romboló erejével szemben. Sok javaslat hang­zott el. Egyeseket már meg is valósítottak a tengeri cölöp­záraknál. Köztudomású, hogy a vil­lamos áram a leghatásosabb „gyógyszer” a korrózió ellen. A katód védelmére a leghaté­konyabbnak bizonyult az a félvezetős termoelektromos generátor, amelyet a tudósok­nak és konstruktőröknek egy csoportja tervezett. A kőolaj- és gázvezetékek katódvédelmére már néhány év óta alkalmazzák a félveze­tős termoelektromos generá­torokat. A forró forrasztások hőjét fémradiátorok segítségé­vel vezetik el, amelyek azon­ban lényegesen komplikálják „Aranyásó” baktériumok Furcsa módon ingott meg a nemes, szilárd, savra érzéket­len arany nimbusza. A tudó­sok felfedeztek egy baktéri­umfajtát, amely „felfalja” az aranyat, s felületén vörös és barna foltokat okoz. Sőt, a merész mikroorganizmusok­nak barátai is akadtak: az aranyra rávetették magukat a növények is. s ennek következ­tében eljut az arany az állati szervezetekbe. Felfedeztek aranyat például a szarvasok bőrében és szarvában, a han­gyákban és a cserebogarak­ban, az emberi hajban és a vérben is. Sok tudóst foglalkoztat az a kérdés, hogyan lehet kivonni az aranyat — más anyagból. Irkutszkban, a ritka fémekkel foglalkozó laboratóriumban és* egy franciaországi intézetben vizsgálják az arany oldódásá­nak és kiválasztódásának bio­metallurgiai folyamatát.-A tu­dósoknak egy penészgomba­faj sietett a segítségére. Ezek mintegy „kiszipolyozzák” az aranyat a folyadékból és az bennük rakódik le. Aztán a gombalepedéket megszárítják és porlasztják. Egy másik, bi­ológiailag aktív gombafaj 15— 20 óra alatt a fémarany 98 szá­zalékát ülepítette le. A kis lények nem mutatnak érdeklő­dést semmilyen más fém iránt, ezért használhatók fel a rendkívül szilárd vegyületek bontására. A baktériumok sikeresen alkalmazhatók mint irányított „aranyásók”, amelyek az érc­ből kivonják a nemesfémet. A kísérletek szerint az érc aranytartalmának 30 százalé­kát is ki lehet így vonni. Ez a penészgomba-faj nagyon igénytelen, bármilyen tápta­lajon, akár cukoripari hulladé­kon is tenyészik. a generátorok berendezését és növelik súlyát. A víz alatti te egyik legfőbb az, hogy nincsenek hűtő ra­diátorai; ez lényegesen leegy­szerűsíti a konstrukciót és csökkenti súlyát, hiszen a leg­jobb radiátor maga a tenger­víz. Előnye az is, hogy a gáz szolgál üzemanyaggal, ebből pedig elég van a kőolajipar- telepeken. Távolról nézve, a víz alatti generátor televízióantennára hasonlít. A termoelektromos berendezést magába foglaló fémalaptól két kisebb cső ágazik el. Az egyik valamivel magasabban áll, mint a má­sik, és ez biztosítja a termé­szetes légcirkulációt az égés fenntartásához. Működés köz­ben az alap a víz alatt van, a felszínen pedig a periszkón- hoz hasonló két cső. A találmány voltaképpen egy sajátságos víz alatti vil- ianytélep, amelynek kapacitá­sa kb. ötven watt, az áram­erő pedig eléri a tíz ampert. A generátort az olcsó földgáz táplálja, amely a kitermelés idején állandó forrásul szol­gál. A tenger kőolajmunkásai sikeresen alkalmazzák a fél­vezetős termoelektromos ge­nerátort. A Kitér Nyomda az alábbi munkakörökre felvételt hirdet: 1 fő asztalos, 1 fő festő, 1 fő kőműves, 1 fő villany­szerelő, 9 fő lakatos, 5 fő klímakezelő, 20 fő segéd­munkás, 13 fő munkásnő, 1 fő takarítónő. 41 órás munkahét, kéthetenként szabad szombat. Jelentkezni: KNER NYOMDA, Békéscsaba, Lenin út 9. x

Next

/
Thumbnails
Contents