Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-25 / 248. szám

1969. október 26. 9 Vasárnap Az igazgató elmondja fl KOR PHRHNCSR Döntött a legfelsőbb Bíróság Kié legyen a kislány? Egy tisztviselő házaspár házas­ságát felbontották, mert kide­rült, hogy az asszony egyik kol­légájával szerelmi viszonyt tar­tott fenn, majd ezzel a férfivel egy nap, anélkül, hogy férjétől és hatéves kislányától elbúcsúzott volna, egy másik községbe költö­zött. Ezek után természetes, hogy a bíróság a kislányt az apánál helyezte el. Három évvel később az asszony volt férje ellen pert indított és ebben kérte a bírósá­got. hogy a korábbi határozatot változtassák meg és a gyermeket ítéljék neki. A járásbíróság a keresetet el­utasította. A megyei bíróság azon­ban helyt adott az anya kérésé­nek. Ítéletét azzal indokolta, hogy a 9 éves kislánynak hamarosan olyan problémái lesznek, melyek­nek megoldására elsősorban az anya hivatott, aki őszintén ragasz­kodik gyermekéhez, de a kislány is nagyon szereti anyját. Igaz, hogy a házasság felbomlásáért az anya felelős, azok a körülmények azonban, amelyek a váláshoz ve­zettek, ma már nem ítélhetők meg olyan súlyosan, annál kevésbé, mert az asszony újabb házasságot kötött és kifogástalanul él. A Legfelsőbb Bíróság, ahová törvényességi óvásra az ügy ke­rült, ezt az ítéletet hatályon kí­vül helyezte és a járásbíróság el­utasító ítéletét helyben hagyta. A határozat indokolása szerint az édesapa és annak újabb felesége a kislányt szeretettel gondozza, jó nevelésben részesíti. A gyermek tanulmányi eredményei is jók. Nincs tehát ok arra, hogy az el­helyezésén változtassanak, mert a környezetváltozás a gyermek ér­zelmi életében rendszerint válsá­got okoz, s az ilyen izgalmaktól a kiskorú gyermekeket meg kell kímélni. H. E. Albert Flórt az Omegával Békéscsa bán November 3-án ritka csemegé­ben lesz részük a békéscsabai sport, és könnyűzenét kedvelők­nek. A Békés megyei Jókai Színházban délutáni és esti elő­adásban önálló koncertet ad az Ómega-együttes, amelyen fellép Dobos Attila, Mary Zsuzsa mel­lett vendégként Albert Flórián is. Az Omegáék itt mutatják be azokat a számokat, amelyek ka­rácsony előtt jelennek majd meg nagy lemezen a hanglemezbol­tokban. Ebben a műsorban lép fel a Non-stop-együttes, is és itt mutatják be az OKISZ Labor legújabb tervezésű modelljeit is. — Értem, hogy mire kíván­csiak. Azt javaslom, hogy ne ját­szunk kérdezz-felelek-et. Csak a végén. Ha nem jól mondtam, vagy kifelejtettem valamit. Az­tán úgyis csak azt írják meg, ami mindenkit érdekel. * Oláh János, a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitünte­tett Mezőhegyesi Állami Gazda­ság igazgatója annak idején úgy kezdte, mint hasonló korú és ha­sonló sorsú társai. Már gyerek­fejjel végigpróbálta a mezőgaz­dasági munkák mindegyikét; vé­gigpróbálta, végigküszködte a sze­gény emberek életét. Hosszú volt az út az igazgatói székig. Akkor keserves, sokszor lehetetlennek látszó harcot jelentett egy 22 ezer holdas, 2100 embert foglal­koztató, nagy múltú, gazdaság irányítása. Persze, most sem könnyű. * — Itt az ember nem lehet úgy igazgató, mint egy városi üzemT néL Szóval, nem lehet hivatal­nok. Ha tetszik, ha nem, 24 órás a szolgálat. És mennyi minden mást kell csinálni, ami nem is a szorosan vett igazgatói teendők­höz tartozik... A múltkor bejön hozzám az egyik fogatos. Azt mondja: — Elnök elvtárs, én el­megyek a gazdaságtól. — Hát már miért mennél el? Azt mond­ja: — Van három rend ruhám, új cipőm, rendes télikabátom. Még egyik sem volt rajtam. Nem tudom hová felvenni. Az asszony is nyaggat, hogy járjunk táncol­ni. Hát már hogy a fenébe? Én nem tudok táncolni ...! — Mondom aztán a komámnak, hogy maradsz, nem mész sehová. Majd csinálunk