Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-17 / 241. szám

1969. október 17. 3 Péntek 26,1 mázsa holdankénti búzaterméssel ismét a pusztafüldvári Lenin Tsz nyerte a gabonatermesztési versenyt Kukoricabetakarítás világszínvonalon — Bemutató Kunágotán és Mezőkovácsházán A Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetsége alapos mérle­gelés után október 15-én hirdet­te ki az 1969. évi gabonatermesz­tési verseny eredményét. A szö­vetség versenybizottsága a leg­jobb gabonatermesztő gazdaság­nak ismét a pusztaföldvári Lenin Tsz-t találta. Ebben a gazdaság­ban tavaly holdanként 24,19 má­zsa búzát takarítottak be, 1969- ben pedig 26,1-et. A szövetség gabonatermesztési vándorzászló­ja így ismét a pusztaföldvári Le­nin Tsz-be került. Nyolcszáztíz holdon átlagosan 2040 forintos költséggel termelték a kenyérga­bonát. Hatezer forint versenyju­talmat kaptak. Második helyen a nagyszénás! Lenin Tsz áll 1301 | holdon átlagosan 23,58 mázsa ho­zammal. Harmadik az újkígyósa Aranykalász Tsz. Itt 1910 holdon átlagosan 23,17 mázsa búzát ter­meltek. A szövetség versenybi­zottsága a kis területű gazdaságok közül ugyancsak harmadik he­lyen értékelte a nagybánhegyesi Kossuth és a magyardombegyhá- zi Rákóczi Tsz gabonatermesz­tésének eredményét. Az átlagter­més Nagybánhegyesen 24,2, Ma- gyardombegyházán pedig 22,82 mázsa volt holdanként. Negyedik helyen a pusztaföldvári Dózsa, ötödik helyen pedig az eleid Le­nin Tsz ért el kimagasló ered­ményt. A gabonatermesztési verseny eredményének kihirdetése után a kunágotai művelődési házban ku­koricatermesztési tanácskozás kez­dődött. Varga István, a helybeli Bercsényi Tsz főagronómusa szá­mot adott az 1969-ben szerzett ta­pasztalatokról, kísérletekről, ta­nácsot adott a gazdaságoknak a jövő évi kukoricafajták megvá­lasztására. Ezután a Bercsényi Tsz határában bemutatták azt a 12 ezer fajta kombinációs kísér­letet, amelyet részben új hibridek előállítására, másrészt kipróbálá­sára szerveztek. A Dél-Békés megyei Tsz-Szö- vetség ezután Mezőkovácsházán folytatta a kukoricaternresztési Őszi hangulatok Gyulán- nemrég ért véget a Jókai Művelődési Otthonban rendezett Művészet az ifjúságért — ifjúság a művészetért című kiállítássorozat első részvevőjé­nek bemutatkozása. A Kiváló If­júsági Klub és a gyulai grafi­kusművész, Póka György új kezdeményezése, hogy megismer­tessék és megszerettessék az if­júsággal a grafikát, nagy sikert aratott a fiatalok körében. Bi­zonyítja ezt a vendégkönyvben található több mint 500 bejegy­zés és a sok elismerő vélemény. A sorozat második rendezvé­nyére október 21-én kerül sor, amikor dr. Bordás Ferenc buda­pesti festő- és grafikusművész Póka György magángyűjtemé­nyében található alkotásaiból rendeznek kiállítást Őszi hangu­latok címmel. Ezen a művész 15 fekete és színes linómetszetét, fametszetét és rézkarcát mutat­ják be. A kiállítást, amely két hétig tart nyitva, dr. Némedi Endre, a gyulai könyvtár igaz­gatója nyitja meg. tanácskozást. Az Üj Alkotmány Tsz nagy kiterjedésű kukorica- tábláin bemutatták a jugoszláv és a francia licence alapján, gyár­tott ZMAJ és a BRAUD típusú -betakarítás világszínvonalát je- Miklós, a Dél-Alföldi Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézet kukori­catermesztési osztályának vezető­je a látottakról úgy nyilatkozott lapunknak, hogy amit Kunágotán