Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-31 / 253. szám

1969. október 3t. 2 Péntek Kádár János befejezte kétnapos Szolnok megyei látogatását Kádár János, a Magyar Szoci­alista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára — mint már jelentettük — kétnapos lá­togatást tett Szolnok megyében. A párt első titkárát —akit útjára elkísért Bálint József, a KB osztályvezetője, Somogyi Sándor és Katona István, a KB osztály­vezető-helyettesei — változatos, eseményekben gazdag program várta. Érkezésekor — szerda dél­előtt — Csáki István, a párt Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titká­ra, Fodor Mihály, a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának elnöke és Gál Gyula, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke köszöntötte a kedves ven­déget, aki ezután a Szolnokon levő tiszaligeti KlSZ-vezetőkép- ző táborban a vendéglátók széle­sebb körével — a megye járásai­nak és városainak vezető párt- funkcionáriusaival — is megis­merkedhetett. A tábor főépülete előtt Váczf Sándor és Zagyi Já­nos, a megyei pártbizottság tit­kárai, továbbá Fehér József, a KISZ megyei bizottságának első titkára szívélyes szavakkal, út­törők és KISZ-fiatalok virágcsok­rokkal fogadták Kádár elvtársat. Az üdvözlések után a központi épület tanácstermében a kiala­kult baráti beszélgetés során a párt első titkára részletesen tá­jékozódott Szolnok megye hely­zetéről, iparának és mezőgazda­ságának fejlődéséről, a városok és községek lakóinak életéről, gondjairól. Csáki István, a me­gyei pártbizottság első titkára ismertetőjében kiemelte a IX. pártkongresszus határozatainak alapján kidolgozott iparfejleszté­si és telepítési program végrehaj­tásának eredményeit. Kádár elvtárs figyelemmel és érdeklődéssel hallgatta végig az alapos, részletes ismertetést,' s — megköszönve a vendégszerető fo­gadtatást, a tájékoztatót — kije­lentette: a számok, adatok hűen szemléltetik azt a szorgalmas, kitartó munkát, amelyet a megye dolgozó népe, egész' lakossága szukebb hazája gyarapításáért, általános fejlődéséért végez. Mint mondta, szívesen látogatott Szolnok megyébe, mert a megye kommunistáinak, dolgozó embe­reinek fontos szerepük volt a munkáshatalom kivívásában, megtartásában, ugyanúgy, mint jelenleg a szocializmus építésé­ben. Kifejezte meggyőződését, hogy minden bizonnyal a jövő­ben is készek nagy feladatok vállalására. A párt első titkára szerdán a délutáni órákban Tiszaföldvárra látogatott, hogy találkozzék a Lenin Tsz dolgozóival, s meg­tekintse gazdaságukat. A községi pártbizottság székházában Nádas József, a szolnoki járási pártbi­zottság első titkára üdvözölte Kádár elvtársat. Bódi Imre, a helybeli Lenin Tsz Állami-díjas elnöke ismertette a mintegy hét­ezer-ötszáz holdon gazdálkodó szövetkezet munkáját, eredmé­nyeit, majd elkalauzolták ven­dégeiket a fontosabb termelő­egységeikbe. A központi üzem­egységben is jártak a vendégek. Kádár elvtárs bement a gépmű­helybe, szót váltott a dolgozók­kal, érdeklődött munkájukról, családjukról, majd beírta nevét és jókívánságait a Béke szocia­lista brigád naplójába. A korsze­rű sertéshizlaló telepet is meg­nézték a látogatók. A termelőszövetkezet gazdasá­gában látottakról, hallottakról folytatódott a beszélgetés a köz­ségi tanács épületében. Itt már a körzethez tartozó tsz-ek terü­leti szövetségeinek vezetői is be­kapcsolódtak az eszmecserébe, s szövetségük munkájával össze­függésben vizsgálták a közös gaz­daságok helyzetét, problémáit. A beszélgetésbe Kádár elvtárs is bekapcsolódott. Bevezetőben megerősítette azt az elhangzott véleményt, hogy hazánkban győ­zött a szövetkezet eszméje. Ezt bizonyítja a termelőszövetkeze- j zat, majd a testvérvárosról, Tal- tek anyagi ereje, a szövetkezeti linnról elnevezett lakókörzetet, parasztság megváltozott gondol- ! az itt kialakított ezerkétszáz la- kodása és életmódja. A