Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-12 / 211. szám

1869. szeptember IS. 4 Péntek Jóformán még le sem ültünk, amikor nyílt az ajtó. — Jó napot, lelkem, zavarok? Kimegyek, beszélgessenek csak. — Dehogy zavar, Gellén néni. A fejkedős, mezítlábas paraszt­asszony karján letakart kosár. Óvatosan lépked, és úgy teszi le az asztalra, mintha törékeny hol­mival lenne tele. — Sokat olvas? — Sokat. Ráérek, meg szeretek is. Én olvasom ki először, mert mindig otthon vagyok. Aztán az unokám meg a fiam. Gyulán dol_ gozik az Állami Tangazdaságban, de este, alig hogy haza jön, már bújik a könyvbe. A főnöke mond­ta is: látszik, hogy szereti a köny­veket. Mindenről el tud az beszél, getni. Igaz, jó eszű gyerek volt, kitűnő az iskolában. De hát az apja sa.,nálta az egy hold földet, amibe a tanítása került volna. — Hány éves a fia? — Negyvennégy. Jót mosolygunk. Együttérzően. A falak mellett körbefutó pol­cokon több mint ötezer könyv. Van miben válogatni. Olyan köz­ségben, ahol még két és fél ezer lakos sincs. Az ablakon tompítva, erejét vesztve lopakodik be a napsugár, íyrcsa ábrákat festve a piros kókusz-szőnyegen. Kötegyánf községi könyvtár. Amikor elcsendesedik a zaj, mintha felénk emelné meg kama- szos kalapját a fába faragott Pe­tőfi. Régi házak padlásának zöld zománccal ragyogó korsói, pálin­kás butéliái a polcok tetején egy elmúlt század megfontolt figyel­mével néznek... Hosszú tíz év? Annak, akinek a kényszerűség kovácsolt börtön­rácsot. Mintha tegnap lett volna az el­múlt évtized kezdete Bucsa János- nénak, aki itt könyvtáros. ' Könyvtáros? NÉPMŰVELŐ. Csupa nagybetűvel, nem olyanok­kal, mint a régi kódexek cirádás iniciáléi, ahol a díszítések között elveszett a gondolatgazdag betű. Az egyszerű, de mégis fenséges gondolatokat kifejező betű, ame­lyekből összeáll a szó. Tíz évvel ezelőtt egy üvegezett vitrin néhány száz könyvvel és még százan sem, akik egy év alatt ide betértek. Most 5121 könyv, 800 olvasó. — Szereti ezt a hivatást? „Tavaly sem mentem el sza­badságra. Nem akartam bezárni az ajtót két hétre. Meg aztán ta­lán meg is sértődne S. Nagy La­jos, Hajdú Lajos, Dézsi Dávid bá­csi, akik tíz éve járnak hozzám. Örülök a fekete olvasóknak is, azoknak, akik még nem iratkoztak be, de már elkérik a szomszédok­tól a jó könyveket.” Tímár Máté, Jobbágy Károly őszinte csodálkozással tapasztal­ták itt az éhséget a szép szavakért. „Hozzánk az író—olvasó-találko­zókra gyerekek is járnak. Jólesett a vendégektől hallani, hogy kevés ilyen szép könyvtárat láttak, ha­sonló kisközségekben.” Meglepetés volt számára a ki­tüntetés. A község lakóinak nem. Béla Oltó Nyolcvannégyezer forint értékű társadalmi munka Békéscsabának 10 ezer néevzet-[ ká. A forgácsoló- és szerszámgép­Böifinl Györgyre emlékezve halála tizedik évfordulóién méter a parkosított területe. A játszótereken levő kerti padok és hinták karbantartására a város iskolái szocialista szerződést kö­töttek a múlt év szeptemberében a kertészeti és köztisztasági válla­lattal. Az év első felében a Bánszki utcában, a Felsőkörös soron, a Lá­zár utcában 45 hintát javítottak ki és festettek be a 3-as és a 7-es számú iskola úttörői, a Széchenyi- ligetben is hasonló munkát végez­tek a 9-es számú iskola tanulói, az V. kerületben pedig a 6-os szá­mú iskola úttörői a játszótereken és a sétányokon levő hintákat és padokat hpzták rendbe. A 10-es számú iskola tanulói a