Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-07 / 232. szám

1969. október 7.

2

Kedd

Győzelemre visszük felszabadulásunk dicső emlékét, valóra váltjuk hazánkban a szocializmust

(Folytatás az 1. oldalról.)

nemzet érdekeiért harcoló Bajcsy- Zsilinszky Endre küzdelmei nyomán, a párt soha meg nem szűnő harcai ellenére, Hitler utolsó csatlósaként — ajándékul kaptuk a szabadságot.

Népünk szabadságát, hazánk függetlenségét súlyos emberi áldozatok árán a szovjet hadsereg hozta el. A történelmi sorsforduló akkor vette kezdetét megyénkben, amikor az első szovjet katonai egységek Battonyánál átlépték & határt és 1944. október 6-án egész megyénk felszabadult a német fa. eizmus alól. 1945. április 4-én oly’ sokat szenvedett hazánk egész területe szabadult fel.

A felszabadulást követő években történelmi jelentőségű eredmények születtek. Dolgozó népünk ismét kezébe vette sorsának irányítását, s elkezdődött az ország újjáépítése, megyénkben a rend és a fegyelem helyreállítása, a földbirtokok parasztok közötti szétosztása, a gyárak államosítása. Rohamos fejlődésnek indult megyénk.

Mi is történt 1944. szeptember 23-tól október 6-ig?

1944 szeptemberében mindent elsöprő lendülettel megindultak a Malinovszkij marsall parancsnoksága alatt levő II. Ukrán Front csapatainak táfnadásai megyénk felszabadításáért. A helyenként megnyilvánuló ellenállás — amit a német és visszamaradt magyar csapatok tanúsítottak — felmorzsolódott a roppant erejű támadásban. Arad felől nehéztankok közeledtek Békéscsaba felé, majd a gépesített alakulatokat lovascsapatok, végül a gyalogság váltotta fel. Két napon át szakadatlan hömpölygéssel áramlottak a szovjet és a Szövetséges román csapatok északnyugati irányba megyénkén keresztül — felmorzsolva az útjukban álló minden kétség- beesett védekezést. Rövid időn belül — szeptember 23-tól október

6-lg —: különösebb ellenállás nélkül megyénk egész területe felszabadult. A felszabadulást követő napokban, ahogy nyomult előre a szovjet hadsereg, ahogy szabadultak fel a falvak és városok, azon nyomban megkezdődött a Magyar Kommunista Párt legális helyi szervezeteinek létrehozása, megalakulása. 1944 végén, 1945 elején már több mint 30 helyen kommunista pártszervezetek működtek s a pártnak 1945 tavaszán már több mint 12 ezer tagja volt. Mindez akkor történt, amikor az ország más területeinek felszabadításáért még elkeseredett harcokat folytatott a Vörös Hadsereg. Megyénkben a legális Magyar Kommunista Párt szervezeteinek ilyen sajátos körülmények közötti megalakulása különös jelentőséggel bírt megyénk politikai életében. A felszabadított országrészeken szegedi székhellyel megalakult a Magyar Kommunista Párt Dél-Magyarországi Területi Bizottsága, metynek első titkára megyénk szülötte, Keresztes Mihály elvtárs lett. Megyénkben Békéscsaba székhellyel létrejött a Magyar Kommunista Párt Megyed Bizottsága, melynek vezetésével Gyuska János elvtársat bízták meg.

A munkásokból, szegény parasztokból szerveződött helyi pártszervezetek, nem várva felső utasításokra. azonnal hozzáláttak a tömegek felvilágosításához, a legégetőbb kérdések megoldásának szervezéséhez.

A felszabadult országrészeken Debrecen székhellyel megalakult az Ideiglenes Kormány. Erre a tanácskozásra megyénk is elküldte képviselőit, a több mint 230 küldöttből Békés megyét 44-en képviselték. A Magyar Kommunista Párt részéről 16, a szakszervezet részéről 6, összesen 22 kommunista elvtárs vett részt az Ideiglenes Nemzetgyűlésben megyénkből. Többek között Szobek András, Keresztes Mihály, Birkás Imre, Nagy Károly, Sztankó Mátyás és mások.

A* Ideiglenes Kormány földreformról szóló’ törvényalkotása megyénkben már a meglevő állapotokat szentesítette. Megyénk községeiben földigénylő és földosztó bizottságok alakultak. A megyei földigénylő bizottság vezetésének ellátását Nagy Károly elvtársra bízták. Elkezdődött megyénkben a dolgozó parasztság ősi jussának, álmának valóra vál. tása — a földreform. Több mint 40 ezer agrárproletár részesült megyénkben a földreform során földjuttatásban, csaknem 180 ezer katasztrális hold föld jutott végre jogos tulajdonosainak birtokába. Ezzel egy csapásra megváltoztak a megye földbirtokviszonyad. Amíg az 1930-as években a földbirtoknak alig egyharmada volt a kis- és törpebirtokosok tulajdonában, a földreform során ez a szám közel 86 százalékra alakult.

