Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-08 / 233. szám
október 8. 4 Szerda További erőfeszítést és intézkedéseket igényel a munkások helyzetének javítása Ülést tartott az SZMT elnöksége A Szakszervezetek Megyei Tanácsának Elnöksége legutóbbi ülésén megtárgyalta azt a jelentést, amely a Központi Bizottság 1958. október 16-i határozatának végrehajtásáról szóló megyei tapasztalatokat tartalmazza. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Gyulavári Pál, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Az ülésen a hozzászólók több hasznos észrevételt fűztek a szerintük igen alapos jelentéshez. Mindenekelőtt elmondták, hogy a jövőben nagyobb gondot és erőfeszítést igényel az egészségügyi ellátás javítása és a kórházi ágyak számának növelése. Tekint, ve, hogy a megye lakosságának egy része még tanyán él, ezért célszerű lenne egészségügyi autóbuszok beszerzése és működtetése. A munkásosztály helyzetével kapcsolatos 1958. évi párthatározat végrehajtásának elősegítésére többen szóvá tették a lakáselosztási rendszer fejlesztésének szükségességét, a munkáslakta körzetek áru. és kommunális ellátásának javítását. Ugyanakkor több felszólaló javasolta azt is, hogy a végleges jelentésben, amely a közeljövőben a megyei pártbizottság ülése elé kerül, kapjon nagyobb terjedelmet a munkaidő- csökkentés eddigi tapasztalatainak és jövőbeni feladatainak, valamint a vasúti és közúti közlekedésben dolgozók helyzetének elemzése. Az elnökség ülésén ezután a megye három építő- és építőanyagipari vállalatának: az állami építőipari, a tanácsi építőipari. valamint a tégla- és cserépipari vállalat munkavédelmi helyzetéről készített jelentést vitatták meg A beszámoló szerint a vizsgált vállalatoknál fejlődés állapítható meg, figyelmre méltóak azok a törekvések, amelyek a nehéz fizikai munka és a nagy intenzitású munkahelyek mérséklésére irányulnak. Mindemellett azonban azP is feltárták, hogy még mindig nem kielégítő a balesetelhárítási oktatás. Különösen az új dolgozók elméleti oktatása marad el a követelményektől. Hasonlóképpen javításra szorul a SAJÁT , FÉSZ? Az egyik üzem dolgozója igen nehéz, mondhatnám egész embert követelő feladatot kapott. Azért éppen ő, mert a szakmájában egyike a legkiválóbbaknak és már sokszor bizonyságát adta annak, hogy nem ijed meg a nehézségektől, Érthetően jutalmat is kilátásba helyeztek számára, ha a megbízatását eredményesen teljesíti. A vezetők nem is csalódtak benne, kitűnően megoldotta a feladatát. Igaz, közben a nagy igénybevétel miatt megbetegedett, s emiatt néhány napig az ágyat nyomta. Természetesen táppénzt kapott erre az időre, ami azonban mégiscsak anyagi veszteséget jelentett számára. Felgyógyulása után remélte, hogy előbb-utóbb megkapja az ígért jutalmat, de bizony az elmaradt. Az olyanfajta, ember pedig, mint amilyen ő, nem szokott „alamizsnáért" könyörögni. Csak röstellkedett a főnöke helyett. Amikor pedig egy újságíróval találkozott, beszélgetés közben elmondta neki azt is, hogyan járt pórul a főnökével. Nem annyira az elmaradt jutalom, mint a szószegés bántotta. Az, hogy olyan emberrel kall együtt dolgoznia, akiről ezek után soha sem tudhatja, hogy mikor mond igazat és mikor nem. Az újságíró l/losszát irt az ígérgetőkről, háryjánosokról, s abban — a név és a hely megjelölése nélkül — példaként említette •meg ezt az esetet is. És lám, a főnök magára ismert. Menten rövrifl eszmecserét folytatott „bizalmasaival", $ velük