Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-25 / 248. szám

1969. október 26. 3 Vasárnap Jubileumi munkaversenyben j SORSDÖNTŐ NEGYEDÉT A Budapesti Finomkötöttáru Gyár zuglói gyáregységében 14 szocia­lista és 25 szocialista címért versenyző brigád dolgozik. Eddig több üzemrész, szabászat, a kötődé, az orsózó és a varroda szocialista brigádjai tettek felajánlást a minőség, a munkafegyelem javítá­sára és a termelékenység növelésére. Képünkön: Munkában a Pe­tőfi szocialista brigád a varrodában. AZ ÉPÍTŐKNÉL Tavaly ilyenkor össze­hasonlíthatatlanul jobb hangu­latban tartották meg a harmadik negyedévi műszaki konferenciát a Békés megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál, mint most a legutóbbit. Erre minden okuk megvolt. Nagyon igaza volt Győ­ri János gazdasági igazgató- helyettesnek, amikor felszólalá­sában a következő megjegyzést tette: bizony egy cseppet sem ró­zsás a helyzetünk. Miért, hogyan fordult ez elő? Erre igyekezett választ adni be­számolójában Korek Ferenc mű­szaki igazgatóhelyettes, miköz­ben a három negyedév munká­ját, tapasztalatait ismertette. Ö sem, mások sem húzták még meg az emlegetett vészharangot, de az többször is elhangzott, hogy sorsdöntő a mostani negyedév. Ha jól sikerül, akkor még sokat segíthet és változtathat a hely­zeten, ha nem, akkor viszont az év végén mindenkinek szembe kell néznie a keserű valósággal. A vállalat három negyedévi építés-szerelési termelési értéke 262 millió forint volt, a tavalyinál 28 millióval több. Látszatra ez szép fejlődés. Ám az idei három negyedév tervéhez képest 18 mil­lió forinttal maradtak adósak. S ez már rögtön meg is magyarázza a mostani konferencia nyomott hangulatát. A lemaradás pótlása és a negyedik negyedévre eső, mintegy 100 millió forintos terv teljesítése önmagáért beszél. Teljesen érthető, hogy a tanácskozáson éppen ezért nem elsősorban az eredményekről — bár ezekről is szóltak — beszél­tek, hanem a termelést gátló okokról, az elkövetett hibákról és mulasztásokról. Mert, bárhogyan is tekintjük, a tények, azok té­nyek. A mostani helyzetben pe­dig jó néhány kedvezőtlen elő­jelű. Igaz az is, hogy a vállalat a tervezettnél 3 százalékkal kisebb létszámmal dolgozott. Az is fi­gyelemre méltó továbbá, hogy a termelés-növekedésnek mintegy 80 százaléka származott a terme­lékenység emelkedéséből, s hogy jelentősen növekedtek a kifize­tett bérek. Ennek ellenére még­is — ahogyan Győri elvtárs el­mondta —, a tervhez képest mintegy 31 millió forint árbe­vétel-kiesés keletkezett kilenc hónap alatt. Ennek legfőbb oka, hogy csúsztak a határidők, több építményt nem tudtak időre be­fejezni és átadni. A gondokat szaporította, hogy a múlt évhez képest csökkent az egyösszegű munkautalványozás, a szükséges műszaki feltételek késése miatt esetenként akadozott a folyama­tos termelés, és hogy a célpré­miumokat sem használták fel minden esetben a leghatékonyab­ban. Bizonyítja ezt az idei la­kásprogram teljesítésének gond- ja-baja is. Más esztendőkben hét-nyolcszáz lakás átadása szin­te természetes volt. Az idei la­kásprogram ennél jóval keve­sebb, 491 lakás. Ebből kilenc hó­nap alatt azonban csak 159-et adtak át, a fennmaradó 332-öt eb­A maguk kövezte úton Még ütvén vagon alma szedetlen Füzesgyarmaton Mindenki a fedélzeten — Elkezdődött a hűtőtároló műszaki átadása Évről-évre egyre termékenyebb a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz gyümölcsöse. Tavaly 150 va­gon alma termett a sárréti világ­ban, ebben az esztendőben pedig 350 vagonnál is több. A szövetke­zeti gazdák szorgalmának köszön­hető, hogy a 350 vagon almából már csak 50 szedetlen. A tsz ve­zetősége néhány nappal ezelőtt minden embert, akit az állatte­nyésztésben és a növénytermesz­tésben, valamint az irodákban nélkülözni tudtak, az almáskertbe irányított, hogy gyorsítsa a sze­dést. A kiváló minőségű, kereskedel­mi nyelven mondva, darabos áru­ból eddig 150 vagonnal adtak el exportra. 