Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-31 / 253. szám

Világ proletárjai, A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG. ÉS A ’MEGYEI TANÁCS LAP JA \ 1969. OKTOBER 31., PÉNTEK Ára: 80 fillér XXIV. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM Lapunk tartalmából: Kádár János Szolnok megyében * (3. oldal) Megűjbodik az líjítómozgalom (3. oldal) „Negyvenen a Pókhúzóban” (4. oldal) Egy fill a házból«. (4. oldal) KISZ-esek a Kiskörei Vízlépcsőért (5. oldal) Cáfolhatatlan alibi (5. oldal) Soknemzetiségű megyénk lakói egyek a haza szeretetében A békemozgalomról tanácskozott a Hazafias Népfront megyei elnöksége A Hazafias Népfront megyei elnöksége október 30-án tartotta ülését, melyen a VII. Magyar Békekongresszus határozataiból adódó feladatokról tanácskozott. Az ülésen részt vett Petrovszki István, a megyei pártbizottság osztályvezetője, valamint Nagy János, a megyei tanács vb elnök- helyettese. Az elnöklő Berki László először Nagy Ferencnek, a népfront megyei titkárának ad­ta meg a szót. A megyei titkár — aki a kongresszuson is részt vett — bevezetőjében visszapil­lantást tett a békemozgalom kü­lönböző időpontban lezajlott kongresszusaira és az azt követő munka eredményeire. Joggal ál­lapította meg az elnökség, hogy e világmozgalom szélesítésé­hez a mi megyénk békeszerető lakossága is hozzájárult. Talán érdemes kiemelni a sike­rek közül a harcoló Vietnám szenvedő népének megsegítését; megyénk dolgozói csaknem két­millió forintot juttattak el szá­mukra. Emellett fel sem lehet sorolni a különböző találkozókat, kiállításokat, barátsági esteket, melyeken a dolgozóik részt vet­tek. Megyénk békemozgalma a Ha­zafias Népfront keretén belül szervesen együttműködik az álla­mi és társadalmi, valamint tö­megszervezetekkel és így volt le­hetséges, hogy az elmúlt időszak­ban több mint 70 000 emberrel volt mód találkozni — állapítot­ta meg az elnökség. A barátsági munka, mely kezdettől fogva kedves területe a mozgalomnak, szép eredményeket tud felmutat­ni. A legutóbbi évben s a közel­múltban sok esetben volt módja megyénk lakosságának találkoz­ni szovjet, bolgár, német, len­gyel, koreai, román és számos esetben vietnami vendégekkel. Az ilyen irányú tevékenységet tovább erősítette az, hogy hazánk nemzetiségi szövetségeivel is igen jó megyénk békemozgalmának a kapcsolata. Az bizonyos, hogy megyénkben a békemozgalom, a szolidaritás, egymás megismerésének folya­mata már régi keletű. Itt a gya­korlatban mutatjuk be, hogy a soknemzetiségű megyénk A közöst segítették a háztájiban megtakarított munkanapok November 7-re felel a telekgerendási határ — Kinek kell segítség? Egy igen jelentős taktikai hú­zást alkalmazott az őszi betaka­rítási munkák gyorsítására a te­lekgerendása Vörös Csdllag Tsz vezetősége, amikor elhatározta, hogy a gépesítésben dolgozók ház­táji kukoricáját csőtörő kombájn­nal takarítják be. Hihetetlen mennyiségű munkanap szabadult fél így a szövetkezet céljaira — mondotta Kde Mihály, a szövet­kezet elnöke. (Száz műszaki ese­tében egy hold kukorica betakarí­tása 7—800 munkanapot igényelt.) Miután a traktorosok és a gép­műhely dolgozói biztos helyen tudhatták kukoricatermésüket, szinte kettőzött erővel dolgoztak. Nem okozott gondot a gépek má­sodik műszakjának szervezése sem. Jórészt ezzel magyarázzák a Vörös Csillag Tsz-beliek, hogy október 29-én a délutáni órákig az őszi mélyszántás kivételével minden betakarítási és vetési fel­adatnak eleget tehettek. A telekgerendási szövetkezet már tavaly is hasonló időszakban jeleskedett az őszi betakarítási és vetési munkák elvégzésével. Az idén a megye déli körzetében egyedülálló eredményt mondhat­nak magukénak, mivel teljesítmé­nyükkel megelőztek állami gazda­ságokat és termelőszövetkezete­ket Élretörésiik elsősorban a tsz műszaki felkészültségének növe­lésén alaptű. Ebben az esztendő­ben ugyanis a közös művelésű kukoricát 410 holdon emberi kéz, kapavágás nélkül termesztették. A legkorszerűbb kukoricater­mesztési módszereket alkalmaz­ták: szemenkénti vetés, vegysze­rezés és gépi betakarítás világ- színvonalon teljesítő francia és jugoszláv licence alapján gyár­tott hazai csőtörő gépekkel. Az őszi betakarítás során a napraforgó sem okozott gondot, mivel 290 holdról gépek segítsé­gével aratták le a holdanként! 