Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-06 / 231. szám
IMS. október 5, 2 Vasárnap Egy hét a világpolitikában Saragat és Tito tárgyalásairól Élénk diplomáciai tevékenység az ENSZ-ben — Koalíciós megállapodás Bonnban — A konszolidáció további szilárdulása Csehszlovákiában — Háborúellenes akcióra készülnek az Egyesült Államokban Saragat olasz köztársasági el-1 szerint — aki az olasz—jugoszláv nők szombaton megkezdte vidéki j kapcsolatok szempontjából nem látogatásait Horvátországban és | látott akadályt abban. hogy u r menyeként a kereszténydemokraták maradtak az NSZK legerősebb pártja, a szociáldemokraták átlépték „a bűvös 40 százalékot”, s szavazatnyereségük révén a szabad demokratákkal — akik pedig érzékeny szenvedtek nek. A szociáldemokraták és a szabad demokraták együttes szavazatai ugyanis többséget biztosítanak ennek az úgynevezett, „kis- koalíciónak” a bonni parlamentben. A szociáldemokraták és a szabad demokraták feltűnő gyor' Az a tény, hogy az ENSZ- . közgyűlés első szakaszában ha- ‘ gyományosan a külügyminiszterek vezetik országaik delegációit, alkalmat nyújt élénk diplomáciai érintkezésre, átfogó eszmecserékre. Gromiko szovjet külügyminiszter a héten immár harmadszor .4 találkozott Rogers amerikai kül- ügyminiszterrel. A megbeszélések ;r‘ nyomán úgy vélik, hogy a közel- keleti válság ügye valamelyest ki- r mozdulhat az eddigi holtpontról. New York-ban olyan hírek térjed- tek el, hogy a két külügyminiszter valamilyen dokumentum-ter- sp, vezetet tekintett át. Ez megerősí- jYi tené az ENSZ eddig hozott hatá- rozatát. amelyet Tel Aviv nem hajlandó kötelező erejűnek elfo- 4, gadni, A szovjet külügyminiszter , e harmadik megbeszélés után el- t utazott New York-ból, s a hét végén már Kanadáhan folytatta tár- ,* gyalásait. Nyilvánvaló azonban, hogy a Gromiko—Rogers-tárgya- ' lások témáit részleteiben tovább vitatják majd Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövet és . Sisco amerikai külügyi államtit- kár eszmecseréi, melyeket ugyan- , csak felújítottak. Folytatódnak ., majd a közel-keleti válság rendezésére a négyhatalmi megbeszélések és Jarring svéd diplomata U ' Thant személyes megbízottja is felújítja tevékenységét a közvetí- rulása a kormányzásból kétségte- tesre. Ez az élénk diplomáciai •»'. munka azonban addig, sajnos, ke- , vés kilátással kecsegtet, amíg Washington nem szünteti meg a Tel Aviv-i agresszív köröknek nyújtott támogatását. Az a tény. hogy a Nixon-kormány Golda Meir asz- szony washingtoni tárgyalása során újabb fegyverszállítási kötelezettségeket vállalt, beárnyékolja a most New York-ban megkezdő- , dött erőfeszítéseket a közel-keleti rendezésre. * f A múlt vasárnap f rhegtar- ~~t’ott nyugatnémet páriamenti vá* itisziások S jelek szerint új belpolitikai kísérletre adtak lehetőséget, Első ízben az NSZK fennállása óta mód nyílt arra, hogy a CDU—CSU kormányzópárt jelle- gét megváltoztassák, s nélküle próbáljanak koalíciós kormányt s* alakítani. Bár a választások eredpontjábam. A plénumról fontos dokumentumokat tettek közzé: Szlovéniában és már nem is tér vissza BéLgrádba. Hétfőn Szlovéniából utazik haza Rómába, s így a hivatalos jugoszláv—olasz tárgyalások lényegében véget értek. Aldo Moro külügyminiszter el is visszavonták és érvénytelenítet- utazott Belgrádból, hogy részt vetek több korábbi helytelen határozatot, Alexander Dubceket felmentették pártelnökségi tagságá- mandátumveszteséget ból, Smrkovskyt törölték e testű- koalícióra léphet-1 létből. Josef Kepmnyt pedig beválasztották az elnökségbe. így személyileg is kedvezőbb feltételeket teremtettek a CSKP konszo- lidálási harcának következetes folytatásához. Jelentős fejleménye volt a helyzetnek a szövetségi gyűlés kommunista képviselői san megalkudtak: