Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-25 / 248. szám
X * K. * —(ZN A * R * K ° d IWWWWWWWtMMWWWWWWVWWiWW MVMWWWWWVWVWHWWWWWWWWW WWtWWWWWWWMWMWMWWMMW Egy egyszerű vásárlás története LEVÉL A HAJNALI HÍRHARSONANAK: „Köszönöm az Önök közbenjárását. A cikk megjelenése után azonnal beengedtek a Bámexbumfért Ló utcai mintaboltjába. D. Hakonyi Ottó.” • LEVÉL A DÉLELŐTTI HÍRHARSONANAK: „Kedves elvtársak! A múlt héten megjelent bíráló cikküknek megvolt az eredménye: a Ló utcai Bámexbumfért mintaboltjában pillanatok alatt találtam egy eladót, aki megkérdezte tőlem, hogy mit óhajtok. D. Hakonyi Ottó.” * LEVÉL A DÉLI HÍRHARSONANAK: „A lapjukban leközölt cikksorozat hatásos volt: a Ló utcai Bámexbumfért mintaboltjában nagyon udvariasan, szolgálatkészen bántak velem s előzékenyen megkérdezték. hogy mit óhajtok. Köszönöm. D. Hakonyi Ottó.” * levél a délutáni HÍRHARSONANAK: „Nagyon hálás vagyok lapjuknak, hogy napirendre tűzték a 15-ös billentyűk ügyét. Éppen ideje volt már. A kritika úgy látszik, használt, mert most már kiváló minőségű billentyűket lehet kapni a Bámexbumfért Ló utcai mintaboltjában, amelyek — véleményem szerint — vetekszenek a külföldi billentyűkkel. D. Hakonyi Ottó.” LEVÉL A KÉSÖDÉLUTAM HÍRHARSONANAK: „Néhány héttel ezelőtt elpanaszoltam önöknek, hogy a Ló utcai Bámexbumfért mintaboltjában Nagy emberek mondásai MARK TWAIN felüliek számára díjtalan a beEgyszer Mark Twain, a híres amerikai író elment horgászni. Csakhamar mellette termett egy férfi és megkérdezte tőle: — Nos, jól harapnak a halak? — Éppen most jöttem. nem tudom. Tegnap azonban 15 pisztrángot fogtam itt. — Nagyszerű! — nevetett a férfi. — S tudja, ki vagyok én? Ennek a folyószakasznak az őre. Most pedig megbírságolom orvhorgászatért. Twain elmosolyodott: — & tudja ki vagyok én? A környék legnagyobb hazudozó- ja! VAGYIM KOZSEVNYIKOV Vagyim Kozsevnyikov, szovjet író nagyon szereti az anekdotákat, különösen a skót vicceket. Íme az egyik, amelyet az író barátai nagyon jól ismernek: Egyszer egy skót mozitulajdo- nos Londonba látogatott, hogy a reklámot tanulmányozza. Igen megtetszett neki az egyik elővárosi mozi reklámfogása. A reklám úgy hangzott, hogy a 80 éven felülieknek nem kell belépti díjat fizetniük. A skót hazatérve, mozijának bejáratánál nyomban kifüggesztett egy hirdetést: — Figyelem! Nyolcvan éven A külföld A rendőr megállítja Charlie Chaplint, aki gépkocsiját meg nem engedett sebességgel vezeti. Megbírságolja 20 dollárra, aztán figyelmesen rátekint. — Ha nem csalódom, már láttam valahol az ön arcát. — Ez nagyon lehetséges — mosolygott Charlie Chaplin. — Látja! Azonnal tudtam, hogy nem először bírságolom meg. lépés — amennyiben szüleik kíséretében jönnek!” TRISTAN BERNARD Tristan Bemard egyszer egy vendéglőben a szomszédos asztalnál ülő urat. megkérte, hogy adjon át neki egy hamutartót. Az felfortyant. — Nem vagyok pincér! — Bocsánat uram, tévedtem. — Mi az, talán azt hitte, hogy pincér vagyok? — Nem, azt hittem, hogy gentleman ! PABLO PICASSO Az egyik legutóbbi Picasso-ki- állítás alkalmával egy riporter interjút kért a híres festőtől. Amikor ebbe Picasso beleegyezett, a riporter különféle ravaszul megfogalmazott kérdésekkel