Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-17 / 241. szám

1469, október 17, 4 Pentett •• Önzetlen segítők Nemrégiben az egyik vasárnap délelőtt motorkerékpárral Sza- nazugban jártam. Mint ahogy az már ilyenkor lenni szokott, a motorosok átka. a defekt, ak­kor éri az embert, amikor sem­miféle szerszám, javítóeszköz nincs nála. Én is így jártam. A kedvelt kirándulóhelyen ilyenkor már nyoma sincs a nagy nyári forgalomnak, s kétségbe­esésemben már-már lemondtam a további utazásról, amikor Me­gyeri László és Szabó Mátyás, a békési Kettős-, Sebes-Körösi Vízgazdálkodási Társulat két dolgozója segítségemre sietett. Bár nem lett' volna kötelességük, szívesen segítettek megjavítani a defekte t. Egyszerű emberi megnyilvánu­lás, úgy érzem azonban köszönet jár érte. F. I. Tények és tanulságok A nagy vevő: a mezőgazdaság Évről évre nagyobb s tágabb- | tás 97,3 százalékban gépesített a termelőszövetkezetekben, s teljes egészében az állami gazdaságok­ban... ra nyitott bukszával jelenik meg az ipari termékek piacán egy nagy vevő, a mezőgazdaság. Gépek, berendezések, szerszá­mok, alkatrészek, műanyagok, vegyszerek, vas- és acélszerkeze­tek, építőanyagok — hosszú és egyre bővebb az a lista, amelyre e vevő kívánságait jegyzi. Tíz év alatt több mint a három és félszeresére növekedett a mező- gazdaságban felhasznált ipari eredetű anyagok, eszközök költ­sége hazánkban. 1958-ban — *o- lyóáron számítva 4,5 milliárd fo­rint volt, a múlt évben pedig meg­haladta a 17 milliárdot. Néhány példa: 1960-ban 28 ezer tonna, 1968-ban 72 ezer tonna motorben­zint használt fel a mezőgazdaság. A gázolaj esetében: 278 ezer, Il­letve 552 ezer tonnát. A villa­mos energia fogyasztás ugyan­ezen idő alatt nyolcszorosára, a hengerelt acélanyagoké több mint a háromszorosára emelkedett. Nyolc év alatt 24 ezerrel nőtt a traktorállomány, a gabonaara­Kinőtte a gyermekcipőt Egy hónapja is elmúlt már, hogy az újkígyósi nagyiskola ud­varán felsorakoztak a tanulók, tanárok és szülök. Az ünnepélyes tanévnyitó után már készülődtek hazafelé, amikor elhangzott a be­jelentés : — Egy kis ideig maradjon min­denki a helyén! A helybeli ÁFÉSZ boltjában vásárolt tansze­rek után sorsjegyet is kaptak a vevők. Most kisorsolják a nyere­ményeket! Volt nagy öröm, ami­kor gazdát kapott két tanulópad, egy aktatáska tanszerekkel, tisz­taságcsomagok, töltőtollak és sok más hasznos tárgy, 1500 forint ér­tékben. Pár nap múlva a cukrászdába tértem be. A városi nívójú, tá­gas helyiségben igen sok ven­dég üldögélt. Vártam, hogy fel­vegyék a rendelésemet, de a fel­szolgáló lányka kérdezés nélkül egy csésze illatos kávét, egy teát rummal és kistányéron sós teasü­teményt tett elém. A fekete ben­ne szerepelt a programomban, de a tea és sütemény nem. — Csak tessék mindent elfogyasztani — mosolygott a fiatal nő — ,és fi­zetni sem kell érte. Csodálkozó pillantásomra felvilágosított, hogy kávé- és tea-bemutató van ma. Egy teljes napon át mindenki ingyen kóstolhatja meg az Ornnia kávét és a Garzon teát. Ebben a kellemes meglepetésben nemcsak a cukrászdába járó vendégek ré­szesülték. Az ÁFÉSZ vezetősége ügy határozott, hogy másnap délelőttre meghívja a nemrég épült öregek napközijének lakóit