Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-24 / 247. szám
1969. október 24. 4 Péntek A Magyar Kommunista Párt harca Az élet megindulása Békés megyében Jubiláló párttagok köszöntése Az MKP szervezete 1944. október 18-án alakult meg Vésztön. A történelmi esemény 25 éves évfordulóján összevont ünnepi taggyűlésen találkoztak a község kommunistái a művelődési házban, ahol az Intemacionálé elhangzása után az úttörők egy-egy szál piros szegfüvei köszöntötték azokat a párttagokat, akik negyedszázaddal ezelőtt léptek be a Népfront-események TANÁCSKOZTAK Október 21-én az MlSZBT megyei titkárságon tanácskoztak az MSZBT járási, városi csoportjainak és a béke operatív bizottságok vezetői Békéscsabán Vichnál Pál megyei titkár vitaindító beszédében elemezte az előző időszakban végzett szovjet—magyar barátsági munkát. Majd a testület együttesen meghatározta a megyei őszi, téli békemozgalom teendőit. MEZÖBERÉNY Magyar—vietnami barátsági napot rendez ma, október 24-én a népfront megyei bizottsága Mező- berényben, az Állami Mezőgazdasági Gépjavító Állomáson. Az ünnepi aktuson részt vesznek a testvéri vietnami nép képviselői is. A KISZ vezetőségválasztó taggyűlések eddigi tapasztalataiból pártba. Az ünnepi beszédet Fazekas István községi párttitkár tartotta, majd azt követően a területi alapszervezet helyiségeiben és az ÁFÉSZ éttermében közös vacsora volt. A meleg hangulatú találkozón az idős élvtársak nagy lelkesedéssel elevenítették fel a történelmi múlt eseményeit, élményeiket. BÉKÉSCSABA Október 21-én a népfront V. kerületi bizottsága kibővített ülést tart a kerületi áruellátás helyzetének megvitatásáról. Az értekezletre meghívták a jaminai üzletek vezetőit. A tanácskozást árubemutató követi. • • • Október 28-án a népfront járási, városi titkárok tanácskoznak á megyei titkárságon a szocialista demokratizmus erősítéséről. » * * Október 30-án a népfront megyei elnöksége ülésezik Békéscsabán. Napirenden a VII. Magyar Békekongresszus tapasztalatainak hasznosítása megyénkben. A kommunista párt megyei bizottsága nagygyűlések szervezését szorgalmazza: ,,a nagygyűlés pártunk egyik leghatékonyabb agitációs fegyvere.” Megjelöli a jó nagygyűlés jellemzőit is: „Seregszemle kell, hogy legyen, nagy létszámot kell biztosítani, lelkesíteni kell a résztvevőket. A magas színvonal elérése érdekében rendezőgárdát kell alakítani, megfelelő dekorációt (plakátok, virág, zászlódísz) készíteni, propagandát (a helybeli újságban) kifejteni.” Rendkívül jelentősek a tömegek meggyőzése vonatkozásában, a már 1944—45-ben megjelenő helyi lapok: Orosházán a párt szerkesztésében és kiadásában megjelenő Orosházi Hírek hetilap és a Népakarat című napilap; Gyulán hetenként kétszer jelenik meg az Alföld című újság, amely a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megyei lapja, szerkesztője dr. Marik Dénes. Békéscsabán már 1944. október 11-én kiadják az Alföldi Népújságot, amely a kommunista párt megalakulásáról ad hírt, ismerteti a városi tanács összetételét, a város népe előtt álló legfontosabb feladatokat. Szerkesztője dr. Gyöngyösi János. 