Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-07 / 232. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1969. OKTÓBER 7., KEDD Ara: 1 forint XXIV. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM a 20 éves Német Demokratikus „ . Győzelemre visszük felszabadulásunk dicső ,valóra váltjuk hazánkban a szocializmust „Hála a felszabadítóknak!” Ez a mondat szimbolizálta a megyei pártbizottság, a megyei tanács együttes ünnepi ülésének megemlékezését a negyedszázad előtti napról. E gondolat jegyében ünnepelt megyénk valamennyi községe, városa, intézménye, üzeme. Ezt fejezte ki mind Békéscsabán, mind másutt a szovjet hősi emlékműveknél elhelyezett kegyelet koszorúja is. Aligha akadt ember megyénkben, aki október 6-án ne gondolt volna a hős szovjet nép fiaira, akik 25 évvel ezelőtt megteremtették annak lehetőségét, hogy szabad hazában, szabad emberként élhessünk. Ennek jegyében ünnepelt egész megyénk. Kiemelkedő eseménye a megemlékezésnek, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei bizottsága és a megye tanácsa október 6-án ünnepi együttes ülést tartott Békéscsabán. A két testület tagjai mellett helyet foglaltak a felszabadulás előtti párttagok és az ifjú nemzedék, az ifjúkommunisták meghívott képviselői. Dr. Szabó Sándor, a megyei párt- bizottság titlcára az ünnepi ülés alkalmából a két testület nevében köszöntötte az ülés minden részvevőjét. Külön üdvözölte Tóth Mátyás elvtársat, az MSZMP Központi Bizottsága párt- és tömeg szervezeti osztályvezetőjét, majd többek között ezeket mondotta: — Engedjék meg, hogy mindannyiunk nevében tiszta szívből, őszinte szeretettel köszöntsem Filip Gyenyiszovics Kiva elvtársat, a Szovjetunió Hősét, aki 25 évvel ezelőtt, 1944. szeptember 23-án a felszabadító szovjet csapatok élén elsőként lépte át hazánk határát Battonya térségében. Üdvözlöm kedves feleségét, aki ünnepi ülésünkön szintén részt vesz. Ezt követően felkérte Klaukó Mátyás elv- társat, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagját, a megyei tanács vb elnökét megemlékező beszédének megtartására. Klaukó Mátyás ünnepi beszéde Kedves elvtársak! Tisztelt vendégeink! Ünnepre jöttünk össze, megyénk felszabadulásának 25-ik év. fordulóját ünnepeljük. Minden ünnepnek, megemlékezésnek megvan a maga jelentősége és fontossága. A mai ünnepünknek van egy különös jelentősége, fontossága mindnyájunk' számára. Különös jelentőségét az adja, hogy megyénk felszabadulásának negyed évszázados évfordulójára emlékezünk. Nem túlzás talán azt mondani, hogy felszabá- dulásunk megyénk történetének, dolgozó népünk életének a legszebb napja. Ünnep ez, a szó legmélyebb értelmében. Ünnep mindenki számára, aki őszintén a haladás hívének vallja magát, őszinte védelmezője a nép szabadságának és függetlenségének. Ünnep ez: a nyomor, nélkülözés, a kizsákmányolás, a megalázás alóli felszabadulás ünnepe, a szabad emberré válás ünnepe. A munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek, fiatalok, középkorúak, idősebbek, a dolgozó nép hatalmának ünnepe. Emeli ünnepségünk jelentőségét az a tény, hogy dolgozó népünk az elmúlt időkben 3 nagy forradalmi évfordulóra emlékezett Nemrégiben emlékeztünk a polgári derpokratikus forradalom létrejöttére. 1968 novemberében méltattuk a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulóját. Ez év tavaszán emlékeztünk a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulójára és készülünk hazánk felszabadulásának negyed évszázados megünneplésére. Emeli ünnepségünk jelentőségét az is, hogy megyénk felszabadulásával valóra vált mindaz, amiről sokat szenvedett dolgozó népünk álmodott, reménykedett, szervezkedett és harcolt. Valóra vált mindaz, amiért megyénk vörös- katonái az 1919-es Tanácsköztársaság idején fegyverrel harcoltak. Valóra vált mindaz, amiért a párt. a munkásmozgalom legjobbjai vállalva a börtönt, az internálótábort, a csendőri felügyeletet, életüket se nem kímélve, harcoltak és küzdöttek a szebb, a jobb, a boldogabb jövőért, a fejlett társadalomért, a szocializmusért. Valóra vált mindaz, amiért a békéscsabaiak, orosháziak, gyulaváriak, vésztőiek és doboziak, megyénk más városai és. községeinek munkásai, dolgozó parasztjai évtizedeken át harcoltak és küzdöttek. Valóra vált mindaz, amiért megyénk