Kulich Gyula Lakótelepen 49 hintát, a 11-es számú iskola tanulói a Landler Jenő utcai játszótéren le­vő padokat és hintákat javították Csütörtökön délelőtt Békés­csabán a KISZ megyei bizottsága és a megyei Agrárifjúsági Tanács kezdeményezésére közös megbe­szélést tartottak, és kijelölték azokat a KISZ-vezetőket, akik az elkövetkezendő hetekben egy-egv községben vizsgá atot végeznek a falusi fiatalok éietkörülmc-nyei­gyár ipari tanulói a város terü­letén levő valamennyi hinta gör­gőscsapágyait kijavították és meg­zsírozták. A 18 fiatal öszesen 4000 órát dolgozott. A Rózsa Ferenc Gimnázium és a Vásárhelyi Pál Út-, Híd- és Vízműépítési Tech­nikum tanulói pedig a kőpadok ülőkéjét és támláit, s a Körös­csatorna mentén levő padokat tet­ték rendbe. Az előző években sok gondot je­lentett a város területén levő ját­szóterek hintáinak és kerti pad­jainak megnyugtató gondozása. Ezt vállalták az idén az iskolák diákjai. A városi tanács értékelte a ta­nulók első félévi társadalmi mun­káját, s dicsérőleg nyilatkozott szorgalmukról. E munka értéke 84 ezer forint. S. J. nek érdeklődési körének és álta­lános helyzetének feltérképezé- zésére. A tervek szerint tíz községben végeznek felmérést. Ezek: Sarkad, Csanádapáca, Bé- késszentandrás, Mezőberény, Dé- vaványa, Medgyesegyháza, Bi- harugra, Gádoros, Kondoros és Köröstarcsa. Halálhíre tíz évvel ezelőtt min­denkit megrendített. Bölöni György szerénysége, műveltsége, elvhűsége tiszteletet ébresztett és követésre méltó példa volt. Nagy élet állt mögötte nagy ta­nulságokkal. A századforduló Magyarországa indította, az új irodalomért, új művészetért, megújuló társadalomért vívott küzdelem formálta. így lett for­radalmár és író, mfikritikus és publicista. Minden műfajban ugyanazért a célért harcolt, eredményesen, következetesen. Hosszú éveken át barátja Ady Endrének, aki összes híve közül talán az egykori zilahi diákot, a nagy hagyományú erdélyi értel­miségi család fiát kedvelte leg­jobban. Az első világháború előtt Bölöni haladó újságok pári­zsi tudósítója volt. Ekkor alakul, nak ki a francia szellemi élet progresszív köreihez fűződő szo­ros kapcsolatai, amelyek az emigrációban, a magyar forra­dalmak bukása után Bölöninek kiemelkedő szerepet biztosíta­nak. Párizsban él, Károlyi Mihály környezetéhez, a polgári radika­lizmus szélsőbal szárnyához tar­tozik. Itt írja a két világháború közötti haladó magyar irodalom két jelentős alkotását, Táncsics Mihályról és Ady Endréről szóló életrajz-monográfiáját. Utóbbi az Ady-irodalom nagyra becsült, kiemelkedő jelentőségű darabja, számos életrajzi adat hiteles fog­lalata. Bölöni nemcsak iroda­lomtörténészként vizsgálja Ady pályáját, gondolatvilágának fej­lődését, verseinek keletkezését. A költő párizsi éveinek társa­ként a barát és a szemtanú hi- vatottságával tárja fel az életmű összefüggéseit, hátterének is­meretlen vonásait. Megjelenése idején — az igazi Ady 1934-ben látott napvilágot, Párizsban — tudományos értékén túl — az i> jelentőssé tette Bölöni könyvét, hogy ez volt az első munka, amely torzítás nélkül adott ké­pet Ady forradalmi költészetéről és emberségéről. Bölöni a párizsi években emig­ráns magyar újságot szerkeszt; egyik kezdeményezője és veze­tője a Le Monde című magyar nyelvű könyvsorozatnak, amely a progresszív nyugati irodalom­mal, s a legjobb szovjet művek­kel ismerteti meg olvasóit. A német megszállás idején a franciaországi Magyar Függet­lenségi Mozgalom egyik vezetív je. Fokozatosan jut el a marxiz­musig, a kommunista politika elfogadásáig és követéséig. A felszabadulás után nyomban ha­zatér diplomataként, majd az Irodalmi Alap igazgatójaként dolgozik. Az ellenforradalom le­verése után konszolidálódó iro-. dalmi élet egyik irányítója. 