Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-12 / 237. szám
1MB. október 12. 11 Vasárnap Nyulat és galambot eddig csak a háztájiban neveltek, a gazdaságosságot figyelembe véve azonban érdemes nagyüzemekben is. A nyúltenyésztésit néhány tsz már el is kezdte. Itt említjük meg, hogy jövőre a pulyka, a gyöngyös, a nyúl és a galamb felvásárlási ára magasabb lesz. Örvendetes, hogy a tsz-ekkel és állami gazdaságokkal a kapcsolatunk egyre erősödik. Gyárunk több éves szerződéssel értékesítési biztonságot nyújt a gazdaságoknak, s ezzel elősegíti a termelés folyamatosságát. Száznál több baromfitermék Számos tsz-szel és állami gazdasággal az évek során olyan partneri viszony alakult ki, amiről csak elismeréssel beszélhetünk. Ezek között említjük meg többek között a békéscsabai Lenin Tsz-t, a Biharugrai Halgazdaságot, a békési Egyetértés, a zsadányi Magyar—Lengyel Barátság, a gyulai Munkácsy, a füzesgyarmati Vörös Csillag, a sarkadi Lenin, a dobozi Petőfi, a szeghalmi Petőfi, a zsadányi Dózsa, a békéscsabai Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz-t és a Halaspusztai Állami Gazdaságot, Hajdú megyében á nádudvari Vörös Csillag, a derecskéd Petőfi, a bihamagybajo- mi Dózsa, a böjti Aratás és a püspökladányi Lenin Tsz-t. A növekvő mennyiségű és minőségű nyersanyag nemcsak lehetővé. hanem szükségessé is tette a feldolgozó üzemrészek korszerűsítését, hogy a termelés minél gazdaságosabb legyen. Közben egyre több szakembert képeztünk ki. Kiváló termékeink bel- és külföldön egyre keresettebbekké váltak. Itthon és csaknem minden európai országban, ezenkívül Kuwaitban, Japánban, Marokkóban, sőt még Kubában is kedvenc csemege a Békés megyében feldolgozott baromfi és tojás. Belföldön főként a friss, előhűtött, konyhakész baromfit és a csomagolt, olcsó baromfiaprólékot vásárolják szívesen a fogyasztók. A belkereskedelem megrendeléseinek megfelelő árut szállítunk Békés megye nagyobb részébe és Budapestre. Több mint 100 féle barom fi termékből lehet válogatni. Elsősorban a hazai igényeket elégítjük ki. Élő baromfit is bocsátunk a kereskedelem rendelkezésére. Termékeink minőségét számos elismerés bizonyítja. Többek között az 1967. évi 66. Országos Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron a libacomb-termékkel és a konyhakész libával nyertünk díjat. Békéscsabán az 1968- ban rendezett ipari kiállításon bemutatott termékeinkért elismerésben részesültünk. A gyár első ízben 1948-ban, majd 1959-ben, 1960-ban és 1966-ban elnyerte a Miniszter- tanács és a SZOT Vörös Vándorzászlóját, 1959-ben, a VII. pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyben az MSZMP Központi Bizottsága oklevelét és vörös vándorzászlóját érdemeltük ki. Az Élüzem címet 1967-ben és 1968-ban kaptuk meg. Számos, külföldön megrendezett élelmiszeripari kiállításon nemzetközlileg is elismerést arattunk. Nemrég a moszkvai világkiállításra vagontételben szállítottunk hűtött baromfit a vendéglátóiparnak. Csomagolják az exportra kerülő árut. az élő állatot. Az üzem nemsokára a Szigligeti utcába került, ahoi már naponta néhány mázsa baromfit levágtak és megtisztítottak. Az üzem 1926-ban került a mai helyére, ahol csupán néhány kisebb tanyaszerű épület állt rendelkezésre. Lényeges változásnak számított, hogy a jeget ékkor már nem vermelték, hanem a Wemer-féle jéggyárból szerezték be. A vágott baromfit