Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-03 / 229. szám
1969. október 4 Fenlek Hat nap Ausztriában Itthon... Szombat már szinte ünnep az osztrák fővárosban. Az autóforgalom ugyan nem csökken, de a hétvége érződik még az üzletek forgalmában is. A villamosokon kényelmesen lehet utazni, de a hót bármelyik napján is, az 5 Schilling nyilván nem olcsó a bécsieknek sem. Igaz, lehet előreváltani ötös jegy tömböt kereskedésekben. újságosoknál, így valamivel olcsóbb. De ki jár Bécsben villamossal? Annyi az autó, hogy szinte imádkoztunk egyetlen mellékutcáért, ahol a járda közepéig nem sorakoznak hering módjára egymás mellé préselve az autók. Ilyen utcát sem a bel-, sem pedig a külvárosban nem találtunk. Vajon mit szólnának a Rathaus urai, ha az autótulajdonosok ott is fellépnének garázsigényekkel ? Az osztrák főváros utcáinak arculatához hozzátartoznak az újságárusok is. Sok az újság, és nem is drágák, különösen, ha a villamosjegy árához viszonyítjuk. A külföldi hamarosan vásárolhat ízlésének megfelelő lapot, mindössze csak annyit kell tudnia, hogy a baloldali lapok — közéjük sorolva az SPÖ, a Szó-, ciáldemokrata Párt újságjait — rikkancsai halványpiros, a kormány és a polgári lapok árusai pedig halványsárga „kivinget" hordanak. Egymás mellett árulják az újságokat. Előfordul, amint arra a Burgtheater előtt akadt példa, szívesen kisegítik egymást, pár perces távoliét erejéig. Viszont arra a kérdésre, hogy ki nyeri a jövő évi parlamenti választásokat, csak a piros ingesnek volt határozott véleménye: „Természetesen az SPÖ!” Az újságok terjedelmesek. A „Kurier” péntek este árusításra került szombati száma például 110 oldalon jelent meg, hivatalos ára 2 schilling, de 50 pfening ráadást nyugodtan elkértek. Mi lehet egy ilyen terjedelmes lapban? Minden, ami az osztrák embereket a hétvégi pihenőn érdekelheti, valahol a Bécsierdő környékén épített víkendházban. Számtalan melléklet, külön színes újság és — hirdetés, csaknem a 110 oldal felén. Ezen senki sem ütközik meg. Arra gondoltunk, hogy nálunk hányán mondanák le az előfizetést, ha ilyen arányban nyomtatott újságot kapnának kézhez. Pedig sokszor a hirdetések is izgalmas olvasmányok. *A legolcsóbb lap kétségtelenül a milliós példányszámú olcsó „Kronen Zeitung”. Ezt annak idején még Franz Oláh vásárolta meg belügyminiszter korában a Szociáldemokrata Pártnak, az újság azonban Oláh politikáját szolgálja. .' Szombaton a déli órákban, pontosan 1 órakor bezárnak az o Ma kezdődik, egy évig tart TIZENHAT HEGYE 00 üzletek, de ekkor már majdnem teljesen „kihalt” a város. Rolózörgéstől visszhangzanak az utcák. Mindössze a pályaudvarok és egyéb gócpontok környékén marad nyitva néhány, főleg gyümölcsöt és a legszükségesebbeket árusító bódé, vagy bolt. Ezekben aztán szinte adott jelre kicserélik az árcédulákat, az árak duplájára emelkednek... Este 10 óra körül indult visz- sza hajónk, teljes létszámmal. A presszóban búcsúestet rendezték. Pozsony táján akkora viharba kerültünk, hogy majdnem a parthoz vágódtunk, de öreg kormányosunk, aki vagy harminc éve jár ezen a vonalon és Földest Tibor sok rozettás parancsnok végül is „rendet teremtett”. Vasárnap délelőtt 10 óra tájban hajónk odasimult a komáromi kikötőhöz. A felszálló vámosokat már ismerősként üdvözöltük, ők elénk jöttek, hogy