utat, meg vala­mi presszó-félét, ahová fölhúz­hatod a ruhádat. Táncolni is megtanulhatsz. Hozatok egy tánctanárt. * A múlt örökségét nemcsak a világhír, hanem az elavult épü­letek, szoba-konyhás szűk laká­sok s a ma már korszerűtlen eszközök is jelentik. A gazdaság­ban dolgozók többsége itt szüle­tett Apáról fiúra szállt a mes­terség a szakmaszeretet. A me­zőhegy esiek büszke emberek. Rangot jelent a gazdaság dolgo­zójának lenni. Az átlagkereset 1968-ban meghaladta az 1800 fo­rintot és 32 napi jövedelemnek megfelelő nyereségrészesedést osztottak. Az igazgató mégsem elégedett. Két kérdés foglalkoz­tatta. amikor a gazdaság KISZ- alapszervezetének titkárával, Karsai Bélával felkerestük: az országos gondot jelentő lakásügy és a fiatalok. * — Kilencéves koromban let­tem kanász. Oda adtak. Most meg az általános iskolákban a demográfiai hullám dúl. Az a véleményem, hogy az általánost 8-ról 10 évre kell emelni. Meg­mondom azt is, hogy miért? Je­lenleg a gazdaság dolgozóinak egyharmada szakmunkás. Né­hány éven belül szeretnénk meg­duplázni ezt az arányt. Az üzem most már csak szakmunkásbizo­nyítvánnyal rendelkező fiatalt vesz fel. A gépek, a munkaszer­vezés miatt. Most épül a sertés­telep. Ide Is csak érettségizettek jöhetnek. Az új szakmunkások a mostani tizenévesek közül ke­rülnek ki. Igen ám, csakhogy a növénytermesztő, állattenyésztő, szakmák — enyhén szólva — nem tartoznak a divatos foglal­kozások közé. Mezőhegyesen 150 fiatal kerül ki évente az isko­lákból. Többségük persze tovább tanul. Gimnáziumban, szakkö­zépiskolában és iparitanuó-in- tézetben. Mezőgazdasági gépé­szekkel jó néhány évre előre bő­ven el van látva a gazdaság. De mi lesz azokkal, akik nem ta­nulnak tovább? Mit csináljunk ezzel a 40—50, szakma nélküli 14—18 éves fiatallal, akik csak ide-oda kallódnak és időszaki munkákból élnek? Javaslatom szerint a hosszabbított általános iskola már kötelezően előírná valamilyen szakma alapvető is­mereteinek megszerzését. Jelenleg 1248 szolgálati lakást mondhat magáénak a gazdaság. Ez szám szerint sok. De a laká­sok többsége 80—100 évvel ez­előtt épült, kicsi és korszerűtlen. Van olyan szoba, ahol 8—10 ta­gú családok élnek együtt. A régi épületeket állandóan toldozni, toldozni kell. De hát — az igaz­gató szavaival élve — „a nyo­mortanyát modernizálni nem le­het”. Mi hát a megoldás? Az üzem a gazdasági ered­mény terhére évenként 40 új la­kást épít. De ennyivel nem nő ténylegesen a lakások száma, mert bontanák is. Egy hosszú tá­vú terv szerint 20—30 lakásos tömböket építenek majd. Az el­ső lépcsőben 500 család jut kor­szerű, modern otthonhoz. Ehhez azonban egy mégoly gazdag A KPVDSZ Kulturális Napok keretében ismét megrendezték az állami és szövetkezeti kereske­delemben dolgozók szavalóverse­nyét Békéscsabán. Tíz szavaló állt a zsűri elé, csillogtatta meg versmondó készségét. Az erős mezőnyben végül is Tóth Sán­dor, az ÁFÉSZ szerezte meg az első helyezést. Így a KPVDSZ üzem saját ereje is kevés, és a mezőhegyesiek joggal remélnek állami támogatást. * — A rendelet szerint az új la­kások 20 százalékát a fiatalok­nak kell adni. De hogy tegyen itt igazságot az ember? A múlt­kor bejött hozzám egy férfi. Be­szélgettünk erről, arról, végül Csak elmondta, hogy mi a baj. Képzelje el, tizenegyen élnek egy szoba-konyhás lakásban. Azért panaszkodott, mert a fele­ségével nem tud házaséletet él­ni. A sok gyerek, meg a szülők miatt. Hát kérdem én, kinek jár most az az új lakás? * Mezőhegyesen nyitva a kapu a fiatal diplomások, szakmun­kások előtt, de a szolgálati lakás ajtaja csak akkor tárul ki előt­tük, ha bizonyítottak. Ha nem­csak a két szoba, összkomfort csábította őket a gazdaságba. Je­lenleg harminc egyetemet, főis­kolát végzett fiatal szakember