Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-08 / 207. szám
1969. szeptember 7. 11 Vasárnap Szeptember 10-én szakmai napol tar! a Békéscsabai Konzervgyár a BÖV-ön A Békéscsabai Konzervgyár a Budapesti Őszi Vásáron szeptember 10-én szakmai napot tart, amelyen a gyár szakemberei találkoznak a fogyasztókkal és a kereskedelem vezetőivel. Ugyanezen a napon a konzervipar a nőtanács és neves szakácsok közreműködésével — kóstolással egybekötött — piackutatást rendez. A háziasszonyoktól kémek majd véleményt, javaslatot a konzervek készítésének módjára, ízesítésére vonatkozóan. Wornahálózat építését kezdték meg Mezlovácsíiázán Mezőkovácsházán az Alkotmány utcában megkezdték három kilométer hosszú csatornahálózat építését. Az új nyomóvezetékre rögtön rákötik az OTP és bérházak 60 új lakásiát, a járási tanács, a párt- bizottság épületét és a gimnáziumot. Sőt az ezután épülő rendelő- intézetet is. A csatornázást tervszerűen bővítik. A község állami költségvetésből erre a munkára mintegy 4 millió forintot kap. Fények és árnyak Szeghalmon Az utóbbi évek során gyors ütemben fejlődik Szeghalom.. Bizonyság erre a sok új épület, a munkahelyek bővülésével együttjáró kedvezőbb elhelyezkedési és kereseti lehetőségek, a szépülő parkok, utak és még sorolhatnánk tovább. Mindezek jelentős tényezői annak, hogy a járási székhely arculata napról napra változik, városiasabbá válik. Árra e jelentős dolgok mellett akadnak apróbb, de a lakosság szemével nézve kevésbé dicséretes jelenségek is, amelyek bosszantják az igazi patriótákat. Mik ezek? Néhány példát belőlük. A Dózsa György és a Bajcsy- Zsilinszky utca lakói például azt kifogásolják, hogy miért kell esténként botorkálniuk már hetek óta, amikor villanyhálózatuk van, a vezeték sehol sincs elszakadva, s mégsem égnek a lámpák. Helyzetüket nehezíti, hogy a járdán a korábbi építkezésekből ^visszamaradt földkupacok tornyosodnak itt-ott, amiket külön művészet kikerülni a sötétben.. Ha történetesen esik, még rosszabb ezen a tájon a közlekedési helyzet Lehet, hogy csak a villanykörték égtek ki. De hát ki ellenőrzi ezt? Ugyan az illetékeseknek már jelezték a panaszt, a múlt hét végéig azonban nem változott a helyzet. Ezért fordultak a Népújsághoz segítségért Reméljük, „nyitott” íülekre talál ezúttal a panaszuk. Más. A Hunyadi és a Petőfi utcát összekötő szakasznak még neve sincs, olyan rövid utca. De annál forgalmasabb, mert az újtelepi részről ezen át közlekednek a piacra, a darálóhoz, s általában be a községbe az emberek, A százméteres szakasznak azonban mintegy fele rossz, a járdát feltörték, a gödrökben megáll a víz. A fiatalabbaknak még csak megy valahogy a „cikcakos” ugrás, az idősebbek azonban bizony sárban taposnak, ha arra beruházási munkakörbe felveszünk. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: UN I VERZÁL Kiskereskedelmi Vállalat Tervosztályán. 172002 járnak. Kérték már az útsizakasz megjavítását, de a tanács — biztosan joggal — azt válaszolta: másutt még rosszabb a helyzet, először másra kell fordítani a pénzt. Meg kell mondani, nem részrehajló ebben a kérdésben a tanács, mert hiszen éppen ebben a kis utcában lakik Faludi Géza, a tanács egyik vezetője és mégsem csináltatják meg a járdát. Lehetne talán más megoldásit is találni, hiszen közös ügy, hogy arrafelé is jó legyen a járda. Mondjuk, a lakók mozgósítása útján. Biztosan segítenének az emberek, ha valaki „kezébe venné” a társadalmi munka irányítását, annál is inkább, mert, ahogy mondják, mindössze 50 méter hosszú járda javításáról lenne szó. Szóvá tették többen, hogy a TÜZÉP-telep árukiadói is javíthatnának tevékenységükön, őt kilónyi mészért ugyanis sokszor napokig kell hozzájuk menni, mert