Budapestig elintézzék hivatalos tennivalóikat. Délután 4 óra tájban érkeztünk vissza a kikötőbe, ahonnét hat nappal előbb elindultunk. Hat szép napot töltöttünk a „Szocialista Forradalom” nevet viselő hajón, és ez a hat nap, valamennyiük számára feledhetetlen marad. És magukkal hoztunk még valamit. Bécs gyönyörű város. Sok mindenért joggal irigyeljük. Van azonban valami, amiért a bécsiek irigyelnek bennünket. Ennek az egyik újság így adott hangot: „Bécs sok mindent irigyelhet Budapesttől és persze fordítva. A legjobban mégis a Margitszigetet irigyli. Elvégre Dunája neki is van, néhány hídja is. hegye is körülbelül olyan fekvésben, mint a budai hegyek, csupán Margitszigete nincs. Hát most az is lesz. A városi tanács nemrég közzétette azt a tervei, amelynek egy mű-Margitsziget megteremtése a célja. A hatalmas árterületet használják fel, mégpedig úgy, hogy a Dunának egy második medret ásnak és a két meder közötti részt feltöltik. Ilyen módon egy 200 méter széles és 20 kilométer hosszú sziget létesül Bécs szívében, 1977-re, csekély három és fél milliárd költséggel." * * * Hazafelé Kecskeméten megálltunk egy-egy feketére. Az Aranyhomok söntésében jutott csak állóhely. Bokáig jártunk a vízben, a pultnál unott arccal és az ismeretlennek kijáró „vendégszeretettel” foglalkoztak velünk. Abban a pillanatban érkeztünk végleg haza. Hat nap után,,, amelynek mindegyike vasárnapé volt, valamennyi résztvevő szá- j mára... ♦ Iván László * ________ » ♦ ♦ ♦ ? R ADIOS-YETELK ERŐJE Ma este, pontban 19.30 órakor s gyénk bármely lakója segíthet j gú „szakértőközönség” foglal hemegkezdődik a Magyar Rádió ma. * pontszámaink gyarapításában. lyet a nyilvános adás színhelyén ratani müsorsorozata, a Tiszán innen, Dunán túj című, megyéik közötti vetélkedő. A figyelmes rádióhallgatók még emlékezhetnek rá, hogy néhány évvel ezelőtt haBár Békés megye csak október 17-én kerül a mikrofon elé, elöljáróban már annyit elárulhatunk, hogy körültekintő és mindeddig csak eléggé szűkszavúan kommen, tált készülődés folyik a kulisz- szák mögött. A titkolózás érthető, hiszen aki egy kicsit is ismeri a harc stratégiáját és taktikáját, az tudja, hogy az ellenfél előtt az utolsó pillanatig nem szabad felfedni az ütőkártyánkat... Nos, annyit indriszkréció nélkül elárulhatunk, hogy a Szabolcs-Szat. már megyével sorra kerülő párviadalon a békéscsabai és orosházi helyszínen 70—70 tagú, válogatott versenyzőgárda adja csapatunk derékhadát. Rajtuk kívül 100 taA rádió két URH-s kocsija a rhű- sor ideje alatt a megyét járja. A játék szervezői rafinált információs hálózatot építettek ki a megyében, hogy a vidéki kérdésekre adott válaszok minél gyorsabban beérkezzenek. Budapesten, a 6-os stúdióban, a Békés megyéből elszármazott „fővárosi viharsarkiak” tartják majd a frontot, s feltehetően gyarapítják megyénk pontjait. Most tehát következzék az erőgyűjtés időszaka, s a mai adás ismeretében készüljön mindenki az október 17-i Tiszán innen, Dunán túl vetélkedőre, itt a Tiszántúlon. B. L sonló vetélkedő hullámai „söpörtek végig” az országon. Nos, azóta újult erővel és nagy lelkesedéssel láttak hozzá egy újabb, nagyszabású játék szervezéséhez. Az előzetes nevezések szerint 16 megye jelentkezett. Az 1970 őszéig tartó músorsorozat egy-egy adása 2—3 órás. A vetélkedő párosverseny formájú