Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-25 / 248. szám
1969. október 26. 3 Vasárnap Jubileumi munkaversenyben j SORSDÖNTŐ NEGYEDÉT A Budapesti Finomkötöttáru Gyár zuglói gyáregységében 14 szocialista és 25 szocialista címért versenyző brigád dolgozik. Eddig több üzemrész, szabászat, a kötődé, az orsózó és a varroda szocialista brigádjai tettek felajánlást a minőség, a munkafegyelem javítására és a termelékenység növelésére. Képünkön: Munkában a Petőfi szocialista brigád a varrodában. AZ ÉPÍTŐKNÉL Tavaly ilyenkor összehasonlíthatatlanul jobb hangulatban tartották meg a harmadik negyedévi műszaki konferenciát a Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál, mint most a legutóbbit. Erre minden okuk megvolt. Nagyon igaza volt Győri János gazdasági igazgató- helyettesnek, amikor felszólalásában a következő megjegyzést tette: bizony egy cseppet sem rózsás a helyzetünk. Miért, hogyan fordult ez elő? Erre igyekezett választ adni beszámolójában Korek Ferenc műszaki igazgatóhelyettes, miközben a három negyedév munkáját, tapasztalatait ismertette. Ö sem, mások sem húzták még meg az emlegetett vészharangot, de az többször is elhangzott, hogy sorsdöntő a mostani negyedév. Ha jól sikerül, akkor még sokat segíthet és változtathat a helyzeten, ha nem, akkor viszont az év végén mindenkinek szembe kell néznie a keserű valósággal. A vállalat három negyedévi építés-szerelési termelési értéke 262 millió forint volt, a tavalyinál 28 millióval több. Látszatra ez szép fejlődés. Ám az idei három negyedév tervéhez képest 18 millió forinttal maradtak adósak. S ez már rögtön meg is magyarázza a mostani konferencia nyomott hangulatát. A lemaradás pótlása és a negyedik negyedévre eső, mintegy 100 millió forintos terv teljesítése önmagáért beszél. Teljesen érthető, hogy a tanácskozáson éppen ezért nem elsősorban az eredményekről — bár ezekről is szóltak — beszéltek, hanem a termelést gátló okokról, az elkövetett hibákról és mulasztásokról. Mert, bárhogyan is tekintjük, a tények, azok tények. A mostani helyzetben pedig jó néhány kedvezőtlen előjelű. Igaz az is, hogy a vállalat a tervezettnél 3 százalékkal kisebb létszámmal dolgozott. Az is figyelemre méltó továbbá, hogy a termelés-növekedésnek mintegy 80 százaléka származott a termelékenység emelkedéséből, s hogy jelentősen növekedtek a kifizetett bérek. Ennek ellenére mégis — ahogyan Győri elvtárs elmondta —, a tervhez képest mintegy 31 millió forint árbevétel-kiesés keletkezett kilenc hónap alatt. Ennek legfőbb oka, hogy csúsztak a határidők, több építményt nem tudtak időre befejezni és átadni. A gondokat szaporította, hogy a múlt évhez képest csökkent az egyösszegű munkautalványozás, a szükséges műszaki feltételek késése miatt esetenként akadozott a folyamatos termelés, és hogy a célprémiumokat sem használták fel minden esetben a leghatékonyabban. Bizonyítja ezt az idei lakásprogram teljesítésének gond- ja-baja is. Más esztendőkben hét-nyolcszáz lakás átadása szinte természetes volt. Az idei lakásprogram ennél jóval kevesebb, 491 lakás. Ebből kilenc hónap alatt azonban csak 159-et adtak át, a fennmaradó 332-öt ebA maguk kövezte úton Még ütvén vagon alma szedetlen Füzesgyarmaton Mindenki a fedélzeten — Elkezdődött a hűtőtároló műszaki átadása Évről-évre egyre termékenyebb a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz gyümölcsöse. Tavaly 150 vagon alma termett a sárréti világban, ebben az esztendőben pedig 350 vagonnál is több. A szövetkezeti gazdák szorgalmának köszönhető, hogy a 350 vagon almából már csak 50 szedetlen. A tsz vezetősége néhány nappal ezelőtt minden embert, akit az állattenyésztésben és a növénytermesztésben, valamint az irodákban nélkülözni tudtak, az almáskertbe irányított, hogy gyorsítsa a szedést. A kiváló minőségű, kereskedelmi nyelven mondva, darabos áruból eddig 150 vagonnal adtak el exportra. 