is. És másnap délelőtt örömmel bandukoltak át az idős napközi­sek, s ki-ki elfogyasztotta a kívánt kávéját és teáját. * • * Ülünk együtt Bozó Andrással, az újkígyósi ÁFÉSZ kereskedelmi osztályának vezetőjével. Arról be­szélgetünk, hogy milyen nagy fejlődésen esett át a község az alatt a pár év alatt, amig nem jártam itt. Arról is sok szó esik, hogy ebben mennyi része van a szövetkezetnek. Az új presszó az év tavaszán született, megnagyób- bítása, korszerűsítése több mint 100 ezer forintba került. Két új önkiszolgáló bolt építése már fo­lyik, és a távlati tervekben sze­repel egy bútorüzlet megnyitása és egy 600 személyt befogadó vendéglő építése. — Bizony nem sokat tudtak eddig rólunk a felsőbb hatóságok — folytatja az információját Bozó András. — Ha felutaztunk Pestre, tréfásan megkérdezték: Hol is van az az Újkígyós? Mert a térképen sem találjuk . .. Most azonban térkép nélkül is megtalálják, mióta . létrejött — 1968 tavaszán —a fedéllemez üzem. Helybeli becenéven a „Pók­húzó”. Kátránypapírt gyártanak itt, ezt eddig olyan nagy hi­ánycikket. ígéretet teszek, hogy meglátoga­tom a nevezetes „Pókhúzót” (a falusi gyerekek szurkos fonallal húzzák ki a lukból a földi póko­kat, innen a név) és örömmel nyugtázom magamban a kedves község szövetkezetének újabb nagy eredményeit. Huszár Istvánná Gépek kérdőjelekkel Az ipari eredetű anyagok nö­vekvő felhasználása természetes velejárója a korszerű mezőgaz­dasági termelésnek. Az már ke­vésbé, hogy az elvárhatónál lé­nyegesen több gonddal jár ma­napság ezeknek az anyagoknak és eszközöknek a felhasználása. Mennyiségük, minőségük, célsze­rűségük s áruk sok esetben tá­vol áll a kívánatostól. Az ipar falura küldött követei­nek legnépesebb seregét kétség­kívül a gépek alkotják. Csak a termelőszövetkezetekben 50 ezer traktor, 36 ezer traktoreke, 14 ezer vetőgép, nyolcezer kombájn dolgozik, ha... S ez a kétbetűs szócska kérdőjelek tucatjait sű­ríti. Nem számít sajnos ritka esetnek, hogy félresikerült konst­rukciójú gépek — mint például vontató pótkocsik, vetőgépek — kerülnek forgalomba s a földek­re. Ott munka közben derül csak ki, hogy használhatatlanok, napok alatt tönkremennek. s megkezdődik a vita a gyártó és a fölhasználó között. Ebből per­sze időben elvégzett munka alig­ha lehet. A megfelelő konstruk­ciójú gépek értékét sok esetben rontják a szerelési hibák, rossz minőségű anyagok, az akadozó alkatrész-utánpótlást már nem is említve, A géppark nagymérvű növeke­désével nem tartott lépést sem a gyárak garanciális javítást végző munkája, sem a mezőgaz- I dasági üzemek gépjavító részle­geinek kiépítése és fölszerelése. Mindez nagymértékben csökken­ti a meglevő gépek gyakorlati értékét, örvendetes tény, hogy az AGROKER megyei részlegei ma már sokkal inkább betöltik feladatukat, mint néhány eszten­deje, ám tagadhatatlan, hogy még nem jött létre a szoros kap­csolat gyártó, forgalmazó, fel­használó között. Az ipar ma még alig fordít figyelmet a piackuta­tásra. a várható igények föl­mérésére, nem érdeklődik termé­kei fogadtatása iránt. Baj van olykor a forgalmazással Is, s így történhet meg, hogy éppen vetés idején hiánycikk a vetőgép, a borona, s agyonjavított eszközök­kel kénytelenek dolgozni