megpróbálta kivenni belőle, hogy melyik képét tartja a legértékesebbnek. Picasso úgy tett, mintha nem értené, miről van szó. — Mondjuk... ha például a kiállításon tűz ütne ki — segített neki a riporter —, melyik három képet, helyezné elsősorban biztonságba? — Természetesen azokat, amelyek az ajtóhoz legközelebb vannak — válaszolta Picasso. humora — De ez csak tíz? — Ma akarok még tízet ellopni. * • * Két barátnő beszélget: — Mialatt a férjem távol volt, megtanultam főzni. — Ügy? És mit mondott a férjed, amikor visszatért? — Semmit, ismét elutazott. nem csomagolják be a 15-ös billentyűket, pedig azok olajosak és nehezek. A levél megjelenése után ismét ott jártam és örömmel tapasztaltam, hogy most már becsomagolják a kért árut: szép dobozba teszik és rózsaszínű maslit kötnek rá! Ez igen! Ide nyugodtan jöhetnek vásárolni a külföldiek. D. Hakonyi Ottó.” ♦ LEVÉL AZ ESTI HÍRHARSONANAK: „Leleplező riportjuk nyomán a Ló utcai Bámexbumfért mintaboltjának csaló pénztárosnőjét elbocsátották. Az új pénztárosnő már nem téved az egyszerű dolgozók rovására. Köszönöm. D. Hakonyi Ottó.” * LEVÉL A KÉSÖESTl' HÍRHARSONANAK: „A Ló utcai Bámexbumfért mintaboltról szóló cikkük elérte a kívánt eredményt: ma már köszönnek az eladók, ha a vevő távozik a boltból. D. Hakonyi Ottó.” LEVÉL AZ ÉJFÉLI HÍRHARSONANAK: „Köszönöm az önök közbenjárását. A cikk megjelenése után azonnal kiengedtek a Bámexbumfért Ló utcai mintaboltjából. D. Hakonyi Ottó.” * Ugye, milyen egyszerű? Mikes György Egy állathang-utánzó feltűnő tehetségét ecseteli egy társaságban. — Mindez nagyon szép, — mondja valaki a jelenlevők közül, de én ismertem egy embert, aki olyan tökéletesen utánozta a kakast, hogy valahányszor megszólalt, kisütött a nap. * * * A szórakozott professzor fellép a zsúfolt vilamosra. Egy leány felajánlja neki a helyét. A professzor leül és megkérdi. — Hogy hívnak, kislányom? — Éva a nevem, apukám. * * * Két bölcs ember meg akarja pontosan határozni, ki a buta ember. — Buta az az ember, — mondja az egyik —, aki úgy fejezi ki magát, hogy nem lehet megérteni. Érted. — Nem, — felelte a másik. * * * Két olasz ember beszélget. — Hallottad, hogy Amerikában üvegből készítenek ruhát? — Akkor oda fogok menni. — Üveget fogsz gyártani? — Nem, üveget fogok tisztítani. • * * Egy bűnös ember gyón: — Vétkeztem, tisztelendő úr. Elloptam a szomszédtól 20 csirkét, tegnapelőtt ötöt és tegnap megint ötöt. Falusi hírszolgálat (Zsoldos Sándor rajza) VADÁSZAT a magyar sajtóhibák dzsungelében A sajtóhiba egyidős a könyv- nyomtatással. A szedésben egyegy betű kimaradása, vagy felcserélése. ékezet elhagyása, vagy felesleges kitétele a szavakat vagy értelmetlenné teszi, vagy teljesen megváltoztatja az értelmüket, az olvasók bosszúságára, vagy derültségére. A sajtóhibák keletkezésének okairól könyvtárnyi irodalom szól; nyomdászok, nyelvészek, pszichológusok hada foglalkozott és foglalkozik vele, de a sajtóhiba ennek ellenére marad. • A régi magyar könyvekben, főleg a XVIII. században, annyi volt a sajtóhiba, hogy a kötet végén felső- roit hibajegyzék néha 10—20 oldalt is kitett. A könyvnyomtatók sokszor már előre védekeztek: „Első munkánk*’, „sietségünkben lőttek a vétkek”, „a