és kieséses rendszerű. A vetélkedőn, elvileg, a megyék teljes lakossága r^szt vesz, hiszen a kérdések megválaszolása kevés kivételtől eltekintve nincs személyhez kötve. Segéd, eszközök korlátlanul igénybe vehetők. (Segédeszköz alatt értve lexikont, régi újságot, gépkocsit, URH-t, telefont és még a pesti j dolgozó nevelőknek,— írja. SzánMegjelent a Tévépedagógia, az Iskolatelevízió módszertani folyóirata Tévépedagógia címmel rendsze- | szakos tanár cikkére is, mely a résén megjelenik a Magyar Isko- ! televízióközpontú orosz nyelvi latelevízió módszertani folyóirata, ■ órák megtervezésével és problé- Ktss Zsuzsa szerkesztésében. Az máival foglalkozik. A szerző taidei, ötös számú füzetben Békés megyei pedagógusok teszik közzé véleményüket az Iskol a telev í zió- ról. A hasznos, 192 oldalas kötet bevezetőjét Deák Ferenc, a Békés megyei tanács művelődésügyi osztályának mb. vezetője írta. „A szerzők nem újat kívánnak nyújtani megyénkben — s az országban másutt is — eredményesen rokont vagy ismerőst is. . .) A Művelődésügyi Minisztérium és a Magyar Rádió által szervezett vetélkedő az aktualitás jegyében készül; szervesen kapcsolódik hazánk felszabadulása 25. évfordulójának ünnepi esemény- sorozatához. Ezért — bár ezt már az érdekeltek jól tudják — nem dékuk csupán annyi, hogy az Iskolatelevízió adásainak felhasználása során szerzett tapasztalataik egy-egy konkrét területét bemutassák. Írásaik tehát nem megfellebbezhetetlen ítéletalkotások, hanem tapasztalatcserére szánt, esetleg vitára ösztönző állásfoglalások.” Kilenc pedagógus írt dolgozatot árt feleleveníteni a szűkebb haza ■ a kötetben. Szak Bálintné békésnegyedszázados társadalmi, törté- ! csabai tanítónő arról értekezik, nelmi, gazdasági és kulturális kró_ i hogy miként segítették az oktatónikáját. Megyénk lakói szerencsés helyzetben vannak, hiszen a ma esti Hajdú-Bihar—Csongrád ösz- szecsapás, a kellemes szórakozáson túl, jó néhány hasznosítható tapasztalattal is szolgálhat. Nem győzzük eléggé hangsúlyozni, nevelő munkát azok az iskolatelevíziós adások, amelyek a megyénkben nem szemléltethető anyagot mutatták be, Vajda Au- rélné szarvasi pedagógus pedig Az értelmi és az érzelmi nevelés lehetőségei iskolatelevíziós irodalomórákon címmel fejti ki tahogy a játék kollektív jellegű, így | pasztalatait. Sokan felfigyelnek ha arra mód és szükség van, me- I majd Magi János okányi orosz nulmánya az „ötesztendős az Iskolatelevízió” országos pályázaton dicséretben és pénzjutalomban részesült. Balázs Istvánná, a békési 1. sz. általános iskola tanára A játékosság szerepe az ötödik— hatodik osztály Iskolatelevízió nyelvtanóráin” címmel fejti ki nézeteit és gyakorlati tapasztalatait az említett tárgykörben. Bon- dár András sarkadi tanár, a következő dolgozat Írója pedig mintegy 30 oldalon az Iskolatelevízáó történelem-adásait elemzi. Jelentős munka Kovács Gáborné gyomai matematika—fizika szakos tanár cikke a számtan—mértan adások felhasználásáról a hagyományos órákon, és dr. Hrabovszky Mihályné békéscsabai szakfelügyelő írása, melyben a feladat- lapos élővilág-órákon alkalmazható televíziós szemléltetés kérdéseit taglalja. A kötet két zárótanulmánya Áfra Gyuláné és Kiss Ferencné békéscsabai tanárok munkája: Hogyan aktivizálja a televíziós óra a tanulókat? címmel, és Szerdahelyi