50 vagonnal a földmű­vesszövetkezeteknek és a tsz-ek- nek szállítottak. A próbaüzem napjait élő szövetkezeti hűtőtároló­ban és környékén mintegy 100 va- gonnyi készletet halmoztak fel. Ebből 40 vagonnal már beraktak a hűtőtérbe, a többit osztályozzák, hűtésre, illetve szállításra készítik elő. Tojás védő ár: 1,4 forint Megkülönböztetett figyelmet ta­núsít a BOV Orosházi Gyára a tótkomlósi tojástermelő önálló kö­zös vállalkozás iránt. Ezt az is ta­núsítja, hogy a 9 millió 744 ezer tyúktojásból — terv szerint — 8 és fél milliót vásárol fel 1969-ben 1,4 forintos darabonkénti védő­árral. A közös vállalkozás kiváló gaz­dálkodási eredménye alapján úgy határozott, hogy a következő idő­szakban battériás tartásmódra alakítja át tojóházait. Ennek eredményeként jelentősen nő a tyúkállomány, amely évente mint­egy 40 millió tojást rak. Jubileumi esztendőnek* számít az idei. Megyénkben ugyanis 20 évvel ezelőtt kezdett erőteljeseb­ben kibontakozni a szövetkezeti mozgalom. A ipuronyi Lenin Tsz-ben is az alakulás idejét kér­deztük először, nehogy elkerülje figyelmüket a „születésnap”. Megnyugtattak bennünket a szö­vetkezet vezetői, hogy csak jö- vőre ünnepelnek. A muronyiak fontolgatták a szövetkezést 1950 őszéig. Akkor alakult elsőnek az Alkotmány, aztán a Petőfi és a Rákóczi Tsz. Mindhárman kis területen, vagyis 300—400 holdon. A lakosság egyik fele ugyanis föld nélküli cseléd volt, a másik fele pedig 3—6 holdas kisbirto­kos. Középparaszt alig akadt né­hány a pecei határrészen. Bizonyos fokig jó volt, hogy a Hidasháti Állami Gazdaság tő­szomszédságában voltak, mert sok segítséget kaptak tőle a kez­deti időszakban. Be hátrányos is volt, mert a szükséges gazdasági épületek, felszerelések megszer­zésében és a jövedelem biztosí­tásában sem tudták megközelí­teni az állami gazdaságot s bi­zony, a lakosság jó része inkább ott keresett megélhetést. A for­dulópont, a gyorsabb ütemű fej­lődés 1961-ben következett be, amikor a három szövetkezet egyesüléséből létrejött a mostani Lenin Tsz. Az egyesülést követő évben 27 forint munkaegység­értéket osztottak. Azóta a szor­galom hatására minden évben növelték ezt 2—3 forinttal, úgy- annyira, hogy tavaly már 43 fo­rint jutott munkaegységenként. Ennél sokkal többet mond az új számítási mód, mely szerint minden 10 órás munkanapra át­lag 95 forint értéket osztottak tavaly. Az egyesülés csak a szilárdabb gazdálkodás feltételeit helyezte kilátásba. A kezdet elég nehéz volt. Örökségül néhány széjjel- szórtah épült állatférőhelyet, 4 Zetort, 160, szinte minden takar­mányt felfaló lovat kaptak. Jó­formán szakember sem volt a közös gazdaságban. Most már 3 mérnök, három felsőfokú és 10 középfokú technikumi végzettsé­gű szakember irányítja a terme­lést. Külön gépészmérnök gon­doskodik a 23 erőgépről, a 4 kombájn, a két tehergépkocsi és a rengeteg munkaeszköz javítá­1 sáról, karbantartásáról. Tavaly­ról csupán azért maradt 160 hold szántatlanúL, mert késett a kuko­ricaszár betakarítása, ráadásul néhány traktorhoz nem kaptak idejében alkatrészt. Azt, hogy az idén „nevenap- ján” végeznek-e el mindent, még korai feszegetni. Azért, mert egy kis „baj” van a szövetkezeti gaz­dák egy részével. Éspedig az, hogy nem nyomtalanul telt el fölöttük az elmúlt 19 esztendő. Csupán a 120 növénytermesztő közül jövőre 40-en mennek nyug­díjba. Eddig nem nagyon szor­galmazta a szövetkezet a kapás növények művelésének, betaka­rításának gépesítését, mi több, a növekvő szorgalom láttán egyre több munkaigényes növényfajtá­ról gondoskodott, Az idén már vásároltak egy pár cukorrépa-be- tákarító kombájnt, jövőre már kukorieacső-törőkről is gondos­kodni akarnak. Mi több, részben a nagyszámú nyugdíjba vonu­lás miatt lemondanak az eddig évente jó jövedelmet hozó 45 hold étkezési hagyma termelésé­ről. Hagymamagot is csak 30 hol­don termelnek az idei 40 hold helyett. A nyomosabb oka ennek az, hogy a kamuti Béke Tsz-szel kö­zösen egy, évente 8000 hízott ser­tést kibocsátó kombinátot építe­nek 40 millió forint költséggel. A hizlaláshoz és az évente tar­tott 480 tenyészkocához fölös