legjobbjai — mint Ku- lich Gyula elvtárs —, a legdrágábbat, életüket adták népünk felszabadításáért. Valóra vált, mert létrejötteik mindazok az objektív feltételek, amelyek a szabadságot és a függetlenséget biztosították, mert 1917-ben a világon először győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, létrejött a munkások és parasztok államhatalma. Valóra vált, mert van egy nép — annak forradalmi marxista—leninista pártja, — amely zászlajára írta: „Világ proletárjai, egyesüljetek!” Amely nép nemcsak saját népének szabadságáért, hazájának függetlenségéért harcolt, hanem más népek felszabadításáért is. Valóra vált, mert volt és van egy Szovjetunió, annak Vörös Hadserege, amely győzelmet aratott a német fasizmus és csatlósai felett, felszabadított egy sor országot, köztük hazánkat is. Ezért érthető, hogy a mai ünnepségünkön a hála és tisztelet gondolata elsősorban is a felszabadítóké, a szovjet népé, a Szovjetunió Vörös Hadseregéé. Őszinte öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy ünnepi ülésünkön körünkben köszönthetjük, üdvözölhetjük Filip Gyenyiszovics Kiva elvtársat, a Szovjetunió Hősét, a felszabadító szovjet Vörös Hadsereg felderítő egységének volt parancsnokát, aki 1944. szeptember 23-án elsőnek lépett a magyar földre és Battonya, valamint Mezőhegyes községek felszabadításáért kiemelkedő harci tevékenységet fejtett ki. Egyben emlékezünk a mai napon megyénk felszabadításáért harcoló hős katonákra, tisztelettel és kegyelettel adózunk azoknak, akik a legdrágábbat, életüket adták népünk szabadságáért. Tisztelt ünnepi ülés! Megyénk felszabadításának jelentőségét talán akkor tudjuk igazán értékelni, ha számba vesz- szük a múltat. Megyénk dolgozó népének életét évtizedeken keresztül a nyomor, a nélkülözés, a szenvedés, a Klaukó Mátyás, & megyei tanács vb-elnöke ünnepi beszédét tartja. kizsákmányolás jellemezte. Békés megye története évtizedeken át az elnyomás, a kizsákmányolás elleni küzdelmek sorozata volt. A jobbágy-felkelések, a parasztmoz- galmák, a Habsburg német elnyomók elleni függetlenségi harcok, az 1848—49-es szabadságharc mind a forradalmi haladás útját egyengették. És megyénk legjobbjai, haladó elemei mindig ott voltak, ahol a népek a szabadságért, függetlenségért harcoltak. A munkásmozgalom kiemelkedő dátuma 1918 decembere, amikor megyénkben is létrejött, megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. Ezekben a napokban egymás után jöttek létre a párt szervezetei Békéscsabán, Orosházán, Endrődön, Dobozon, Gyomán, s megyénk más városaiban és községeiben. De ott volt Néma tiszteletadás az elesett hősök emlékének. megyénk dolgozó népe 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaság megteremtéséért vívott harcban is. Büszkék vagyunk arra, hogy Békés megye tradíciós forradalmi múltjához híven kivette részét a Tanácsköztársaság dicső harcaiból. 1919. március 21-e után egymás után alakultak városokban és falvakban a direktóriumok. A hősies, küzdelmes emberfeletti harc ellenére az ellenséges túlerő leverte a Magyar Tanácsköztársaságot. Sokat szenvedett megyénk dolgozó népére — csakúgy, mint az ország más megyéire — súlyos 25 év nehezedett. Ez az időszak egyben a magyar történelem legsötétebb, leggyászosabb időszaka volt. Azonban a Horthy-rendszer 25 éves fennállása, az ellenforradalmi terror sem tudta megyénk dolgozó népének forradalmi vágyát kioltani. Az 1930. szeptember 1-i budapesti nagy tömegtüntetésre megyénk azonnal reagált. Nagy megmozdulások voltak Békéscsabán, aratósztrájkok megyénk számtalan községében^ Az 1935-ös end- rődi választásokon a Horthy- csendőrség tüzet nyitott a jogaiért bátran harcoló endrődi népre, és a gyilkosok golyói 7 ember életét oltották ki, köztük Pribovszky Istvánét, Polányi Józsefnéét, Gel- lai Istvánét és másokét. De Hunya Istvánék ennek ellenére keményen harcoltak és küzdöttek az igazságosabb, a nép érdekeit szolgáló választási rendszerért. A kizsákmányolás elleni harcot, a dolgozó nép szabadságának és függetlenségének vágyát jelezték az orosházi aratómunkások szervezett ellenállásai is. A Viharsarok tradícióinak örököseként mi most fokozatosan érezzük annak a tragédiának a súlyát, hogy Achim L. András, a mártírhalált hált Kulich Gyula, a (Folytatás a 2. oldalon.) 4