■ A megalakult városi, községi pártszervezeteink politikai tevékenységét és szervező munkájának eredményességét mi sem bizonyítja jobban, mint a választási küzdelmekben elért nagyszerű sikerek és eredmények. Az 1945-ös választások már bizonyították, hogy a kommunista párt megőriz, te történelmi folytonosságát, a pártot mély gyökerek kapcsolják megyénk dolgozó népéhez. Pl. Gyulaváriban a választók több mint 70 százaléka a Magyar Kommunista Pártra adta szavazatát. Dobozon, Tótkomlóson a választók csaknem fele, Békéscsabán minden negyedik választó a kommunista pártra szavazott.

Az 1947-es választások idején pedig megyénk dolgozó népe már a jó forint megteremtéséből, n? ország újjáépítéséből, a dolgozó tömegek jogainak védelméből, a tett intézkedésekből megtanulta, érezte és látta, hogy a munkás- osztály, a dolgozó nép érdekeinek legkövetkezetesebb képviselője a Magyar Kommunista Párt. Nem véletlen, hogy ezeken a választásokon, ahol több párt indult a választó tömegek megnyeréséért, a hatalom megragadásáért, a legtöbb szavazatot megyénkben a Magyar Kommunista Párt kapta, a leadott szavazatok csaknem 30 százalékát.

Az 1947-es év a fordulat éve volt. Eldőlt az, hogy ki kit fog legyőzni. És ehhez az igen fontos politikai, társadalompolitikai tény eldöntéséhez megyénk méltóképpen hozzájárult. A felszabadulás utáni időkben átszervezésre került a közigazgatás is és Békés megye első munkásfőispánja Szobek András, majd később Papp Sándor elvtárs lett.

A felszabadulást követő években megyénk politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt rohamos fejlődésnek indult. Ezt a fejlődést az 1950-es években kezdődő politikai és gazdaságpolitikai hibák fékezték, sőt visszavetették. A Magyar Dolgozók Pártjának

vezetése túlértékelte a felszabadulás utáni eredményeket, s a hatalom körülményei számos kulcsposzton dolgozó vezetőt elbizako- dottá tettek. Súlyos teherként nehe zedett a pártra a személyi kultusz. A párt vezetői nem vonták le a kellő következtetéseket a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusából sem. Figyelmen kívül hagyták, sőt megtorolták a lenini elvekhez ragaszkodó erőket. Tovább folytatták hibás politikájukat.

A párt, a nép hatalma végered. ményben olyan válságba került, amely 1956-ban az osztályösszetűzés legélesebb formájához, a fegyveres ellenforradalmi kísérletekhez vezetett.

A hibákat meglovagolva, az elért eredményeket tagadva, a revizionisták elérkezettnek látták az időt ahhoz, hogy a belső ellenforradalmi erőkkel és az imperialisták aktív támogatásával fegyveres támadást intézzenek a munkásosztály hatalma ellen. Az ellen- forradalmi erőszakra csak forradalmi határozottsággal és keménységgel lehetett visszavágni, mert aki a nép hatalmára emel kezet, azt csak forradalmi erőszakkal lehet és kell szétzúzni. Az ellenforradalom leverése megkövetelte az új forradalmi központ létrehozását. Ez a központ létre is jött a Magyar Szocialista Munkáspárt megalakulásával. A ipart újjászerveződött, forradalmi vezetői fegyveres segítséget kértek és kaptak a Szovjetuniótól. Hazánk történetében immár másodszor ismételten a szovjet katonák hullatták vérüket a munkáshatalom védelméért, az ellenforradalom fegyveres erőinek szétzúzásáért.

Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt, elemezve az ellen- forradalom okait, következetes liarcot indított a törvényes szocialista rend helyreállításáért. A megtévedt tömegeket eszmei, politikai felvilágosítással, ugyanakkor gyors intézkedések egész rendszerével nyerte meg. Következetes marxista forradalmi politikájával, a kétfrontos harc alkalmazásával viszonylag rövid idő alatt kivívta a néptömegek döntő többségének bizalmát. Napirendre tűzhette a szocialista társadalom megteremtésének feladatait. Ez a politika teremtette meg annak a nagyszerű fejlődésnek feltételeit, amely megyénkben is az utóbbi 12 év során végbement. És ha most elsősorban az elért eredményekről és sikerekről szólunk, az a fel- szabadulási ünnepünk hangulatából fakad. Mert mi, kommunisták legszívesebben mindig ahhoz viszonyítunk, ahová igyekszünk — célunkhoz.

