Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-18 / 242. szám

19S9. október 18.

4

Szoipbat

A Békés megyei Népújság 1969. október 4-i számában megjelent „Üröm-szerzők” című cikk alapján megvizsgáltattam a Komár Moped sebességváltó-, kuplung-, és kézifék-huzalok fogyasztói árát.

Az árukat az Univerzál Kisker. 41. számú műszaki boltja a korábbinál magasabb áron szerezte be a Csepel Kerékpár és Motorkerékpár Nagykereskedelmi Vállalattól. A bolt által alkalmazott árak csak a megengedett kereskedelmi hasznot tartalmazzák.

Az árkérdés reális elbírálásához és a tények kellő ismeretéhez szükségesnek látom megjegyezni az alábbiakat:

Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének 13/1968/ÁT. 51./ÁH. sz. utasítása értelmében az import fogyasztási termékek — mintegy 25 alapvető fontosságú cikk kivételével — a szabad árformába tartoznak. Ebből következik, hogy a nagy- és kiskereskedelem a külföldi szállító, illetve a külker, beszerzési árakhoz kénytelen alkalmazkodni. Jelen esetben is ez történt, tehát a kereskedelem részéről „visszaélésről” nem beszélhetünk.

A másik kérdés, hogy a szabad árformába tartozó cikkek árainál; képzése vállalati hatáskörbe tartozik. A vállalatok a kereslet-kínálat alapján önállóan — a tisztességes haszon keretén belül — állapítják meg áraikat. Ebbe sem az ÁKF, sem más szerv nem szólhat bele. Ha viszont bizonyíthatóan tisztességtelen haszon ténye állapítható meg, helye van gazdasági bírságnak, elvonásnak.

Egyes cikkek fogyasztói árainak — így a fenti huzalok árainak — alakulása tehát nem az ÁKF vagy más erre illetékes szerv vizsgálatának elmaradása miatt következik be, hanem behozatali vagy ipari termelési problémával függ össze.

Rózsa Imre, az ÁKF vezetője

Kétszáz nyeremény, a rongygyűjlő hetek során

A Csongrád—Békés megyei

MÉH Vállalat képviselői pénteken délelőtt Békéscsabán az Űt- törőházban sajtótájékoztatót tartottak, melyen többek között a KISZ, az úttörőszövetség, valamint a megyei tanács művelődési osztályának előadói is részt vettek. A tájékoztatón a MÉH képvi. selői kifejezték elismerésüket az elmúlt hónapokban lezajlott vasgyűjtési kampány segítéséért, melynek eredménye volt, hogy a gyűjtésben addig utolsó helyen álló Békés—Csongrád megye a harmadik lett az országos versenyben. Ebben elsősorban a pedagógusok és az úttörők tettek igen sokat. A megbeszélésen annak a reménynek adtak kifejezést, hogy hasonlóképpen zajlik le a november 10-ig tartó rongygyűjtési kampány is. A megye tervében 3570 mázsa rongy begyűjtése szerepel, viszont az év háromnegyedében csupán 1746 mázsát gyűjtöttek össze. A kampány beindítása óta lényegesen javult az eredmény. Többek között elmondották, hogy egyes iskolák kiemelkelő munkát végeztek.

A MÉH Tröszt 1 millió 200 ezer forintot irányzott elő a kampányban részt vevő iskolák jutalmazására és a sorsolás nyereményeire. Ugyanis a korábbiakhoz hasonlóan a begyűjtött hulladékrongy leadásával egyidőben a gyűjtők sorsjegyet is kapnak, melyekkel értékes tárgyakat nyerhetnek. A kampány végén 700 különböző nyeremény kisorsolására kerül sor, többek között egy Skoda 1000 MB személygépkocsit, 5 darab, egyenként 10 000 forintos vásárlási utalványt, 5 darab televíziót, 15 IBUSZ külföldi utazást, valamint számos más nyereményt.

Kiállításon mutatják be a műszaki könyvnapok újdonságait

Munkahelyi könyvvásárokat rendezitek

Több tízezerre tehető a jelenleg bolti forgalomban levő műszaki szakkönyvek száma. A választéK legjavát október 15. és november 4. közötti műszaki könyvnapok 33 féle újdonságát mutatják be azon a reprezentatív kiállításon, amelyet csütörtökön az Országos Műszaki Könyvtár és dokumentációs központ fővárosi (VIII. kerület, Múzeum utca 17. szám alatti) épületében nyitott meg Lévai Tamásné, az intézmény megbízott főigazgatója. Elhangzott a megnyitón, hogy a műszaki könyvkiadás nálunk a szellemi élet legfiatalabb ágazatához tartozik; 20—25 évvel ezelőtt Magyar- országon még nem voltak hivatásos műszaki írók, még kevésbé

I ilyen műveket rendszeresen olvasók. Ma már több száz hazai szerző dolgozik az íráskultúrának ebben a műfajában, és százezrekben számlálják a műszaki könyvek olvasói táborát.