jegelve, kosarakban szállították Becsbe és Budapestre. Hittől kezdve fejlődésnek indult az üzem és 1938-ban az ország 70 milliós baromfiexport- jának 25 százalékát a megyéből, jelentős részben Békéscsabáról szállítják ki. A felszabadulás előtt már nagy teleppé alakult az üzem, amelyben éves átlagban mintegy százötveuen-két- százafi dolgoztak. A munka azonban csak a hűtőházban volt gépesítve, n termelés ötszörösére nőtt A felszabadulás, különösen pedig az államosítás után gyors fejlődés következett be. Abban az időben egy év alatt 187 vagon baromfit, valamint 7 millió 900 ezer tojást dolgoztak fel. A létszám meghaladta a 300-at. Közben gépesítés is történt, így a termelés a munkáslétszám növekedéséhez képest jóval nagyobb arányú volt. A jelenlegi termelés évente asaknem 1100 vagon baromfi és 45 millió tojás, ami tehát több mint ötszöröse az 1948. évinek. Ennek az eléréséhez a termelő- eszközök és berendezések folyamatos fejlesztése következtében a létszámot mindössze csak a kétszeresére kellett emelni. Minek köszönhető, hogy ma lyen nagy eredményt tudunk közeli tsz-nek is igen kifizetődő lenne a pecsenyekacsa-nevelés ezekben az agyaggödrökben.) Új cikk a hibrid pulyka A jövőben a liba, a pulyka és a gyöngyös nagyüzemi nevelése különösen előtérbe kerül, ugyanakkor a háztáji libanevelés is szükséges marad. Nagyon fontos a májliba-hizlalás. A libamáj igen keresett külföldön. Gyárunk a saját fogyasztásra nevelt liba máját is megvásárolja és annyit fizet érte, hogy például egy 40 dekás májból fele részben visszatérül a hízott liba ára. A kilónkénti felvásárlási ár a máj súlyától függően 150—350 forint. Az idén a háztáji gazdaságokba libatömőknek — ahol a kisliba nevelésére nincs lehetőség — nagyüzemiben nevelt soványlibát adunk ki. Kellő ideig tartó, szakszerű töméssel nagy súlyú májat lehet elérni. Üj cikk a hibrid pulyka, amelynek a nevelése főleg nagyüzemekben kifizetődő. Megfelelő takarmányozás és gondozás mellett 12—14 hét alatt 4—5 kilósra nő. Kitűnő húsú, világszerte nagy a kereslet belőle. A gazdaságok többfajta hibrid pulykából válogathatnak. A napos állatot gyárunk biztosítja. Meg kell említenünk, hogy a hibrid pulyka nevelése nem szezonjellegű, hanem folyamatos, így egész évben bevételhez juttatja a gazdaságokat. Sok előnyéért célszerű a férőhelyek növelése. A gyöngyösnek országosan mintegy 50 százalékát a megye adja. Nyáron igen jó lehetőséget biztosítanak a nevelésükre az időszakosan felszabaduló istállók, hodályok, valamint a szikes legelők. A gyárunkban feldolgozott gyöngyös főleg expx>rtra kerül. Az élő állatot kedvező áron vásároljuk fel a gazdaságoktól. A nemrég Orosházán megrendezett kiállításon a csirkemell a Legszebb termék címet kapta. Sok kedvezmény a dolgozóknak A gyár fejlődésével a dolgozók munka- és szociális körülményei is egyre javultak. A nehéz fizikai munka majdnem teljesen megszűnt, csak a belső anyagmozgatást kell még egyes területeken gépesítéssel megoldani. A termelés gépesítési fokát jellemzi, hogy amíg az államosítás előtt egy dolgozó egy óra alatt 8 csirkét, 3 libát vagy 5 pulykát tisztított meg, jelenleg csirkéből 400-at, libából 30-at, pulykából peddg 38-at tud megtisztítani. Régen 1 óra alatt 1000 tojást lámpázott egy dolgozó, ma pedig 8 ezernél is többet. A gépesítés fejlesztésével a kapacitás — különösen az utóbbi 10 év alatt — jelentősen megnövekedett. A