10 mázsa termést. Száz hold cukor­répájukat is felszedték és 225 mázsa átlagterméssel szerdán, október 29-én a helyi átvevőnek átadták. Az őszi búza vetését is befejez­ték. Ezerszáznyolcvan holdon a kenyérgabonát, 400 holdon pedig a takarmánybúzát és árpát elve­tették. Most már csak 750 hold mélyszántás van hátra. Ikre a munkára négy lánctalpas és hat MTZ-tnaktort osztottak be két műszakban. A húsz traktoros na­pi teljesítménye eléri a 80 hol­dat. A tsz vezetősége azt reméli, hogy november 7-re befejezik a mélyszántást s ezzel telel a telek­gerendási határ, kölcsön adhatják gépeiket. minden lakója egy, egy hazája szeretetében, c. más népek megbecsülésében és szilárdan támogatja szocialista rendünk célkitűzéseit. Az elnökség ezután tájékozta­tást kapott a VII. békekon gresz- szus óta eltelt időszakról. A volt küldöttek rendszeresen tartottak beszámolót, melyen helyenként több százan, összegezve több ez­ren jelentek meg. örvendetes, hogy a békegyű­léseken való részvételtől a fi­atalok sem zárkóznak el. Elmondhatjuk, hogy a békemoz­galom a hazát építő és védő cse­lekedetekből táplálkozik. Ennek erősítése a további feladat. Erre vonatkozóan az elnökség a béke­mozgalom agitációs és propagan­damunka módszereire ajánlást dolgozott ki, melyet eljuttatnak a járási, városi, községi népfront­bizottságokhoz. A tárgyalt a HEB Tegnap, október 30-án a me­gyében kialakult zöldségtermesz­tési, feldolgozási és értékesítési helyzetről tárgyalt egy alaposabb vizsgálat összefoglalójaként a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Az ülésen Kulkai Sán­dor, a megyei NEB elnökének vezetésével részt vett a megyei bizottság több tagja. Ott volt Sarkadi István, a párt megyei bizottságának munkatársa. Török Imre, a MÉK igazgatója, Márton Pál, a hűtőház igazgatója, Nagy Mihály és Horváth Pál a két tsz-szövetség titkára, továbbá több meghívott, akik a hűtőipar, a konzervgyár, az értékesítő köz­pont és a tsz-ek közötti kapcso­lat elmélyítésében sokat tehetnek a megye zöldségtermesztésének, felvásárlásának és értékesítésé­nek újjászervezésében. Nőmozgálmi aktívákat tüntettek ki 4 nőtanács jubileumi ünnepi ülése Csütörtökön délelőtt ünnepi ülést tartott Békéscsabán a me­gyei nőtanács és atz SZMT nőbi­zottsága a megye felszabadulásá­nak 25 éves évfordulója alkal­mából. Egyben megemlékezés volt ez a nőmozgalom negyedszá­zados munkájáról is. Az ünnepség bensőséges hangulatát emelte, hogy a meghívottakat először óvodás gyermekek, majd kisdobo­sok és úttörők üdvözölték virág­gal, énekkel, verssel. Az ünnepi beszédet Enyedi G. Sándor elvtárs, az MSZMP me­gyei bizottságának titkára tartot­ta. Kiemelte, hogy hazánk fel- szabadulása a nők részére kettős jelentőségű volt. Nemcsak a ki­zsákmányolás, hanem a társadal­mi elnyomás alól is felszabadul­tak és megkapták az egyenjogú­ságot. Majd így emlékezett meg a nőkről: „Büszkék vagyunk a hő­si évek munkás- és nőmozgalmai­ba bekapcsolódott Békés megyei asszonyokra, akik ekkor még gyakran a társadalmi előítéletek tüzében végezték nélkülözhe+et- len munkájukat. Itt a megyénk­ben már 1944 őszén létrejöttek az első nőmozgalmi csoportok és részt kértek minden munkából, s működésük a nők társadalmi fel­emelésének, egyenjogúságra való törekvésének a ragyogó példája. Ez 1945. február 18-án országo­san szervezett erővé vált az MNDSZ megalakulásával. A me­gyei nőmozgalom erejét mutatta, hogy az MNDSZ második kong­resszusán — 1946-ban — Békés megyét 20 asszony képviselte. A továbbiakban beszélt az or­szág újjáépítésének nehézségéről és a későbbiek során végzett szo­cializmust építő munkáról, mely­nek első soraiban mindenütt ott voltak az asszonyok. Befejezésül az MSZMP nevében köszönetét fejezte ki és ezt mon­dotta: „Az elmúlt negyedszázad bizonyítja, hogy társadalmunk nőtagjai hitet tettek a szocializ­mus mellett és munkájukkal, hősi helytállásukká] igazolták, hogy méltóak a megbecsülésre, elisme­résre.” Az