Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-06 / 231. szám

1969. Oktober 5. 3 Vasárnap Üzend a jövőnek Érdekes ünnepség színhelye volt szombaton délelőtt az épülő bé­késcsabai Kner Nyomda. A megye és a város párt-, tanácsi és tö­megszervezeti vezetői, valamint a békéscsabai KISZ-alapszervezetek képviselői előtt ólomkazettát he­lyeztek ei az üzem kilencemele- tesre tervezett toronyépületének alapjába. Az ünnepi beszédet tartó Miha. ük György, a KISZ Békés megyei bizottságának első titkára méltat, ta a KISZ-védnökséggel épülő Kner Nyomda jelentőségét, rámu­tatva arra, hogy a beruházás be­fejezése után a Viharsarok fő­városa a magyar nyomdaipar fel­legvára lehet. Ezután Botyánszki Pál, a Kner Nyomda igazgatója baráti szavak kíséretében adta át az ólomkazettát Budai Lászlónak, az üzem KISZ-alapszervezete tit­kárának. A óiomkazettában elhe­lyezték az építők névsorát, a nyomda történetére vonatkozó do­kumentumokat, felszabadulásunk 25. évfordulóját ünneplő Békés­csaba rövid történetét^ mai újsá­gokat és pénzeket. A jövőnek üze­nő ládika tartalma volt egy, a Kner Nyomdában készült, címké­vel díszített borosüveg is. Az emlékkazetta elhelyezése után az ünnepség résztvevői meg. tekintették a nyomdát. Üj fazonú bundák, bőrkabátok, szőrmesapkák Több tízezer panofix-kucsma készül exportra A Békéscsabai Szőrme- és Kéz­műipari Vállalat több tízezer pa- nofix-kucsmát és több ezer be­gombolható szőrme-kabátbélést készít külföldi megrendelésre. Az export a termelésnek mintegy 25 százalékát teszi ki. A vállalat minden évben új termékkel igyekszik a választékot bővíteni. Az idei újdonságok bel­földre, többek között a kombi­nált bőrmellények, az új fazonú bundák, a hagyományos panofix és cyrlifix juh szőrmésbőrből, tű­zött mellények szőrmebéléssel. Nagy választékban készülnek fér­fi- és női bőrkabátok, szőrmesap­kák, kalapok. Minden termék megkapható a vállalat békéscsa­bai üzletében is. Az idén az előállított termékek értéke várhatóan kétmillió fo­rinttal lesz magasabb, mint ta­valy volt. Ez azzal magyarázható, hogy az értékesebb bőr- és szőr­meáruból készül több, amely iránt a kereslet is nagyobb. -Csök­kent viszont a textiláruk (mun­karuhák) mennyisége. A bedol- kozók közül jó néhányan a szőr­me- és bőrruházaití cikkek készí­tésére tértek át. Számukat még növelni akarja a vállalat és ter­vezi egy kisebb vidéki részleg létrehozását is. A bőr- és szőrmeáru iránti fo­kozódó igény miatt tavaly 2, az idén pedig már 4 szűcs ipari ta­nulót vett fel a vállalat. Békés­csabán, a Tanácsköztársaság út­ján új üzlet építésére kerül sor, amely várhatóan 1971-ben készül el. A jelenlegi üzlethelyiséget ak­kor majd tanműhelynek rende­zik be. MÁV. Békéscsabai Vontatási Főnöksége keres felvételre: szakmunkásokat mozdonyvezető-gyakornoknak és műhelyi lakatosnak, szakképzettség nélküli dolgozókat, mozdony­fűtőnek segédmunkásnak és kocsitisztítónak, valamint kö­zépiskolai érettségivel rendelkező, 18—35 évig férfiakat Diesel-motor vezetőnek. Magas kereseti lehetőség, 44 órás munkahét. Munkaruha, egyenruha vagy ruhapénz. Díjmentes utazás belföldre és külföldre. Jelentkezés: Békéscsaba, Fűtőház, munkaerőgazdálkodás 235635 F armernadrágosok Talán pontosabb, ha azt írjuk: j farmernadrág és lelkesedés. Pon- ! tosabban, a tizenévesek és a lel­kesedés. A farmernadrág tulaj­donosa ugyanis tud lelkesedni. A pszichológusok szerint életkori sa­játosság, egyes elhamarkodott szo­ciológusok szerint pedig olyan fo­galom, amely törvényszerű volta ellenére nem jellemző ifjúságunk­ra. Legalábbis módosult. Mond­hatni, egy irányba terelődött. A beat-zene felé. Ami nem is olyan nagy baj, ha a beat a lelkesedés­nek csak egyik tárgya. Ha kizáró­lagosan az, ha minden mástól el­vonja a figyelmet, akkor aggasztó. A közelmúltban készített ri­portjaink során a gyári KISZ- klubokat látogatva, mi is valami hasonlót tapasztaltunk. Egyszer sem állítva azt persze, hogy ez törvényszerű