Az utóbbi években számottevően megváltozott egész megyénk politikai, gazdasági, kulturális arculata. Megkezdődött megyénk iparosítási programjának valóra

As ünnepi ülés résztvevői.

váltása. Ennek Szemléltető példáját mutatja, hogy megyénkben a

második 5 éves terv ipari beruházásainak volumene messze meghaladta a két 3 éves és az első 5 éves terv együttes beruházásait. Negyedszázaddal ezelőtt ipariMihaiik György, a KISZ Békés megyei bizottságának első titkára az ifjúság nevében köszönti az emlékülést.

lag jelentéktelen volt megyénk. 1920 és 1945 között mindössze 5 gyáripari és 3 szövetkezeti üzem épült. Ma már megyénk fejlett, korszerű iparral rendelkezik. 1930-ban a megye munkásainak száma mindössze 14 ezer volt, ma már több mint 50 ezer ipari munkás dolgozik üzemeinkbén. A munkásosztály politikai, kulturális műveltsége nagy hatással van egész megyénk életének fejlődésére. Oj, korszerű üzemeket létesítettünk — mint az Orosházi Üveggyár, a békéscsabai hűtőház, konzervgyár, a hajtómű, és felvonógyár, Forgácsoló, Szerszám- gyár, Ruhagyár, a Nyomdaipari Vállalat, gyulai Bútoripari Vállalat, a békési kosáripari és gépgyár. Ugyanakkor a régi üzemeinkre sem lehet már ráismerni és

sokat fejlődtek az utóbbi években megyénk kisipari termelőszövet

kezetei is.

E tények önmagukban is sokat mondanak, pedig még nem szóltunk arról, hogy az elmúlt évtizedben új iparág, az olajbányászat fejlődött ki megyénkben. Gázprogramunk megvalósítása milliárdos nagyságrendű. Villamosítottuk megyénk falvait.

Történelmi jelentőségű az a változás, amely a fülun ment végbe a mezőgazdaság szotnalista átszervezésével.

Az egykori kisárutermelő parasztgazdaságok helyét szocialista nagyüzemek foglalják el.

Munkájúkat megkönnyíti az a körülmény, hogy állandóan bővül a mezőgazdaság anyagi, technikai bázisa, mind jobban kibontakoznak a nagyüzem keretében rejlő lehetőségek.

Gyökeresen átalakult mezőgazdaságunk. Ezt a következő tények is alátámasztják.

1935-ben például a megyében mindössze 500 traktort tartottak nyilván. Ma több mint 5 ezer szántótraktor és egyéb modern, korszerű mezőgazdasági gép jelzi a fejlődés útját De a termelési eredmények összehasonlítása is ezt bizonyítja.

Kenyérgabonából 1931 és 1940 között mindössze 8 q átlagtermést értek el, az utóbbi években a megye átlaga több mint 15 q, ez évben pedig mezőgazdaságunk kenyérgabonából katasztrális holdanként 17 mázsát meghaladó átlagtermést ért el.

Hasonló eredményekről lehetne számot adni a kukorica-, a cukorrépa termesztés, az állattenyésztés terén bekövetkezett változásokról is.

Pártunk politikájának szerves részeként kibontakozott a szocialista kultúrforradalom, a művelődés széles néptömegekre v kiterjedt.

1941-ben a megye lakosságának csaknem 10 százaléka analfabéta volt Ezzel szemben a felszabadulás után megvalósítottuk a 8 osztályos általános iskolák rendszerét, 1961-ben megjelent az oktatási reformról szóló törvény.

A művelődés területén elért eredményeket bizonyítja az is, hogy a 10 ezer lakosra jutó nappali tagozatos egyetemi és főiskolai hallgatók száma és aránya tekintetében magunk mögött hagytunk olyan fejlett kapitalista országokat, mint Anglia, Franciaország, Olaszország.

örvendetesen megváltoztak a dolgozó emberek életkörülményei, emelkedett az életszínvonal, javult a kommunális és egészség- ügyi ellátottság. Többek között az elmúlt 7 esztendőben a városokban és községekben közel 20 ezer lakás épült. Egyéb közműve- sítési ellátások mind jobban szolgálják megyénk dolgozó népének szükségletei jobb kielégítését 1934-ben 10 ezer lakosra mindössze négy orvos jutott a megyében. Jelenleg 15 orvos védi 10 ezer ember egészségét.

Az elért nagyszerű eredmények és sikerek ellenére a megyei párt- és állami vezetés tudja, hogy vannak még megoldásra váró feladataink, gondjaink nehézségeink. De ezek már a fejlődéssel járó gondok és nehézségek. További lépéseket kell tennünk az ipartelepítés, a munkaerő-foglalkoztatottság területén. Megfelelő differenciáltsággal enyhíle- nünk kell azokat a gondokat és nehézségeket, amelyek egyes vidéki településeinknél a foglalkoztatottság területén jelentkeznek. Továbbá intézkedéseket és lépéseket kell tennünk a megyében feltárt és feltárás alatt levő földgáz ipar és mezőgazdaság területén történő hasznosításának céljára. Számottevő az a lakásmennyiség amit az utóbbi években felépítettünk. Azonban a meglevő jogos igényeket és szükségleteket nem tudjuk kielégíte(Folytatás a 3. oldalon.)