István gyulai tanár dolgozta az Iskolatóíeví- zió francia adásairól. A jelentős kötetet orosz, német, francia és angol nyelvű tartalomjegyzék zárja. A Mezőhegyes! Állami Gazdaság tipizálás miatt Zetor K 25, RS-09 tip. traktorokat és CK-3, CK-4 tip. kombájnokat megvásárlásra felajánl. Ar: megegyezés szerint. C 1 M ; MEZŐHEGYES! ÁLLAMI GAZDASÁG. Telefon: 15. Pái'beszéd a béliéről Gondoljunk Európára 3. zására törekedtek Európa külön1 — Külön fejezetben szólunk az európai biztonsági rendszer és a nemzetközi jog összefüggéseiről. A vitaanyag egy másik részében a konferenciák rendszerét, illetve az ebben rejlő lehetőségeket értékeljük. Megállapítjuk, hogy fokozni kell az összeurópai biztonAz európai biztonság kérdéseit böző térségeiben. Rámutatunk a . . konferencia eiökészitő mun- elemző kongresszusi témabizott- Varsói Szerződés békefenntartó ság társelnöke dr. Bognár József szerepére és különösen felhívjuk 1 • akadémikus, a Kulturális Kap- a figyelmet a márciusi budapesti - “ Fontosnak tartom azt a részt, csolatok Intézetének elnöke és felhívásra, valamint a kommu- ahol a gazdasági együttműködés Pethő Tibor újságíró, a Magyar nista és munkáspártok 1969 jú- kilátásait részletezzük. Megálla- Béketanács alelnöke. niusi moszkvai tanácskozásának Pítjúk: a tapasztalat már eddig is ‘ ’ Dr. Bognár Józseftől kértünk jelentőségére. Határozottan íeszö- bebizonyította, hogy nemcsak nyilatkozatot a VII. Magyar Bé- gezzük: a magyar békemozgalom azonos vagy hasonló társadalmi kekongresszus elé kerülő tanul- minden erejével és cselekedeté- ren, zei]u országok képesek gaz- mányról: vei sürgetően támogatja egy eu- dasági és tudományos együttmű— Idézzük Ilja Ehrenburg egyik rópai biztonsági konferencia ősz- ködésre. A gazdasági kérdésekben mondatát: „Itt az idő, hogy az szehívását. egymásra találhatnak eltérő táreurópaiak Európára gondoljanak” — Tanulmányunk második fe- sadalmi rendszerű országok is. — mondja bevezetőül dr. Bognár jezete Európa kettéosztottságának Az i'yen együttműködésnek az József. problémáit taglalja, a harmadik alapja a gazdasági érdek és Euró— Írásos előterjesztésünk első rész pedig a két Németország lé- Pa országainak további fejlődésérészében azokat a kezdeményező- téből fakadó kérdésekkel foglal- ben nagy szerepe lehet a gazda] 'seket tekintjük át, amelyek a má- kozik. Kifejtjük, hogy a szociális- sági érdekek egyeztetésének, ivódik világháború befejezése óta ta országok a tényleges európai _ Végezetül az európai bizton- ■az európai biztonság megszerve- helyzet elismerésének alapján áll- sáe megteremtésével kancsolat/vs ;[zésére törekedtek. Ismertetjük a nak. Ez világos és egyértelmű: feladSkrT SÄT ..Szovjetunió és a többi szocializ- két szuverén német állam van, ^datainkrol szólva megallapit- must építő európai ország kezde- így a Német Szövetségi Köztár- , ■ nogy a magyar bekemozgaményező tevékenységét. Ennek saságnak nincs joga a német nép lom egyik legfontosabb feladata során szólunk a Rapacki- és a egyedüli képviseletére, a háború a biztonság megteremtéséért foly- Gomulka-tervről, elemezzük azo- után kialakult határok érinthe- tatott küzdelem erősítése, mert ez kát a törekvéseket, amelyek atom- tétlenek és Nyugat-Berlin nem létérdeke minden európai nép- fegyver-mentes övezetek létreho- tartozik az NSZK-hoz. nek.