dolgozó j kásos új települést, osztályok együttműködéséről, kö- [ A városnézés után a Tisza zös feladatairól szólva rámuta- ; menti Vegyiművekben folytató- tott: a munkásosztály sohasem j dott a program. Az üzem bejá- csak a saját érdekében cselek- rátánál Bán László igazgató és szik, hanem más dolgozó osztá­lyok, rétegek sorsát is a szívén viseli. A parasztság felismerte ezt, s legfőbb szövetségese lett a munkásosztálynak. Lényegében az egész állam politikai alapja a munkásosztály és a parasztság összefogása, tartós szövetsége — mondta Kádár elvtárs. Kitért a gazdaságirányítási re­form néhány kérdésére. A re­form alapelvei jók, a' gyakorlat­ban azonban jobban érvényre kell juttatni azokat — mondot­ta. A gyakorlati tapasztalatokat természetesen időről időre össze kell vetni az elvekkel, és ha szükséges, a gyakorlatot kor­rigálni kell. Ezt md meg is tesszük. Részletesen fog­lalkozott a jövedelmezőség prob- j Lukács Gyula párttitkár fogadta Kádár elvtársat, majd a tanács­teremben Bán László ismertette a gyár tevékenységét. A tájékoz­tató után a vendégék — a gyár műszaki vezetőinek kalauzolásá­val megtekintették a fontosabb üzemrészeket. Az üzemet elhagyva rövid séta következett a szomszédos lakó­telepen. Ács Sándor villanysze­relő, szocialista brigádvezető meghívta otthonába Kádár elv­társat, aki szívesen eleget tett a kérésnek, és elbeszélgetett a vendéglátó családjával. Délután a másik nagy szol­noki üzemet, a járműjavító vál­lalatot kereste fel Kádár elv­társ. A központi épület előtt Já- | vor Nándor igazgató, Szabadkai lémáivaL Hangsúlyozta, hogy a termelés minden ágában jőve- ! W UZemi Partmkar es mäs delmezőségre kell törekedni, nyereségérdekeltségi rendszer I serkenti erre is a vállalatokat, j Egyes gazdasági vezetők azonban í a fogyasztók kárára, a minőség i rovására az árakkal manipulál- i nak, ily módon igyekeznek nö-. vélni a nyereségüket Ez szá­munkra elfogadhatatlan. A jöve­delmezőség növelésének a társa­dalom számára elfogadható mód­ja: a termelési lehetőségek jobb kihasználása, az előállítási költ­ségek csökkentése, a jobb mun­kaszervezés.' Kitért a társadalmunkban ér­vényesülő érdekek — az orszá­gos, a helyi, a csoport- és az egyéni érdek — kérdésére is. Ki­fejtette, hogy az egész ország, az egész nép érdekeit érintő legna­gyobb, legalapvetőbb kérdések­ben ezek az érdekek természete­sen egybeesnek. Nem ritka azon­ban, hogy más kérdésekben vi­szont a négyféle érdek nem min­denben egyezik meg egymással. A felelős vezetőknek minden szinten az a kötelességük, hogy minden fontos problémát gondosan mér­legeljenek, s a szocialista elvek I helyi vezetők fogadták Kádár A [ Jánost, aki ezután a gyári ta­nácsteremben találkozott a válla­lat műszaki vezetőivel, a szocia­lista brigádok képviselőivel. A párt első titkára mintegy fél­órás eszmecserét folytatott ve­lük a különböző munkahelyek problémáiról, megismerkedett az üzem munkájával, tájékozódott a vállalat terveiről, feladatairól. „Kádár elvtárs ezután a moz­donycsarnokban gyűlésen találko­zott a munkáskollektíva tagjai­val A gyűlést, amelyen 10—12 ez­ren vettek részt, Sipos Károly, a Szolnok városi pártbizottság első titkára nyitotta meg. majd Vigh Béla, a mozdonyosztály* marós és esztergályos szocialista brigádve­zetője szólalt fel. Ezután Kádár János, a párt Központi Bizottsá­gának első titkára tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletét Szolnok város és a megye lakos­ságának, tájékoztatta a gyűlés résztvevőit az időszerű belpoliti­kai és nemzetközi kérdésekről. A nagy tapssal, tetszéssel fogadott beszéd után a lelkes hangulatú munkásgyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. Kádár elv­Megkezdődött a külügyminiszteri tanácskozás Prágában Prága A csehszlovák főváros közelé­ben fekvő Lany-kastélyban csü­törtökön, röviddel délelőtt 11 óra előtt, megkezdődött a