vagy esetleg megvál­toztathatatlan. Azt sem, hogy ál­talános jelenség. Mindössze léte­zik és érdemes rá figyelni. Már csak azért is, hogy megtalálhas­suk ellenszerét. Ugyanis az eddig megszólaltatott klub- és KISZ- vezetők egyikének-másikának vé­leménye ellenére is létezik „or­vosság”. Hét fiú és egy lány A számnak semmi köze a Hófe­hérke és a hét törpe című mesé­hez. Véletlen. Ennyien jöttek össze a Gyulai Harisnyagyár két­szeresen kiváló KISZ ifjúsági klubjának tagjai közül. Krasznahorkai Géza művészeti előadó, az ifjúsági klub vezetője, Szilágyi Erzsébet, Juhász Kiss Ist­ván, Ábrahám Géza. Steigerwald István, Teberán Sándor, Kraszna­horkai István törzstagok. — Ez itt nagyjából a művészeti klub tagsága — Krasznahorkai Géza az egyetlen „hivatásos” Vo- lent Zoltán igazgató mellett, — szóval azok, akik csinálnak vala­mit. Nemcsak prózát vagy lírát, hanem sanzon-szöveget, kisplasz­tikát vagy éppen festenek. — Mi a közös? — A lehetőség, mármint a bu­kásra. Egyik patrónusunk, Csoór Pista bácsi mondta: Az a fontos, hogy meglegyen a lehetőségtek a tisztességes bukásra... Hát ami azt illeti, kritikában nincs hiány. Ala­posan megmondjuk a véleményün­ket egymásnak. És ez szintén alap- feltétele annak, hogy eljuthassunk ahhoz a színvonalhoz, amikor esetleg megpróbálkozhatunk va­lami rangosabb fórumnál. — Például? — A Tiszatájnál. A nevünk is Tisza táj Művészeti Kör. A folyó­irat szerkesztőségének jóváhagyá­sával. — De Géza, nemcsak művészeti körünk van. Irodalmi színpad, magnósklub, filmklub, sakk-kör, könyv- és újságolvasó klub... a többi srácot nyilván más és más érdekli. — Filmet forgatunk Rozó és Kezek és tárgyak címmel. Az első Koszta Rozáliáról készül, a másik pedig a rákkal foglalkozik. Ezzel az utóbbival később pályázni is szeretnénk. Mindkettő forgató- könyvét egyébként Csoór István írta. — Az igazság hogy jó néhány más dolgot lehetne még csinálni, de hát ez egyrészt idő kérdése, másrészt pedig alig ért véget a nyár... — Emlékeztek srácok Remeté­re...? Ugyanis, a nyáron kerék­pártúrát szerveztünk Gyulareme­tére. zöld nyakkendővel és nad­rágtartóval, utána pedig dorbézol- tunk. — Tíz forintért kis adag szódá­kat rendeltünk... — Tervek? Klubrádiónk már van, az a feladata, hogy más klu­bokban propagálja a rendezvénye­inket. Na és egy újság... szeret- j nénk összeállítani egy klubfolyó- ' iratot. — Mindezt egyedül? ' — Zoli bácsi mindenütt segít... I Hogyhogy, milyen Zoli bácsi?! Hát' Volent Zoltán, az igazgató... Az-1 tán a vállalat igazán mindent be­lead. A városi tanács és a szak- szervezet illetékesei pedig pont j fordítva. Viszont szívesen kérnek számon különböző alkalmi műso­rokat, amelyeket bizonyos ünnepi rendezvényekre kell biztosíta­nunk. Persze, hogy szívesen csi­náljuk. De hát az lenne a mini­mum, hogyha valami apróságban segítségre van szükségünk, akkor ne tegyenek úgy, mintha akkor hallanának rólunk először. Ennyi. A beszélgetés persze sok­kal szerteágazóbb és hosszabb volt. de egy gyorsan pergő társal­gást nehéz részleteiben is nyomon követni. Ez a rövid szemelvény i azért talán mégis meggyőz valami- j ről. Töprengés az ésszerűségről Aztán gondolkodóba esik a kró. nikás. Remek dolog, hogy létezik egy gyári klub, amely minden ma­ximalista igényt kielégít, de va­jon miért csak ez az egy? Vagy kettő. Esetleg három. Klub viszont több van, mint három. Jóval több, S miért csak három jó ezek kö­zül? Nincsenek meg a szükséges fel­tételek? Fiatal van. Anyagi segítség ugyancsak akad, s ez nem döntő ott. ahol tenni akarnak valamit. Arról nem is beszélve, hogy pénz is van, amint eredmény van. Nem nagy eredmény. Csak akkorka, amelyért már érdemes pénzt be­fektetni. Vajon melyik gyár sem segítené bizonyítani akaró fiatal­jait? i Szabad idő nincs? A Gyulai Ha­risnyagyár fiataljai azzal is ren­delkeznek. Olyan szabad idővel, amit hasznosan akarnak kitölteni. Lelkesedés? Lelkesedni persze csak érdekes dolgokért érdemes. Érdekes