Százezer példányban — a szakkönyveknél igen magasnak mondható tételben — hozták forgalombe a könyvnapokra a Műszaki, az Akadémiai, a Táncsics, a Kossuth, a Mezőgazdasági és a Zrínyi Kiadó friss termését, amelynek összértéke hárommillió 675 ezer forint. A következő napokban országszerte munkahelyi könyvvásárokon, szakíró—olvasó-találkozón biztosítanak — a boltokon túl — fórumot a termelést közvetlenül is segítő műszaki szakirodalomnak.

Új búzafajtákkal kísérletezünk,,,

Beszélgetés a dobozi Petőfi Tsz főagronómusóval

Néhány perccel déli 12 óra előtt értünk a dobozi Petőfi Termelőszövetkezet központjába. Ez volt talán a szerencsénk. A tsz főmezőgazdásza mostanában csak nagyon ritkán található az irodában. Többnyire, mint mindenki az őszi betakarítási munkák dandárjában, ő is a földeken tartózkodik Mint megtudtuk, ottjár- tunkkor is csak ebédelni jött be.

— Tessék, kérdezzenek — fordult felénk, miután a rá várakozó három dolgozóval különböző problémákat megbeszélt. Őszintén szólva, kicsit kételkedve néztük az ajtót Néhány perc alatt ugyanis jó párszor hívták telefonhoz és kértek tőle különböző tanácsokat. Igen, Lábos László főagronómus munkaidejének szinte minden perce be van táblázva.

— Mindenekelőtt arra kérnénk

választ, hogy állnak az őszi talajmunkákkal és a vetéssel?

— Van néhány problémánk, ami gondot okoz. A talaj, mivel régen nem kaptunk esőt, jócskán kiszáradt. A szántás éppen ezért kicsit körülményes. Erőgépeink a kemény talajon erőlködnek. A termelőszövetkezet 8 Sz—100-asa körül négy jelenleg is a javítóműhelyben van. Főtengelytörés és különböző meghibásodás miatt csak 50 százalékban tudjuk kihasználni gépi erőnket A javítást nehezíti az, hogy az alkatrész-^1 utánpótlás körülményes. Az ősziek vetésével ennek ellenére, úgy gondoljuk, nem maradtunk el túlságosan. Ha újabb akadály nem jön közbe, október végére földbe kerülnek kalászosaink.

— Mit vetnek terv szerint és

hány holdon?

— Vetéstervünk 80 százaléka búza. őszi árpából mindössze 100 holdat terveztünk, s ezzel a munkával már készen is vagyunk. 1900 holdon tenyérgabonát és takarmánybúzát vetünk. Ebből a héten 1100—1200 holdnyival készülünk eJ. Osszbúza vetéstervünkből 450 hold a puha fajta, vagyis takarmány. Mivel talajunk kötött és rétiagyagos, ezenkívül vannak fagyzugos területeink is, új fajtákkal kísérletezünk. Ebben az évben kapcsolódtunk be az Országos Fajtakísérleti Állomás munkájába. Megpróbálunk olyan búzafajtákat kitermelni, amelyek a mi viszonyaink között bő termést hoznak, azonkívül az időjárási ingadozásokat is jól bírják. Vetőmagot a fajtakísérleti állomástól kaptunk. Megpróbálkozunk az olasz Lantrával és Luc- ciólával A szovjet fajták közül az Aurorával. A szegedi 423—3-as magyar fajtáit is elvetjük.

— Mit várnak a kísérletektől?

— Ahogyan már említettem, célunk elsősorban a nagy hozamú, kemény fajták meghonosítása. Ügy látjuk, erre a célra a szovjet búzák felelnek meg leginkább, de próbálkoznunk kell a puha fajtákkal is, mélyeket az olasz vetőmagok képviselnek. Kísérleti táblánk 50 hold. Ha tavasszal kijönnék, már többet tudunk mondani erről a témáról.

— Hogy állnak a többi őszi munkával?