1957-től haláláig az Élet és Iro­dalom szerkesztője. Ezekben az években jelenteti meg Ady, az újságíró című tanulmányát, s megkezdi fél évszázad írásainak kötetbe gyűjtését. Ez a sorozat halála után bontakozott ki, s mutatta meg igazán, milyen gaz­dag a publicisztikai és írói élet­mű, amelyért Bölöni Györgyöt 1955-ben Kossuth-díjjal is jutal­mazták. Négyes taiála! Békéscsabán és Kondoroson — Másié! millió iorinlos toló-főnyeremény a Iáilialáron — Lottó-sorsolás Csorváson A falusi fiatalok helyzetét vizsgálják Nyugdíjas tsz-tagokat iinnepe'nek Csabaszabadiban Az Országos Takarékpénztár Békés megyei Igazgatósága tajé- I koztatása szerint augusztusban 5 darab négyes találat volt me­gyénkben. A legjelentősebb nyere­ményeket a hónap utolsó játékhe­te — a 35. fogadási hét — hoz­ta. Az említett héten mindössze 14 négyes találat volt az ország­ban, s ezek közül kettő a me- gyénkbelieknek jutott. A 259 ezer forintos nyeremények gazdái bé­késcsabai és kondorosi lottózók. Békéscsabán a negyedmillió fo­rintot meghaladó nyereményen nyolcán osztoztak, míg Kondoro­son „egy kézben: maradt. Az említetteken kívül még Gyulán, Szarvason és Orosházán kopogta­tott be Fortuna kisebb-nagyobb összegű 4 találatos nyeremények­kel. Az elmúlt hónapban me­gyénkben totó-lottó nyeremények­re összesen 1 millió 143 ezer fo­rintot fizettek ki az OTP-fiókok. A 34. heti szelvények között megtartott jutalomsorsoláson 36 darab különböző tárgynyereményt nyertek megyénk lottózói. A totóban, a sorozatos megle­petések miatt, immár négy hete nem akadt telitalálatos szelvény; s így a +1 nyereményalap hét­ről hétre halmozódik. A soron kö­vetkező vasárnapi — 37. szelvény nyereménye — szerencsés eset­ben — elérheti, illetve meghalad­hatja a másfél millió forintot. Érdekességképpen említjük meg, hogy á szelvényen olasz bajnoki labdarúgó-mérkőzések is helyt kaptak. ♦ Megyénkben ismét lesz lottó­Gyors­as gépírónőt FELVESZÜNK. Pusztaföldvári Lenin Tsz. Fizetés megegyezés szerint. ; 20669 : sorsolás, ezúttal szeptember 26- án Csorváson rendezi a Sportfo­gadási és Lottó Igazgatóság, ami- S kor is a 39. játékhét nyerőszámai­nak húzására kerül sor. Ugyan- j ekkor sorsolással döntik el, hogy a szeptemberi szelvények közül ; mely játékhét szelvényei vesznek , részt a jutalomsorsolásban. A I sorsolást az — ATLANTIS-együt- tes közreműködésével — vidám, zenés műsor előzi meg. 16. — Sokkal különbeket, mint te. Mit ér, hogy a „Quo usque tan­demet, meg az „Aurea aetas”t könyv nélkül fújod —, ha életed­ben nem éheztél, nem dolgoztál éhbérért a herék hasznára, nem vettél részf a munkásság szoli­daritási akcióiban sem, nem csuktak börtönbe a * társaidért? A mai főispáni tennivalóhoz ez a legkülönb iskola. — Azért egy és mást én is megtanultam, kérlekalássan, nemcsak a latin memoritereket. A bőrömet egy párszor én is vásárra vittem ezért a rendsze­rért. nem tagadhatod. Nem azért csináltam, hogy legyen mivel di­csekedni, hanem, mert ez volt a legésszerűbb. Tanult voltom vi­szont elsősorban járült hozzá ah­hoz, hogy helyesen tudjak dön­teni válságos