és Mezőkovácsházán bemutatták, az már a kukorica termesztés és betakarítás világszínvonalát je­lenti. Annál magasabb szervezett­ségű gépesítéssel, mint amivel a bemutató résztvevőd az előbb említett két helyen találkoztak, a világ mezőgazdaságában sehol sem találnának különbet. A termés­hozamok is aat tanúsítják, hogy a dél-alföldi kukoricatermesztés a világranglista élén áll. Komssomol-küldöttség a gépjavítónál Kedves, baráti hangulatú vendéglátásnak lehettünk tanúi Bé­késcsabán, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál, ahol a ve­zetőség és KISZ-szervezet fogadta az Ogyesszából érkezett 32 tagból álló ifjúsági delegációt. A vállalat igazgatója, Kiss Sán­dor ismertette tevékenységüket, majd elkalauzolta a fiatalokat a különböző üzemrészekbe. Ezután a KISZ-szervezet uzsonná­val kínálta meg a Komszomol-küldöttséget. Képünkön Balázs Mátyás KISZ-titkár köszöntő beszédét mondja. (Fotó: Remeczkyné) Nagy kapacitású tejporgyár épül Gyulán „Kulcsátadás” 1970. június 30-án—Gépek a dán világcégtől—lejgyár is épül Régi feljegyzésekből megálla­pítható, hogy a tej kb. 5—6000 éve élelmiszer. A tejfeldolgozás­nak és a vaj készítésnek a legré­gibb ábrázolásos babiloni emlé­ke. nem kevesebb mint 4300 éves. Nem így a tejporkészítés, amely már a XX. század vívmá­nya. A tejpor — alkalmazásának széles köre és praktikussága mi­att — mind az emberi, mind az egyéb felhasználási lehetősé­ge révén keresett cikk. Sokat importálunk belőle. Gyulán épül fél hazánk egyik jelentős tejporgyára, amelyről Varga Józseftől, az Élelmezés­ipari Tervező Vállalat irodave­zetőjétől és Ratkovics Péter osz­tályvezetőtől kaptunk tájékozta­tást. A régit lebontják Gyulán most is üzemel egy ki­csiny tejporgyár, amelynek épü­lete életveszélyes és ezért le­bontják. Közvetlen mellette épül fel a korszerű, új gyár. A mun­kálatok már megkezdődtek és 1970. június 30-ig — rekordidő alatt — be is fejeződnek. A tej­porgyárhoz épül majd egy vá­rosellátó tejüzem is. A tejüzem rádióhallgatók figyelmébe A ina esti Tiszán innen — Dunán túl rádiósvetélkedőbe megyénk minden lakosa bekapcsolódhat. A hallgatók Békéscsabán: a 11-202 és a 12-123, Orosházán pedig a 120 és a 123 telelonszámon segíthetik válaszaikkal Békés megye csapatát —85 milliós beruházás 197i végén kezdi meg üzemsze­rű termelését. A gyulai tejporgyár és a tej­üzem összes beruházási költsége eléri a 85 millió forintot. A tej­porgyár importja 280 ezer dol­lár. A berendezéseken felül ugyanis még az épületelemeket is a világhírű dán „ANHYDRO'’ cég szállítja. A Hajdú megyei Tejipari Vállalat által finanszí­rozott beruházás eredeti célja ta- karmánytejpor-készítés volt, de a dán berendezéssel emberi táp­lálék céljára alkalmas tejport is elő lehet majd állítani a gyulai üzemben. Újfajta tejsilók A tejporgyár teljesen automa­tizált lesz. Az automatikusan ve­zérelt gépek és berendezések se­gítségével naponta (20 órát üze­mel) 100 ezer liter tejből 10—12 tonna tejport állítanak elő. Az űj létesítmény szenzációja azonban nem a belső, hanem a külső be­rendezés lesz, mégpedig a két, egyenként 60 ezer literes tejtank, más néven tejsiló. Eddig a tejet 5—10 ezer literes tankokban tá­rolták és ezekhez épületek is kellettek. Az óriássilók a szabad­ban állnak majd, s nagy töme­güknél fogva télen-nváron egy­forma hőmérsékleten tartják a tejet. A