együtt valahogy így fogalmazta meg a véleményét: „Miféle ember az, aki a saját fészkébe pisz- kít?” Eszerint tehát el kellett volna hallgatnia, hogy a főnök megszegte adott szavát. Az nem baj, ha valakit félrevezetnek, de az már igen, ha ezt szóvá is teszik. Talán a fészket egyesek olyan kiskirályságnak képzelik, amelyben az „uralkodóra” nem vonatkoznak a társadalom általános erkölcsi szabályai? — or. megtörtént balesetek kivizsgálása és a kiváltó okok elemzése, valamint az ezt követő megelőző intézkedések kidolgozása és foganatosítása. A vizsgálat azt is feltárta, hogy egyes munkahelyeken még mindig elhanyagolják a kötelezően előírt havi biztonsági szemlék megtartását. Ugyanakkor követendő kezdeményezésnek találták a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál rendezett munkavédelmi vetélkedőket. Annál is inkább, mivel a vetélkedőn kitűnteket még jutalomban is részesítik. Hasznos lenne ezt a mozgalmat másutt is meghonosítani, mert ezzel nemcsak a vetélkedőn részt vevők felkészültsége, elméleti és gyakorlati ismerete gyarapodna, hanem ezzel együtt a vállalatok munkavédelmi helyzete is. P. P. Tájékoztatás a zsír áráról Kedden a déli órákban eltetjedt a híre annak, hogy a zsír kilója már 90 000 pengőbe kerül. Az a körülmény, hogy egy kiló zsír ára 100 000 pengő, élénken mutatja, hogy a fogyasztóközönség mennyire ki van szolgáltatva a feketepiacnak. Ki tud manapság 120 000 pengőt adni egy kiló zsírért? Mert nemcsak a zsír kerül 135 000 pengőbe, de a drágaság minden vonalon ijesztő, S ha meg is veszi valaki azt a 156 000 pengős zsírt, pusztán zsírból táplálkozni nem tud. >g®0g(9ö^ Lehetetlen állapot, hogy amikor egy kiló zsír 180 000 pengő, a fizetések nem emelkednek megfelelő arányban. 215 000 pengőt csak az tud ma zsírért adni, aki feketézik. Mert a kisember számára ez a 238 000 pengő bizony nagy pénz. 296 000 pengőért sokat kell dolgozni, s míg valaki megkeresi azt <* 367 OÖO pengőt, amibe egy kiló zsír kerül, ugyancsak elfárad. Valamikor 470 000 pengőért, vagyis egy kiló zsír áráért sarokházat lehetett vásárolni. Ma egy kiló zsír áráért, 540 000 pengőért már csak egy háromnegyed kiló zsírt lehet kapni. Itt tenni kell valamit! A 768 000 pengős zsírt csak az tudja megfizetni, akinek van annyi pénze, hogy egy kiló zsírért 920 000 pengőt adjon. Mert bizony ma ennyibe kerül egy fél kiló zsír. Tudósítóink jelentiki Felszabadulási ünnepségek megyénk községeiben, üzemeiben, iskoláiban Tűzijáték Tótkomlóson Szeptember végétől, október 6- ig sok helyen ünnepelték megyénkben felszabadulásunk 25. évfordulóját. Tótkomlóson, október 6-án reggel zenés ébresztő köszöntötte a község lakóit, délután pedig ünnepi nagygyűlést tartottak a Dózsa filmszínházban. A nagygyűlésen Klaukó Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke mondott beszédet. Megemlékezett a negyedszázad előtti események, ről és az azóta megtett útról, a község két és fél évtizedes fejlődéséről. A nagygyűlés után a pórt-, az állami és tömegszervezetek, valamint a termelőszövetkezetek és intézmények képviselői koszorúkat helyeztek el a szovjet hősi emlékműnél. Este félórás színpompás tűzijátékban gyönyörködhettek a község lakói, majd a művelődési házban a Békéscsabai Balassi Őszi szántás a battonyai határban ■ „ * (Fotó: Demény) Nemzetiségi Együttes adott műsort. Egész estét betöltő összeállításukban szlovák, román és szerb népi táncokat, táncjátékokat mutattak be. Zené» ébre»*tő Nagykamaráson