— A cukorrépa betakarítása és a törés 50 százalékra áll pillanatnyilag. Répából 800 vagonnal számolunk, s ebből jelenleg 400 vagonnal teljesen készen vagyunk. Kukoricánk változó mennyiségben termett. Volt olyan tábla, amelyről holdanként 52 mázsás átlagot törtünk le. Akadt azonban olyan is, amelyről jóval kevesebbet. Terv szerint kukoricából 600 vagont kell betakarítanunk. Ez ideig 300 vagonnal törtünk le. A későbben érő fajtákat is beszámítva, november TO-ig készen leszünk a töréssel.

— Ügy hallottuk, jól fizetett « másodvetésű zöldbab?

— Valóban nincs okunk panaszra. Holdanként 47 mázsa jó minőségű termést szedtünk le zöldbabból. Ez igazán jól jött, mert a másik kertészeti növényünk. a paradicsom ebben az évben rosszul fizetett. Fitoftora támadta meg a paradicsomunkat és mivel nem tudtunk hathatósan védek^ni e betegség ellen, a tervezett mennyiségtől 15 százalékkal lemaradtunk — fejezte be a tájékoztatást a főagronómus.

B. J.

Közlekedési szabad eg'

1965—66-ban rendezte meg először a TIT a közreműködő szervekkel együtt megyénkben a közúti közlekedés szabadegyetemét. Ez a két évfolyamra terjedő oktatás nagy érdeklődést váltott ki a hivatásos és magán gépjárművezetők körében. A vállalatok és mezőgazdasági üzemek támogatták dolgozójukat a részvételben.

Ez év őszén az első évfolyamot elvégzettek részére Kondoroson, Szarvason és Szeghalmon beindítják a második évfolyamot, Békésen pedig most szervezik a szabadegyetem első évfolyamát. A cél a közlekedés biztonságosabbá tétele és a gépjárművezetők közlekedéssel kapcsolatos ismereteinek sokoldalú gyarapítása. Az első

óvtáíyam minden előadását megyei, a második évfolyam 10 elő- dásából hetet fővárosi előadók tartanak meg. A témák változatosak. Ismertetik a közlekedéssel kapcsolatos jogi, baleseti, lélektani és más tudnivalókat, így természetesen a KRESZ-t is. Az idén már a KRESZ-módosítást vették programba, hogy aki nem tudna a könyvhöz hozzájutni, az is tisztában legyen vele.

Az első előadások november elején kezdődnek és februárban mindenütt befejeződnek az oktatások. A végzett hallgatók igazolást — illetve a második évfolyam elvégzésével oklevelet kapnak. Az ország területén Békésen kívül még három megyében tartanak közlekedési szabadegyetemet

Gazdag kulturális program valósult meg Gyulán

Bár még nem fejeződött be Gyulán az ez évre tervezett kulturális rendezvények sorozata, máris megállapítható, hogy az idei év különösen gazdag volt. A városi tanács nemrégiben jelentetett meg egy tájékoztatót, amelyben ismertette a rendezvények eredményeit.

A jelentősebb fcuturális események sorozata a május 22-től 25-ig megrendezett Erkel Diák- ünnepekkel kezdődtek, amelyen részt vett Békés, Csongrád megye és Szeged város több mint kétezer diákja.

Nagy sikere volt a „100 éves a sportmozgalom Gyulán” című rendezvénysorozatnak és azok között is a Testnevelési Főiskola tornász-bemutatójának.

Július 4-től 28-ig tartottak a gyulai Várszínház előadásai. „A Fejedelmi vendég” című történelmi játékot nyolc előadáson 3500-an, a „Furfangos menyasz- szony” című vígjátékot tíz előadáson közel ötezren tekintették meg. Ezek a számok rekordok a Várszínház történetében.

A múzeum új kiállítócsarnokában június 8-tól 30-dg rendezték meg Koszta Rozália festőművész

gyűjteményes kiállítását. Július 6-tól augusztus 15-ig másodszor láthatták az érdeklődök Kohán György Kossuth-díjas festőművész alkotásait és az idén negyedszer rendezték meg ugyanitt a Székely Aladár Országos Fotó- kiállításit, amelyre több mint hetven fotóművész küldte el képeit.

Július 6-tól 12-ig a hetedik eszperantó nyári egyetem zajlott, amelyen 160 lengyel, bolgár, cseh, szovjet, osztrák és magyar eszpe- rantista vett részt.