1945. június 30-án a Gyulán székelő Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz Gyuska János, a kommunista párt megyei titkára azzal a kérelemmel fordult, hogy engedélyezzék a pártbizottság ellenőrzése alatt álló szlovák nyelvű időszaki lap megjelentetését, ugyanis lapengedélyt a Miniszterelnökség Sajtóosztályától már kaptak. Bár adatok nem állanak rendelkezésre a lap megjelenéséről, a nemzetiségi politikát illetően pozitívan értékelhető az a tény, hogy a kommunista párt a szlovák nemzetiség érdekében újságot kívánt megjelentetni. A megyei pártbizottság szervezésében a megyei és országos pártvezetők, propagandisták járják a községeket és városokat, előadásokat tartanak, nagygyűlések szónokai. Nagygyűlést szerveztek Nagybánhegyesen, Füzesgyarmaton, Körösladány- ban, Kétegyházán, Mezőberény- ben, Eleken, Gyulán, Gyulaváriban stb. Az országban az első pártds- kolát Debrecenben szervezték meg. Ezen Békés megyei kommunisták is részt vettek, Békéscsabáról, Gyuláról és Endrédről. A megyei pártbizottság jelentéséből (1945) megállapítható, hogy különös gonddal ügyelnek arra, hogy a pártiskolát végzett „elvtársak megfelelő helyen tevékenykedjenek és a tanultakat szemináriumokon adják át.” A pártiskolát végzettek között szakszervezeti és MADISZ-ve- zető is van. Az orosházi járási pártbizottság pártiskolát szervez 1945 áprilisában önként jelentkező párttagok részére, hetenként kétszer tartanak foglalkozást Szarvason a községi pártszervezet vasárnap délutánonként szemináriumot tart, mint az az 1945. április 26-án felvett vezetőségi ülési jegyzőkönyvből megállapítható. Békéscsabán 1945. júniusában 60 személy részvételével szintén pártiskolát szerveznek. Érdekessége, hogy a kezdeti, nehéz időkben anyagilag is hozzá kellett járulni a résztvevőknek. Főleg ’ fiatal földmunkásokat vonnak be. A KMP Országos Propaganda Osztálya körlevélben értesíti a Békés megyei pártbizottságot 1945. június 6-án, hogy Budapesten kéthetes szemináriumvezető tanfoiyamot indít és 20—25 résztvevőt kér a megyéből. A békéscsabai KMP alapszervezet 1945. június 13-án tartott vezetőségi ülésén elfogadják azt a javaslatot, hogy a békéscsabai pártiskolán főleg párttitkárok képzése történjen. 1945 július hónapban ’ a megyei pártbizottság statisztikát készített a megyei pártszervezetek agitációs munkájáról. E szerint a járásokban faliújságokat is készítettek, amelyeken az időszerű politikai eseményekről szóló cikkeket, a pártszervezet rendezvényeinek programját függesztették ki. A megyében ebben az időben a Szabad Nép c. kommunista lapot 3425 példányban adták el. De tükrözi a kimutatás azt is, hogy a könyvtárak hány könyvvel rendelkezFÖLD, KENYÉR, SZABADSÁG (A -Mogyor Kommunista Pórt 1945 február 1 l-iki debreceni nagygyűlésén tartott beszéd) nek vagy milyen címen tartanak előadásokat, kik a szemináriumok vezetői stb. A kommunista párt, mint arra már az előzőekben is több ízben utaltam, kapcsolatot tartott a Függetlenségi Front pártjaival. Békés megyében is pártközi — összekötő — bizottságokat szerveznek, minden szinten. Békéscsabán pl. 1945. március 31-én a pártok képviselői pártközi értekezletet tartanak, amelyen főleg gazdasági vonatkozású, az újjáépítéssel kapcsolatos kérdéseket tisztáznak. Az MKP Békés megyei titkára 1945. április 6-án kiadott utasításában a következőket írja: „A demokratikus pártokhoz való jó viszonya pártunknak, elengedhetetlen. Ezért párt- szervezeteink vezetői mindent kövessenek el ennek érdekében. Különösen nagy súlyt kell helyezni a testvérpártunkkal való