50 vagonnal a földművesszövetkezeteknek és a tsz-ek- nek szállítottak. A próbaüzem napjait élő szövetkezeti hűtőtárolóban és környékén mintegy 100 va- gonnyi készletet halmoztak fel. Ebből 40 vagonnal már beraktak a hűtőtérbe, a többit osztályozzák, hűtésre, illetve szállításra készítik elő. Tojás védő ár: 1,4 forint Megkülönböztetett figyelmet tanúsít a BOV Orosházi Gyára a tótkomlósi tojástermelő önálló közös vállalkozás iránt. Ezt az is tanúsítja, hogy a 9 millió 744 ezer tyúktojásból — terv szerint — 8 és fél milliót vásárol fel 1969-ben 1,4 forintos darabonkénti védőárral. A közös vállalkozás kiváló gazdálkodási eredménye alapján úgy határozott, hogy a következő időszakban battériás tartásmódra alakítja át tojóházait. Ennek eredményeként jelentősen nő a tyúkállomány, amely évente mintegy 40 millió tojást rak. Jubileumi esztendőnek* számít az idei. Megyénkben ugyanis 20 évvel ezelőtt kezdett erőteljesebben kibontakozni a szövetkezeti mozgalom. A ipuronyi Lenin Tsz-ben is az alakulás idejét kérdeztük először, nehogy elkerülje figyelmüket a „születésnap”. Megnyugtattak bennünket a szövetkezet vezetői, hogy csak jö- vőre ünnepelnek. A muronyiak fontolgatták a szövetkezést 1950 őszéig. Akkor alakult elsőnek az Alkotmány, aztán a Petőfi és a Rákóczi Tsz. Mindhárman kis területen, vagyis 300—400 holdon. A lakosság egyik fele ugyanis föld nélküli cseléd volt, a másik fele pedig 3—6 holdas kisbirtokos. Középparaszt alig akadt néhány a pecei határrészen. Bizonyos fokig jó volt, hogy a Hidasháti Állami Gazdaság tőszomszédságában voltak, mert sok segítséget kaptak tőle a kezdeti időszakban. Be hátrányos is volt, mert a szükséges gazdasági épületek, felszerelések megszerzésében és a jövedelem biztosításában sem tudták megközelíteni az állami gazdaságot s bizony, a lakosság jó része inkább ott keresett megélhetést. A fordulópont, a gyorsabb ütemű fejlődés 1961-ben következett be, amikor a három szövetkezet egyesüléséből létrejött a mostani Lenin Tsz. Az egyesülést követő évben 27 forint munkaegységértéket osztottak. Azóta a szorgalom hatására minden évben növelték ezt 2—3 forinttal, úgy- annyira, hogy tavaly már 43 forint jutott munkaegységenként. Ennél sokkal többet mond az új számítási mód, mely szerint minden 10 órás munkanapra átlag 95 forint értéket osztottak tavaly. Az egyesülés csak a szilárdabb gazdálkodás feltételeit helyezte kilátásba. A kezdet elég nehéz volt. Örökségül néhány széjjel- szórtah épült állatférőhelyet, 4 Zetort, 160, szinte minden takarmányt felfaló lovat kaptak. Jóformán szakember sem volt a közös gazdaságban. Most már 3 mérnök, három felsőfokú és 10 középfokú technikumi végzettségű szakember irányítja a termelést. Külön gépészmérnök gondoskodik a 23 erőgépről, a 4 kombájn, a két tehergépkocsi és a rengeteg munkaeszköz javítá1 sáról, karbantartásáról. Tavalyról csupán azért maradt 160 hold szántatlanúL, mert késett a kukoricaszár betakarítása, ráadásul néhány traktorhoz nem kaptak idejében alkatrészt. Azt, hogy az idén „nevenap- ján” végeznek-e el mindent, még korai feszegetni. Azért, mert egy kis „baj” van a szövetkezeti gazdák egy részével. Éspedig az, hogy nem nyomtalanul telt el fölöttük az elmúlt 19 esztendő. Csupán a 120 növénytermesztő közül jövőre 40-en mennek nyugdíjba. Eddig nem nagyon szorgalmazta a szövetkezet a kapás növények művelésének, betakarításának gépesítését, mi több, a növekvő szorgalom láttán egyre több munkaigényes növényfajtáról gondoskodott, Az idén már vásároltak egy pár cukorrépa-be- tákarító kombájnt, jövőre már kukorieacső-törőkről is gondoskodni akarnak. Mi több, részben a nagyszámú nyugdíjba vonulás miatt lemondanak az eddig évente jó jövedelmet hozó 45 hold étkezési hagyma termeléséről. Hagymamagot is csak 30 holdon termelnek az idei 40 hold helyett. A nyomosabb oka ennek az, hogy a kamuti Béke Tsz-szel közösen egy, évente 8000 hízott sertést kibocsátó kombinátot építenek 40 millió forint költséggel. A hizlaláshoz és az évente tartott 480 