A Népművelési Intézet rendezésében július 5 és 19 között központi fotó-tanfolyamot tartottak Gyulán hatvan résztvevővel. Augusztus 16—25-e között ugyancsak itt rendezték meg az amatőr fotós-mozgalom törzsgárdájának továbbképző tanfolyamát, amelynek egyik feladata volt, hogy új felvételekkel mutassák be a város 25 éves fejlődését. A nemrégiben megtartott zsűrizésre hét- száz képet küldtek be és a bíráló bizottság ebből 200 képet javasolt a jövő év április 4-én megnyíló kiállításra. A beküldött képek közül ötöt— négy budapesti és egy nagykanizsai fotós alkotását — díjazták.

A szakszervezeti munka tudósai

Szerény kis tábla a SZOT budapesti, Tárogató úti Központi Iskolájának második emeleti folyosóján: „Szakszervezeteik Elméleti Kutató Intézete”. Annyira új, hogy még a télefonkönyvbe sem kerülhetett a neve: mindössze másfél éves. Tavaly márciusban hívta életre a SZOT elnöksége. Miért született, s mit csinál ez a kutatóintézet? Erről beszélgettünk Búza Mártonnal, az intézet vezetőjével.

— Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta, s általában az utóbbi években jelentősen megnőtt a szakszervezetek feladata és szerepe — válaszolta első kérdésünkre Búza Márton. — A nagyobb jogok nagyobb felelősséggel is járnak. Ezért vált szükségessé, hogy a gazdasági és a társadalmi életben jelentkező kérdések, problémák sajátos szempontok szerinti elemzésével, kutatásával, komplex vizsgálatokkal elméletileg segítsük a hosszú tá vra szóló szakszervezeti feladatok kimunkálását, megoldását. Az elemzéseink, felméréseink alapján készített elméleti általánosításainkat nem elsősorban a nyilvánosságnak szánjuk, hanem a szakszervezetek vezető fórumainak, hogy az egyes társadalmi rétegeket érintő döntéseik, állásfoglalásaik megalapozottak legye- nek. A témáktól függően természetesen publikáljuk is anyagainkat. Éppen most van sajtó alatt például annak a tudományos ülésszaknak az igen érdekes, sok új, eddig kevéssé ismert összefüggést feltáró anyaga, amelyet tavasszal rendeztünk a Tanács- köztársaság szakszervezeti mozgalmáról.

— Milyen fontosabb témák kerültek az intézet kutatási tervébe?

— A különböző szakmai szervezetektől, a SZOT osztályaitól és más szervektől 160 javaslatot kaptunk az intézet tematikai tervének összeállításához. Így azok a témák kerültek a kutatási tervbe, amelyek leginkább foglalkoztatják a szakszervezeteket. Elképzeléseink szerint a következő három évben, a szakszervezetek legközelebbi kongresszusáig három átfogó, fő téma kidolgozására koncentráljuk erőinket. Az egyik ezek közül ezt a címet viseli: „A szakszervezetek helye és szerepe a munkásosztály hatalmát megvalósító mechanizmusban”. Főleg azt vizsgáljuk majd. milyen elvi és jogi kapcsolatuk van a szak- szervezeteknek a szocializmusban más társadalmi szervezetekkel;

milyen feladataik lehetnek a szakszervezeteknek a szocialista demokrácia és legfőképpen az üzemi demokrácia fejlesztésében; milyen szerepük van a szakszervezeteknek a gazdaságpolitika alakításában, a szociális juttatások elosztásában, a dolgozók nevelésében.

— „A szakszervezetek és az életszínvonal” című témánk vizsgálatánál szeretnénk jobban tisz tázni az életszínvonal fogalmát, s megpróbáljuk kidolgozná a méréshez szükséges komplex mutatókat. Ezért elemeznünk kell, hogyan alakulnak a berek és a bérarányok az új gazdasági mechanizmusban. a bérek differenciálása hogyan hat a különböző rétegek helyzetére, a vállalati szociális juttatások milyen hatással varrnak az egyes munkáskategóriák életszínvonalára, milyen a nyugdíjasok helyzete, mit mutat a lekáselosztási rendszer és milyenek a lakásépítés arányai hazánkban. Azt is megnézzük, hogyan hat a tudományos, technikai forradalom az emberek életkörülményeire.

— Az előbbi kettővel együtt már dolgozunk harmadik nagy témánkon, a magyar szakszervezeti mozgalom történetén is. Felmérjük az eddig végzett munkát, ösz- szegyűjtjük az egyes szakmai szervezetek történetével foglalkozó anyagokat, s még az idén kidolgozzuk a magyar szakszervezetek történetének főbb fejezeteit.

i