dolgozik a nagyüzemben, de há­rom építész- és két gépészmér­nököt azonnal tudnának foglal­koztatni. Örömmel alkalmazná­nak állatgondozó és növényter­mesztő szakembereket is. Így hát sok is, kevés is a fia­tal Mezőhegyesen. A KISZ-tit- kar szerint: . A gazdaság 400 dolgozója huszonhat éven aluli. Akinek van szakmája, biztos megélhetést talál itt. Akit köt a munka, az nem érzi gyökérte- lennek magát. Az állami gazdaságot 1785-ben császári parancs hívta életre. A továbblépésre most sokkal na­gyobb „úr” ösztökél. A kor, Kulturális Napok keretében no­vember 2-án Budapesten meg­rendezésre kerülő országos sza­valóversenyen Tóth Sándor kép­viseli a Békés megyei állami és szövetkezeti kereskedelemben dolgozó versmondókat — remél­jük, hogy sikerrel. VIDIA Kereskedelmi Vállalat Békéscsabai Telepe Békéscsaba, Szerdahelyi út jármű, villamossági kereskedelmi szakmában jártas áruforgalmi előadót, valamint re« la ff ■ éjjeliőrt keres felvételre. 62774 B—im Targonca-vezetők versenye A Békéscsabai Konzervgyárban a targonca-vezetők között ügyességi versenyt rendeztek. A verseny legjobbjai közül válogatják ki azokat, akik az országos ügyességi versenyen a csabai konzervgyá­rat képviselik. Képünkön a házi verseny győztese, Bíró László ve­szi az egyik nehéz akadályt. (Fotó: Varga Gyula) amelyben élünk. Brackó István Megyei szavalóverseny Békéscsabán | Ezer- i 1 forintos I I fisz I : [ R Népújság új rejtvénypáiyázata : : • örömmel jelentjük ked- • • vés olvasóinknak, hogy 1969. ■ • november 2-án megkezdjük • ; 7 fordulós, nagy keresztrejt- ■ ; vény-pályázatunkat, „Ezer- ; forintos ősz” címmel. ; j Az első feladat: pálya- j ! zóink vásárolják meg és ; | őrizzék meg 1969. október i : 29-i, szerdai számunkat, : I melyre a nagy keresztrejt- E | vény megfejtésekor szüksé- 5 j gük lesz. A második feladat: fi- : j gyeljék 1969. november 2-i, 5 : vasárnapi számunkat, ebben : | közöljük majd a nagy ke- : ! resztrejtvényt, és az első : ! forduló kérdéseit. A pályázat fő dija: 1 db j j ezerforintos betétkönyv és l • még sok értékes nyeremény- • ■ tárgy! Vegyen részt ön is ! ! „Ezerforintos ősz” című : • pályázatunkon! Vásárolja ! ■ meg lapunk 1969. október j | 29-i, szerdai számát, és fi- ! i gyelje az 1969. november ! ■ 2-i, vasárnapi számunkat is! • : ! «■■■■■■■■■■■»■■»«■■■■■■■■■■■•■■■■■■■•■■■■a flz Ifjú Zenebarátok hangversenysorozat megyei eseményei t Az Ifjú Zenebarátok hang­versenysorozat megyei esemé­nyei gazdag programot ígér­nek az 1969/70-es új évadra is. Az első évfolyamosok négyré­szes előadássorozat folyamán a vonós hangszerekkel, a klasz- szicizmus zenei irányzatával és a fúvós hangszerekkel ismer­kednek meg. Az első előadáso­kat Tótkomlóson, Dombegyhá­zán, Eleken, Gyulán, Kétegy- házán és Sarkadon október 29- én rendezik. Közreműködik a Weiner vonósnégyes. A másodévesek az első elő­adáson világjáró előadóművé­szek hangversenyeiből hallhat­tak szemelvényeket, a későb­biekben pedig a romantikával, a színek és hangok a művészet­ben jelentkező hatásaival is­merkednek meg. A harmadévesek a november 26- és 27-én tartott mezőhe­gyesi, mezőkovácsházi, nagy­szénása és orosházi első elő­adásokon a Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusát hall­gatják meg. Vezényel Botka Valéria és Csányi László, a műsort Fasang Árpád ismer­teti. A következő programokat Romantikus zenekari hangver­seny és Századunk művészete címmel rendezik. Az Ifjú Zenebarátok hang­versenysorozat három évfolya­mának hallgatói márciusban, hazánk felszabadulásának ne­gyedszázados évfordulóján kö­zös ünnepi hangversenyen vesznek részt. A gazdag műsor­ban Békés megyében született zeneszerzők és írók műveit ad­ják elő az Országos Filharmó­nia szólistái.

Next

/
Thumbnails
Contents