Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-31 / 253. szám
1909. október 31. 3 Péntek A békéscsabai ÁFÉSZ már három iskolának ajándékozott tv-késziiléket Megújhodik az újítómozgalom Kedves ünnepség színhelye volt a napokban a kétsopronyi tanyai iskola. Örömtől csillogó szemű IV. osztályosok fogadták a Békéscsaba és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet vezetőit Csiesély Pál elnököt és Kundolf Ferenc elnökhelyettest. Az öröm nem mindennapi eseményt takar. Televízió- készüléket hoztak ajándékba a szövetkezet vezetői a kétsopronyi tanyai iskola kis diákjainak. C^soda-e hát, hogy a gyermekarcokról sugárzott az öröm. Talán soha nem figyeltek úgy e tanteremben a kis diákok, mint ezen a délelöttön, amikor Csi esély Pál, a szövetkezet elnöke kedves szavak kíséretében átadta az isTegnap Békéscsabán, a megyei tanács vb-termében tartotta rendes ülését a Békés megyei Oktatási és Pályaválasztási Tanács^ ahol Szak Bálint főelőadó a középiskolai lemorzsolódás tapasztalatairól, Csete József iskolai csoportvezető pedig az általános és középiskolai tanulók pályaválasztásáról számolt be. Az első napirendi pontból kiderült, hogy a középiskolába beiratkozott tanulók egy része a választott iskolában nem jutott el az érettségi vizsgáig, vagyis lemorzsolódott. Gimnáziumokban ez az arány országosan 38 százalékra tehető, míg megyénkben a középiskolákban 23—28 százalék. A lemorzsolódott tanulók egy része már év közben otthagyja az iskolát, legtöbben két osztály között maradnak ki és legkisebb azoknak az aránya, akik más megyébe távoznak. Középiskoláinkban, különösen az utóbbi néhány évben komoly erőfeszítéseket tesznek a lemorzsolódás csökkentése érdekében. Sajnos ennek ellenére inkább emelkedik a kimaradó tanulók aránya- Kutatva az okokat megállapítható. hogy különösen az általános iskolák egy részében az oktató-nevelő munka színvonala nem éri el a kívánt követelményeket Ennek következtében a tanulók egy része gyenge előképzettséggel érkezik a középiskolába és ha a hiányokat nem igyekszik pótolni, akkor behozhatatlan lesz a lemaradás. A tanulók egy része ezt felismeri, de akaraterő hiányában a könnyebbet, a kimaradást választja. Főleg ez az oka, hogy a lemorzsolódások zöme az első és második osztályokra esik. Az olyan eset sem ritka, hogy kola igazgatójának a tv-készülé- ket. Az ünnepség második felében viszont ók szereztek kedves meglepetést a szövetkezet vezetőinek, amikor is virággal és műsorral köszöntötték a vendégeket. htsz 220 dolgozója közül 60 százalék harminc éven aluli. Például a szülők szakmunkástanulónak akarják adni gyermeküket, de mert az valamilyen oknál fogva nem sikerül, gimnáziumba íratják. Persze a szülők többsége az eredetileg kitűzött célról nem mond le. Keresi a lehetőségeket és ha valahol helyet talál szakmunkásképző iskolában, kiveszi gyermekét a gimnáziumból. A beszámoló végén ismertették azokat a feladatokat, amelyeket az iskoláknak kell a lemorzsolódás 'csökkentése érdekében a közeljövőben megoldani. Ezután Csete József iskolai csoportvezető beszélt az általános és középiskolai tanulók pályaválasztásáról. Elmondotta, hogy az elmúlt évben sokrétűbben, tartalmasabban oldották meg megyénkben a pályaválasztási tanácsadásokat A megyei munkaügyi osztály az általános iskolák közvetítésével a szülőkhöz időben eljuttatta a pályaválasztási tájékoztatót, amely részletesen tartalmazza megyénkben azokat a pályákat, amelyek várták fiataljainkat és a középiskolai felvételi lehetőségeket A pályaválasztási tanácsadó tevékenységében természetszerűen az iskolák jártak az élen. A már hagyományos módszereken túl új megoldásokkal is gazdagították