a szán­tóföldek munkásai. R töb tiért — többet Annak ellenére, hogy sokrétű állami intézkedések következmé­nyeként a hatvanas évek elejé­hez mérten 1965-től kedvező változások tapasztalhatók a me­zőgazdaságot érintő árpolitiká­Munkaerő-felvétel! A MEZÖBERÉNYI MŰSZAKI ÉS VILLAMOSSÁGI KTSZ, Mezőberény, azonnali felvételre keres vasesztergályosokat, lakatosipari szakmimkásokat és férfi segédmunkásokat Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a szövetkezet központi irodájában, a személyzeti előadónál. 842 ban — a fölvásárlási áraknál éppúgy, mint például az erő- és munkagépek árának 20 százalé­kos csökkentésénél —, az áru­forgalmi egyenleg alakulása nem kedvező. Az ún. árdiszparitás ar­ra kényszeríti a mezőgazdasági üzemeket, hogy több termék ér­tékesítésével fedezzék viszonylag csökkenő mértékű beszerzéseiket. Éppen ezért adnak okot jogos elégedetlenségre az ipar sokszor laza fegyelemre s munkavégzésre visszavezethető mulasztásai, mint amilyenek a már említett gép­szerelési hibák vagy az alapos kísérletek nélkül forgalomba ho­zott vegyi és műanyagok stb. A nagy vevő ugyanis — snagy hibát követnek el ott, ahol ezt elfeledik — egyre kevésbé naiv vásárló, aki örül. ha kap vala­mit. Igaz, e vevő „érdekvédel­mével” ma még minden terüle­ten aligha foglalkoznak, ám két­ségtelen: a területi szövetségek tevékenységének kibontakozása ezt is magával hozza. Hangsú­lyozni szükséges ezt azért is, mert gyakran tapasztalhatók megengedhetetlen megkülönböz­tetések a mezőgazdasági üzemek rendeléseinek teljesítésénél, mintha az ipar számára a mező- gazdaság ellenfél, s nem a mél­tányosságot érdemlő hűséges partner lenne. A többért, a na­gyobb pénzért joggal várnak jobb minőséget, kifogástalan megbíz­hatóságot, garantált üzemidőt stb. a fölhasználok, s ennek a mainál jobb szervezeti, jogi fel­tételeit szükséges megteremteni. R holnap a mában A korszerű mezőgazdaság épp­úgy elválaszthatatlan az ipari termékek ezreinek fölhasználásá­tól, mint ahogy az ipar fejlődése sem különíthető el az egyre na­gyobb súlyt képviselő mezőgaz­dasági vásárlásoktól. Éppen > kölcsönös előnyöket kínáló lehe tőségekre kell hogy terelődjék a figyelem,, s nem a ma még ta­gadhatatlanul meglevő ellent­mondásokra. Ezért érdemel nagy figyelmet az a határozottan megfogalmazódott igény, hogy a jelenleginél jobban érzékelhető legyen a mában a holnap és a holnapután. A gépek fejlesztésé­ben éppúgy, mint a mezőgazda- sági építkezéseknél túlságosan dominál a pillanatnyi igények kielégítése, holott a távlatok itt is elengedhetetlenek. Az, hogy napjainkban sűrűn hiányoznak még a különböző ki­egészítő berendezések a korsze­rű állattenyésztési épületeknél, hogy egy-egy művelési ág komp iex gépesítését néhány adapter hiánya miatt nem lehet megvaló­sítani, példa csupán, de egyben jelzője is annak, hogy összehan­goltabb fejlesztésre van szükség. A fölépült és épülő hűtőházak­ban, tárolókban az anyagmozga­tás nehézkessége, az energia- és úthálózat kiépítésének csak sok­szori határidőmódosítás után va­ló elvégzése. Ismételt a példa, de jelzője ez a feszültségeknek, s annak, hogy a nagy vevőt sa­il« munkája mellett mások mu­lasztásának gondja is nyomja. E gondok