tenyészkocához fölös mennyiségben akarja megtermelni a két szövetkezet a takarmányt. Ez nem lesz könnyű, mert ugyan a Lenin Tsz csak 40 százalékban lesz érdekelve az új telepen, ez azonban mégis évi 3200 hízott sertés értékesítését jelenti az eddigi 1000—1200 helyett. Ráadásul a jelenlegi tehén- állományt 70-nel, azaz 250-re akarják növelni. A növekvő takarmányigénynek megfelelően alakítják ki tehát a vetésszerkezetet. Mikor idáig érkeztünk az elnökkel és a szövetkezet vezető szakembereivel folytatott beszélgetésben, akik éppen a következő napi feladatokat tárgyalták meg, az őszi betakarításra és vetésre tereltük a szót. Jó volt hallani, hogy a kukorica 30—35 mázsa morzsolttal, a cukorrépa 220 mázsa körüli átlaggal fizet. Búzából 18, kétszeresből pedig 23 mázsát takarítottak be holdanként. A gabonavetést október 30-ra, a kukorica és a cukorrépa betakarítását november 10-re, az őszi mélyszántást pedig november végére fejezik be. Ha nem előbb. A jó minőségű munkára a nagy számú szakember mellett biztosíték a szövetkezetben dolgozó 62 betanított és okleveles szakmunkás. Meg az is, hogy ebben a szövetkezetben 7—8 évvel ezelőtt bontakozott ki a szocialista módon élni, dolgozni és tanulni mozgalom. Buzgán Mihály állattenyésztési, Fekete Sándor növénytermesztési és Ben- esdfc Ferenc traktorosbrigádja azóta több ízben nyerte el a szocialista címet. Velük együtt még további két növénytermesztő brigád versenyzik az idén. Igyekezetük, szorgalmuk nemcsak a szövetkezet egyenletes fejlődésén, gyarapodásán látszik meg, hanem a tagság növekvő jólétén, a község előnyösen változó arculatán is. Az egyesülés óta csupán a szövetkezet és az állami gazdaság építőbrigádja 80 szövetkezeti családnak épített szebbnél szebb lakóházat. Így haladnak ők a maguk kövezte úton. Ezek és a többi új házak egészítik ki, formálják igazi községgé a szövetkezeti mozgalom kibontakozása idején önállóvá vált Muronyt. ben a negyedévben kell befejezni és átadni. Márpedig azt szinte felesleges megjegyezni, hogy ez óhatatlanul a minőség rovására mehet, nem beszélve arról, mekkora erőfeszítést és jó együttműködést igényel ez a termelő- egységek dolgozóitól. Ezért nagyon is megszívlelendő Homoki Károly főépítésvezetőnek az a javaslata, amelyben indítványozta, hogy az elkövetkező esztendőkben, november 7-re kellene teljesíteni az éves lakásátadási programot. A jövőt tekintve csak haszonnal járhat az, amiről felszólalásában Drienyovszky János, a vállalat igazgatója beszélt. Mégpedig — a mostani tapasztalatokon okulva — meg kell gyorsítani az építkezések befejezését. Ezzel mindeddig sok bajuk volt, amit nemegyszer tetéztek a menet közbeni tervmódosítások is. Mindenképpen szükséges azonban az, hogy a különböző objektumok befejezési fázisában az eddiginél sokkalta jobb legyen az érdekelt részlegek együttműködése és összhangja. Vagyis jobban egymás keze alá dolgoz-» zanak és ne pedig okkal vagy ok nélkül hátráltassák egymást. De arra is nagy szükség van, hogy növeljék az egyösszegű munka- utalványos építkezések számát, s hogy az anyagi ösztönzést, a célprémiumokat ott használják fel, ahol az valóban indokolt. Nehéz hetek várnak az építőkre. Nemcsak azért, mert jócskán van mit pótolniuk, hanem, mert egyre inkább szorítja őket a kavics, és cementhiány; a termelést megnehezíti a lassan kedvezőtlenre forduló időjárás; a feladatokat növeli a téliesítés megfelelő előkészítése. Ezért csak helyeselni lehet Galovicz György szb-titkár intelmét, hogy a jól szervezett munkahelyi termelési tanácskozásokkal, valamint a szocialista munkaversenyben rejlő kezdeményezés és tettvágy kibontakoztatásával még sokat segíthetnek magukon. Csodákban nem bízhatnak. Csak önmagukban. ~ P. P. K. I. Szövetkezetünk gádorosa és csorvási műhelyébe felveszünk rádió- és tv-szerelő szakmunkás! (csak önállóan dolgozni tudók jelentkezzenek). Lakatos és Gépipari Javító Ktsz Orosháza, Táncsics u. 40. (Ref. templommal szemben.) 20905