ezt a tevékenységet. Például Mezőhegyesen a községi párt- és állami vezetők folytattak beszélgetést a 8. osztályos tanulókkal. De ezenkívül számos állami gazdaság, tsz-vezető kereste fel az iskolákat, mezőgazdasági szakmunkás- tanuló szerződtetésért. Ezek a módszerek beváltak és a jövőben is arra kell törekedni, hogy az iskolát most végzők minél több szakmáról szerezzenek szemléletes tapasztalatokat A békéscsabai ÁFÉSZ igazgatósága ez esetben már a harmadik tv-készüléket ajándékozta a meghirdetett „Televíziót minden iskolának” országos mozgalom keretében. Kialakult szokás, hogy a szövetkezet vezetői minden év márciusában felkereisik az iskolákat Elbeszélgetnek a nyofleadikos gyermekekkel, meghívják őket a szövetkezetbe, megmutatják hogyan készül a szőnyeg és megkérdik nincs-e kedvünk ehhez a munkához. Az elmúlt évben is így került Békésszentandrásra 30, a szövetkezet két telepére, Öcsödre és Tiszaalsóra tíz-tíz fiatal. Arra büszkék, hogy az ötven fiatal közül csak kettő ment éL Függetlenített oktató foglalkozik velük. A munkaidő hat óra, a havi átlagkeresetük 800—1000 forint között mozog. A szövetkezet műszaki vezetői tartják az elméleti oktatást. Szőnyegkötésből, anyag- ismeretből, a szőnyeg történetével is megismerkednek a fiatalok. Megalakulásának 50. évfordulójára a szövetkezet önálló kiállítást rendez, ahol az 50 évvel ezelőtt készült szőnyegeket is bemutatják és összehasonlítják a most készült szőnyegekkel. A ! htsz vezetőinek az a véleménye, hogy a mai fiatalok büszkék lehetnek a kezük munkájára. Az utóbbi esztniulökbun, különösen 1967 után sokan aggódással vették tudomásul, hogy megyénkben is hanyatlott az újítómozgalom. Nem térünk most ki a különböző okokra, annyit mindenesetre mégis szükséges hozzáfűzni, hogy ennek több magyarázata volt. Azóta, különösen az 1968 decemberi minisztertanácsi határozat után ismét „zöld utat” kapott az újítómozgalom. Időközben újból bebizonyosodott az is, hogy az újítások, a különféle ésszerűsítések és műszaki megoldások első számú élvezője mégiscsak az a vállalat, ahol az újító dolgozik. Ennek már sok biztató jelét láttuk legutóbb, az október 17-től 23-ig rendezett megyei újítási kiállításon. Szerencsés gondolat volt, hogy ebben az időszakban tartották meg a megyei iparjogvédelmi hetet is, amelyen az Országos Találmányi Hivatal munkatársai sok hasznos tanáccsal segítették a gazdasági és műszaki szakembereket, valamint az újítókat. A szervezőket: a Szakszervezetek Megyei Tanácsát, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége megyei szervezetének elnökségét és a KISZÖV Műszaki Körét illeti a dicséret azért, hogy kezdeményezték a kiállítás rendezését. Három év, 1966 után ennek eredményeként ismét ízelítőt kaphattunk újítómozgalmunk életképességér ÖL Az érdeklődésre jellemző, hogy a MEDOSZ békéscsabai székházában egy hét alatt mintegy háromezren voltak kíváncsiak az újítási seregszemlére. Híre túljutott a megyén is, mert a Szegedi Gépipari Technikumból, sőt Budapestről és Pécsről is jöttek a látogatók, ök sem és mi, Békés megyeiek sem csalódtunk, mert jócskán volt mit megnézni. Erről húsz ipari, mezőgazdasági, közlekedési és kereskedelmi vállalat, kisipari szövetkezet és egészségügyi intézmény 102 újítójának 130 újítása „gondoskodott”. Időközben több felvételt közöltünk a kiállítás slágereiről. Mindez azonban csak egy csepp volt a tengerből. Ezenkívül jóval több olyan újítást láthattunk, amelyekre a látogatókkal együtt azonnal rámondhattuk: ez igen! Ki tudja, hányán csodálták meg a Sarkadi Cukorgyár újítóinak leleményességét. Polácsi Ferenc olyan hidraulikus csőhajlítót alkotott, amellyel hidegen is jó minőségben