enyhítése, majd megszün­tetése nem csupán a mezőgaz­daság javát szolgálja, hanem mindannyiunkét. A BÉKÉSCSABAI PATYOLAT VÁLLALAT 1 fő fiatal vegyésztechnikust (kolorizáláshoz értsen), 2 íő vegytisztító női vagy férfi munkaerőt (betanítással is) sürgősen felvesz. x Politikai oktatás az A Békés megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál az elmúlt évben a szervezett pártoktatásban 149- en vettek részt. Most az új ok­tatási évben 260-an jelentkeztek a politikai tanfolyamokra. Ho- , gyan érték el, hogy a múlt évihez viszonyítva csalinem még egyszer annyian jelentkeztek? — kérdez­tük meg a vállalat pártbizottsá­gának titkárától, Iga István élv­társtól és Kárpáti Károly pro­pagandistától. — Az elmúlt év oktatását be sem fejeztük — kaptuk a választ —, már hozzá is kezdtünk az 1969-es oktatási év szervezéséhez. Mindenekelőtt gondosan értékel­tük az elmúlt oktatási év tapasz­talatait, s aztán láttunk hozzá, idejében a szervezéshez. Az első dolgunk az volt, hogy a pártbi­zottság négy tagjából egy agitá- ciós és propagandista bizottságot hoztunk létre. A bizottság tagjai egymás közt a munkát tervsze­rűen felosztották. A dolgozókkal elbeszélgettek és a beszélgetések során elhangzott kéréseket, javas­latokat figyelembe vették. A szakszervezet és a KISZ vezetői­vel is megbeszéltük az idei ok­tatási év feladatait. — Az új gazdasági rendszer, te­hát maga az élet is segített ne­künk abban, hogy ebben az évben a párttagságunk 74 százaléka vesz részt a politikai oktatásban. Közülük 217-en, a gazdasági, po­litikai tanfolyam ipari tagozatára jelentkeztek. A szakszervezetnél úgyszintén a legtöbb jelentkező a társadalom időszerű kérdései tanfolyamra van. Az oktatás szer­vezésében segítségünkre volt az is, hogy a szocialista brigádtagok nagy többsége részt vesz az okta­tásban. Az ő jó példájuk nyomán többen jelentkeztek a dolgozók közül. — Nekünk, az építőiparnál az oktatásban legnagyobb problémát az okozza, hogy az embereink a megyében több helyen szétszórva dolgoznak. Ezért a párttagjaink egy része a szervezett pártokta­tásban nem tud részt venni. Ezek az elvtársak a szakszervezet ál­tal indított tanfolyamokon tanul­nak. A másik problémánk az, hogy ahol a munkásaink dolgoz­nak, nincs megfelelő helyiség. A munkásszállásainkon, ahol meg­felelő kultúrterem vagy klub­szoba áll rendelkezésünKre, ott a helyzet egészen más. Ezt bizonyítja hogy ezeken a helyeken a politi­kai oktatáson kívül a TIT által szervezett különböző előadásokon is szép számmal vesznek részt a dolgozóink. A pártoktatásón kívül a szak- szervezet által indított két oktatá­si formába 354-en jelentkeztek. A KISZ fiataljai két vitakörben, mégpedig a felszabadulási és marxista vitakörben vesznek reszt. Az eddigieket sommázva, a po­litikai oktatásban a Békés me­gyei Építőipari Vállalatnál több mint hétszáz dolgozo vesz teszt. A 28 propagandistánk többsége magasabb politikai vagy egyete­mi végzettséggel rendelkezik. Ez masától értetődően az előadások színvonalát és értékét is emeli K. M. A gerlai Magvető Mgtsz felvesz traktorosokat kedvező fizetéssel. Jelentkezni lehet hétköznap 6-tól 8-ig a tsz központjában, rakást biztosítani nem tudunk. 882

Next

/
Thumbnails
Contents