könyvnyomtató magyar nyelvet nem tud”, stb. Tróesányi Zoltán, a Könyvtári Szemlében (1935) leírt egy olyan magyar nyomtatványt (Csuzy Zsigmondi Evangéliumi trombita. Poson- ban, 1724), amelyben 400 sajtóhiba volt. * Érdekes sajtóhibát örökített meg Jókai Mór is a Typographia 1874. évfolyamában. K—y betűszedő a gyászos emlékű Haynau rangjának (táborszernagy) kiszedésénél az e betűt a betűvel helyettesítette. A lap e sajtóhibával látott napvilágot s a szedő, Körömpzsy Dániel egy évet Ült miatta a Neugebaudenben. * A miskolci ügyvédi kamara évi jelentésének a végén a következő szöveg volt olvasható: „Nagyméltóságú Polónyi Géza m. kir. gazságügyi miniszter úrnak, Budapesten.” Bizonyos Ákos országgyűlési képviselő, a kamara elnöke a nyomdászok kezét látta a sajtóhibában, a nyomozás azonban kiderítette, hogy nyomás közben a henger felhúzta az i betűt és letörte. I * Egy vidéki espereskertileti gyűlésről szóló tudósításban a következőket olvashattuk: „A megjelent egyházi és világi előkelőségek az istentisztelet után a parókiára vonultak disznóölésre (díszülés helyett!). Valószínűleg az előbbinek jobban örültek volna! ♦ Gömbös Gyula miniszterelnök korában a Magyarságban beszámoló jelent meg a miniszterelnöknek az Egységes Pártban elhangzott beszédéről s a riporter közölte, hogy utána Gömböst valóságos „undor” (udvar helyett!) vette körül. * Egy jótékonysági hirdetés, melynek így kellett volna szerepelnie a nyomtatásban: „Mindenki hozza el feleslegét és rakja le a jótékonyság asztalára” így jelent meg: „Mindenki hozza el feleségéta és rakja le a jótékonyság asztalára.” « A művészettel is foglalkozó folyóirat egy kastély berendezéséről így írt: „Az előcsarnok és a főkapu külön látványosság, mert a kovácsoltvas díszeket korunk egyik legnagyobb fodrásza, Fad- rusz János készítette. Fadrusz a sajóhiba folytán így lett szobrászból fodrász, pedig ehhez a mesterséghez mit sem értett. * A bécsi lóversenyekre Pesten is mindig sokan készültek. Számunkra nagy meglepetést okozott azonban egyik napilapunk közlése, mely szerint „A bécsi lóversenyek a közben fellépett röhögési járvány miatt elmaradnak.” Ilyen lóbetegséget nem ismer ugyan az állatorvostudomány, köhögési járványt azonban igen. • Egy tudósításból: „Az ásatásokat végző tudósok több ezeréves rendeleteket találtak (Romleletek helyett). A hélyesbíiés korrektúráját maga a riporter végezte s a jóvátétel helyett „ló- vátétel” szerepelt a lapban — a megelőzőleg sok szemrehányást kapott nyomdászok legnagyobb örömére. * A sajtóhibák még hirdetésekben is gyakran jelentkeztek. íme egy példa: „Aki röhög (köhög helyett), szopogasson Egger féle mellpasztillát.” A szedőgép ördöge csinált egy másik hirdetésben „paplan”-ingct a puplining- ből. * A nyelv nemtudásából is igen sok mulatságos sajtóhiba született. Egy velencei szálloda, amelyet elsősorban magyar vendégek látogattak, kedveskedni akarván vendégeinek, prospektust nyomtattatott magyarul. Ebben olvashatjuk a következőket: „Mindenféle kalauzolás és útmutatással legszi versebben szolgál m. t. vén degeinek a tulajdonos.” A kedveskedés tgyan visszafelé sült el. de a jót levető vendégek továbbra sem kerülték el a szállodát. Galambos Ferenc