hajlíthatok a csövek. Igen ötletes volt Bellér István villanymotor szállítókocsija, Sz. Kovács Mihálynak, és társának hordógördítő készüléke. Ezek ugyanis nemcsak megköny- nyítik a nehéz fizikai munkát, hanem szánté teljesen száműzik a baleseti veszélyt Is. Márpedig ez nem kis dolog! Sokan dicsérték Grábner Antalnak, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat dolgozójának újítását. Olyan elmés készüléket szerkesztett, amely hiba esetén azonnal leállítja a cserépgyártó automatát, s ezzel meggátolja, hogy az fül nélküli cserepet, azaz selej- tet gyártson. A számítások szerint évente 130 ezer forint megtakarítást eredményez. Akik látták, nem győzték csodálni Vido- venyecz Györgynek és Gáspár Antalnak (Férfifehémeműgyár Békéscsabai Gyára) a lemberd- zsekek gombfelvarrását gépesítő apparátját. Ez a maga nemében is igen jelentős újdonság. Egyszóval bőven volt mit megnézni. Különösen örvendetes a fiatalok érdeklődése, akik közül igen sokan felkeresték az újítási kiállítást Ügy véljük, megvan ennek a maga magyarázata. Elvégre is a XX. században, a gyorsan fejlődő technika korában élünk. A kiállítás látványosságával és témagazdagságával jó propagandája volt a műszaki fejlesztés szükségességének, méltóképpen bemutatta az eddig tett erőfeszítéseket Ezt különben a vendégkönyv több bejegyzése is tanúsítja. Ilyen vélemények olvashatók a nevekkel teleírt Gidaiakon „Ne múljon el nap alkotás nélkül. Segíts magadon...” De idézzük egy valóban illetékes megállapítását is. Dr. Szilvássy Zoltán, az Országos Találmányi Hivatal találmányi és újítási osztályának vezetője a következő gondolatot írta a vendégkönyvbe: „A kiállítás a korábbiakhoz képest is magas színvonalú, reprezentatív, hűen tükrözi, hogy a gyakorlati munkában milyen szellemes megoldások születnek. Gratulálok a kiállítás lelkes és áldozatkész szervezőinek”. És lehetne még idézni azokat a kedvező véleményeket, amelyekkel a látogatók a kiállítók és a rendezők fáradozását méltatták. S mindezt nem udvariasságból tették, hanem azért, mert valóban elnyerték tetszésüket a látott tárgyak, az ötletes, munkát könnyítő és gyorsító műszaki megoldások. Ez az erkölcsi elismerés — úgy véljük — újabb erőt és ösztönzést ad majd a nyughatatlan embereknek: megyénk újítóinak. Ezért tanácsosienne megfogadni sok látogatónak azt a javaslatát, hogy ezután kétévenként rendezzék meg a megyei újítási kiállítást. Ennek az igénynek a teljesítése azért is jó lenne, mert a vállalatok vezetőit és szakszervezeti bizottságait ez még inkább ösztönözné az újítók megfelelő segítésére, mivel mégiscsak rangot jelent a kiállítók között szerepelni. Márpedig ez azzal a kivételes haszonnal járna együtt, hogy még erőteljesebben fejlődhetne a most megújhodó újítómozgalom. Ne járjon el a megyéből dolgozni! Férfi segédmunkásokat vasszerkezeti üzemünkbe állandó munkára felveszünk Jó kereseti lehetőség! Rövidített, 44 órás munkahét! Minden második szombat szabad! Vidékről bejáróknak útiköltség-térítést fizetünk! A szakmával nem rendelkező fiatalok részére LAKATOS és HEGESZTŐ szakmákban szükséges ismeretek elsajátításához, az előírt gyakorlati idő letöltése után a szakmunkásvizsga letételéhez segítséget nyújtunk. 'ELENTKEZÉS: VÍZGÉPÉSZETI VÁLLALAT II. sz. Gyáregysége, GYULA, Béke sugárút 80 sz. 903 Pályaválasztási tanácsülés Nagy a lemorzsolódó* — Új módszerek a pályaválasztásban Kép, szöveg: Balkus Imre Fiatalok a jubiláló békésszentandrási szőnyegszövőben A Békésszentandrási Szőnyeg-; a torontáli szőnyegszövő résznél szövő piros téglás falai ötvenéve- a átlagéletkor 22 év. sek. Ezek között az öreg falak között meglepően sok a fiatal. A Podina Péter
