Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-12 / 237. szám
1069. október 12. 10 Vasáru n gyógynövények világából inkább csak a szakmabeliek, a gyógynövényvilág ismerői tudnak arról, hogy a HERBARIA meg- • alakulásának 20. évfordulója az idén, április 1-én volt. 20 évvel ezelőtt még kicsi és kezdetleges volt az eszközállománya, csaknem használhatatlan gépekkel, raktárak helyett színekkel kezdte meg működését. Árukészlete — melyet az államosított magánkereskedőktől vett át — szintén kicsiny volt; vidéken négy Hangya-telep, Buda- ' pesten pedig két-három jelentősebb raktár alkotta eszközeinek ’ bázisát. A HERBÁRIÁNAK ma már . modem feldolgozókapacitása van, melyet állami támogatással és saját anyagi eszközeiből hozott létre. Saját eszközállományának mai értéke meghaladja a 100 millió forintot. Egyebek között világ- színvonalon állnak — típusukat és használhatóságukat tekintve — szárítói, amelyeknek napi kapacitása 100 tonna nyers áru. önmagában már ez is utal arra, hogy a HERBARIA gyógynövényforgal. f ma megnőtt, jelenleg egynegyedModern laboratóriumi felszereléssel vizsgálják a készítmények összetételét. Uiőszi csúcsforgalomért , Nagy erőfeszítéseket kíván évről évre az őszi szállítási csúcs- forgalom a MiÁV-tól és az AKÖV-től egyaránt. Nemzetgaz. dasági szempontból sem érdektelen, hogy a gyors szállítással, a rakodókapacitás növelésével több nagy beruházás és lakás építését lehet meggyorsítani. Az érkező különböző árukat gyorsan kellene átrakni, viszont mind a MÁV, mind az AKÖV munkaerőhiánnyal Küszködik. Ezért az előző év jó tapasztalatai és eredményei alapján a rakodókapacitás növeléséhez kérik a Kommunista Ifjúsági Szövetség segítségét. A tervszerű és jó munka érdekében a vasút megküldi a szolgálati helyeimek a jegyzékét, ahol segítségre van szükség. Békés megyében négy fontosabb átrakodóhely van, Békéscsabán, Orosházán, Szarvason és Mezőkovácsházán. A Kommunista Ifjúsági Szövetség a jelentkező igényeknek megfelelően szervezi és mozgósítja rakodómunkára a közép- iskolás fiatalokat. A kollégiumokban és iskolákban már mint. egy 300 fiatalból megalakultak a brigádok. A MÁV-nál több helyen már igénybe is vették a munkájukat. Virágzó kamillatábla milliárd forint értékű. Óriási haladás ez az 1940—1944-es esztendőkhöz képest, amikor is az évi átlagforgalom gyógynövényből Magyarországon mintegy 750 va- gonnyi volt, és ennek is 85—90 százalékát csaknem ingyen szállították ki a hitleri Németországba. Persze mi nem a háborús éveket vesszük alapul — hiszen ezek tragikus esztendei voltak hazánknak, az egész emberiségnek —, hanem az 1930—1938-as időszakot Például az 1937. évi 1,2 millió dolláros exportforgalmat 1952—1953- ban már túlszárnyalta a HERBARIA, jelenleg pedig a forgalom 50 százalékkal nagyobb, mint 1937- ben volt, tehát 1,8 millió dollár körül van. már csak 35 százalékát teszik ki, nagyrészt 100 ÁFÉSZ forgalmaz za. A forgalomba került gyógynövények többi része, tehát 65 százaléka, szántóföldi termesztésből származik, ezeket főleg termelő- szövetkezetek termelik. Sajnos a tsz-ek és az AFÉSZ-ek egész forgalmában még mindig elenyészően kicsiny a gyógynövények részaránya, alig éri el az 1 százalékot. Külön szükséges megemlíteni, hogy vannak olyan hiedelmek, mintha a gyógynövények export- értékesítésére korlátlan lehetőségek lennének. A valóság az, hogy a magyar gyógyszeripar igénye a legkiegyensúlyozottabban fejlődik. Különösen nagy a kereset a mák. gubó, a kamilla, a borsosmenta és a digitális iránt. A gyógyszertárak igénye is kiegyensúlyozott. Sok esztendő óta az idén sikerült először kamillából és hársból kielégíteni az igényeket. Békés megyében is szép sikereket értek el a gyógynövények termesztésében és felvásárlásában. A termelt növények között, 1964-ben hat fajtát termeltek 2480 katasztrális holdon hétfajta gyógynövény tetermesztettek 6866 katasztrális holdon. Ezek közül is a kamilla 1964-ben 560 katasztrális holdon termett, tavaly, 1968-ban 1001, 1969-ben pedig 1490 katasztrális holdon termesztették. Az eddigi tapasztalatok szerint a Békés megyei tsz-ek közül nagy A forgalom alakulására még inkább jellemző az a szerkezeti változás, amely az arányokat a ■gyógyászat szempontjából értékesebb cikkek javára tolta el. Korábban a forgalom zömét a vadon terülő növények adták, ma Mák termesztése nagy táblán gondot fordít a gyógynövények termesztésére a kondorosi Dolgozók Tsz, ahol 200 katasztrális holdon hétfajta gyógynövény terem; valamint a mezőgyáni Magyar—Bolgár Barátság Tsz, ahol 385 katasztrális holdon 8 fajta gyógynövényt termesztenek. Békés megyében a HERBARIA 27 fajta vadon termő gyógynövényt vásárol fel, 18 körzeti fogyasztási szövetkezet útján. E gyógynövények közül legfontosabb Békés megyében a kamillavirág, a hárs- virág, a bodzavirág és a fehér mályvagyökér. Ezek termesztésének komoly hagyománya van a megyében. Ebben az évben Békés megyében a vadon termő gyógynövények felvásárlásának összege meghaladja az 1 millió forintot. A jövő évi termelés előkészítése már folyamatban van a termelő- szövetkezetek és a HERBARIA között. Érdemes a tsz-eknek már most felfigyelni a gyógyszeripar által különösen keresett mákra, kamillára, borsosmentára és digi. tálisra. x Hármas hasznú juhászat Ebben az esztendőben már háromezer juhot tartottak a Halas- pusztai Állami Gazdaságban. Mivel az Állami Gazdaságok Országos Központja a juhtartás és -tenyésztés fellendítésére külön ösztönző gazdaságpolitikát folytat, Halaspusztán elhatározták, hogy az állomány anyásításában 80 százalék fölé növelik eredményüket. Már a nyáron 2400 anyajuhot tartottak háromezres állományukból. Arra töreked, nek, hogy hármas hasznosítású törzset alakítsanak ki. Egyrészt a gyapjú, másrészt a juhtej, valamint a pecsenyebárány nevelésére és értékesítésére törekszenek. Gyapjúból ebben az esztendőben a szabványnál jobb minőséget nyírtak és adtak el a felvásárlóknak. A nyírósúly is jobb volt a tavalyinál. Juhtejből 120 ezer forint bevétel helyett 270 ezer forintra tettek szert. Pecsenyebárányból összesen 2100-at értékesítenek ebben az esztendőben. A gazdaság bevételeinek már 17 százalékát a juhászat; ágazat adja.