ha elfogy az egy napra tervezett (?) kiadási mennyiség, már reggel nyolc órakor elküldik a vevőt. Ha pedig végre megkapja a számlát, órákig várhat arra, amíg előbb kiadják a fűrészárut, ami tudvalevőleg hosszabb ideig tart, mint néhány kiló mész kimérése, és csak azután kerül sor a mészkiadásra. Csak azért írjuk ezt is meg: hátha megszívlelik a dolgot a TÜZÉP-telepiek. Egy ktsz-probléma. Régi siráma a szolgáltatóház dolgozóinak, hogy annak idején nem a főutcára tervezték a szép kivitelezésű kombinát építését, hanem egy mellékutcába. De hát ez már így van., nem lehet rajta változtam. Azon azonban lehetne, hogy a járókelők, különösen az „idegenek” figyelmét arra irányítsák, hogy merre találhatják meg a szolgál- tatóházat. Ez biztosan lendítene a forgalmon, mert például a főutcán levő maszek borbélyok csak este 7-ig vannak nyitva, a szolgáltatóházbeliek pedig nyolcig. Csupán egy hirdetőtábla kellene a főutca sarkára, hogy a nyíl irányába korszerű szolgáltatóházat talál, aki arra megy. Kérték is központjukat a ktsz dolgozói, hogy szerezzék meg a megyei rendőrkapitányság engedélyét a tábla kirakásához, és a címfestő részlegben csináltassák meg a táblát, de eddig süket fülekre találtak. Illetve csak ígéretet kaptak erre. Az ígéret tehát már közel egy éve megvan. De mikor lesz meg az engedély és a tábla? Mindig: a kezdés a S' w ö ii w ö i* íi ^9 • • © Lehetne azt mondani erre az in-! terjúra is, hogy szabálytalan, ez a jelző egyre divatosabb a magyar j újságírásban. ^Persze, nem arról van szó, hogy az írás műfaját csalhatatlan pontossággal meghatározva hívjam fel az olvasó figyelmét arra, hogy mitől szabályos vagy éppen mitől szabálytalan, az a Nyájas Olvasót feltehető, sőt biztos is, hogy egyáltalán nem érdekli. * Mégis ráülik erre a beszélgetésre valami a megszokottól eltérő motivációra utaló jelző, mert ugyan szabálytalan nem volt, de kissé zaklatott, csapongó igen. Azonban mindez érthető, ha a helyzetet felvázoljuk. A csabai Rózsa Ferenc Gimnázium súlyos kapuját becsukja egy aktatáskás, ünneplőbe öltözött fiatalember, és elindul az öreg templom felé, melyet már Munkácsy Mihály is megcsodált itteni inaskorában. Megy a szép sima betonjárdán, és bizonyára arra gondol: az, amit most elkezdett, nem lesz ilyen sima. A fiatalember valamikor Kis- megyeren, a csabai tanyavilág egyik gócában járt elemi iskolába. Megtanulta szépen leírni a nevét: „Griecs András I. o. t.” Ez persze tizenhét évvel ezelőtt történt. „Orosz György volt a tanítóm. Az ő alakja párosul kisgyermekkoromhoz. Nagyon tiszteltem és szerettem. Igen, most a 10-es iskola igazgatója...” Aztán szabadkozik, hogy mi ez! az interjú, minek, hogyan és mi- j ért? Éppen elég számára az a rengeteg érzelmi hatás, ami most I éri, nemhogy még kép is meg interjú is a sajtóban. Közben mosolyog, aztán egy-két pillanatra látszik, hogy máshová gondol; de kérem, kedves olvasóm, ha ön tanár: élete első tanítási napja után fél órával nem kalandozott-e el a gondolata? Vissza a diákokhoz, az első hivatalos tanára élményeihez? Amikor huszonhárom éves fejjel, friss diplomával a zsebében bemutatkozott vagy két tucat negyedikes lány előtt: Griecs András matematika-fizika szakos tanár vagyok. Ebben a tanévben én ismertetem meg magukat a fizika negyedikes anyagával”. Ünneplő ruhája kifogástalan, elegáns. Sétálunk a városban, ahol végeredményben az életét, hivatását kezdi. „Leírhatatlanul izgalmas élmény tanárnak lenni ott, ahol diák voltam. Mert itt érettségiztem, a Rózsában, 1964-ben. Aztán áprilisban egy hónap gyakorlat ugyanitt, pályázat és... itt vagyok. Aki legkedvesebb tanárom volt, Dávid Ferencné kémia-fi- zika-szakos, ma (csak halkan mondom és rengeteg