dolgok mindenhol akad­nak. Ellenben olyan ember, aki az érdekes dolgokból izgalmasat csinál, aki a lelkesedést irányítani tudja, nagyon kevés van. Ha még­is: ezt szerencsés véletlennek hív­ják. De kevés, sajnos, nagyon kevés olyan üzemünk akad, amelyik szakembert, népművelőt alkal­mazzon csak azért, hogy fiatal­jainak szórakozása biztosítva le­gyen. A külön klubról, felszerelés­ről nem is beszélve. Pedig meg­éri. Mindenféleképpen. Mint mondani szokás, a szabad időben végzett önművelés, kollektív, ten­denciózus szórakozás „visszahat az anyagi termelésre”. Vajon szükséges-e bizonyítani, hogy szabad idejét is együtt töltő munkásfiatal-kollektíva milyen erényeket alakít ki? Amelyeket a nyolcórás munkaidő alatt sem vet­kőz le. Mindez persze kézenfekvő. Va­jon miért kell mégis annyit is­mételni ? Bencsik Máté Kéz kezet mos ? „Megoldják a gordiuszi cso­mót” címmel néhány nappal ezelőtt egy cikk jelent meg a Békés megyei Népújságban. Ebben arról volt szó, hogy a szarvasi Dózsa Termelőszövet­kezet vezetősége kisegítő üzemágakat létesített, ezzel is gondoskodva tagságának fog­lalkoztatásáról és a rendszeres keresetéről. Jóleső érzéssel olvasunk a termelőszövetkezetek erőfeszíté­séről és akik kihasználják ezt az új gazdaságirányítási rend­szer biztosította lehetőségeket, ott mindenki jól jár. Ezzel napirendre is tértünk volna a cikk felett. Sajnos, az örömbe, üröm is vegyült, ami­kor dr. Haraszti János rendőr­alezredes a cikk kapcsán elmon­dott néhány, már bizonyított tényt a Dózsa Termelőszövetke­zet vezetőinek manipulációiról. Ugyanis kooperációs szerződést kötött még a múlt év elején a szarvasi Dózsa Termelőszövet­kezet és a KEVIÉP szarvasi ki­rendeltségének vezetői egy mélyépítő részleg létrehozására. Ez a részleg a városban bér­munkában vállalt különböző szakmunkákat, A brigádot a KEVIÉP műszaki „kollektívá­ja” irányította, készítette a ter­veit, sőt még az utókaikulá- ciókal is elvégezte. A szerző­désben, amelyet a megalakulás­kor kötöttek, a KEVIÉP kollek­tívája az előbb felsoroltakért a tiszta bevétel 30 százalékát kér­te. Ez az elmúlt év hét hónapja alatt közel 140 ezer forintot ho­zott a „kollektíva” mögött rej­tőző két vezetőnek. Nyilván ez a tetemes összeg jól jött a név­leges munkáért, mert hiszen sem joguk nem volt terveket készí­teni, sem ilyen összeget felven­ni a brigád által elvégzett mun­káért. A tsz vezetősége hasonlóan jó üzletet kötött a Szarvasi Mn- anyagfeldolgozó Ktsz-szel is. A termelőszövetkezet helyiséget, munkaerőt biztosított, míg a ktsz gépeket, anyagokat és gon­doskodott az ott termelt áruk értékesítéséről. Ezek eddig tör­vényesek is volnának, de az már kevésbé, hogy a két szerv vezetői talán a jól sikerült üz­let miatt hálásak egymásnak. Ez a hála havonta több ezer fo­rintban mutatkozik meg. Amit a tsz a ktsz vezetőségének, vala­mint a ktsz vezetősége a tsz vezetőségének nyújt rendszere­sen. A cikk bevezetőjében már em­lítést tettünk arról, hogy hasz­nos és dicséretes dolog az, ha egy termelőszövetkezet vezető­sége gondoskodik tagságáról * téli holt szezonban is, a törvé­nyes keretek között. De az már enyhén szólva tisztességtelen hogy a vezetők — ezekért — tisztességtelen és nagy összegű honoráriumot vesznek fel. Bizo­nyára ez az álláspontja a Békés megyei Rendőrfőkapitányság­nak is, amely megindította a nyomozást az ügyben. A vezetők megbecsülése álla­munkban köztudott. És ez anya­giakban is kifejezésre jut, de az is, hogy az igazságügyi szer­vek bűn elkövetésekor nem tesznek különbséget vezetők és beosztottak között. Nem lesz igazuk azoknak Szarvason, akik azt suttogják, hogy a ve­zetőknek úgysem lesz semmi bajuk, mert eltusolják az ügyet. A rendőrségi nyomozás befe­jezésével újra visszatérünk a „szarvasi ügyre”. B. O. Értesítjük eladóinkat és vevőinket, hogy valamennyi hálózati egységünknél áruforgalinazásunk zavartalanul folyik. CSONGRÁD—BÉKÉS MEGYEI MÉH VÁLLALAT 2234

Next

/
Thumbnails
Contents