már pénteken nek tanácskozása is. A képviselők bejelentették a megegyezést az alapvető elvi kérdésekben. Brandt és Scheel, a két pártvezér alkuját a pártvezetőségek gyorsan szentesítették. Az események olyan gyorsan zajlottak le, hogy a Kiesinger vezette CDU—CSU-nak nem nyílt alkalma az igazi manőverezésekre. Úgyhogy, amikor Kiesinger ajánlata elhangzott a szabad demokraták felé, hogy lépjenek a CDU—CSU-val koalícióra, már késő volt. A szabad demokrata pártvezérekre nem. hatott az sem, hogy a kancellár „nagyvonalúságot” ígért a miniszteri tárcák elosztásában. Iffy — a jelek szerint —a CDU—CSU ellenzékbe szorul. A kereszténydemokraták kiszolen pozitív fejleménye lenne a nyugatnémet politikai életnek. Mind a szociáldemokrata, mind pedig a szabad demokrata pártvezérek a választási hadjárat folyamán ellátogattak á Szovjetunióba is. Megnyilatkozásaikban nagyobb rugalmasságot és megértést mutattak az európai realitások iránt, mint a CDU—CSU- vezetők, s nagyobb érdeklődés töltötte el őket az európai biztonság ügye. iránt. Persze . kérdéses, hogy mennyiben befolyásolták ezeket a megnyilatkozásokat pusztán kortes-meggondolások, s hogyan fest mindez majd a kormányzás hétköznapi gyakorlatában. Csehszlovákiában e CSKP Központi Bizottságának múlt heti plénuma állt a figyelem középtámogatásukról biztosították a Központi Bizottság határozatait, s bizonyságot adtak arról, hogy a jobboldalnak nem sikerült megsemmisítenie a parlament marxista—leninista magját. Az USÁ-ban kiéleződött a vietnami háború elleni küzdelem. Bár a törvényhozásban hangzott el olyan republikánus javaslat, hogy két hónapon át senki se bírálja Nixon vietnami politikáját, a háborúellenes demokrata honatyák a jövő keddre egész napos vietnami vitát kezdeményeznek. Ugyancsak nagy nyomást jelent gyen az ENSZ-közgyűlés New York-i ülésszakán. A Tito és Saragat közötti megbeszéléseken a legnagyobb hangsúlyt az európai kérdések kapták. Mind Jugoszlávia, mind Olaszország arra törekszik, hogy erősödjék az európai biztonság, s együttműködés, s nem utolsósorban a gazdasági kooperáció a kontinens államai között. Saragat Belgrádban olyan véleménynek adott hangot, hogy bővíteni kell a tájékoztatást és a javak cseréjét az európai országok között, s meg kell akadályozni a nacionalizmus terjedését. Saragat Olaszország a NATO tagja. Jugoszlávia pedig el nem kötelezett ország — a két ország együttműködése azt bizonyítja, hogy minden ország bekapcsolódhat egy általános európai biztonsági rendszerbe. Mind olasz, mind jugoszláv részről aggodalmak hangzottak el a Földközi-tenger katonai szerepének fokozódása miatt. A közel-keleti válság tekintetében és a vietnami háborút illetően, érezhetően jelentősek a különbségek a jugoszláv és az olasz álláspont között. A Jugoszlávia és Olaszország közötti kapcsolatokat mindkét fél jónak mondotta, az együttműködés erősítését, főként gazdasági téren, valamint a kulturális kapcsolatok vonatkozásában tartják fontosnak. (MTI) Svájc tájékoztatja az arab kormányokat a kémboírányról kémbotrányról, amelynek során a békés rendezés irányába csak Frauenknecht svájci mérnök Mivonakodva, felemás lépéseket te- ' A svájci kormány tájékoztatja ] húsz ládában, Nyugat-Németor- az arab kormányokat arról a szágon keresztül juttatta el Izraelbe. A svájci kormány közölte, vő kormányzatra, hogy október 15-re valamennyi amerikai háborúellenes erő nagyszabású tiltakozó megmozdulásokat készít elő. hogy a bírósági eljárásról informálta az arab államokat, minthadititkokat tartalmazó A sajtó a lengyel—szovjet tárgyalásokról Szombaton valamennyi varsói lap első oldalon, vezető helyen közli a Wladyslaw Gomulka és Jozef Cyránkiewicz vezette lengyel küldöttség moszkvai tárgyalásairól kiadott közös közleményt. A