silók tisztítása gépi úton történik. Egyébként a rozsda- mentes acélból készült raam- muttartályokat is a dánok szál­lítják. A tejporgyár földgáztüzelésű lesz, lényegesen olcsóbb üzemel­tetést tesz lehetővé, mint a ha­gyományos eljárások. A porító- berendezés is gázzal működik majd. A gyulai új üzemből 1970 nya­rán már elindulhatnak a meg­rendelőkhöz a 25 kg-os műanyag zsákok. Vaj exportra A tejporgyárral egyidőben épü­lő. a városi tejellátást szolgáló új tejüzemben naponta 20—25 ezer liter tejet dolgoznak fel. A tej egy részét palackokban, kan­nákban, másik részét az úgyne­vezett POLIPACK műanyag cso­magolásban hozzák forgalomba. Gyártanak ezenkívül napi 7—8 tonna vajat, amelynek egy részét exportra küldik. Naponta egy tonna a lakosság ellátását szol­gálja. Az új tejüzemben yog­hurt, kefir, kakaó és más köz­kedvelt tejtermék is készül. Az egész telepen, a tejporgyá­rat is beleértve, mindössze nyolc­van ember dolgozik majd, kel­lemes környezetben, tiszta mun­kahelyen. Az automaták a fizi­kai munkát csaknem teljesen ki­küszöbölik. Szüts I. Dénes Napirenden a nők helyzete (Tudósítónktól) Eleken, a község tanács Vb- ülésén megvitatták a nők hely­zetét, a munkakörülményeket és az ezzel kapcsolatos további fel­adatokat. A beszámoló foglalko­zott azzal, hogy az elmúlt 25 év alatt milyen módon álltak helyt a termelésben, a különböző fel­adatok végrehajtásában az eleki lányok és asszonyok. A község­ben ma 42 szocialista brigád mű­ködik, nagy részük nő. A terme­lőmunkában részt vevő nők szá­ma az 1968. évi 552-ről ebben az évben 629-re emelkedett, i A párt és a tanács nagy gon­dot fordít helyzetük megköny- nyítésére, s legtöbben gyerme­keiket óvodákban, bölcsődékben tudják elhelyezni. Jubileumi iiiunkaverseny a MÁV Szegedi Igaíj Felhívás a szolgálati helyek dolgozóihoz (Szegedi tudósítónktól) A MÁV Szegedi Igazgatóságá­nak pártbizottsága, az igazgatóság vezetője és a szakszervezeti terü­leti bizottság a közelmúltban fel­hívást intézett a szolgálati he­lyek dolgozóihoz. Ebben felszaba­dulásunk 25. évfordulójának mél­tó megünneplésére, jubileumi munkaverseny szervezésére szó­lítja fel az igazgatóság területén dolgozó vasutasokat. A felhívás nyomán máris több kezdeményezést tettek. A vésztői vontatási főnökség 133 dolgozója hat szocialista brigádba tömörül s a versenymozgalomhoz csatla­kozva négy pontban tette meg vállalását. Többek között elhatá­rozták, hogy három százalékkal csökkentik a szénfelhasználást, a hajtóolajnál pedig 5 százalékos megtakarítást érnek el. Vállal­ták továbbá, hogy a verseny időszakában benyújtott újítások számát a bázisidőszakhoz ké­pest 100 százalékkal növelik. A békéscsabai vontatási főnökség dolgozói — a szocialista brigádok közreműködésével — ünnepi műszakot tartottak s ezzel is je­lentősen hozzájárultak ahhoz, hogy teljesítsék terveiket. Az ün­nepi műszak után továbbra is arra törekednek, hogy a jubile­umi versenyben növeljék telje­sítményüket és a munka haté­konyságát. Sziládi Sándor adjon. KoSamt l amiben ^«pz&ggtfjfchGtGm mert egy kg tiszta háztartási pamutrongyért vagy öt kilogramm vegyes háztartási rongyért az ellen­értéken felül ajándéksorsjegyet is ad a MÉM, a rongy gyűjtő hetek alatt, október 1-től november 9-ig. Ezernél több értékes nyeremény! Főnyeremény SKODA 1000 MB személygépkocsi! 857

Next

/
Thumbnails
Contents