mennyiségben akarja megtermel­ni a két szövetkezet a takar­mányt. Ez nem lesz könnyű, mert ugyan a Lenin Tsz csak 40 százalékban lesz érdekelve az új telepen, ez azonban mégis évi 3200 hízott sertés értékesítését je­lenti az eddigi 1000—1200 he­lyett. Ráadásul a jelenlegi tehén- állományt 70-nel, azaz 250-re akarják növelni. A növekvő ta­karmányigénynek megfelelően alakítják ki tehát a vetésszerke­zetet. Mikor idáig érkeztünk az el­nökkel és a szövetkezet vezető szakembereivel folytatott beszél­getésben, akik éppen a követ­kező napi feladatokat tárgyalták meg, az őszi betakarításra és vetésre tereltük a szót. Jó volt hallani, hogy a kukorica 30—35 mázsa morzsolttal, a cukorrépa 220 mázsa körüli átlaggal fizet. Búzából 18, kétszeresből pedig 23 mázsát takarítottak be hol­danként. A gabonavetést október 30-ra, a kukorica és a cukorrépa betakarítását november 10-re, az őszi mélyszántást pedig novem­ber végére fejezik be. Ha nem előbb. A jó minőségű munkára a nagy számú szakember mel­lett biztosíték a szövetkezetben dolgozó 62 betanított és okleve­les szakmunkás. Meg az is, hogy ebben a szövetkezetben 7—8 év­vel ezelőtt bontakozott ki a szo­cialista módon élni, dolgozni és tanulni mozgalom. Buzgán Mi­hály állattenyésztési, Fekete Sán­dor növénytermesztési és Ben- esdfc Ferenc traktorosbrigádja azóta több ízben nyerte el a szocialista címet. Velük együtt még további két növénytermesz­tő brigád versenyzik az idén. Igyekezetük, szorgalmuk nem­csak a szövetkezet egyenletes fej­lődésén, gyarapodásán látszik meg, hanem a tagság növekvő jólétén, a község előnyösen vál­tozó arculatán is. Az egyesülés óta csupán a szövetkezet és az állami gazdaság építőbrigádja 80 szövetkezeti családnak épített szebbnél szebb lakóházat. Így haladnak ők a maguk kövezte úton. Ezek és a többi új házak egészítik ki, formálják igazi köz­séggé a szövetkezeti mozgalom kibontakozása idején önállóvá vált Muronyt. ben a negyedévben kell befejezni és átadni. Márpedig azt szinte felesleges megjegyezni, hogy ez óhatatlanul a minőség rovására mehet, nem beszélve arról, mek­kora erőfeszítést és jó együtt­működést igényel ez a termelő- egységek dolgozóitól. Ezért na­gyon is megszívlelendő Homoki Károly főépítésvezetőnek az a javaslata, amelyben indítványoz­ta, hogy az elkövetkező eszten­dőkben, november 7-re kellene teljesíteni az éves lakásátadási programot. A jövőt tekintve csak haszon­nal járhat az, amiről felszólalá­sában Drienyovszky János, a vállalat igazgatója beszélt. Még­pedig — a mostani tapasztala­tokon okulva — meg kell gyor­sítani az építkezések befejezését. Ezzel mindeddig sok bajuk volt, amit nemegyszer tetéztek a me­net közbeni tervmódosítások is. Mindenképpen szükséges azon­ban az, hogy a különböző objek­tumok befejezési fázisában az eddiginél sokkalta jobb legyen az érdekelt részlegek együttmű­ködése és összhangja. Vagyis jobban egymás keze alá dolgoz-» zanak és ne pedig okkal vagy ok nélkül hátráltassák egymást. De arra is nagy szükség van, hogy növeljék az egyösszegű munka- utalványos építkezések számát, s hogy az anyagi ösztönzést, a cél­prémiumokat ott használják fel, ahol az valóban indokolt. Nehéz hetek várnak az épí­tőkre. Nemcsak azért, mert jócs­kán van mit pótolniuk, hanem, mert egyre inkább szorítja őket a kavics, és cementhiány; a ter­melést megnehezíti a lassan ked­vezőtlenre forduló időjárás; a feladatokat növeli a téliesítés megfelelő előkészítése. Ezért csak helyeselni lehet Galovicz György szb-titkár intelmét, hogy a jól szervezett munkahelyi ter­melési tanácskozásokkal, vala­mint a szocialista munkaverseny­ben rejlő kezdeményezés és tett­vágy kibontakoztatásával még sokat segíthetnek magukon. Cso­dákban nem bízhatnak. Csak ön­magukban. ~ P. P. K. I. Szövetkezetünk gádorosa és csorvási műhelyébe felveszünk rádió- és tv-szerelő szakmunkás! (csak önállóan dolgozni tudók jelentkezzenek). Lakatos és Gépipari Javító Ktsz Orosháza, Táncsics u. 40. (Ref. templommal szemben.) 20905

Next

/
Thumbnails
Contents