Trybuna Ludu „Barátság, együttműködés, egység” című kommentárjában a többi között megállapította: „A moszkvai tárgyalásokon rage-repülőgépmotorok tervrajzait és alkatrészeit szolgáltatta ki i. . , ,. Izraelnek 860 ezer frank ellené- j ho^ tartJa: Izraelhez eiben. A kém bevallotta, hogy a j juttatott adatok miatt az arab ál- anyagot 1 lamokat hátrány érte, következésképpen az arabok érdekeltek az ügyben. A kairói sajtó szerint a francia kormány is közölte érdekeltségét az ügyben. A francia kormány ugyanis embargót rendelt el a Mirage típusú gépek közel-keleti szállítására és a svájci központi helyet foglaltak el a két- I kémügy lényegében ennek az em- oldalú gazdasági és poUtikai j bargónak a kijátszáséi tárta. fel. együttműködés kérdései. A lengyel és szovjet vezetők a hagyományoknak megfelelően elemezték a nemzetközi helyzet összes fontos kérdését, különösen az európai biztonság kérdéseit. Hangsúlyozni kell, hogy az ösz- szes érintett kérdésben teljes nézetazonosság alakult ki. A svájci cégnek a gyártási licenc j ellenében biztosítania kellett vol- I na a gyártás titkosságát és meg kellett volna óvni a hadititkokat. A francia kormány felül fogja vizsgálni a Mirage-okat gyártó francia vállalat és a külföldi cégek kapcsolatait, hogy Franciaországot ne érhesse ezután a svájcihoz hasonló meglepetés. (MTI) Szamos Rudolf: A MAFFIA SZIGETE A Fekete A XIX. század végén a szicíliaiak többsége az ehhalal szélén vergődött reménytelenül. A bonyolult és összefonódott kompromisszum a feudális föld- birtokosok és az észak-olasz nagyburzsoázia között konzerválta a szicíliai állapotokat. A lakosság a szűkös megélhetési lehetőségek és a nagyarányú csecsemőhalandóság ellenére gyorsan növekedett. A különbö- zö olasz kormányok tehetetlenek voltak a szicíliai probléma meg- • oldásában. Róma már a múlt század végén a szociális nyomorból egyetlen kivezető utat látott: szorgalmazta Szicília és a dél-olasz területek lakosságának amerikai kivándorlását. ' Nagyon sok szicíliai elhagyta mostoha hazáját és egy 1901-ből származó szicíliai statisztika szerint, csak abban az évben, 36 718 szicíliai emigrált. A W- vándorlók többsége az Amerikai Egyesült Államokat választotta úticéljául, amely akkoriban az ipari kapitalizmus hihetetlen gyors fellendülése miatt olcsó munkaerőre éhezett. A szicíliai kivándorlók első amerikai állomása a louisianai New Orleans volt. Ez a franciák Kéz @ által 1718-ban alapított kikötőváros a Mississippi-deltában a múlt század végén hatalmas fellendülés korszakába lépett. A hosszú és véres polgárháború után az északi nagyburzsoázia megegyezett a déli ültetvényesekkel és Orleansban is hozzákezdett ipari bázisának kiépítéséhez. Kilenc esztendővel korábban, i881-ben James A. Garfield amerikai elnök meggyilkolása után — ez volt a második elnökgyilkosság az USA történetében — Amerika a rohamos fejlődés korszakába lépett. 1896-ban a chicagói rendőrség a Haymarketen május elsején a sztrájkoló munkások közé lőtt és a kirobbant incidens során hamis vádakkal nyolc, az ügyben ártatlan munkásvezért ítéltek halálra. Ez az esztendő azért is emlékezetes Amerika történetében, mert New Yorkban ekkor vezették be a villamosszéket, a kivégzésnek ezt a speciális amerikai változatát. New Orleans-be 1890-ben a világ minden részéből özönlöttek a bevándorlók. Nem volt könnyű lábukat az új haza földjén megvetni a mindennapi megélhetésért vívott küzdelemben. Különösen nehéz helyzetbe kerültek egyes bevándorlók, főleg azok, akik nem az addig hagyományos bevándorló országok — Írország, Németország, Skandinávia — fiai voltak. Ugyanis 1890-ig rendeletek szabályozták, hogy mely országokból fogadhat Amerika új telepeseket. Ezek között akkoriban még nem szerepeltek az olaszok. A mesés