ünnepség a megye nőmoz­galmában 25 éve kiemelkedő munkát végzők Kitüntetésével folytatódott. A nőtanács elnöke oklevelet, ajándékot és virágot adott át a nőmozgalom 22 fárad­hatatlan harcosának, melyért kö­szönetét a többiek nevében is a gyulai 75 éves Dandé Mihályné mondott. Az SZMT képviselője a Szak- szervezeti Munkáért Érdemérem ezüst fokozatát adta át Kurilla Gyulánénak és még hárman em­léklapot kaptak ajándékkal együtt. Az ünnepi ülést közös ebéd kö­vette a Csaba-szállóban. Október 31: Világtakarékossági Nap A takarékpénztárak megala­kulásának 100. évfordulója al­kalmából azok képviselői Milá­nóban kongresszust tartottak és elhatározták, hogy október utol­só napját „Világtakarékossági Nap”-pá nyilvánítják. E kong­resszus határozata alapján ha_ zánk is bekapcsolódott á Világ­takarékossági Nap rendezésébe, s ezt abból a célból tette, hogy évenként újból és újból ünnep­ségsorozattál még szélesebb körben hirdethesse a takarékos­ság gondolatát, megemlékezhes­sen a pénztakarékosság szüksé­gességéről, s népszerűsítse azit. Szükséges ez azért is; hogy az ebből az alkalomból végzett pro­pagandamunka nyomán újabb és újabb családok álljanak a ta­karékoskodók táborába. Az ün­nepségsorozat sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a betétkönyvvel rendelkezők száma ma már országosan meg­haladja a 3,5 milliót, s e betét­könyvekben az összegyűjtött pénzösszeg a 34 milliárd forin­tot. A közelmúltban ünnepelte az Országos Takarékpénztár fenn­állásának 20. évfordulóját. Ez a húsz év a takarékosság szempont­jából rendkívül nagymértékű fejlődést eredményezett. A be­tétállomány évről évre nagy összeggel nőtt, ami nyilvánvalóan és elsődlegesen gazdaságpolitikánk eredménye, ként jelentkezhetett. A nemzeti jövedelemből az 1 főre eső ré­szesedés állandó emelkedése, az életszínvonal folyamatos és tö­retlen fejlődése tette lehetővé azt, hogy állampolgáraink ta­karékoskodó kedve növekedhes­sen. Pártunk és kormányunk gazdaságpolitikája alapján jog­gal bízhatunk abban, hogy ez az alapvető gazdasági tényező a jövőben is hasonlóan felfelé ível, ezzel összefüggésben a pénztakarékoskodás is. A takarékosság egyéni és tár­sadalmi érdeke szocialista gaz­dasági viszonyok között szoro­san összefügg Az egyéni taka­rékosság társadalmi szintű meg­takarítást is jelent, másrészt e megtakarítás nagy része hitelle­hetőségként jelentkezik, a la­kosság hitelszükségletének ki­elégítését eredményezd. Ez elő­segíti az életszínvonal emelke­dését, gyorsítja a nagyobb érté­kű fogyasztási cikkek megszer­zését, valamint a szocialista bő­vített újratermelés ütemét. Nagy jelentősége van a takarékosság­nak a dolgozó tömegek szemlé­letére, a társadalom kulturális színvonalára is. Elismert tétel az, hogy az ember általában úgy bánik a reá bízott társadalmi vagyonnal, mint ahogy azt ott­honában megszokta. A takaré­kos szemléletű ember a tár sa­dalmi tulajdonnal is takaréko­san bánik, nem közömbös tehát az ilyen irányú nevelőmunka sikere, s az sem, hogy az mi­lyen korban kezdődik. Nem vé­letlen tehát, hogy az már az ál­talános iskolában- megkezdődik. A takarékossági mozgalom megyénkben is széles körben népszerű. Terjesztik azt a taka­rékpénztári fiókok, a takarék- szövetkezetek és postahivatalok dolgozói, de terjesztik és népsze­rűsítik e mozgalmat különféle társadalmi és tömegszervezetek' és a sok-sok egyéni példamuta­tás is. E munka sikerét bizonyít­ja, hogy az előbb említett szer­vek évről évre jól ellátják a reájuk háruló feladatokat, je­lentősen növekszik a betétállo­mány, s mg már több mint 135 ezer ember 1 milhárd 135 millió forintját kezelik betétben. A VTN ünnepi programja nem egy napra szól, hanem hosszú távon segíti a takarékos- sági gondolat további szélesíté­sét. Célja az, hogy minél több egyént, családot meggyőzzön a pénztakarékosság hasznosságá­ról, s ezen keresztül elérni azt, hogy a takarékossági szemlélet társadalmi szemléletté váljon. Nem zsugoriságra nevel* hanem ésszerű takarékosságra, s ezt jelmondatában is kifejezi: „Jó­zan takarékosság, gondtalanabb élet az egész világon!”

Next

/
Thumbnails
Contents