percekben. — Távol áll tőlem, hogy az ér­demeidet kisebbítsem, megtetted, amit ember jó belátással a leg­becsületesebben tehet, De mért csak a legutolsó percben világo­sodott meg előtted a helyes cse­lekvés útja? — Nézd... — révedezett visz- sza múltjában Belanka, és fa­nyarul mosolyogni próbált — A munkásság viszont hely­zeténél fogva — hevesikedett to­vább pillanatnyi szünetet sem engedve magának Andris — a fasizmus ellen kényszerült. El­Megbecsülik az idős tsz-tagokat a csabaszabadi Magyar—Cseh­szlovák Barátság Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben. Már ha­gyománnyá vált, hogy a nyári be­takarítási munkák befejeztével a termelőszövetkezet vezetősége ta­nyomott nép voltunk, és ezt a fizikai dolgozók érezték a leg­jobban. Mert az a Magyarország, amelyet lelkűnkben hordoztunk, nem bírt valósággá válni, hanem álom és ábránd maradt. Éppen ezért az álmodozás és az ábrán­dozás szinte nemzeti vonásunk lett: szónokoltunk, képzelegtünk és vártuk a történelmi csodát, mely sehogyan sem akart meg­érkezni. Mert mi mindig csak kívülről vártuk a csodát. Lég­várakat és ködtornyokat építet­tünk, de minden belső felada­tunkat elhanyagoltuk. A törté­nelem kegyetlen leckét adott, hogy végre a valóság népe le­gyünk. Értsd meg! Nem támasz­kodhatunk másra, csak saját ma. gunkra! A két kezünkre! A me­részségünkre ! Az akarásunkra! Ezt a leckét nem lehet újra fel­mondani! Ezt meg kell tanulni! Buták vagyunk, hát tanulunk! Magunknak tanulunk, magunk­nak dolgozunk! Ti már olyan enerváltak vagytok, hogy ahhoz, hogy valamit újra kezdjetek, vagy valamit újféleképp csinál­jatok ... már képtelenek vagy­tok! — Én, barátom ... — fogta át Belanka Andris vállát — .. .a magam részéről teljesen egyedül vagyok. Egyedül, egymagám­nak ... — Ezért reménytelen a sorso­lálkozót rendez nyugdíjasainak. Az idén erre az ünnepségre szep­tember 14-én délelőtt 10 órakor kerül sor a termelőszövetkezet központjában. A rövid ünnepsé­get díszebéd követi. tok, hát nem veszed észre? Mert annyira egyedül vagytok. Belanka magába nézett. Haza­ér ... nem várja senki. Se any­ja, se apja, se testvére, se sze­retője, se rokona, se ismerőse ... Mintha hallott volna is ilyesmit már valakitől. . . ? Aztán, hogy egy pillanatra nem hallotta Andris hangját, fe­léje kérdezett: — Mit is mondtál kérlek, a szervezett munkásokról? — Hogy a fasizmus leginkább a munkások létét veszélyeztet­te. Tehát szükségszerűen nékik, a szervezett munkásoknak kell a hatalmat a kezükbe ragadniuk. A sötétben szunyókálok egyi­ke. egy húsz év körüli paraszt­gyerek nem győzte tovább türe­lemmel : — Nem szégyelli magát? Nem hagyja az embert nyugton, nem állt be a szája egész éjjel, foly­ton politizál, ahelyett, hogy pi­henne és örülne, hogy él és me­het haza. — Épp azért élek, mert politi­zálok! — érvelt vissza Andris. Ha nem politizáltam volna, már rég végem volna. Bár előbb kezdtem volna bele. Bár előbb kezdett volna bele a nép is, más. hol állnánk ma már. Nem kelle­ne a fold szintjéről kezdenünk ennek az országnak az építését. — Akármit beszél — emelke­dett szólásra egy idősebb is a katonák közül —, nem szegény- embernek való politizálni. — A politika mindig jégre vitt... — toldották meg többfe- lől az idősebb harcos szavait. — A politika urak időtöltése. Azok­nak lehet... A szegénynek be­fogják a száját érte. FOKÚUL A FOLD Dlire ENDRE !^ÍE5F^eK3EErNr^E

Next

/
Thumbnails
Contents