háromnapos jubileumi ünnepség-sorozattal emlékeztek a negyedszázad előtti eseményekre. Pénteken este fáklyás felvonulással, tábortűzzel nyitották a sorozatot. Szombaton helytörténeti kiállítás nyílt és műsoros est szórakoztatta a község lakóit. Vasárnap, október 5-én zenés ébresztő, koszorúzás és emlékünnepség zárta a háromnapos programot. Számháború Kér érmésén Kevermesen a KISZ-fiatalok szellemi vetélkedője, számháborúja, látványos lovasbemutató, könyvkiállítás, tábortűz és egyéb rendezvény tarkította az ünnepi programot. A vasárnapi nagygyűlésen szovjet vendég képviselte a felszabadítókat. Ezen a napon baráti találkozóra hívták azokat a huszonöt éveseket, akik 1944. október 6-át követő héten, a község felszabadulása idején születtek. Gazdag sport-, kultu- j rális vetélkedő és táncmulatság zárta az ünnepség-sorozatot. Oklevelek és jutalmak Eleken a községi pártbizottság, a községi tanács, a Hazafias Népfront és a KISZ készítette elő az | ünnepség-sorozatot. Szeptember i 23-án este az úttörők fáklyás fel- ! vonulásával vette kezdetét a meg. emlékezés. Másnap reggel az eleki jimnázium udvarán az iskola irodalmi színpada adott emlékműsort. A községi pártbizottság, a tanács, valamint a KISZ-szervezet képviselői ezen a napon koszorúkat helyeztek el a felszabadulási jmlékműnél. Este ünnepi nagygyűlést rendeztek a művelődési tthonban. A jubileumi évforduló tisztele- ére a község fiataljai vállalták, tőgy társadalmi munkával gyorsítják meg az ifjúsági ház építését. A lelkes munka eredményeként szeptember 28-án sor kerülhetett az ifjúsági ház ünnepélyes átadására. Klampeczki Károly, a járási KISZ-bizottság titkára elismerő okleveleket és tárgy jutái, makat adott át az építésben segédkező fiataloknak. Elsején emléktáblát lepleztek le azon a helyen, ahol az első községi pártszervezet működött, este pedig a művelődési házban ünnepi párttaggyűlést tartottak. Veteránok találkozója Hétfőn délben a Sarkadi Cukorgyárban is összejöttek azok a munkások, akik 1944. októberében ott voltak az üzem, a felszabadult Sarkadi Cukorgyár első indításánál. Az ünnepség-sorozat az üzem igazgatójának. Mátyási Jánosnak üdvözlő szavaival vette kezdetét. Ezután a meghívott vendégek és veterán munkások, akik közül már sokan elkerültek egykori munkahelyükről, megtekintették a 25 év óta nagyot fejlődött gyárat. A II.-es kapunál álló Lenin-szobor megkoszorúzása után Kesztyűs Sándor, az MSZMP üzemi szervezetének titkára mondott megemlékezőt a kultúrház- ban. Az ünnepségen jelen volt Gyulavári Pál, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője, Arany Tóth Lajos, a gyulai járás pártbizottságának titkára, Putics József, az ÉDOSZ főtitkára és Faragó Mária, az ÉDOSZ megyei titkára is. A megemlékezést az üzemi KISZ-szervezet jól sikerült irodalmi műsora színesítette. Ezt követően. estébe nyúló beszélgetéseken elevenítették fel a veterán munkások a régi küzdelmes éveket. Iskolások és katonák Békéscsabán ünnepi úttörőgyűlésen a 9-es és az 5-ös számú általános iskolák tanulói a Békéscsabai Kulich Gyula Miunkásőr Egység, a rendőrség és a honvédség képviselőivel találkoztak. Megemlékeztek a Fegyveres Erők Napjáról. A 9-es számú iskolában az úttörők ünnepi műsorral kedveskedtek a vendégeknek. Versben, dalban elevenítették meg a hős szovjet katonák felszabadító harcait. Az 5-ös számú iskola Padrah Lajos úttörőcsapatának ünnepségén a Központi Tiszthelyettesképző Iskola katonái adtak ünnepi műsort.