tisztelettel)... ma kollégám”. A fiúkollégiumban lakik, délutánonként korrepetál. „Sok időt elvenne a hazautazás Megyeire, így jobb. A szüleim kint laknak. Apám , a tsz-ben dolgozik. Igen, boldogok, hogy a fiukból tanár lett. Különben mindig az akartam lenni. Ezt a vágyat Orosz Györgynek köszönhetem”. Utcák, terek, szeptemberi gyereksokaság, csinos diáklányok egymásba karolva négyen-öten. Még nem ismerik, még nem köszöntik Griecs tanár urat. De két nap múlva már egészen más lesz a helyzet... „Tanítok az egyik negyedik osztályban, két elsőben matematikát, és három másodikban fizikát. Ma már az 1/G-ben is tanítottam. Képzelje, valamikor abban a teremben voltam másodikos...” Csalhatatlanul érzi, hogy hazajött. Amikor először leült a tanáriban az asztalához, saját fiókja mögé, azt az érzést sem köny- nyű szavakba önteni. „Mindig a kezdés a gyönyörű... valamit elkezdeni, amire az ember az életét adja, ez félelmetesen szép. Csak akarni, bele a dolgok közepébe. Ilyenkor még az egyetem fogja az ember kezét, aztán jön rengeteg tapasztalat, a jó kollégák segítő szava. Ezek nélkül nem lehet.” A soha vissza nem térő első tanítási nap véget ért. Délután tanári megbeszélés várja, és a kollégiumi korrepetálás, bár még ismerkedés, beszélgetés lesz a program. Megint csendesen lépkedünk. Most hol járt? — kérdezem. „Szegeden, az egyetemen”. Annyira hiányzik? „Igen. A menyasszonyomnak még egy éve van ott. Vegyész lesz”. Soha ilyen szeptembert! A főtéri fák fürdenek az őszelő meleg sugaraiban, a virágok felemelik fejüket. „Mindig a kezdés a gyönyörű...” Sass Ervin Hírünk az országban Irodalmi klubok Békésben A Népművelés, az Országos Népművelési Tanács folyóirata cikket közöl Máté Lajos tollából a Békés megyei irodalmi klubok helyzetéről. A cikkíró megállapítja, hogy ezek az irodalmi klubok jól indultak, szép sikereket mutathattak fel, és szívesen fogadtak vendégül neves előadóművészeket, akik elsősorban a magyar költészet legkiválóbb művelőivel és alkotásaikkal ismertették meg a klub tagságát. „Nagy dolog — írja —, hogy irodalmi klubok léteznek. De ez a létezés nem problémátlan. A legtöbb . gondot az egyes iskolák lemorzsolódása okozza. Van iskola, amely régebben kérte a műsorokat, újabban nem tart rájuk igényt. Az egyes klubok megszüntetése mögött közöny, a célok meg nem értése, sőt pedagógiai szűklátókörűség rejlik. Van a működő klubokkal is gond. Pillanatnyilag ezek az irodalmi klubok csak nevükben klubok. A tagság — hallgatóság. Akkor válnának klubbá, ha eszmecsere, vita, megbeszélés, sízórakozás folyna bennük. Az alapot a jövőben is az előadóművészek estjei adják. De egy-egy műsor előtt korábban össze kellene jönniük és az irodalomtanár irányításával felkészülni a következő műsorra. Ahol vannak írogató emberek, felolvashatnák verseiket, novelláikat, melyeket a klubtagság megvitatna. Kiegészíthetnék a programot folyó i ra tezemlével. Figyelemmel kísérhetnék, keres ztmetszetszerűen bemutathatnák az Űj Írás, a Kor- társ, a Nagyvilág, a Tiszatáj és az Alföld egy-egy számát. Kiterjeszthetnék ezt az Élet és Irodalom vagy akár a Békés megyei Népújság „Köröstáj” mellékletére is.” • A cikk bizonyára sokakat elgondolkoztat, és ez az új évad klubéletének fellendülését hozza majd. A BÉKÉS MEGYEI Állami ERDŐGAZDASÁG remetei műszaki erdészetébe keres üzemi berendezések karbantartásában jártas villanyszerelőt Jelentkezés a műszaki erdészet vezetőjénél, Remetén. 97254 Mg. gépszerelő és géplakatos szakmunkásokat vesz fel a Hidasháti Állami Gazdaság muronyi gépműhelye. Jelentkezés a gazdaság főmérnökénél. 172060 Már csak pár napig kapható Szerencse Sorsjegy a postakézbesítőknél és hírlapárusoknál. Húzás szeptember 21-én