meggazdagodás korszakában az amerikai polgári demokrácia újgazdagjai, kiala. kuló új uralkodó rétege, gen- gekbe tömörült. Ezek a szalonképes bandák fokozatosan terjesztik ki hatalmukat a közélet minden területére. A választók terrorizálásától a bandaérdekekkel szemben fellépő köztisztviselők „eltávolításáig” — a gengszterizmus csápjai mindenhova elértek. Ezek a gengszterbandák nemcsak bankokat raboltak, nemcsak a kisemberektől hajtották be főnökeik részére a sápot, de felléptek a szervezkedő munkások ellen is, a sztrájkok provokátorai lettek, s mivel a rendőrség szemet hunyt ténykedéseik fölött, szabadon gyilkolhatták a munkásmozgalom vezetőit A gengek tagjait akkoriban kezdték először gengsztereknek nevezni és a bandafőnökök Európa szinte valamennyi országából gyűjtötték maguk köré a deklasszált elemeket. Ez az ország, ahova évente a bevándorlók százezrei áramlottak, nem beszélhetett akkoriban törvényes központi rendről. Az államok közötti különbségek, a törvények különbözősége szabad területet kínáltak az erőszakos cselekményeknek. Azok a bevándorlók. akik meg akartak kapaszkodni az új haza földjén és nem tömörültek érdekvédelmi csoportosulásokba, csak a társadalom alján maradhattak. New Orleansban külön szicíliai városrész alakult ki és a nyomorúságos helyzetük ellen lázadozó szicíliai bevándorlók egyike, egy összecsapás során megölt egy rendőrt. A maffia természetesen New Orleans-ben is megvetette a lábát, hiszen számos maffia-tag érkezett Szicíliából a bevándorlókkal. Kezdetben csak az olasz negyedekben próbálták a hagyományos szicíliai módszerekkel zsarolni honfitársaikat. Ha véletlenül valamelyik olasz telepesnek sikerült üzletet nyitnia vagy némi tőkére szert tennie, máris megjelentek nála a maffia emberei, felajánlották „védelmüket”. Ez a védelem „csekély ellenszolgáltatás” ellenében azt jelentette, hogy a maffia tagjai nem törik össze a kirakatot, nem üldözik el a vevőket. Az újonnan érkezők, a már néhány éve megtelepedett honfitársaktól hamarosan megtudhatták, hogy az új hazában sincs másképp, mint odahaza Szicíliában volt. A barát vagy a szomszéd elmondta az újonnan jöttnek: láthatod, Giuseppe, itt is ugyanúgy van ez, mint odahaza. A maffia itt is közöttünk van. Az Űj-világ maffia-tagjai az ilyen védelmi ügyletekkel nagyon gyorsan meggazdagodtak; New Orleans-ben például 1890- ben már nyílt titok volt, hogy saját önálló szervezettel rendelkeznek — „a Man a Nera”val. (Ez volt a Fekete Kéz). Az elnevezés úgy hangzik, mint egy silány kalandregény plágiuma, mégis az volt a tény, hogy a Fekete Kéz irta a zsaroló leveleket és aki a felszólításoknak nem tett eleget, nem menekülhetett a maffia bosszúja elől. A rendőrség pedig passzívan szemlélte a „Fekete Kéz” bandájának tevékenységét. A városban szóbeszéd tárgya volt, hogy a titkos szövetség vezetése egy bizonyos Antonio és Carlo Miatranga nevű testvérpár kezében van. A Mat- ranga-fivérek Palermóból vándoroltak ki és New Orleans- ben zöldség-gyümölcs lerakatuk volt, amelyet hamarosan gyümölcsimport céggé fejlesztettek. E szolid cég égisze alatt a maffia hamarosan ellenőrizte a New Orleans-i kikötő egyre növekvő gyümölcskereskedelmét. Nem volt olyan banánszállítmány, amelyért a Matranga-fivéreknek a kereskedők ne fizettek volna. A rakparton egyetlen kéz sem tevékenykedhetett, senki sem kapott munkát, ha azt a Mat- ranga-fivérek nem akarták. Így csak a naivak gondolhatták, hogy a maffia csupán Szicília sajátossága. A maffia megjelenése után, a New Orleans-iek megismerkedhettek a lupára tarkóba lőtt sőréiéivel. (A lupara egycsövű. nagykaliberű, rövidre vágott, így kabát alatt is elrejthető vadászfegyver, melynek tölténye, tíz-tizenöt apró söréttel robbant, ha áldozatának ütődött). (Folytatjuk)