jó viszonyra. Állandósítani kell az összekötő bizottság rendszerét és olyan elvtársakból kell, hogy álljon a bizottság, akiket a szociáldemokrata elvtársaink is elfogadnak. Vagyis: akik feltétlen hívei az együttműködésnek.” Békés megye 'másik, erős munkáspártja a szociáldemokrata párt volt, ezért az összekötő bizottságok feladatát úgy határozta meg az 1945. június 16-án tartott kommunista aktívaülés, hogy a KMP és az SZDP által előbb elfogadott programot kell az összekötő bizottság más pártokhoz tartozó tagjai elé vinni. Az MKP békési járási titkára 1945. június 20-án Szobek András vármegyei főispánnal közli a pártközi bizottságnak a rendőrség tagjai összetételére tett javaslatát. Egy hónapja kezdődtek a Kommunista Ifjúsági Szövetség alapszervezeteiben a vezetőségválasztó taggyűléseik. Azóta megyénk alapszervezeteinek egyhar- madában tartották meg sikeresen a választásokat A megjelenés átlagosan 85—95 százalékos volt. Ez igen jó eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 4—5 hete láttak hozzá az őszi betakarításhoz, és hogy a szétszórt munka- területekről nehéz összehívni a fiatalokat. A fiatalok komolyan veszik a vezetőségválasztást élnek a jogaikkal. Bizonyság rá, hogy nem mindig a jelölőbizottság által javasolt vezetőséget választják. A titkári beszámolók jók, ámbár helyenként nem számolnak be a kisebb dolgokról, mert jelentéktelennek tartják azokat, pedig éppen azoknak a tükrében lehet megismerni az ifjúsági szervezet sokrétűségét. A fiatalok bátran szólnak a beszámolókhoz. Nemcsak az őket érintő problémákat, hanem az egész munkahelyüket községüket, városukat érintő kérdéseket is megtárgyalják. Az aktív vitatkozó szellem azt bizonyítja, hogy a fiatalok nem közömbösek, a létüket meghatározó események iránt, egyben azt is bizonyítja, hogy az ifjúsági mozgalomtól sokat várnak. A KISZ vezetőségválasztásokon a munkahelyi és a területi párt- vezetőség minden esetben képviselteti magát. Több gazdasági vezető azonban nem tartja fontosnak, hogy részt vegyen a fiatalok e fontos tanácskozásán, ahol nemcsak vezetőiket választják meg, hanem évekre előre meghatározzák szervezeti életüket, a társadalmi és termelőmunkába való részvételük módját is. R. M. Háromszázhatvanezren a KISZ-oktatásban Elkészült az 1969—70-es tanévi KISZ-oktatás tematikája, s 360 ezer fiatal részvételével megkezdődött a politikai nevelő munka a középiskolákban és a szakmunkásképző-intézetekben. Az oktatás módszerét gondos előkészítő, szervező munkával formálták. A különböző tanfolyamokon, fórumokon, előadásokon elhangzottak olyan társadalmi, politikai és köz- gazdasági alapismeretekkel egészítik ki az iskolában tanultakat, amelyekkel a tanórákon kevésbé foglalkoznak a fiatalok. Molnár Pálné (Folytatjuk) Kiemeli vállalat garanciális munkára magas órabérrel, állandó premizálással felvesz építőipari, szakipari és szerelőipari szakmunkásokat, nyugdíjazás előtt állókat is. Házgyári épületek szereléséhez kiemelt bérrel nifi segédmunkásokat 44 órás munkahét, minden szombat szabad. Vidékiek részére szállást adunk. Különélést fizetünk. Utazási hozzájárulást térítünk. Jelentkezés személyesen: 43. ss. AÉV9 Bp. Xi.9 Dombóvári út 19. (4-, 41-, 43-, 47-es villamossal.) 847 »»ro.il.Ami. 111441, »kintiér IS iaaoriw»,. ci fnl.mm I szám. '.*» .« f Mépokorol ÚT A JÖVÖOE