gyár — mint sok más üzem — munkaerőhiánnyal küzd, ezért vidéki dolgozókat is alkalmaz. Azokról a helyekről, ahonnan a vonat- vagy autódemes tudni, hogy a nyereség- részesedés tavaly több mint 38 napi (másfél havi) keresetnek megfelelő összeget tett ki. — Gyárunknak külön üdülője épül Gyulán, a Várfürdő közelében, ahol már jövőre 8 család üdülhet egy-egy turnusban. — Hamarosan befejezik annak a létesítménynek az építését, ahol újabb női öltöző és fürdő lesz, s ezzel tovább javul a dolgozók szociális ellátottsága. — Gyárunk kultúrotthonában 2000' kötetes könyvtár, több napilap és folyóirat, tv, rádió áll rendelkezésre azoknak, akik munkaidő után nem tudnak mindjárt hazaindulni vidékre vagy a munkásszálláson laknak, itt tölthetik szabad idejüket. — Vám bölcsődénk, napközi otthonunk a dolgozó szülők gyermekei számára. Világszerte nagy a kereslet A munkaidő csökkentett, mégpedig az első negyedévben minden szombat, a második és harmadik negyedévben minden második szombat szabad. A negyedik negyedévben, vagyis a szeKopasztás után hűtésre kész a pulyka. buszközlekedés nem teszi lehetővé az utazást, külön autóbuszokkal oldja meg a szállítást. Békésről, Mezőmegyerről, Vésztőről, Sarkadról, Szeghalomból és más községiekből naponta érkeznek műszak kezdete előtt a dolgozók. Számuk a szezonidő- szakban eléri a 4—500-at. A törzsgárdának is mintegy 30 százaléka vidéki. Hogy érdemes nekik naponta bejárni, azt a következők indokolják: — Először útiköltségtérítésben részesülnek. — Kitűnő az üzemi konyha, vállalati hozzájárulással olcsó az étkezés. — A dolgozók gyárunk termékeiből hetenként egyszer (húst, tojást) vásárolhatnak. — Azok, akik legalább 3 hónapot dolgoznak, év végi nyereségrészesedést kapnak. Érzonban nincs szabad szombat, s így a dolgozók 9,1 százalékkal több keresethez jutnak. Ez a ! bérfejlesztés alapján — a tavalyihoz képest — még 2 százalékkal egészül ki. A tojás és a baromfihús iránti kereslet bel- és külföldön egyaránt növekszik, ami a baromfi- tenyésztő és nevelő gazdasá- íágok, valamint az egyéni tenyésztők számára nagy lehetőségeket biztosít. Gyárunk is további fejlődés előtt áll. Szükségessé vált a hűtőház rekonstrukciója, amit 1970-ben kezdenek meg. A minőség továbbá javításét és az áruválaszték bővítését segíti majd elő az a baromfi- ipari szakközépiskola, amely az 1970—1971 tanévben nyílik meg. Ennek nappali és esti tagozata is lesz. (x) A BOV békéscsabai gyárát 1923-ban alapították. Azért éppen itt, mert ez a környék volt akkor is a baromfitenyésztés központja. Kezdetben a mai Tanácsköztársaság útján volt az üzem, ahol felvásárolták és innen Kiskunhalasra szállították elérni? Először is a nagyüzemi gazdaságoknak, amelyekben a baromfinevelés és tenyésztés az évek során igen fejletté vált. A BOV szakmai vonatkozásban is támogatta a tsz-eket, állami gazdaságokat A baromfitenyésztésben a csirke és a pecsenyekacsa mellett a liba, a pulyka és a gyöngyös jelentős. A pecsenyekacsanevelés az utóbbi években lendült fel. Elősegítette a vállalatunkhoz tartozó üzem, amely a békéscsabai téglagyár gödreit használta fel célra nagy sikerrel. II Baromfiipari Országos Vállalat Élüzem címmel többszörösen kitüntetett békéscsabai gyárának önálló oldalkiadványa Hz idén ezeregyszáz vagon baromfit dolgoz fel a BOV békéscsabai gyára Korszerű gépsorokon, berendezéseken száznál több termék készül