budapesti felhívást aláíró hét szocialista or­szág külügyminisztereinek ta­nácskozása. *•* A budapesti konferencia óta az európai biztonsági értekezlet gon­dolata világszerte tért hódított és aligha lehet vitás, hogy az aláíró országok mostam, magas szintű megbeszélése: újabb jelen­tős állomás a magyar fővárosban kitűzött cél megvalósítása felé vezető úton. „Az európai biztonsági érte­kezlet megtartása a jelenlegi idő­pontban nemcsak kívánatos, na- nem reális lehetőségnek tűnik” — Libanoni—egyiptomi tárgyalások Kairó Kairóban csütörtökön megkez­dődtek a libanoni és az egyipto­mi vezetők tárgyalásai. A libanoni küldöttséget Emile Busztani, a libanoni hadsereg fő- parancsnoka vezeti. Az egyipto­mi küldöttség tagjai között van Mahmud Riad külügyminiszter, hangoztatja a Rudé Právőban megjelent cikkében Jan Marko csehszlovák külügyminiszter, aki a továbbiakban megállapítja: még sok akadályt kell elhárítani, de az európai szocialista orszá­gok mindent megtesznek ezért Hasonló, rendkívül pozitív visszhangja van a találkozó meg­kezdésének a lengyel fővárosban. Varsóban nagyra értékelik a finn kormány állásfoglalását, amely szerint kész közreműködni a kon­ferencia előkészítésében, sőt vál­lalja annak megrendezését is. Lengyel körökben emlékeztetnek arra, hogy a finn memorandumra eddig 22 ország igenlő válasza fu­tott be. Új amerikai kémrepülőgépek Tokio Az amerikai haditengerészeti erők Acugi légitámaszpontjára (nem messze Tokiótól) megérkez­tek a legújabb, P—3—B mintájú, elektronikus berendezéssel felsze­relt felderítőgépek — közli Japán vezető lapja, az Asizahi Simbun. A lap emlékeztet arra, hogy er­ről a légitámaszpontról repült fel a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság felett idén áprilisban le­lőtt EC—121 típusú amerikai kémrepülő is. Az acugi támasz- Mohamed Favzi hadügyminiszter J ponton pillanatnyilag egy repü- és Hasszán Szabni el Kholi, Nasz- j lőszázad vár bevetésre gépenként szer elnök megbízottja. (MTI) 1 30 főnyi legénységgel. (MTI) Terjed az olaszországi sztrájk szerint igyekezzenek összehan- I társ kétnapos Szolnok megyei lá- golni és kielégíteni az igényeket. togatása ezzel befejeződött,” (MTI) Ha nem így cselekednénk, an. .................................. nak az egész társadalom Róma Az általános sztrájk csütörtö­kön hat újabb olasz városra ter­jedt át A magas lakbérek és megélhetési költségek miatt foly­tatott sztrájk megbénította Asti, Ascoli, Piceno, Macerata, Bene- vento, Mantova és Novara váro­sok életét. dobtak a helybeli szakszervezeti iroda bejáratához. Sebesülés nem történt és az anyagi kár sem je­lentős. A sztrájkhullám csupán Milá­nóban enyhült, ahol 16 000 városi alkalmazott ismét munkába állt és ezzel véget vetett a közszolgál­A rendőrség szerint erőszakos tatásokat, a közlekedést, sőt még cselekményre csupán Asti ban a sporteseményeket és temetése- került sor, ahol csütörtökön reg- i két is megbénító sztrájknak, gél egy száguldó autóból bombát l (MTI) kárátf vallaná. Utalt arra, hogy ebben í a szellemben kell foglalkozni az X olyan — a beszélgetés részvevői által is szóba hozott kérdésekkel is, amilyen például a mezőgazda- sági építkezésekhez nyújtott ál­lami dotáció. A felvásárlási ár, a szociálpolitika kérdése és sok más hasonló, sokakat érintő té- ma> A nagy közösség érdeke pél­dául megkívánja a parasztoktól, hogy nagyobb erőfeszítéseket te­gyenek a húsellátás javítására. A párt és a kormány olyan politikát folytat, amely egyaránt megfelel a munkásosztály, a parasztság és minden dolgozó ér­dekeinek. Népünk nemegyszer világosan kifejezte, hogy egyet­ért ezzel a politikával, támogatja törekvéseinket, s mi ezt a se­gítséget kérjük mindenkitől a kö­vetkező időszakban is — mon­dotta Kádár elvtárs. A beszélgetés befejezésével a vendégek visszatértek Szolnokra, ahol a Hazafias Népfront megyei bizottsága vacsorát adott tiszte­letükre a tiszaligeti KlSZ-vezető- képző táborban. Csütörtökön városi mai folytatódott Szolnok megyei látogatása, a párt első titkára délelőtt Szol­nok város párt-, tanácsi és tö­megszervezeti vezétőivel találko­zott. Sípos Károly, a városi párt- bizottság első titkára tájékoztató­jában ismertette Szolnok fejlő­dését. majd városnézésre hívta meg Kádár elvtársat. A több mint félórás séta kintették Dr. Bencze János: a mezőgazdasági tsz-ek belső ellenőrzése Amint az előző fejezetekből ki­tűnik, a külső — állami, társadal­mi — szervek ellenőrzése kizáró­lag felügyeleti jellegű, így terme­lési, gazdálkodási kérdésekre 1968. munkájába, a szövetkezet adott helyzetébe. Egyidejűleg, részben önszorgalomból, másrészt a vizs­gálatot végző külső szerv segít­ségével vizsgálati módszereket sa­január 1-től már nem terjed ki. játíthat el. Nem utolsósorban Ennek ellenére mégis jelentős se­gítséget nyújthatnak a termelő- szövetkezeten belüli ellenőrzéshez és ezáltal a jobb munkához. Ha csupán abból indulunk ki, hogy ezek a szerveik kivétel nél­kül nagy múltra tekintenek visz- sza, munkamódszereik kialakultak. J Ezzel is segítségére lehetnek a ter­♦ melőszövetkezeteknek. A törvény * ugyanis kimondja, hogy: „A kül- 2 só szervek által a termelőszövet­program- * kezeiben végzett vizsgálatban és ^á-á,r,_Janos£ ellenőrzésekben az ellenőrző bi­zottság részt vehet. A külső szerv evégből köteles az ellenőrző bi­zottságot a vizsgálat (ellenőrzés) előtt értesíteni és közreműködé­sét lehetővé tenni.” („R” 26. § helyi ismeretek birtokában — se­gítheti is a külső szerveket mun­kájukban. Mint ismeretes, nem kevés azon külső szerveknek a száma, ame­lyek hatósági, felügyeleti jogkör­rel rendelkeznék. Ezek munkája, ellenőrzési programja általában nincs kellően koordinálva. Ebben elsősorban a járási, városi és me­gyei szintű tanácsszervek nyújt­hatnának jelentősebb, az eddigi­nél még fokozottabb segítséget. Ennek módját meghatározni azonban igen nehéz. Vannak olyan ellenőrzés-elméleti alapok, ame­lyek felvázolása feltehetően gon­dolatokat, további elképzeléseket ébresztenek az érdekelt tanács­szerveknél. Mindenekelőtt: odahaza során megte- a Zagyva parti paneles lakásépítést, a közelben magaso­2. bek.) A törvényes rendelkezések be- az ^ellenőrzés napjain tartása több szempontból előnyös, tartózkodjanak. Mindenekelőtt: az ellenőrző bi- Célszerű az ágazati szakható- zottság betekintést nyerhet a spe- sági jogkörrel felruházott szervek­amely kiindulópontja lehet egy tervszerűbb, koordinálható külső ellenőrzésnek. Több éves tapasztalat alapján külön lehet választani az éven­ként szinte gyakorlattá vált el­lenőrzési feladatokat. A jellegüknél fogva is tervsze­rűsí thető ágazati ellenőrzésekre, ha kísérletképpen is, hasznos len­ne éves ellenőrzési kerettervet ki­dolgozni, amely negyedéves vagy egyhónapos munkaprogramokban realizálódna. A tervszerűsített külső ellenőr­zés képes csak megteremteni azt az egészséges és az élet által fel­vetett gyakorlatot, amely lehető­vé teszi a belső és külső ellenőr­zés kölcsönös kapcsolatát, nem utolsósorban a belső ellenőrzés elvi és módszertani segítését. Áttekintve mindazokat a gon­dolatokat, amelyek e cikk kereté, ben elvi, módszertani vonatkozá­sokban rendszereződtek, találkoz­nak a TOT elnökségi ülésén el­hangzott véleményekkel. A cikknek nem volt és nem is lehetett célja, hogy a termelőszö­vetkezetek belső ellenőrzésének minden kérdésére kitérjen. Ügy gondolom, hogy a mondanivaló tükrözi azokat a mindennapi A termelőszövetkezeti vezetők közös gondokat, megfontolásra dó tizennyolc emeletes lakóhá-1. ciális kérdéseket vizsgáló szervek kel közös megbeszélést tartani* érdemes feladatokat, amelyek rea­lizálása jelentős mértékben segít­heti az előrehaladást, a gyorsabb és hatékonyabb munkát. (Vége)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents